( bucko | 2015. 06. 13., szo – 09:32 )

Ennek azért oka is van! Maga az USB egy kisfeszültségű és egyenáramú+időzítés elemeket is tartalmazó protokoll. Néha zavarérzékeny és nem vihető messzire. Tök jó, hogy mindent ki-be lehet dugdozni, de pont ez a hátránya is. Nem low-latency interfész, hiába nagy a sebessége. Külön előny a windóz (régi?, mert nekem nincs új) USB eszközkezelése. Néha megtelik, és mindent újra kell rakni. (Kitörölni és újra felismertetni.)

Ennél sokkal profibb a firewire, amely galvanikusan leválasztható, képes címeket kezelni. Ezért is drágább és nem divatos. Viszont használják pl. (profi) zeneszerszámok összekötésére is.

Nem tudom, hogy az ethernet mikrokontrollereknél mennyire ésszerű. Biztosan van olyan távoli összeköttetés, ahol szükség lehet rá. De mindenképpen külön kezelni kell a címeket. Kérdés mit, hányat és hogyan szeretnél összekötni.

Ha jártas vagy a soros kommunikációban, akkor érdemes lenne tanulmányoznod néhány pc megoldásoktól eltérő megoldást is! Pl.:
- RS422/RS485
- I2C
- SPI
- LIN, CAN
- stb.
Ezek azért érdekesek, mert az eszközök összekötéséhez busz specifikus hardver is tartozhat, amit egyes esetekben lehet keverni. Az egyes protokollokhoz létezik célhardver, pl. hőmérő, memória, flash, stb., vagy a buszt megfelelő irányban összekötő/kapcsolgató megoldás.

A soros I2C kezeléshez találtam egy jó szerkezetet. Megépítem, kipróbálom.