A Google szponzorálta GeoEye-1 műhold első képe

Internet, Közösségi média

Szeptember 6-án indították útjára a Google által szponzorált GeoEye-1 műholdat a kaliforniai Vandenberg légibázisról. A mintegy két tonnás GeoEye-1 képes az eddigi legjobb felbontású fényképeket készíteni a földfelszínről.

A kamerája elvileg 41 cm-es felbontással rendelkezik, de az USA-beli szabályok miatt a képeket "lebutítják" 50 cm-es felbontásra, és úgy kerülhetnek a felhasználókhoz a Google Maps és a Google Earth programokon keresztül.
Az első fénykép október 7-én készült, és a Pennsylvania-i Kutztown Egyetem kampuszát örökítette meg 684 kilométer magasságból. Ez a kép még csak a kamerarendszer tesztelését szolgálja, és további minőségjavulást várnak a teljes beállítás után. Az üzemszerű fényképezés várhatóan februárban kezdődik. Részletek például itt és itt, ahol az is kiderül, hogy a műhold valójában katonai üzemeltetésű, és a Google csak a képek (egy részének) forgalmazásáért felelős, de az építés egy részét is ők pénzelték...
Közben a műhold gyártója, a Satellite Imaging Corporation, már építi az eszköz utódját, a GeoEye-2-t, mely 25 cm-es felbontású felvételek készítésére lesz képes.

( numen v | 2008. 10. 10., p – 08:29 )

paranoid naiv kérdés:
minek olyan nagy felbontás, ha az US eleve csak az 50cm-es felbontást engedélyezi?;) 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Hát, biztos vannak itt csillagászok is, de szerintem ez azt jelenti, hogy eredetileg 41 cm-re levő ponotkat képes "megkülönböztetni", a lebutítás után meg 50 cm-re lévőket. Legalábbis mikroszkópnál valahogy így definiálják a felbontást.
Másrészt rosszul linkeltem be a két műhold lapjait. Trey kijavítanád?
GeoEye-1 és GeoEye-2. Itt részletezik a felbontást is.
Elnézést kérek a hibás linkekért.

Csaba

( LiRul v | 2008. 10. 10., p – 09:14 )

A 41 centis felbontas csak fekete-feher kepekre vonatkozik.

( nmarci | 2008. 10. 10., p – 09:16 )

Ezzel a "cm"-ben kifejezett felbontás meghatározással valami nem stimmel nekem. A Wikipediában pl. két vonal távolsága, mely még optikailag elkülöníthető egymástól az a mérőszám, ami megmutatja a felbontást. (Hallgatólagosan persze mindig ott van, hogy a műhold milyen fix távolságra van a Földtől.) A műholdképen azonban jól láthatók a parkoló autók a parkolókban, és még vonalak is vannak a földön, melyek közé szerintem beférne még pár vonal, és még mindig megkülönböztethetőek lennének.

Most akkor ezt a 41 ill. 50 cm-es felbontást hogy kell érteni?

Mondjuk egy autó szélessége 2 m, azaz a kb. 40 cm-es felbontáshoz a képen látható, parkolóhelyeket kijelölő mindegyik vonal közé még négyet kellene beillesztened. A kép alapján ez szerintem már éppen a vonalak megkülönböztethetőségének határán lenne, azaz a dolog szerintem rendben van.

( efel | 2008. 10. 10., p – 09:53 )

"eddigi legjobb felbontasu fenykepek" Hat, ez igy biztos nem igaz. Legfeljebb a polgari celu felhasznalas teruleten.

( benyovszky v | 2008. 10. 10., p – 10:11 )

A felbontás az nem centiméter, hanem képpont/centiméter, mint pl a nyomtatóknál a dpi... Tehát ez azt jelenti, hogy egy képpont 41 centiméternyi terület alapján átlagol egy színértéket, s az lesz a képpont színe. Általában ugye RGB színekkel dolgozik,vagy fekete-fehér. Vannak műholdak, melyek nem 3 színt rögzítenek, hanem 100-nál is több fülön sávot rögzítenek, többek közt infravöröst. Ha emlékeztek az általános iskolai atlaszban az a vöröses "térkép" az ilyen infravörös űrfelvétel volt. Tehát egyszerűen a pixel által lefedett területet növelték 50cm-re, valami újramintavételezéses módszerrel.

--------------------------------------------------------

Debian Sid 2.6.25-benyo
GIGABYTE GA-M61PM-S2 Athlon64 4000+ Asus GeForce 7300 SE

Debian Sid 2.6.25-bence
HP nx8220

Az optikai rendszer felbontokóképességének elméleti határa függ annak átmérőjétől és a hullámhossztól, amelyen dolgozik. Ez egy szögérték, ami a diffrakció miatt nem lehet akármilyen kicsi (nem lehet kisebb az első Airy-korong átmérőjénél). A felbontóképesség az átmérővel fordítottan, a hullámhosszal egyenesen arányos: minél nagyobb az optika átmérője és minél kisebb az alkalmazott hullámhossz, annál kisebb a szögérték, azaz annál jobb a felbontás. Az emberi szem esetében ez körülbelül 1 ívperc. A felbontóképesség és a megfigyelt objektum távolságának ismeretében kiszámítható egy lineáris méret is. Az, hogy a detektorra ez hogyan képeződik le (egy pixelre mekkora lineáris méret esik), függ például az optikai rendszer fókusztávolságától és a detektor pixelméretétől is. Ne felejtsétek el azonban, hogy a felbontóképesség elméleti határa nem érhető el, hogy mást ne mondjak, például a légkör zavaró hatása miatt.

szerintem felesleges ennyire belemenni, ugyanis:
1) optika átmérője fix
2) hullámhossz valószínűleg fix (mindenesetre kalibrálás után nem hiszem, hogy állítgatnák, ha egyáltalán lehet)
3) a fókuszpont (tekintettel arra, hogy adott magasságban kering, és ehhez képest a domborzat magasságváltozása elhanyagolható) szintén fix távolságra van

Konklúzió: elég annyit mondani, hogy a képen 1 pixel~=50cm. :-)
Egyébként meg ki tudja, 5 év múlva milyen technikával rendelkezik majd a gyártó, simán elképzelhetőnek tartom, hogy lesz 1 pixel=1mm is... paranoia rulez :-)

( arkhein | 2008. 10. 10., p – 10:19 )

Nem tudjátok a multisp. kép csatornái mik lesznek?

( Replaced | 2008. 10. 10., p – 12:02 )

mostantol esernyovel fogok jarni :)

--
"Computer science is no more about computers than astronomy is about telescopes."

( csorfab | 2008. 10. 10., p – 13:14 )

Lehet, hogy az én szemem rossz, de nekem ez egyáltalán nem tűnik jobbnak (közelebbinek/nagyobb felbontásúnak) a jelenlegi Google Maps fotóknál. Ha megnézitek NYC utcáit, szerintem az még jobb is ennél. De mégegyszer: nem értek hozzá, javítsatok ki :)

---
http://xkcd.com/258/

Apple MacBook
CD 1.83 | 1.25GB 667MHz | 60GB SATA | 2.36 kg | 5400mAh @ 12.5V

én is pont azt akartam mondani, hogy ennél jobb képek vannak már most a google earth-ben. azt nem tudtam, hogy azok légifelvételek.

amúgy érdekes lehetett a google earth-re megcsinálni a teljes textúrát ilyen apró elemekből. nem tudom elképzelni, hogy ezt egy program automatikusan csinálhatta. vagy ha az alapját nagyjából automatikusan össze is rakta, akkor is kézzel kellett összeigazgatni a sok kis képet szerintem. szép kis meló lehetett!

Szvsz tök automatikus. Valahol volt is egy blogbejegyzés (meg is van), hogy nem túl jó az illesztés. Gondolom ott épp nem tudott mit csinálni az algoritmus.

Szerk:
Gondolom hasonló lehet az elv, mint a digigépeknél az automatikus panorámakép készítés. Ha van átfedő rész, akkor össze tudja illeszteni jellegzetes pontok alapján.

Nem olyan veszes. Volt egy kisebb felbontasu, nagy teruleten egybefuggo kepuk amit muholdrol keszitettek. Utana a fontosabb varosokrol keszult egy csomo legifito, gps koordinataval parositva (legifotosok olyan fenykepezot hasznalnak amire ra lehet kotni gps-t es exif-be beleirja azt is).
Ezeket a kis kepeket kellett railleszteni pontosan (nagyjabol ugye koordinata alapjan is ment) a muhold kepere, az meg nem nagy cucc (blurozza a legifotot hogy ugyanolyan felbontasu legyen mint a muholdkep, es addig tologatja rajta mig a legkisebb az elteres, igy megvan az elmozditas vektor amivel az eredeti (nem blur) kepet kell igazitani)

A'rpi

( 2Geza | 2008. 10. 10., p – 14:39 )

Akarhogy is nezem, egy atlagos auto kb. 10 pixel hosszu a kepen. Ez kb. 25-30 cm-t jelent pixelenkent.

( Pontscho | 2008. 10. 10., p – 15:21 )

Részletek például itt és itt, ahol az is kiderül, hogy a műhold valójában katonai üzemeltetésű, és a Google csak a képek (egy részének) forgalmazásáért felelős, de az építés egy részét is ők pénzelték...

Ezen senkinek sem akadt fenn a szeme ? :)

---
pontscho / fresh!mindworkz

( gd | 2008. 10. 10., p – 17:53 )

Mi lenne, ha 4 műholdat küldenének fel, mindegyik 50 cm/pixel felbontással, csak 25 cm-rel eltologatva? Ha elég pontosan csinálják, nem sértik meg a szabályt, de a képekből össze lehet rakni 25 cm/pixeles képet.

Az amatőr csillagászok tudják, hogy hogyan lehet jó asztrofotókat csinálni 1db 2-3MP-es webcammel. Olyat lehet mélyegezni a hátsókertből (időjárástól szinte függetlenül, ha az ember elég sokáig kint hagyja az állványt), hogy szinte "feleslegessé" vált a Hubble (melynek eredetét nem érdemes firtatni most). Jó képfeldolgozó sw kérdése.

Húú azért fura egy hozzászólás ez. Kellett egy idő, mire dekódoltam a "mélyegezést".
Én azzal azért nagyon keményen vitatkoznék, hogy bármiféle képfeldologozó szoftver képes lenne a fényszennyezést kompenzálni. Meg a légköri zavaró hatásokat sem lehet csak úgy szoftverrel megoldani, lézeres műcsillagot és adaptív optikát meg elég nehéz amatőrnek összehozni. A baj az, hogy túl gyorsan örvénylik a levegő, így nagyon rövid záridővel kéne sok képet készíteni, hogy utána szoftverrel lehessen valamit kezdeni vele. Viszont egy amatőr távcsőnek, messze nincs akkora fénygyűjtőképessége, hogy 1 sec alatti záridővel bármilyen deep sky objektumról a kvantálási szint feletti jelet tudjon összeszedni.
---
Linux is bad juju.

itt és most nem érdemes belemenni a jegelésbe (termikus zaj ellen) meg a fűtésbe (lecsapódás ellen), meg a sorozatok utólagos szűrésén és a pár ezer kép stackelésén, de szerintem nem rosszak az amatőr képek:
amatőr
fejjel-leejtett keyhole
(nem állítom, hogy a kettő teljesen azonos -- innen az idézőjel a feleslegesre --, de azt igen, hogy egy autó áráért, ami egy komoly hobbival ekvivalens, olyat tud csinálni az ember, hogycsakúgyna: és ez főleg utófeldolgozó sw, mint ahogyan a hónap playmate-je)

A lényeg, amiért először írtam: sok kép és jó utófeldolgozás sokat dob a végső képen... (~ nem kell 4 hód)

A 4 hold (4 jogilag független szervezet által készített fényképek) jogi okokból lehetne jó (azaz a szabályt hatásosságát kérdőjeleztem meg), hogy egyik cég se sértse meg azt a szabályt, ami szerint nem publikálhat 50 cm-nél nagyobb felbontású felvételt, és ennek ellenére bárki összerakhasson a 4 cég fényképeiből 25 cm felbontásút.

Hát meg az, hogy elmennek vele valami istenhátamögötti helyre, ahol nincs fényszennyezés. Az ilyen képeket nem hátsó udvarból készítik az nyilvánvaló.

Ráadásul ezeknek az amatőr képeknek kb 3-4 ívmásodperc a legjobb felbontása, míg a Hubble 0,1 ívmásodperc körül van. Legnagyobb részt annak köszönhetően, hogy nincs közben a légkör. Ezen sajnos szoftverrel nem lehet segíteni.

Fent nem azt vitattam, hogy lehet jó, dekoratív, sőt akár még tudományosan is értékes felvételeket készíteni kis felületi fényességű objektumokról, hanem azt, hogy felbontásban és határmagnitudoban versenyképesek lennének a HST-vel.
---
Linux is bad juju.