IBM: A mainframe piac 99.8%-a nem elég. Az egészet akarjuk!

IBM, Lenovo

Egy érdekes történet olvasható az interopsystems.com oldalain arról a T3 Technologies-ről, amely 16 éven keresztül árusított IBM-kompatibilis mainframe rendszereket a low-end és midrange felhasználók részre. A 16 évből az első 14-ben a T3 Technologies kéz a kézben dolgozott együtt az IBM-mel, hogy a piac olyan szegmensére is betörjenek, amely az IBM számára túl kicsi volt ahhoz, hogy foglalkozzon vele. Az 1990-es évek közepétől a T3 vezető viszonteladójává vált az IBM PC-alapú, IBM-kompatibilis mainframe rendszereinek és egyike volt azoknak, akik elsőként lettek tagjai az "IBM Business Partner" programnak.

A 2000-es évek elejétől a T3 elkezdte forgalmazni a Fundamental Software-től származó FLEX-ES mainframe emulator-t közönséges, Intel-alapú szerverekkel összecsomagolva. Ez a rendszer - amelyet tServer-nek neveztek el - nem IBM termék volt, de az IBM egyik szabadalmi licencére épült, és azt az űrt töltötte be a low-end mainframe piacon, amelyet az IBM a termékeivel nem tudott lefedni.

Minden egyes, a T3 által eladott tServer után az IBM begyűjtötte a Fundamental Software-től a szabadalmi jogdíjat, majd mainframe OS és middleware licenceket adott el a végfelhasználóknak (érthető, hiszen az emulátor ezen szoftverek nélkül nem sok mindenre lett volna használható).

Ilyen rendszert vásárolt például az Amerikai Egyesült Államok Légiereje, amely jelenleg is tServer segítségével dolgozza fel az AWACS-ektől jövő adatokat. De az ügyfelek közt megtalálhatjuk a Francia Légierőt is.

Történt, hogy 2006 őszén az IBM hirtelen megszakította hosszú ideje fennálló együttműködését a T3-mal. A szakítás oka valószínűleg az volt, hogy a T3 újabb mainframe kompatibilis termékvonalat akart piacra dobni egy szilícium-völgyi, indulófélben levő cég, a PSI segítségével. A PSI elkészített egy, az IBM mainframe-k utasításkészletet emuláló, Itanium-alapú szoftvert. Noha a T3 új rendszerei nem azzal a céllal készültek, hogy versenyezzenek az IBM high-end mainframe rendszereivel, de gyorsabbak voltak a FLEX-ES-nél és képesek lettek volna futtani a 64 bites IBM szoftvereket is. Valószínű, hogy e rendszerek felbukkanása váltotta ki az IBM reakcióját, amely a T3-mal régóta fennálló együttműködésének megszakításához vezetett. Ezután az IBM már nem újította meg a Fundamental Software-rel a szabadalmi licencszerződését, beperelte a PSI-t szabadalomsértésért, és bejelentette, hogy befejezi azt az évtizedes gyakorlatát, hogy mainframe OS és middleware licenceket ad el olyan ügyfeleknek, akik azokat nem IBM hardveren kívánják futtatni.

A T3 egy jól menő cégből hirtelen egy olyanná vált, akinek tulajdonképpen nem volt mit eladnia. A cég az 50 alkalmazottjából 40 elbocsátani kényszerült, csak a fontos műszaki stábot tartotta meg.

A teljes sztori elolvasható itt.

( 4fonya | 2008. 08. 14., cs – 20:43 )

Az elefánt ennyire fél a bolhától? Vagy ez afféle önérzeti kérdés IBM-éknél? Az IBM jókora presztízzsel és pénzügyi háttérrel rendelkezik, miért fáj neki ha egy kicsi cég az oldalvizén evezve megél és tulajdonképpen neki is reklámot csinál?

Nem tudom mennyire számít lábnak az az 1 md USA dollár forgalom amit csak a szabadalmak értékesítéséből csinálnak.
Meg hát azért egy mérleget is megnéznék szívesen...

-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

( bastya_elvtars | 2008. 08. 14., cs – 22:22 )

Mi az, most nincs 150 post a monopóliumról? :-)
"no video codec le a win32vel", de "Gentoohoz lehet meg tul fiatal vagy"

Nem tudom, hogy hova könyveljük, hogy én nem szeretem az IBM-et. Régóta. Közismerten. Ennek ellenére lehet olyan lépése, ami mondjuk szimpatikus. Az Apple legtöbb termékét sem tartom sokra, de érdekes módon mégis megfontolom, hogy vegyek-e iPhone 3G-t, mert mondjuk abban az első generáció után látok fantáziát. Nekem ez a nem fekete-fehér. Ebből is látszik, hogy a nagyszerű elméleted hibás.

--
trey @ gépház

( prygme | 2008. 08. 14., cs – 23:24 )

nem szoktam díjazni az ilyen erőfitogtató üzleti mentalitást, főleg ha egy nagy megacég áll az egyik, és egy kis innovatív cég a másik oldalon. de az IBM védelmében meg kell említeni, hogy csak az iparágban megszokott gyakorlat szerint járt el.
egy hónapja perelte be az Apple a Pystart egy hasonló esetben. a cikk szerint a T3 eddig is külön szerződés ill engedély nélkül árulta a flexEses pc alapú rendszereit. az IBM csak elnézte nekik ezt. érvek pedig vannak az IBM, illetve a hasonlóan eljáró Apple mellett is. OsXet csak Apple hardwaren lehet legálisan használni, ez világosan benne van a licenc szövegében. az IBM OS/390 rendszere esetében is hasonló a helyzet. ha mindenféle összetákolt hardwaren lehetne legálisan használni ezeket az OSeket, a felhasználókban az a kép alakulhatna ki, hogy a Macintosh illetve az IBM mainframe egy kalap szar, mint történik ez sok esetben a Windowsok esetében.
ráadásul a mainframeknél az egyik fő feature az, hogy rendkívül megbízhatóak. márpedig ez nemcsak az OSen múlik.
a csillagászati költségvetéssel dolgozó USA légierő nem tudom miért vesz diszkont mainframet. ha viszont egy PC bug miatt leáll a rendszer nem az Intelt fogják szidni, hanem az IBMet.
a másik ok, hogy az Intel Itanium a Power ellenfele, amiben az IBM érdekelt. nyilván nem akarja helyzetbe hozni ellenfelét az IBM. az Itanium egyébként eléggé gyengécskén szerepel az előzetes várakozások ellenére, és ennek pont az IBM a nyertese.
a mainframek tervezésekor nem a számítási sebesség maximalizálása a fő szempont, hanem a megbízhatóság. nagy a valószínűsége annak, hogy a T3 emulált megoldásai a stabilitás rovására tudtak gyorsabbak lenni.

Csak tippelek, mert nem ismerem a T3-at, de nem lehetséges, hogy a szoftveres emulátoruk valami erősen többszörözött redundáns cluster szolgáltatást is biztosít? Mert ha van ilyen, akkor azért már használható megbízhatóságot lehet elérni PC-kkel is, csak sok kell belőle, ami még mindig lehet olcsóbb, mint 1db mainframe.
---
Sok gyerekkel ellentétben én sose akartam tűzoltó lenni. Lettem helyette informatikus. Nem találjátok ki, hogy mit csinálok nap mint nap...

nem szoktam díjazni az ilyen erőfitogtató üzleti mentalitást, főleg ha egy nagy megacég áll az egyik, és egy kis innovatív cég a másik oldalon. de az IBM védelmében meg kell említeni, hogy csak az iparágban megszokott gyakorlat szerint járt el.

Apám, ha valaki egy ilyen szöveget ereszt el az MS "védelmében", akkor akkkora anyázást kap, mint ide... Gattaca ;)

( hofi75 | 2008. 08. 15., p – 13:16 )

"Noha a T3 új rendszerei nem azzal a céllal készültek, hogy versenyezzenek az IBM high-end mainframe rendszereivel, de gyorsabbak voltak a FLEX-ES-nél és képesek lettek volna futtani a 64 bites IBM szoftvereket is."

Tobb eve hasznalok 64bites zOS-t FLES-ES-en. Nem ertem mirol is van itt szo.

Nalunk a FLES-ES egy Dual Opteron IBM gepen fut es kb 30-40MIPS-et tud, a nemreg megjelent System z10 27.000MIPS-el repeszt teljes kiepitesben (1gep es nem sysplex). persze fejleszteni a 30MIPS is tokeletesen elegendo. En speciel otthonra Hercules-390-et hasznalok, ingyenes es max 10%-al marad el a FLES-ES-tol.

Udv,
Hofi

http://en.wikipedia.org/wiki/IBM_z10_(microprocessor)

wikipedia: "A zMIPS az IBM saját, belső, főleg a zSeries és a System z9 nagygépes szerverek MIPS-ben mért sebességére használatos. Egy elemző cég Isham Research javasolta a kMIPS (kilo-million instructions per second) mértékegységet a processzor sebességének mérésére az IBM nagyobb szerverei esetében."

nem lopta el senki a teljesitmenyt, csak emulalni kell x86-on a teljes z/architekturat es viszi a cpu idot rendesen. egyebkent a mainframe ereje nem a cpu-ban hanem az io rendszerben es a felepitesben van.

udv,
Hofi

-Qemu nem emulal, hanem dinamikus forditast hasznal. Teljesen mas technologia, sokkal gyorsabb.
-A hardware eszkozok emulacioja/virtualizacioja mindig sokkal tobb ido, mint a processzore. (lemez, I/O alrendszer, egyeb periferiak) Qemu is akkor lassu, ha sok lemezmuveletet kell vegeznie, szamitashoz viszont eleg gyors. (ha nem hiszed, futtass benchmarkokat)
(-Fejleszteshez gondolom nem is kell tobb.)

----
It doesn't take a rocket scientist to program a computer, it takes a programmer.
honlapkészítés

Virtualizációról akkor beszélhetünk, ha a guest gép utasításainak legalább egy része változtatás nélkül fut a host gépen. Különböző architektúrák esetén eleve szóba sem jön a virtualizáció, ott teljes egészében emulációt kell csinálni.

Persze emulálni is sokféleképpen lehet. Az interpreterek lassúak, de viszonylag egyszerű implementálni őket, JIT fordítót implementálni elég nagy meló, de cserébe elég jól megközelíthetik a natív futtatási sebességet is.
---
Sok gyerekkel ellentétben én sose akartam tűzoltó lenni. Lettem helyette informatikus. Nem találjátok ki, hogy mit csinálok nap mint nap...

A QuickTransit nem megcáfol, hanem megerősít egy tételt: mégpedig azt, hogy a virtualizáció az a témakör, ahol a legtöbb félrevezető marketingbullshit koncentrálódik. Mikor laboranyagot raktam össze virtualizációhoz jó sok időt eltököltem vele, hogy utánanyomozzak a terminológiának. A fenti definíció talán Popek és Goldbergtől származik, de legalábbis ők már így használták a 70-es években.

Tök összevissza kutyulják a fogalmakat a gyártók, különösen az "emuláció", "szoftveres virtualizáció", "paravirtualizáció" témakörökben. Az emulációnak negatív csengése van, mert azt sugallja, hogy ez valami lassú dolog, ezért megpróbálják másnak nevezni. A virtualizáció és különösen a paravirtualizáció meg most divatos, ezt emlegetik ott is ahol valójában nincs. Még zűrösebb a helyzet az "application virtualization", "operating system virtualization", "desktop virtualization" témakörökben. Gyakorlatilag (tévesen) ide sorolják az Java és .NET runtime-tól kezdve az alkalmazás kontéreken át az installálás nélküli csomagoló megoldásokat, jail-eket, vékonykliens terminál és remote access megoldásokat is.

Az, hogy a gyártók a marketinganyagaikban mit hívnak virtualizációnak és, hogy technikailag szorosabb értelemben véve mit jelent ez a kifejezés az két különböző dolog.
---
Sok gyerekkel ellentétben én sose akartam tűzoltó lenni. Lettem helyette informatikus. Nem találjátok ki, hogy mit csinálok nap mint nap...

A QT CPU-t (hardvert, teljes egészében) emulál? Igen, pontosan ezt akarom mondani. Attól, hogy valami "virtuális gépet" futtat még nem jelenti azt, hogy "virtualizációt" használ.
---
Sok gyerekkel ellentétben én sose akartam tűzoltó lenni. Lettem helyette informatikus. Nem találjátok ki, hogy mit csinálok nap mint nap...

Nem ástam a mélyére, de nekem az volt a benyomásom, hogy ez a megoldás inkább a FreeBSD Linux ABI-jához hasonlít, ahol lényegében syscall fordítás történik, nem pedig a teljes hardver emulálásához.
Elvégre itt nem is SPARC-os Solaris fut például Linux/x86 alatt, hanem egy SPARC-os, solarisos alkalmazás (vagy Mac OS-es, tökmindegy).

nezdd meg a hercules forraskodjat (hercules-390.org), ott megtalalod hogy vannak implementalva a z utasitasok. nem tudom hogy mukodik a qemu, de a 100adolas nem rossz ertek. egyebkent a 27000MIPS az E64 szeriara vonatkozik ami ha jol tudom 64 processzort tartalmaz.

a herculest mar forditottam sun solaris-on is es gond nelkul vitte a zos guest-et.

nalunk a cegnel van egy IBM MP3000-es Mainframe PC, amin fejlesztek. 50Mips-et tud, de ebben egy olyan kartya van a pc-ben amin egy igazi mainframe processzor fut. Ma mar egy erossebb quad pc-vel gyorsabban tudom futtatni a zos-t vagy zlinux-ot mint az MP3000-en. sajnos a cegnel az a szabaly, hogy a kiszallitasra kerulo programokat "igazi" mainframen kell forditani, tesztelni igy meg mindig azon dolgozok. mindjuk stabil mint a vasalt beton.

udv,
hofi