( johans | 2014. 04. 20., v – 19:47 )

Akkor nézzük:

- Az internet penetráció 1996-ban 16-36 millió embert jelentett, ez a Föld akkori népességének 0,4-0,9%. Vesd össze: "majdnem mindenki". (Jelenleg 2,937 milliárd, ami 40,7%) A forrás itt. Amiről nem szól a statisztika: ennek a 36 millió felhasználónak a döntő többsége amerikai volt, ami ekkor még teljesen kiesik az NSA látóköréből.

- Az "elég jól titkosított" üzenet szimmetrikus kriptó része 96-ban az USA-n kvül 40 bites DES-t jelent az export tilalom miatt, amit már akkor is törni tudtak napok alatt (nem csak az NSA). Másrészt mind a mai napig igen-igen ritka, hogy valaki titkostja a leveleit, ez méginkább így volt 1996-ban.

Tényleg nem zavarnak a tények?

Ráadásul a kérdés az volt, hogy 96-ban publikálhatta-e a haditengerészet az OR protokoll alapját képező tudományos kutatást úgy, hogy az NSA sem képes az ezt a protokollt használó felhasználót követni, és ez nem teljesen ugyan az a kérdés, hogy 96-ba az NSA-n belul senki nem gondolta hogy figyelni kene az internetet. Ja.

ps: most jutott eszembe, hogy a kriptó szoftverek export tilalmát 97 körül (utána kéne nézni a pontos dátumnak) úgy kerülték meg, hogy az RSA matematikai leírását + a megvalósító programot kiadták könyben, és a könyvet ki lehetett vinni az USA-ból / be lehetett pötyögni. Kérdés: Kiadhat és exportálhat-e egy könyvet valaki az USA-ban úgy, hogy azzal nagyban megnehezíti az NSA dolgát? Mert a jelek szerint igen. Nem érzel párhuzamot?