gsimon blogja

user módban

CD írás, már megint. Tudom, én rontok el mindent, miért kell nekem atapi cd-írót venni, nem pedig scsit, mint ahogy schilling papa szeretné. De hát én csak egy balek vagyok, mint ezerből 999, ez van, pont.
Node, mi a fészkes fenéért nincs egy nyamvadt program a drágalátos linux mellé, aminek azt tudom mondani, hogy "secondary master az író, atapi, itt az image, leszel szíves 16x sebességgel megírni". Magától, egyszerűen, nem 'warning, using unofficial libschily lib' meg egyéb, a világ félreeső zugaiból elővarázsolt patchekkel tákolt istenharagja által. Gondoltam, megnézem a cdrtools nevű cuccot, ha már a gugli kidobta. Nem nyert, megint schilling.
Beleforgathatom persze a kernelbe a cd scsi emulációnak nevezett patkót, de akkor meg a dvdrecord nem megy. Pardon, az azzal sem. Meg a dvd+rwtools sem. A growisofs az igen, bár az általa írt dvd-t nem tudom visszaolvastatni. Mondjuk csak az én gépemen, másutt pöccre megy, de a mentéseimből mondjuk inkább itt szeretnék majd visszaállni.

Csáknorisz meg Colbert

Kedves Olvasó!

Na igen, a híd elnevezése körüli hajcihő... A téma megvitatása egy hír kapcsán kezdődött, csak a terjedelem miatt már nem tartanám ildomosnak ott folytatni (kicsit Ádámtól-Évától fogok nekifutni), valamint mivel mostanra aktualitását vesztette a téma, a "legfrissebb hozzászólások" listát is kár megbolygatni ezzel.
Akárhogy is, a (szó jó értelmében vett) vita jelenleg ott tart, hogy én (olykor habzó szájjal acsarogva :)...) kardoskodok a történelmi magyar elnevezések használata mellett, viszont kevés kivételtől eltekintve értetlenséggel, olykor pedig aktív ellenvéleménnyel találkozok. Az eddigi hozzászólások során a némiképp kardcsörtető nemzeti büszkeség oldaláról közelítettem meg a dolgot, ami, hát, szóval nemigen talált megértésre, amit persze sajnálatosnak tartok, de ez legyen egy másik bejegyzés témája inkább, itt pedig megpróbálkoznék egy másik megközelítéssel, mondjuk az emberiség művészeti kultúrkincseinek oldaláról nézve. Hogy hogyan kapcsolódik egy híd neve körüli bonyodalom a művészetekhez? Kezdjük talán pár kérdéssel, amit ki-ki magában válaszoljon meg, mielőtt belemerülnénk az okfejtésbe:
- Milyen művészeti értéke lenne, ha Van Gogh megfestette volna a Sixtus-kápolna freskóinak egynémely jelenetét, úgy, hogy az pusztán az alkotói stílusban különbözne az eredetitől?
- Megérthető-e a 'Bánk bán' a kor történelmének, az akkori korszellemnek az ismerete nélkül?
- Tökéletesen, az érzések teljes és pontos visszaadásával lefordíthatóak-e Radnóti versei pl. finnre, illetve Somerset Maugham pl. magyarra?
- Művészeti szempontból hogyan viszonyul egymáshoz a pár évszázaddal ezelőtti népzene, amit akkortájt az emberek pl. egy csárdában hallgattak a mostani 'népzenéhez', azaz ahhoz, amit mostanában egy szórakozóhelyen hallgathatunk?
- Miért járnak az emberek turistautakra?
- Milyen jelenkori kor- és kórtüneteket szűrhetünk le mindebből, és végül:
- Mi köze mindennek a híd nevéhez :) ?

"linux kernel vs. zárt forrás" mizéria

Hmm, még emlékszem, anno GKH-ék az nvidia, philips webcam meg talán wifi chipsetek kapcsán elég hangosan cirmogtak, hogy a kernel nyílt forrású meg gpl-es meg minden, és dzsihadot/keresztes háborút hirdettek, hogy ne is lehessen zárt forrású cuccra kihívni belőle, mert az milyen csúnya dolog.
Megvan a véleményem a témáról, ezt már végigrágtuk a fórumon épp elégszer, viszont egy korsó sör mellett felmerült egy nagy kérdés ezzel a keménytökű hozzáállással kapcsolatban.
Nevezetesen, a kernel jócskán beszélget a bios-szal (BIOS Enhanced Disk Drive calls determine boot disk, APM BIOS support, Use real mode APM BIOS calls, PCI Access mode: BIOS, stb), nomármost, a bios minden, csak nem nyílt forrású, hogy a gpl-ségéről ne is beszéljünk.

hanyattpatkány

hanyattpatkány

Na, a soha-meg-nem-kezdett hobbiprojektekkel ellentétben az optikai nak igenis nekiestem (mire nem jó a karácsonyi szabadidő...)

Szóval, először is beszereztem a létező legolcsóbb optikai egeret (950Ft).

Miután a dögnek hátán fekve is elég használható fogása van, nem kellett új dobozt reszelni hozzá, meghagytam az eredetit, csak azt kellett biztosítani, hogy az ujj egy síkban mozogjon az optikai érzékelő fölött, ezt hivatott elérni a csomagolásáról levágott fóliadarab.
Tudom, igénytelen, lesz még majd jobb is :).

Némi próbálgatás után arra jutottam, hogy jobb kézben tartva a bal gomb alulról pont a mutatóujjhoz kerül, és kényelmesen használható, csak a jobb gombra kell megoldást találni, pl. a bal gomb mellé kivezetni az egér oldalára. Ergo szabászkodás következik,

így hát előszedtem a szükséges
relikviákat
, úgymint páka, fűrész, kés meg fogó (a reszelőt bolond fejjel
kölcsönadtam, de végülis faragni is lehet :)...).

Kibontottam a jószágot,

elkezdtem kialakítani a kapcsoló helyét,

beillesztettem a kapcsolót,

próbaképp össze is raktam. Szépen meg is támaszkodik a kapcsoló lába a bal gomb kapcsolóján, valódi sufni-tuning (tm) ez, kérem :)!

Már csak a kapcsoló fixálása
maradt hátra némi epoxigyanta segítségével. A szigszalag azt hivatott megakadályozni, hogy az egér burkolata is fixre ragadjon.

Most aztán pihi van, amíg a ragacs köt.

Szóval, ott tartottam, hogy megkötött a ragacs. Ezután az új gombot beforrasztottam itt és itt, aztán összeraktam,
majd a burkolat felrakása után be is üzemeltem.

Jelentem alássan, mind a bal gomb, mind a jobb gomb elérhető és működik :) !

Mint Elbandi kolléga rá is mutatott, természetszerűleg a fel-le irány megfordul, így kénytelen voltam az X config-jában az InputPointer szekcióba beírni azt, hogy

Option "InvY" "true"

és így visszaállítani a természetes viselkedésre.

Meglepően jól használható, csak nem szabad arra figyelni, hogy hogyan egerezik az ember, hanem csak arra, hogy mit akar csinálni vele :)

Ami még hátravan: a fóliánál igényesebb megoldást az aljára, az egér érzékenységét felemelni, a dinamikus gyorsítását meg letiltani, de mivel mára elég a kockulásból, jó éjszakát mindenkinek!