- kovi blogja
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hozzászólások
Köszönöm, nagyon érdekes volt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Köszönöm szépen én is! Az tetszik az írásaidban, hogy objektíven állsz minden típushoz. Biztos megvan a személyes kedvenced, mégsem azt helyezed előtérbe.
Nekem mint laikusnak például az afrikai és angol íjjak nem tetszenek. Te mégis kifejted, hogy alakultak ki és miben jók. Respekt.
Ps: A török, magyar viszony nagyon meglepett.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nincs mit: ha időm és kedvem van, szívesen csinálom, ráadásul egy részük az egyesületünkben újrahasznosul.
A "kedvencem" kb. évente változik.. de van ami nálam van már 5. éve.. természetesen nem véletlenül.
A botíjak nekem sem jönnek be, elemi-másodikos koromban nagyapámtól kaptam ilyeneket, azóta kinőttem :D
Török-magyar, bármi-magyar: amíg a MTA nem von le következtetéseket olyan bizonyosságokból, mint Tungvancseng *; amíg Kínában olyan Hun múzeumok vannak (finoman szólva is) ismerős leletekkel hogy beszarsz.. addig nem kell meglepődni. Ezért van igen nagy felelősség az olyan kutatókon, mint Sudár Balázs és azért van óriási felelőssége a kísérleti régészetnek. S anélkül, hogy baszlatnám a Magyarságkutató Központot, részemről dolgozhatnának gyorsabban is: a millió földmunka kiváló táptalaja lehet a régészeti oldal bizonyosságainak.
* Lassacskán évtizedek óta áll hivatalos állásfoglalás nélkül: már 2005-ben lelkes kutatók vizsgálták.
Vortex Rikers NC114-85EKLS
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A nyilazás és mindenféle emberölési technikák - eddig úgy gondoltam - nagyon távol áll tőlem. De az írásaid kicsit megváltoztatták az eddigi attitűdömet. Nagyon érdekes és objektív a sorozat, minden eddigi része, így ez is. Nem is gondoltam, hogy ennyi mindent tudunk a különböző régi kultúrák harci technikáiról, ilyen érdekes és részletekbe menő dolgokat.
A török-magyar barátságot én magam is tapasztaltam Isztambulban. Amikor egy török ember magyar szót hall, szélesen mosolyog, hátba vereget, elkezdi mondogatni, hogy Attila, Attila. Ők úgy emlékeznek a 150 itt töltött évre, hogy az nem megszállás volt, hanem együtt élés. Történelmi ismereteim alapján ez pontosan igaz is Erdélyre. A harcokról, Mohácsról vagy nem tudnak, vagy diszkréten hallgatnak. Esetleg nem ugyanazt tanulták az iskolában, mint mi. Még annyit, hogy elég ránézni egy idősebb bajszos török bácsira: meg nem mondanád róla, hogy nem magyar, amíg meg nem szólal. Érdekes, nem?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
elég ránézni egy idősebb bajszos török bácsira: meg nem mondanád róla, hogy nem magyar,
Nyilván. A 150 év "együtt élés" genetikai hozománya azért jelentős. Szóval az a magyar bácsi inkább hordoz török vonásokat, mint a török bácsi magyart.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én úgy gondolom, hogy a genetikai rokonság sokkal régebbi. De lehet, hogy tévedek.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Inkább mongolidnak látnak, akik külsősként szemlélnek minket nyugati irányból. Nem ad okot bizonyosságra, de nem mennék el mellette, mert ez a (mai területen értelmezett kínai) mongol szál mellett szól. A szemeket elég nehéz becsapni. Ha így van a mongolokkal, akkor ez büszkeség, s nem pedig zavar. Haditechnikai oldalról én látom a hasonlóságot, de belülről nem látom magunkat mongolnak.
Török ág: ami nekem legvalószínűbb az, amit Dede csapata vetett fel, részben régészettel alátámasztva. Ehol: a néhai “ősmagyarság” közössége nem genetikai alapon, hanem a (félnomád *) közös kultúrán alapult. Valaki ezt össze tudta fogni, mondjuk legyen ez Attila. Hun, mongol, avar, szasszanida, stb egy csapatban. A túlélés záloga így a közös harcos szemlélet, a közös szervezettség és a genetikai sokszínűség volt. A nyelv kérdéses, bár nekem nem annyira.. Máris megvan, miképpen létezhettünk még Hunyadi Mátyás idejében is. Nevezzük a fentebbi mixet jó tágan türknek. Ha hangsúlyos benne a török rész (s megvan miért tudnak a vezérünknek török címet is), akkor megvan miért gondolkodnak rólunk a törökök úgy, hogy mi vagyunk a legnyugatibb tesóik, s miért emlegetik Attilát. Elég sok dolog szól emellett a kulturális alap mellett, pl. miképpen nem keveredtünk harcba a Kárpát-medencében fogadó avar törzsekkel stb, de nem akarom túllihegni, mert utóbbira van egy ötletem amit műszakilag meg tudok támogatni. Nem fogom visszafogni magam, ígérem. Dedéék mellett szól az, hogy a sokszínűség lassan fizikai bizonyosság. Nem adok tíz évet, és lehet új töreszkönyvet írni! Honfoglalás huss, egyoldalúan finnugor eredet huss. Végre!
* nem a félnomád a lényeg, hanem a közös. A félnomád azért félnomád, mert szó nem volt műveletlen bunkókról csillagok alatt hálva, főleg nem vallás nélkül.
Vortex Rikers NC114-85EKLS
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
...egyoldalúan finnugor eredet huss
Annak már régóta nincs semmi táptalaja.
Hazugság az egész. Az egész etimológia/lingvisztika ezen az imperialista hazugságon alapul.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Lehet régebbi. Nem tudom. De az csak lehetőség. A 150 év meg bizonyosság.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Kíváncsi voltam, van-e még déli harangszó a Kossuthon.
Van! Minden nap másik helység templomának harangja szól náluk.
És előtte pár percben összefoglalják a település történelmét, a templom és harangjai történetét.
Nagyon sok településnél elhangzik, hogy a török időkben elnéptelenedett, és később szláv vagy német családok betelepítésével pótolták a hiányzó lakosságot és ( - teszem hozzá én - ) a hiányzó jobbágyi munkát.
Igen, a 150 év az bizonyosság.
"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez is király poszt lett, köszi.
/* bocs az esetleges helyesirasi hidakert */
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni