Brazil kormányzati tulajdonban levő IT vállalat döntött a Debian mellett

 ( trey | 2008. szeptember 9., kedd - 18:27 )

A Servico Federal de Processamento de Dados (SERPRO) - évi egy milliárd dolláros bevétellel rendelkező, brazil kormányzati tulajdonban levő IT vállalat - bejelentette a Debian Day Brasil 2008 Porto Alegre rendezvény ideje alatt, hogy a Debian GNU/Linux-ot választotta preferált platformnak több száz fejlesztői és éles szervere számára. Ezután a SERPRO által indított tenderek és nyilvános kiírások tartalmazni fognak egy kitételt a Debian kompatibilitás megkövetelésére.

Már a jelenleg futó SERPRO tenderek is bátorítják a kisebb helyi FLOSS cégeket és Debian szupport szolgáltatókat a részvételre.

A SERPRO vezetősége úgy döntött, hogy a Debian GNU/Linux sokkal megfelelőbb a vállalati céljaik számára. A vállalat úgy döntött, hogy csökkenti a beszállítóktól való függést és növeli az együttműködést a Debian közösséggel. Ez az első alkalom, hogy ekkora méretű kormányzati hivatal szorosabb együttműködést köt a Debian projekttel.

A részletek itt olvashatók.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

El kellene kuldeni a hirt a magyar kormanynak is!!!!!!!!!!!

Alátámasztandó az "MS vagy azzal egyenértékű" kifejezés helyességére?

Biztos küldtek ezeknek már annyit, meg őket is el:-)

Kérdés, hogy a Microsoft tud-e Debian kompatibilis megoldást ajánlani egy esetleges közbeszerzésen. Ha nem, akkor ők sem jobbak, mint mi.

Tudnak ők ha akarnak. Elvégre nyílt forrású a szoftver, nem nehéz fejleszteni további kompatibilitási rétegeket...
--
- Miért jó a mazochistának?
- Mert ha rossz, akkor jó. Ha meg jó, akkor rossz, tehát jó.

>> Tudnak ők ha akarnak

+1. hallottam egyébként fél füllel olyasmiről, hogy állítólag van olyan cég (talán nem is egy), amely képes zárt forrású (horrible dictu ms) rendszerekkel kompatibilis szoftvereket is fejleszteni

És mindezt milyen áron?

kötöjelkötöjel
Kiszámít mér és berakodás idő -ból -a Pókháló

igen, sajnos ez a rákfenéje ezeknek a dolgoknak, hogy ti. dolgozni kell vele, létrehozni valamit (kevésbé pakázsoló- vagy hittérítő-jellegű munka)

Azé ne szállj el nagyon.

Idézet:
Minél kevesebbet kell dolgozni valamivel, annál boldogabb lesz mindenki

(Márk evangéliuma III. szakasz)

--
- Miért jó a mazochistának?
- Mert ha rossz, akkor jó. Ha meg jó, akkor rossz, tehát jó.

Ezt azért kicsit számold át újra. Ha egy Brazil cég nyújt támogatást a rendszereikre, és szükség esetén ők fejlesztik tovább a Debian bizonyos komponenseit, vagy ők készítenek újakat, akkor:

1. Brazil fejlesztők és támogatók kapnak munkabért a pénzből. A dolgozók személyi jövedelemadójukkal és járulékaikkal támogatják a _brazil_ államot.
2. A brazil tulajdonos kapja a nyereséget. A nyereségadót a _brazil_ államnak fizeti, jó megállapodás esetén a profit jelentős részét munkahely teremtésre és kutatás fejlesztésre fordítja.
3. A rendszer fejlesztése összességében olcsóbb, hisz egy része (a nagyobb része) GPL alapon máshol fejlődik. Szükség esetén azokat a projekteket is lehet támogatni pénzzel vagy fejlesztőkkel, de nem kell a teljes fejlesztés nekik kifizetni.
4. A közösség hasznát veszi a brazil állami fejlesztéseknek.
5. Elvileg akár kompetenciát értékesíthetnek a szomszédos államokba, illetve mivel kilapult a világ, akár világszerte.
6. A brazil állam feltehetőleg olcsóbban megússza. De a fentiek miatt még az se baj, ha direkt módon nem. Indirekt módon akkor is olcsóbb.
7. Nem függnek egy cég kényétől-kedvétől.

Ne legyél naív. Ott is csak emberek élnek nem pedig szentek.

Ha nem lennék naív, már rég nem foglalkoznék a nyílt forrással. :) Egyébként a fent írtak jó részénél tökmindegy, hogy szent vagy-e. A választási lehetőségek: az MS által foglalkoztatott indiai programozókat fizet az állam, és egy külföldi cég profitját növeli, vagy az otthoniakat. Egyszerű a válasz azoknak, akiket érdekel az ilyesmi.

Nem naív a hozzászólás. Ugynaez játszódik le, ha mondjuk egy autógyár belép valahova. Számos kis cég "keletkezik", amik a műanyag ajtózáró gombtól, a fék elektronikájáig mindenfélét gyártanak. Ezzel felpörgetve a gazdaságot.
Fel kellene ismerni, hogy az IT üzletben ez még hatványozottabban igaz.
Fogunk egy nyílt forráskódú megoldást, majd a 25 milliárdból "pályázatokat" írunk ki fejlesztésekre, illetve egyszerűen megvásárolunk nyílt forráskódú projekteket, supportot, stb. Ez jó az államnak, hiszen rengeteg IT cég végre meg tudna élni, nem egyetlen és nagy óriás zsebbe menne az egész (tűnne el). Jó az ország szürkeállományának, mivel az IT-hoz kapcsolódó márnöki tudományok is fejlődhetnek illetve kapcsolódhatnak a hype-hoz. Lehetne ez a kis ország egy IT kánaán, ahova aztán a cégek lassan ideköltöznének, mivel itt találnák meg a megfelelő számú képzett mérnököt/szakembert,
Ez egy öngerjesztő folyamat lehetne.
Ezzel szemben mi, illetve ŐK, letették a voksukat amellett, hogy nagy multinacionális cégek kényük s kedvük szerint kérhessenek bármennyi pénzt, mivel a függés miatt kénytelen fizetni az állam. Ezzel persze egy cseppet sem fejlődik az IT piac. És itt most nem csak az MS-ről van szó, hanem minden multinacionális vállalatról.
Persze értem én, hogy nehéz lenne az általam felvázolt modelt irányítani/karbantartani, de legalább megdolgoznának a pénzükért azok, akik most csak a nyolc óra seggvakarásért veszik föl a kisebb, vagy nagyobb összegeket. A sok közalkalmazottat, akik nyolcan végzik egy munkáját végre dolgoztatni lehetne. (Tudom, dolgoztam közalkalmazotti szférában)

Nem volna olyan bonyolult ám az. Pusztán annyi kellene, hogy az állam is úgy szerezzen be, ahogy a vállalatok. Mert ott a tulajdonos megnézi, hogy neki valójában mi a jó. Első lépés: meghatározzuk a pontos igényt és a lehetséges beszállítókkal szemben támasztott elvárásokat. (Ez utóbbi kizárónak tűnhet, de szükséges annak érdekében, hogy a MikroProgi Bt. ne égjen bele egy CRM fejlesztésbe.) Utána nyílt pályázatot kell kiírni. Az összes alkalmas beszállítónál megvizsgálni, hogy az ajánlata megfelel-e a követelményeknek. (Kell egy formai hiba javító kör a triviális butaságok javítására.) Amelyek megfelelnek, azok közül a legolcsóbb nyert. Tá-dáááá. Nem lenne bonyolult. Csakhogy mégse vagyok ám ilyen naív. Ekkor jön a kartell, a zárt, meghívásos "pályázat", a haver tegnap alakult Rt.-jével. A nagynehezen megszerzett -részleges- pályázati dokumentációt a bíróságon megtámadva a bíróság mindent patyolat tisztának talál :( (lásd 25mrd). Nincs jobb ötletem, olyan országba kell költözni, ahol még van egy kis tisztesség.

Igen. :)

--
Fedora is a cutting edge distro that tests new and bleeding edge software.

Te nagyon demegóg vagy, ezek a gondolatok gátolják a mindenkinek kedvező globalizációt :-)
Csaba

Nem mondom azt, hogy vásároljunk szarabb, drágább terméket, mert hazai. Épp azt mondom, hogy vásároljunk jobbat, olcsóbban, ráadásul az még hazai is. És szoftvereket, támogatást mi is tudunk "gyártani" kiváló minőségben. A magyar fejlesztőket meg is veszik a külföldiek. Ez azért markáns különbség, nemde?

Tudod, csak azéért vagyok egy picit zavarban, mert itt Finnországban pontosan az a gyakorlat, hogy még a rosszabbat drágábbért is megveszik, ha hazai. És a halzsíros rokonság mindent preferál, ha hazai, legyen szó almáról, paradicsomról 3x áron, vagy Nokia telefonról, Fiskars ollóról. Meg is lehet nézni a különbséget. Az is igaz, hogy a fiam évnyitóján olyan hazafias szöveg ment, hogy Magyarországon egy ilyenért az SZDSZ már bezáratta volna az iskolát.
Csaba

így is bezáratta. lehet, hogy preventív céllal?

Brazíliában történt ez is. A lustábbak kedvéért: egy kiváló kezdeményezés keretében, állami iskolákban 44000 négy fejű, Debian alapú, multiseat munkaállomást alakítottak ki Brazíliában, Paraná államban. Na _ez_ az emberek érdekeinek szem előtt tartása. Ami minálunk, Magyarsztánban megy, az már viccnek is rossz. (A bíróság jogszerűnek ítélte a 25 milliárdos szoftverbeszerzést. Szánalmas.)

Azért Braziliát sok szempontból nem tekinteném plédának. Főleg mert az életszinvonal arrafelé még a miénknél is sokkal sokkal alacsonyabb. Gondolom az IT szektoruk is megfelelően fejletlen, úgy globálisan tekintve az egész országra. Ha beraknak 200.000 linux munkaállomást az iskolákba akkor még meg sem érződik hogy történt valami, míg egy kisországban - mint mi is vagyunk - még az iskolai takarítónéniknek is jutna belőle. Egy nagy szegény ország, egy kicsi de nem annyira elmaradott országból mindíg egzotikus látvány.

Jártam arrafelé, és szerencsésnek éreztem magam, hogy csak turistaként...

Még mielőtt valaki belemerülne nálunk 13.700 USD, míg Braziliában 5.717 USD az egy főre jutó GDP. Ök 186M populációval érik ezt el, míg mi 11M populációval. Területük 91x nagyobb, ásványkincsük is több van.

Hmmm... Nem-e lehet-e (TM), hogy ez épp azt jelenti, hogy a nyílt forráskódú rendszerek olcsóbbak? Azt, hogy jobbak, vagy legalább egyenrangúak-e, mindenki döntse el maga. Szerintem jobbak.

Ez mar erosen offtopic, de az egy fore juto GDP-hez nem mindegy mekkora a terulete meg hogy mennyi lakosa van? Lasd pl. Luxemburg. Nem lennek rola meggyozodve, hogy a terulet es az egy fore juto GDP kozott barmilyen korrelacio lenne, de ha van is, arra tippelek, hogy negativ.

Valóban off de az agész szál az.

A képlet nem ennyire egyszerű: megtakarítás=opensource

Amíg egy mezei csupasz kliensről beszélünk, FF-el és ooo-val addig igaza van atyának abban hogy költségkimélő megoldás. De amikor komplex alkalmazás szintre, vagy akár csak vékonykliens szintre ér a fejlesztés akkor nagyon könnyen az opensource egyből a költségesebb oldalra kerülhet.

Otthoni mezei desktop környezetben nyilván nincs olcsóbb mint a linux. Amint alkalmazás szint kerül előtérbe, szinte biztos hogy a opensource megoldások költségesebbek lesznek mint más zártkódú alkalmazások. Had nem mondjak konkrét példákat.

Az hogy mi a jobb vagy rosszabb erősen szubjektív.

ooooo, mi van? Ezt biztos nekem akartad irni?

Így példa nélkül viszont nem sokat ért amit mondtál. Ráadásul semmi köze ahhoz, amiről atya is beszélt, a gazdaság élénkítő hatásáról és a szürkeállomány massza exponenciális fejlődéséről.
De térjünk vissza a példáidhoz. Mert igazán érdekelne. Legalább a területre tégy utalást és ne csigázz.

Valós példa:

Vállaltirányitási és ügyviteli rendszer egy nem túl nagy hazai cégbe. Tevékenység: kereskedelem. Napi átlag 15000db bejövő új tétel, és párhuzamosan meg kell oldani az utolsó elmúlt 2 év teljes forgalmának beimportálását a rendszerbe. A mai tudásunkkal nincs opensource megoldás.
Persze lesz aki tud rá mondani megoldást.

Ha MS terméket használunk (mert sokkal olcsóbb mint az SAP), akkor kényszerűen a klienseken is Wint kell használni. A Win licencekkel együtt jobban jövünk ki a projectből, mint ha mást használnánk.

Egyre nagyobb esély van független fejlesztőcégektől olyan szoftvereket vásárolni, amelynek kliens oldala egy szabvány böngésző, és nem igényelnek IE-t, ActiveX-et. Ha a cég (illetve esetünkben az állam) tudatosan törekszik a függetlenségre, akkor a szoftvereit tervszerűen ilyen, kliens oprendszer független eszközökre cseréli. Én több olyan rendszert ismerek, ami még szerver oldalon is oprendszer független vagy szsz rendszeren képes futni. Az, hogy nálatok nem veszik figyelembe az ésszerűbb jövő lehetőségét, és belementek egy Vendor lock-in-be, sajnálatos, de ettől még van megoldás, ha keres valaki.

Atyám, nekem már nem is kell semmit mondanom, ámen.

Igen.

Nagyon nehéz a megrendelőnek azt mondani: Nézd az opensource drágább is mint a másik; kb. 2 év lesz a bevezetési időszak, és nem 1,5 hónap; de egy jobb és szebb jövőt igér, ha egy most még nem létező megoldás mögé oda raksz 15 opensource fejlesztőt, és nem veszel olyantól kész mergoldást aki >15.000 mérnökórát rakott fejlesztésbe, tesztelésbe... Megjegyzem 2 év fejlesztési alatt már lehet hogy a megrendelői követelmények túlhaladnak a kezdeti fejlesztési irányelveken.

Nagyon jó és hasznos a desktop rendszerekre vagy specifikusan linuxra fejlesztett alkalmazások alá debiant rakni, oda ahol böngészés, levelezés, táblázat és szövegszerkesztés, vagy valami speciális linuxra fejlesztett alkalmazás használata a cél.

Még egy fontos dolog:

"párhuzamosan meg kell oldani az utolsó elmúlt 2 év teljes forgalmának beimportálását a rendszerbe"

Ennek a leegyszerűsítése vagy megbonyolítása a vendor lock-in helyzet elkerülésének a kulcsa. Eddigi tapasztalataim szerint a nem szabad szoftver fejlesztők általában igyekszenek megnehezíteni, sőt ellehetetleníteni az ilyen migrációt (pl. jogvédett, senki által nem használt formátumok használatával), a szsz fejlesztők meg nem. Ha elégedett vagy a szoftverrel, akkor úgyis azt használod.

Pl. Ezek min buktak el ?
Nehany projektenek 70-nel is tobb tagja van.


Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Mondjuk egy ERP bevezetése sosem annyi, hogy veszünk egy kész terméket, telepítjük, és kész.

Általában jelentősen a helyi igényekhez kell szabni.

Ezt nem tudom, hogy egy sourceforge.net-es projekthez ki tudná megcsinálni (persze lehet, hogy van olyan cég, aki pont ezt teszi).

G

Van olyan ceg es nem csak sourceforge-n lehet olyat talalni ami veletlenul meg nyilt is.


Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

És ha nem MS és nem is SAP?

Mi Debian alatt használtunk magyar fejlesztésű zárt forrású vállalatirányítási és ügyviteli rendszert. PHP-ben fejlesztették, mysql-be tárolta az adatait, és egyébként Windows alól, Firefoxszal használták az emberek.

De gondolom az általunk használt mellett is van bizonyára számos alternatíva.

Már úgy értem, hogy Linux alá is.

Van. Ez emberek pletyiznek ilyen ~10^8HUF -os penzekrol, hasonlo celra.


Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

A HDI indexe Brazíliának 0,800. Magyarország HDI indexe 0.874.

Van különbség, de nem óriási. Ami nagy eltérés, az a gazdagok és szegények közötti olló. Brazília esetében a Gini index 50.5, Magyarország esetén 24.96 - ez sokkal jobb.

Nem tudom, merre jártál Brazíliában, de óriási eltérések vannak.

Északon, Amapában pl. 2000 R$ jó fizetés. És persze nincs túl sok munka.

Itt, Sao Pauloban pl. a barátnőm 9000 R$-t keres. Az adó kevesebb, mint Magyarországon, szóval az ő fizetése pl. az én otthoni magyar fizetésemhez képest kb. +40% nettó. Úgy, hogy mindketten informatikus mérnökök vagyunk, és hasonló munkát végzünk.
És az élet nem drágább, mint Magyarországon. Sőt, ha egy másik városrészbe mennék, ott pl. sokkal olcsóbban meg lehetne venni dolgokat. Szóval a fizetésből (középosztály) nagyon jól ki lehet jönni.
Egy másik barátnőm most költözött haza Porto Allegrébe Budapestről. 2 évig dolgozott magyarországon, contractorként. Ő is informatikus mérnök.
Mondta, hogy most, hogy lejárt a szerződése, csak alkalmazottként kapna munkát Budapesten, de azt nem vállalja el, mert Magyarországon szarul fizetnek.
Porto Allegrében a fizetések egyébként alacsonyabbak, mint SP-ban, de az élet is olcsóbb.

Azt nem akarom mondani, hogy nincs szegénység, vagy hogy nincs nagyon sok szegény gyerek.

De azt gondolni, hogy minden ilyen, az ostobaság.

Ahogy én itt élek, az életszinvonalam simán olyan, mint Budapesten volt.

Az IT szektor meg egyáltalán nem fejletlen. A Sao Pauloi állami egyetem egyébként egész Délamerika legjobb egyeteme.
Nagyon sok cég van itt, ugyanolyan multik, mint otthon.
És sok cég van, aminek itt van SP-ban az egész kontinensre kiterjedő központja.

Még egy dolog az IT szektorukról: nem csak a fent említett lány dolgozik külföldön, sok brazillal találkoztam, amikor más országokban dolgoztam.
És nem voltak rossz kollégák.

Mondjuk az indiaiakon sokkal többet bosszankodtam, mert nagy részük ostoba volt.

G

Pont Sp-ben jártam egy RC út végállomása volt számomra. Amikor turistaként kitettem a lábam az utcára 500 koldus ugrott a nyakamba. A közbiztonságot valahogy úgy lehetne leírni, hogy rosszabb mint a VIII kerület. A főutakon Ladyboy-ok állnak minden félméteren lesik a "madarakat" akiket lehúznak 10-20 dolcsival, amit aztán nyomban narkóra költenek. A tengerparton fital fiúk öreg egyedülálló német nőkre portyáznak. Európából szervezetten utaztatnak idős, tehetős, egyedülálló hölgyeket és urakat SP-be.

Hát, szerintem rosszabb a helyzet náluk...

Tengerpart? Biztos, hogy Sao Pauloban voltál? Sao Paulonak nincs tengerpartja. :-)
Kb. másfél óra autóval az óceán.

Mondjuk nem tudom, hogy ez hol mutat bármit az az IT itteni fejletlenségéről, vagy arról, hogy milyen életszínvonal van. (Ha teljesen igaz lenne, amit írnál, az csak azt mutatná, hogy vannak szegények (ezt tudjuk), és vannak társadalmi problémák, mint pl. bűnözés meg drog, meg prostitúció (ezek vannak, tudjuk)).

Nem tudom, SP-ban merre járhattál, mert elég nagy város, de amit írsz, azt én nem látom.

OK, én csak pár hete élek itt SP-ban, voltam pár helyen, használtam tömegközlekedést, mászkáltam gyalog, de nem emlékszem, láttam-e egyáltalán koldust. Láttam szegény embereket kis kocsival papírt gyűjteni, OK. Meg embereket, akik a pirosnál árultak valamit.

Ja, igen. Piros lámpánál láttam már koldust, aki csinál valami attrakciót, pl. zsonglőrködik, vagy ördögbottal játszik, és utána körbejár egy kis apróért. Itt SP-ban nem gyakori, de van. RJ-ban sok van.

Tudom, hogy van egy utca, ahol örömlányok dolgoznak, és van utca, amiből melegek utcáját akarnak csinálni. De a többi utcában nem láttam kurvákat (se fiúkat, se lányokat).

SP közbiztonsága alapvetően egész jó. Itteni viszonylatban. Van egy favella a Brooklin híd alatt, ott mondjuk a barátnőm fel szokta húzni az ablakot, ha megállunk a pirosnál. Be persze nem megyünk.
Éjszaka (hajnal 2) megállunk a pirosnál, körülnézünk, aztán megyünk tovább, mert éjszaka azért nem biztonságos.
A bejárónőnk tesója pl. egy elég szegényes részen él, kb. olyan lakásban, mint amiben gyerekkoromban élt édesanyám keresztanyja Rákospalotán. Az ő életszínvonaluk persze a miénk alatt van. De az a rész is teljesen biztonságos (nappal).

De ez mondjuk sehol nincs Rio de Janeirohoz, ami valószínűleg a világ egyik legveszélyesebb városa. RJ-ban pl. minden piros lámpánál ablak bezár, és vannak helyek, ahol egyáltalán nem állunk meg az autóval, se stop táblánál, se pirosnál. És még így is akármikor eltalálhat egy eltévedt golyó, vagy jöhet egy autó fegyveresekkel, hogy kiraboljanak. Régebben egy elkerülő körgyűrűn pl. rendszeresen célbalőttek az autókra, meg előfordult, hogy lezárták egy alagút kijáratát, és aztán végigmentek, és minden autót kifosztottak. Azt az elkerülőt már nem használják, az alagutakra jobban vigyáz a rendőrség.

Lehetne erről sokat írni, a közbiztonság tényleg teljesen más kategória.

Rio de Janeironak tengerpartja is van, RJ-ba sok egyedülálló európai nő utazik, hogy találjon egy bikát magának, és a favellákban lányok is könnyen akadnak. Van beach, ahol szivárvány zászló lobog, és teli van homokosokkal, meg könnyen kapható fiúkkal.

De persze RJ nem SP. Másik állam. A városok között kb. 500 kilométer van, jó 6-7 óra autóval.

G

Értsd meg hogy akkor is jobb a zárt forráskód, mert csak és kész. És Brazília azért van IT-ben a béka segge alatt, mert fiú prostik vannak az utcán. Na! Nem érthető? Nem látod az összefüggést?

Ez a pályázati kiírás és döntés semmivel sem jobb, mint a magyar volt.

de olcsobb

És - legalábbis az elsőfokon eljáró magyar bíróság szerint - jogszerű is :)))

--
trey @ gépház

Én csak azt nem értem, hogy pl. milyen ERP rendszert használnak Debian alatt?
Mert egy ilyen nagy cégnél gondolom kell lennie ilyesminek.
Jobban örülnék, ha az ilyen híreknél kicsit részletesebben leírnák, hogy hogyan migrálnak át az előző rendszerről, akár csak címszavakban is.
Mert oké, Debian fog futni a gépeiken, de mit, milyen programokat használnak munkára?

SAP?

Hát lehet, nem tudom.
Pont ezért érdekelnének az ilyen hírek kicsit részletesebben.

Szerintem tökmindegy mit használnak, az ERP-t egyébként sem kell misztifikálni, az is csak egy program.
Egy ekkora cég bármikor ír vagy írat magának olyat, amilyenre szüksége van. A legnagyobb ERP rendszerek nem biztos, hogy jobbak, mint a kisebbek, egyszerűen vannak akkora cégek, akik meg tudják fizetni. Nem adóba fizetik be, hanem vesznek SAP-t vagy más baromi drága dolgot (költség).
Egy ilyen migrációnak több haszna is lehet (amint le is írták).
A költségtakarékosság az egyik, lehet spórolni az alaprendszer váltásával, de úgy is, hogy windowson használ nyílt forrású progikat, pl.: OOo-t.
Amennyiben az alap nyílt, általában a fizetős felhasználói programok is kedvezőbb árfekvésűek.

Van nyílt ERP (nem tudom milyen, nem próbáltam), de van magyar fejlesztésű vezetői információs rendszer is (nem free), teljesen jó, az ára töredéke a többinek (már írtam párszor).

Egy ilyet használunk mi is.

Egyik magyar ügyfelemnél pl. egy magyar fejlesztésű ERP-t vezettünk be Debian alatt.

Simán lehet itt Brazíliában is helyi fejlesztésű ERP.

G

nem kötekedni akarok, de "szupport" ? :-( legyen support vagy támogatás. de ilyen szó nincs...

Szövetségi adatfeldolgozó szolgálat?

Nekem az INFOSZO jut eszembe :-)

Szervác Attila - http://321.hu/sas