Németek és a nyílt forráskód. Episode - III.

HUP

Témaindító: https://www.hwsw.hu/hirek/67481/nemetorszag-linux-schleswigholstein-atallas-nyiltforraskod.html

 

Én azt gondolom, hogy lehet(ne) ezt jól is csinálni. Illetve lehetett volna már akkor is, csak mint tudjuk: ami ingyen van, abból nehéz lopni.

Másrészt oda kéne állni a sarkukra. Olyan nincs, hogy nem kompatibilis. Ha olyan szabályokat alkotok, akkor az M$ szoftverek nem kompatibilisek az Uniós előírásokkal. Nyilván nem az volt a fő probléma, hanem az egység sugarú Józsikától és Juliskától elvették a játékát, amit otthon is használt. Nem futott a Pasziánsz és az IE. Szerencsére ez utóbbitól elég jól sikerült megszabadulni és úgy tűnik, a Win11 irreális gépigénye is kapóra jön. Emellett elég sokat fejlődött a Linux háza táján sokminden.

Egyébként Magyarországon is megvan a jogszabályi lehetőség hasonlóra.

( gemnon v | 2024. 04. 08., h – 08:38 )

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A16H1604.KOR&txtreferer=00000001…

Kár , hogy mindenki nagy ívben tesz rá. Államkincstár a mi mintánkban (ami docx-ben van) nem így néz ki mint a visszaküldött (nem jauuu mert a sortáv mááás), szintén Államkincstár macrokkal telebaszott excel tábla (2024-ben is kedvelt adatcsere formátum :)) természetesen visszaküldve nem jó . De ugyanez van a KH-nál. 

1. § A fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) nyílt forráskódú programot alkalmaz mindazon informatikai szolgáltatásnál, ahol azt műszaki, gazdasági okok nem zárják ki, így különösen az elektronikus levelezés biztosításánál, valamint – a böngészőprogramot is ideértve – az irodai alapprogramoknál.

https://njt.hu/jogszabaly/2022-16-20-6N

És ezekkel gyártják a makrós excel táblákat. ;) Mondjuk a Groupwise-t se nevezném open source solutionnek. De a papír elbírja. :D

( Adamyno | 2024. 04. 08., h – 09:16 )

Szerkesztve: 2024. 04. 08., h – 09:16

Űrlapokat már régóta lehet csinálni pdf-ben is. A makróknak lehetne létjogosultsága, de igazából ki lehet váltani többféleképpen.

A Novából eleve pdf-ben mennek ki az elektronikusan aláírt doksik (szerencsére) és nem kell hozzá semmi, csak egy épkézláb böngésző (szerencsére).  Az viszont elég gáz, hogy néhányan fordítva ülnek a lovon. Rózsika mindig a pdf-et akarja szerkeszteni. De aztán kiderül, hogy igazából nem is szerkeszteni akarja, hanem képtelen egy ugyanolyan vagy hasonló doksit összehozni nullából. Egyszerűbb a fejlécet átírni és előadni, hogy ő milyen fasza csávó. Minden évben vannak office oktatások is, nyilván full üres a terem. Ha nyílt forráskód lenne, akkor sírnának, hogy nem értenek hozzá. A wordhöz sem értenek. 90%-a már a tabulátornál elvérzik. A maradék 10% ugyanúgy megtalálja. Másra pedig ritkán van szükség közigazgatásban iratgyártáshoz. Egyébként ha bárki is kicsit komolyan venné, és tényleg lenne olyan feladat, ami kicsit hozzáértést igényel, akkor arra tenyésztjük a gazdasági informatikust. Vagy pár srácot, akiket elnevezünk supportnak. Nem kávét kell főzetni velük meg postát kivinni, hanem arra használni amire tartjuk. A műszakisokat meg békén hagyni infrát életben tartani :)

És ez leginkább az iskolákban kezdődne, ahonnan elüldözték a tanárok javát. EMlékszem, mikor operációs rendszerek órán anno én mutattam meg a tanárnak a VirtualBoxot és hordtam a Linuxokat, mert fingja nem volt semmiről. De mentségére szóljon, hogy később egész komolyan belejött, viszont kereskedelmi szoftverekre az offiszon meg a windózon kívül nyilván nem futotta (mert az is ajándék volt az államtól). "Ingyen" agymosás. Adófizetői pénzen. Tudjuk hogy.

@gemnon: van még valahol groupwise? :D Az komoly. Gondolom a 2001 környékén bevezetett verzió.

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

OFF

Rózsika mindig a pdf-et akarja szerkeszteni. De aztán kiderül, hogy igazából nem is szerkeszteni akarja, hanem képtelen egy ugyanolyan vagy hasonló doksit összehozni nullából. Egyszerűbb a fejlécet átírni és előadni, hogy ő milyen fasza csávó. 

Sikerült megfognom a lényeget :D

De ebbe az opensource sztoriba párszor már beletört a bicskájuk, nem? Nekifutnak újból, hátha okosabbak lettek a kiskezitcsókolomok?

Abszolut nem a képzetlen felhasználók miatt bukik meg egy OSS projekt sem, mert a fizetős szoftvert pont ugyan úgy nem tudják használni, ahhoz sem értenek.

A pénzen bukik meg általában, mikor eljutnak egy pontig, amikor már érzik az érintettek, hogy azért eléggé hiányzik az az összeg a zsebből, amit addig megkaptak. Ilyenkor kezdődik a tanulány gyártás, hogy valójában az eddigi tapasztalatok alapján miért is nem jó mégse az OSS-re váltás...

Ha szignifikánsan kevesebb a pénz (illetve azért meg kell dolgozni) akkor szignifikánsan kevesebb az érdek is az ott maradásra.
Én az OSS supportot biztos hogy nem profitorientált külsősre bíznám - ha megvan a kritikus tömeg akkor csinálnék erre egy állami céget ahol alkalmazottak vannak.

Gábriel Ákos

Ennek az a legnagyobb veszélye, hogy a külön cég - amelynek esetleg egy rakás helyet kell supportálni - roppant messze van a tényleges felhasználóktól. Így hajlamos a kisebb problémákat ignorálni (lehet, hogy tényleg csak user error, de a user akkor is azt fogja érezni, hogy magára hagyták). Külön cégnek persze megvan az az előnye, hogy az esetleges problémákat meg lehet osztani a cégen belül, így hatékonyabb, de meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy a support cégen belül meglegyen az információáramlás, viszont a tényleges supportot nyújtók a felhasználókhoz is közel legyenek. Nem egyszerű feladat.

Hát... mi fizetünk a supportért. Amikor egy megyényi adat elúszik a levesbe és a másik épp függőben van, hogy mi lesz vele, akkor gondolná az ember, hogy jól jön. Előszőr is nem érteni indiai english. Legalábbis telefonon elég nehéz, írásban okés. Aztán mikor Redmondig eszkalálódik a helyzet, akkor ki kel fel éjszaka? :D
Mi fizetünk, ti beállítjátok az ébresztőt. Végülis kamillázások sora után vakarózás és igazából az jött le, hogy nem tudják mi az oka, de "lehet, hogy driver".

Majd meg kéne próbálni frissíteni. És ha nem jön be? Sorry...

Na ennyit a világméretű ultrakomoly supportról. Gondolom fontosabb volt kitalálni, hogy a start menüt balról jobbra eltoljuk 32 pixellel a következő verzióban, mint az ilyen hülyeségek, hogy support :)

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

( nevergone v | 2024. 04. 10., sze – 02:12 )

Ez biztosan a megfelelő fórumkategóriában van? Vagy hogyan kapcsolódik a HUP-hoz?

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Eleg lennek ket topic:

- szakmai

- anarch

 

A szakmait nem kell tovabb bontani, elvegre mindenhez is ertunk.

Az anarchista topicban pedig nincsenek szabalyok, viszont mivel "csak egy maradhat", a forum motor minden nap random kitorli a legkevesebb pontot kapott hozzaszolast, ergo a vegen a legpopulistabb (-ra hekkelt) hozzaszolas gyoz. :-)

( akoscomp | 2024. 04. 10., sze – 07:50 )

Hasonló átállásokkor szerintem egy nagy hiba amit elkövetnek a túl nagy vátlás.

Ilyen esetekben, legalábbis első körben, nem látom értelmét az OS váltásnak. Simán lehetne tovább használni a Windows-t és ott átállni LibreOffice-ra, Thunderbird-re, stb-re.

Később ha már mindenki hozzászokott az új programokhoz, OS-t is meg lehet próbálni váltani.

Ez a karbantartóknak munkáját is könnyítené, mert os váltásnál a nagy többség mindenre azt mondaná, hogy hü..e a linux, azért nem megy semmi és ez egy nagyon erős negatív benyomást kelt az összes felhasználóban.

( hunluki | 2024. 04. 11., cs – 08:32 )

A "rákényszerítik a usert a fizetős officera" gondolatra egy kis saját tapasztalat: 2015 óta minden állami ügyet, papírmunkát, ügyfélkapus mókolást linux alól oldottam meg LO-val. Semmi varázslat, semmi extra odafigyelés, amit kaptam dokumentumokat ki tudtam tölteni, vissza tudtam küldeni, elfogadtak mindent elsőre. 

Nyilván ez nem fed minden szituációt, de amivel nekem dolgom volt az csont nélkül átment elsőre.

Igen, nem fed le, ahogy az én esetem sem, pedig nekem is ugyanez a tapasztalatom. Csak nálam már 2014 óra, de annyi csavarral, hogy 2015 után itt a UK-ben is, ugyanolyan MS/Mac-fetisizáló világban, meg tudtam oldani mindent, kizárólag Linuxszal. Sose ért hátrány, mert nem használtam MS szoftvert. De lehet tényleg csak szerencsések vagyunk, mert nem fogtunk ki olyan szitut, munkahelyet, stb..

Véleményem szerint a kitartás, és a nyitottság a legfontosabb. Hogy a váltás utáni nehézségeket végig kell küzdeni, nem szabad megtörni, feladni. Nyitottnak kell lenni az újra, hogy az ember más szoftvert, UI-t, workflow-t szokjon meg, hogy nem windows logikával működik a rendszer. Ha a kezdeti nehézségeket túlteszi magát valaki, az általában soha nem néz vissza. Igen, nem könnyű, kezdetben frusztráló, de a végeredmény, a MS-tól való függés eltörlése nagyon megéri, és évek múltán is folyamatosan kamatozik, megtérül. Ha eléri ezt a pontot az ember, hogy a saját bőrén tapasztalja a FOSS előnyeit, sose áll vissza Windowsra, sose fog hiányozni neki. Nagyon ritka, ha valaki hosszabb etap után adja fel a Linuxot, akar rá példa, de marha ritka. Azt sajnálni is szoktam, aki az egyenesben adja fel, lásd München anno.

Csak az a baj, hogy aki nem tud szakítani a MS-os bűvkörrel, annak ezt hiába magyarázod. Sok ember olyan, mint hajbi, hogy a végletekig kapaszkodik a stockholm-szindrómájába, állandóan hitegeti magát, hogy még az XP-vel húzza, meg a következő mókolt böngészőig, meg utána is 2029-ig ilyen LTSC, amolyan szalmaszálba kapaszkodás, még 3 éves support, még arra is extra 1 év, ha a pápa is megáldja, na még tartsunk ki a következő reménysugárig (Win13, whatever), összeszorított ököllel, utolsó lélegzetet is visszafojtva. Nem értik meg, hogy nem lehet a végtelenségig ragaszkodni hozzá, a Windows bele fog állni a földbe, fogy ki alóla az út már több, mint egy évtizede. Lehet itt reménykedni, hogy na majd a következő főverzió jobb lesz, csak most hullámvölgy van, mint anno az Me, Vista, Win8 környékén. Nem hullámvölgy ez, folyamatos lejtmenet, mélyrepülés, minden verzió egyre rosszabb lesz.

Azt is bírom, mikor azzal jönnek, hogy de ők ezt szokták meg, a programjaikat, UI-t, workflow. Közben meg ez terelés, mert a MS folyamatosan húzza ki alóluk a szőnyeget, erőszakkal avultatja ki alóluk a régi verziót, az újban a UI áttervezve, új korlátozások behozva, régi szoftver nem mindig működik, Office szalagosítva, majd most webesítve. Valamit mindig kitalálnak, hogy semmi ne maradjon a jól megszokott. Így ha már mindenképp ki van húzva a user alól a szőnyeg, akkor húzza ki saját maga alatt, küzdjön meg a Linuxszal, hogy aztán többet nem kelljen folyton elszenvednie ezt.

Persze az ember mit várjon az egyes usertől, ha sokszor cégek, kormányzati szervek se bölcsebbek, még azok se, akik véletlenül Linuxon vannak máris, azok is sorra rendezik a fetrengést, hogy 50 éves Cobol, OS/2, IE6 ActiveX gányolásos, Java 6-os, meg ősi DOS-os clipperes kódokat nem engedik el, meg jajj, PHP5-ün, Python 2.x-en meg 2.6-os kernelen tartsunk ki még 2099-ig, és kétségbe esetten váltanak mindenhova, előbb CentOS, mert arra 100 éves támogatás van, amíg pár év múlva az RH ki nem nyírja, de nem baj, mert akkor Rocky/Alma, mikor kinyírták azt is, akkor ízé, vegyünk RHEL-t, azzal majd megfogják az isten lábát. Persze, hogy nem, mert ott is lejár az adott verzió támogatása, aztán ott is le lesznek tolva a torkukon az új verziók, még az X.org is ki lesz alóluk avultatva, meg behozzák az x86_64_level3-at követelménynek, stb.. Mikor valaki rávilágít nekik erre, akkor is megy a terelés, hogy valami lesz, mert akkor majd az Oracle meg az OpenELA, stb. jön a megmentésükre, mert azok olyan lovagiasak és jótét lelkek, hogy ott nem lesz vendor lock-in. Aha. Ha, az is lejér, és szerencséjük van, talán még a  Slackware nem vált főverziót. Ha meg mégis, akkor felfogadnak valaki ausztrál sámánt, aki varázsigéket mormolva felteszi nekik a Hannah Montana Linuxot, virtualizálva az mindig is el fog futni.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

+1

Tavaly nyáron a németeknél volt egy nagyszabású projekt. A megnyitón elmondták, hogy a legújabb technológiák fognak bennünket támogatni, a legújabb Office, SharePoint, és ami szem-szájnak ingere.

Minden reggel úgy indult, hogy "Jó reggelt! Ööö... Ezek nem az aktuális slideok. Kis türelmet kérek..."

Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

( bzt | 2024. 04. 15., h – 16:14 )

Szerkesztve: 2024. 04. 15., h – 16:21

Itt egy nagyon jó kis írás a témában: https://www.theregister.com/2024/04/15/opinion_microsoft_sovereignty/

Összefoglalva: az ár másodlagos szempont lett, a fő ok most már az adatok védelme, amit a spyware-ré vedlett Windows-on futó felhős Office egyszerűen nem képes biztosítani.
Ezek a fő érveik, hogy harmadszorri nekifutásra miért fog szerintük sikerülni a váltás:

- változott az Office, felhős lett, így az adatokat nem helyben tárolja
- változott a jogi háttér, ma már nem elfogadható az, hogy olyan helyen legyen tárolva állami adat, amire az államnak nincs jogi kihatása (GDPR és tsai vs. nem EU-s jogkörnyezet)
- változott persze a TCO is, az Windows drága gépeket követel mindenféle ok nélkül (és várhatóan ez a tendencia folytatódik az újabb verzióknál), és az Office is egyszeri árról előfizetéses árra váltott
- tanultak a korábbi két sikertelen próbálkozásból, és most már a rejtett költségekkel is számoltak, mindkét oldalon
- az átállást most eleve többlépcsősre tervezték: első körben csak LibreOffice+Windows, és majd csak a legvégén LibreOffice+Linux.

Érdekes írás, szerintem sok igazság van benne, de majd elválik, hogy tényleg igazuk van-e. Én mindenesetre drukkolok nekik.

Kompatíbilitás kapcsán: teljesen rosszul látjátok. Azzal kell kompatíbilisnek lenni, amit az állam megkövetel és kész. Ha az állam LibreOffice-t követel meg, akkor azzal.

( bolond | 2024. 04. 16., k – 01:34 )

ami ingyen van, abból nehéz lopni.

Bizonyos körökben biztos hatásos ez a lózung, csak hát a valóságban a nyílt forrású szoftver sincs ingyen. Ha 0 költséggel jutsz hozzá egy autóhoz vagy egy házhoz, sem az üzemeltetése, sem a karbantartása, sem a korszerűsítése nincs ingyen. Márpedig szoftver esetén a karbantartás és a korszerűsítés állandó munka, függetlenül attól, hogy a Microsoftnak vagy valaki másnak fizetsz érte.

:)

Ez szerintem nem FOSS téma. Az informatika pénzbe kerül, mert teljesítmény van mögötte, ami nem áll elő ingyen. Zárt forráskódhoz is, nyílthoz is. De azért az nem mindegy, hogy fizetsz-e a nemlétező supportért a termék árában, vagy nem. Nagyra tartom a Windows ökoszisztéma súlyos tudományának szakértőit, tessék megfizetni őket, alaposan. Többnyire ablakon kidobott pénz az, amit a vállalkozás a saját profitjából áldoz rájuk. Az a tény, hogy FOSS esetén is kell hozzáértő a fejlesztéshez és az üzemeltetéshez, cseppet sem rontja a nyílt forráskód használati értékét a zárt forrású üzleti megoldásokkal szemben.

De azért az nem mindegy, hogy fizetsz-e a nemlétező supportért a termék árában, vagy nem.

Az ún. "haver cége" ugyanúgy tud számlázni semmiért vagy szarért, ahogy a Microsoft ill. a Microsoft termékeit támogató cégek. Nem látom a nagy újdonságot.

 

Az a tény, hogy FOSS esetén is kell hozzáértő a fejlesztéshez és az üzemeltetéshez, cseppet sem rontja a nyílt forráskód használati értékét a zárt forrású üzleti megoldásokkal szemben.

Ezt valami bullshit-generátorból másoltad?

:)

Nem látom a nagy újdonságot.

Nagy különbség, hogy ők nem rendelkeznek elég pénzzel ahhoz, hogy a korrupt kormányokat megvesztegessék.

Konkrétan bíróság mondta ki, a Microsoft bűnös vesztegetés bűncselekményében, és több, mint 25 millió dolláros bírságot kellett fizetnie (ebből 8,75 millió-t csak a Microsoft Hungary-nek). https://www.reuters.com/article/idUSKCN1UH1PA/

Ezt valami bullshit-generátorból másoltad?

Te vagy az, aki bullshit-el. Lásd itt

Thus, “free software” is a matter of liberty, not price. To understand the concept, you should think of “free” as in “free speech,” not as in “free beer.”

Soha senki nem mondta, hogy a FOSS-t fejlesztő és üzemeltető szakértők ingyen kellene, hogy dolgozzanak.

Soha senki nem mondta, hogy a FOSS-t fejlesztő és üzemeltető szakértők ingyen kellene, hogy dolgozzanak.

Úgyvan. Arra meg is éri költeni.

Ennek ellenére megvan a helye a zárt forráskódú fejlesztéseknek is pl. nem hiszek abban hogy egy ERP-t meg lehet csinálni nyílt forráskóddal. Az üzleti logika egy jó ERP esetén nagyobb szerepet játszik, mint az informatika.

Nagy különbség, hogy ők nem rendelkeznek elég pénzzel ahhoz, hogy a korrupt kormányokat megvesztegessék.

Tényleg csak ennyire telik? Ember! A politikai elit maga hozza létre vagy vonzza közel ezeket a cégeket.

 

Konkrétan bíróság mondta ki, a Microsoft bűnös vesztegetés bűncselekményében, és több, mint 25 millió dolláros bírságot kellett fizetnie (ebből 8,75 millió-t csak a Microsoft Hungary-nek).

És? Microsoft nélkül a politikusok kihagyhatnak egy szereplőt, így ugyanakkora összegből többet tudnak zsebre tenni. Szegény politikusok biztos eret vágnak magukon emiatt!

 

Soha senki nem mondta, hogy a FOSS-t fejlesztő és üzemeltető szakértők ingyen kellene, hogy dolgozzanak.

Talán próbáld meg elolvasni, mire válaszoltam az első hozzászólásban, és kövesd végig a szálat, közben pedig helyezd a valóságból szerzett ismeretek kontextusába az elhangzottakat.

:)

( Tassadar v | 2024. 04. 16., k – 20:29 )

Szerkesztve: 2024. 04. 16., k – 20:32

Hogyan lehet többezer Linuxos desktopot managelni?

Ansible / Puppet vagy létezik ennél szofisztikáltabb eszköz (ami felér a Microsoft-os megoldások bokájáig)?

A téma engem is érdekel, de a nagyvállalati környezetben szerzett tapasztalataim alapján úgy vélem, linuxos környezetben is valamilyen szinten muszáj standardizálni a kliens oldal működését.

Sok felhasználó már attól is összeomlik lélekben, ha a kedvenc szoftvereit indító ikonok máshova kerülnek, vagy pláne más színűek :-)  Mikor az IE végre kezdett kiszenvedni, sokaknak a Chrome-ra átállás egyik fő akadálya volt, hogy a Kedvencek menüpont helyett át kellett állni a Könyvjelzők menüpontra. Sokak szerencséjére megváltásként jött az Edge... (Szmájlit azért nem teszek ide, mert ez inkább szomorú, mint nevetséges.)

Nyilván kell egy alap szoftverkészlet a gépekre, ezen felül a felhasználónak lehetnek igényei olyan szoftverekre amik ennek nem részei.
Ezeket hogyan lehet elérhetővé tenni ilyen környezetben?
Fel kell települnie a nyomtatóknak, képesnek kell automatikusan védett WIFI-hez és vezetékes hálózathoz csatlakozni, bizonyos eszközöket letiltani vagy kontrollálni, update-eket letolni csoportokra és figyelemmel követni hogy települtek-e, image-elni a gépeket, valami központi auth-ot beállítani...etc.

Ezeket láttam üzemeltetői oldalon Windows-on, illetve Linuxos szervereket IaC-vel managelni, de még életemben nem láttam Linuxos desktopon. 

Nyilván kell egy alap szoftverkészlet a gépekre, ezen felül a felhasználónak lehetnek igényei olyan szoftverekre amik ennek nem részei.

Azokra van neki a saját gépe. A munkaeszközére nincs joga a saját igényei szerint programot telepíteni.

Fel kell települnie a nyomtatóknak, 

Fel vannak neki telepítve a terminálszerveren.

képesnek kell automatikusan védett WIFI-hez és vezetékes hálózathoz csatlakozni

A WiFi jelszavát meg tudja adni pl. az nm-appletben, a LAN címet meg kiosztja neki a DHCP automatikusan.

bizonyos eszközöket letiltani vagy kontrollálni, 

Minden a munkájához szükséges eszköz a terminálszerverén van. Nincs szüksége a klensen eszközökre.

update-eket letolni csoportokra és figyelemmel követni hogy települtek-e

Semmit nem kell updatelni a kliensen, minden update a terminálszerveren zajlik.

image-elni a gépeket, valami központi auth-ot beállítani

Nincs mit imagelni. Az image a szerveren van... ott kell a jogosultságokat beállítani gyakorlatilag mindenre.

Ezzel vitatkoznék. A felhasználónak lehet, hogy a laptopjával sokat kell utaznia, vagy csak rendszeresen dolgozik home office-ban is. Nincs mindenhol lehetőség mindent terminálszerverről futtatni. Továbbá vállalaton belül is indokolt lehet, hogy egyes felhasználók eltérő szoftverkészlettel dolgozzanak, mint a többség.

Aztán például indokolt lehet az usb mass storage-ek tiltása egyes eszközökön vagy egyes felhasználóknál, amire viszont más felhasználóknak a munka végett szükségük van. És nem csak a vírusos pendrájvok miatt, hanem hogy pl. a dolgozó ne hurcoljon üzletileg és/vagy GDPR szempontból kritikus információkat egy titkosítatlan fájlrendszerű eszközön.

Fentieket 20-30 főig kényelmesen lehet lokális eszközökkel managelni, de nagyobb felhasználószám esetén ez egyre reménytelenebb.

NIncs vita közöttünk. Biztosan van olyan környezet, ahol a Windows ökoszisztéma szükséges. Nálunk a következő a helyzet:

- a munkához alapvetően az ERP kell, ez lefedi a teljes vállalatot, pénzügyet, számvitelt, erőforrás gazdálkodást, tervezést, a core-business tranzakcióit, CRM-et, stb.

- teljeskörű a virtualizáció, mindenféle funkciókra, adatbázis kezelésre, adatátvitelre, fájlszervernek stb. 

- a terminálszervereken minden olyan funkció elérhető, amire a munkához szükség van, a szoftverpaletta bővítése  lehetséges, de a kliensekhez a felhasználó nem nyúlhat, nem telepíthet rájuk semmit, adatot nem tud letölteni, csak a terminálszervert látja

- a belső fix telepítésű vékonyklienseken pontosan ugyanazok a funkciók érhetők el, mint az utazó vagy otthonról dolgozó népek laptopjain, USB mass storage felejtős, nem tudna mit rárakni, dolgozni csak a terminálszerveren tud - kivétel pl. a levelezés, na az megy bármiről is 

- when at large internetet céges telefonról (korábban voltak stickek, WAN a laptopban, rájöttünk, nemkell) vagy bárhonnan vehet, ha behal a Vodafone, akkor a dolgozó a mezőn nem tud semmit se csinálni, azon kívül, hogy iszik egy fröccsöt (nagyjából egyébként házon belül is ez ahelyzet, ha nincsen internet, mert a szerverek töbsége a felhőben van)

Egyetértek azzal, hogy ha PC lenne a felhasználó kezei között, akkor bajban lennénk a menedzseléssel, ezért nem adunk PC-t a kezébe (vagy ha adunk, abból a gépen nagyjából csak a billentyűzet, a kép, a hálózat és az egér érhető el, a laptop többi funkciója vagy nincs felrakva neki vagy ha fel is van rakva, nincs hozzáférése). Semmi sem bombabiztos, ez sem, de nagyobb a biztonsági szintje ennek a rendszernek, mint akármilyen kitűnően menedzselhető Windows ökoszisztémának, akárhány gépre is.

És nagyjából nincs mit menedzselni a klienseken. 

Oké, értem, ez egy relatíve ideális helyzet, ahol a cégvezetés elfogadta, hogy teljeskörűen vékonykliens megoldással működjetek. Csak épp sajnos nem mindenhol ilyen kompromisszumkész a management. Van, ahol a felsővezetés még azon is hisztizik, hogy miért nem használhatja a kedvenc MacBookját munkára.

A management sehol sem fenékig tejfel. Ez itt nem kajolja a bullshitet. Volt itt olyan IT menedzser, akit megkérdeztek arról, hogy mi legyen az irány és aki azt mondta, hogy a világ Microsoft irányában halad, mert Redmondban gondját viselik az ügyeknek, megvan a certification, support, az ügyfél nyugodt lehet. Aha, értjük, bólogattak, Aztán jött másik irány és mindkettőt megkérték, hogy tegye le a büdzsét, mi lenne a beruházási igény, mit kapunk a pénzért, mekkora humán erőforrás kell az üzemeltetéshez, mi mibe kerül. A menedzsmentet a pénz érdekli, nem fogékony a bullshitre. Összehasonlították a számokat és a Microsoftos mainstream vonalat képviselő menedzsernek megköszönték az ittlétét. Ez évekkel ezelőtt volt, a cégvezetés kurvára nem ért az informatikához, legalábbis nem abból a pozícióból dönt, mintha értene hozzá. Szakember kell az ilyesmihez, nem menedzsment. Vannak ebben súlyos taposóaknák, buktatók, képzetlen, vagy inkább félreképzett IT-sek, akik a mainstream mögé bújva keresik a boldogulást. Az a menedzsment, amelyik nem képes alkalmas IT szakemebereket maga köré gyűjteni és beleugat az IT dolgába, előbb utóbb tönkreteszi a céget.

Nagy igazságok. A hozzá nem értő menedzsment részéről azért bátorság kell ahhoz, hogy a divatok ellenében bele merjen vágni egy merőben más megoldásba. Ezért is fogja a menedzser is "biztonsági játékosként" a mainstreamet választani inkább. Szerintem nem feltétlen teszi tönkre a céget, ha az üzlet egyébként jól megy, akkor csak egy kicsit belezabál a profitba az informatika, de nem omlik miatta össze a cég.

> Aztán jött másik irány és mindkettőt megkérték, hogy tegye le a büdzsét, mi lenne a beruházási igény, mit kapunk a pénzért, mekkora humán erőforrás kell az üzemeltetéshez, mi mibe kerül.

Na itt a gyenge pontja a történetnek: vezető csilpagjósok sem tudják megmondani, hogy tíz év múlva a Windows 20 vagy a systemD 20 fog-e futni a most megvett hardveren, milyen vírusok és kártevők lesznek akkoriban, és egyáltalán, lesz-e még szükség számítógépre, vagy (hála a gyors fejlődésnek) a legkorszerűbb eszköz akkoriban az ásóbot vagy a marokkő lesz?

Igazad van, de nem ez volt a feladat. Adott volt a workflow és nagyjából sikeresen fel volt mérve a felhasználói igény. Erre kellett funkcionálisan megtervezni a hardvert és a szoftvereket, a fejlesztés megvalósításának időigényét és költségét valamint az üzemeltetést. Az volt az elvárás a menedzsment részéről, hogy a technikai bullshit maradjon ki, a terv férjen el egy Letter formátumú lapon. Mondjuk ez nem sikerült egyik verzióban sem. Az IT számára bonyolult volt, szakmailag a PC-s struktúra is jó lehetett volna, de a beruházás költsége egy nagyságrenddel volt nagyobb a tervben. Az IT izzadt vele, bizonyára kényelmesebb lett volna Windows-zal szopatni a céget.

Azokra van neki a saját gépe. A munkaeszközére nincs joga a saját igényei szerint programot telepíteni.

Többezer fős organizációkról beszélünk, ahol rengeteg különböző munkakörben dolgoznak az emberek, különféle igényekkel.
Nem adhatod mindenkinek ugyanazt a csomagot mert vagy rohadt drága lesz vagy nem lesz képes lefedni az igényeket.

Fel vannak neki telepítve a terminálszerveren.

Tehát a terminal szervernek minden nyomtatóval képesnek kell lennie kommunikálnia, 
függetlenül attól hogy egy nagyvállalatnak többtiz vagy akár többszáz telephelye is lehet, USA-tól Ázsiáig.

A WiFi jelszavát meg tudja adni pl. az nm-appletben, a LAN címet meg kiosztja neki a DHCP automatikusan.

Borzasztóan hangzik shared credential-el hálózathoz csatlakozni, 2024-ben.

Semmit nem kell updatelni a kliensen, minden update a terminálszerveren zajlik.

Tehát ott lesz egy halom sérülékeny és hibás vékonykliens(*), ami soha nem lesz frissitve.

Nincs mit imagelni. Az image a szerveren van... ott kell a jogosultságokat beállítani gyakorlatilag mindenre.

Lásd fenti, általánosságban amit itt felvázoltál az egy KKV-nak esetleg müködhet, erőteljes kompromisszumokkal. 

* Megtennéd hogy leírod hogy vékonykliens alatt mit értesz konkrétan? Figyelembe véve hogy az embereknek és az organizációknak is érdeke hogy a munkavállalók képesek legyenek otthonról is dolgozni.

Nem többezer fős, több kontinensen dolgozó szervezetről van szó, de a felmérés azzal kezdődött, hogy a workflowhoz oda kellett rendelni azokat a szoftvereket, amiket a felhasználóknak használniuk kell. Az ERP a lényeg, ha az alkalmas, akkor a felhasználónak nem nagyon van lehetősége meghatározni, hogy ő min szeretne dolgozni. Nyilván a paletta változik és kivenni, cserélni, bővíteni karbantartani kell kell őket - de a klienseken nem fut semmi. Shared credentialről nincsen szó, ez nem tudom, honann érkezett és a vékonylkliens kifejezést is kerülném. Linuxos kliensekről van szó, házonbelül RO oprendszerrel, amit bekapcsoláskor a kliens gép memóriába tölt. A belső hálózaton nem bonyolult ezek karbantartása. Kivűl pedig Linuxos laptopok vannak, amik csak a kapcsolat létrehozásáért és fenntartásáért dolgoznak. Benn is, kinn is, a kliens dolga az egér, a billentyűzet, a képernyő és a hálózat biztosítása. Semmi több. Ja, és a workflow elemzéséhez hozzá tartozott a dokumentumkezelés is a felmérés során. Kiderült, hogy a működésben viszonylag egyszerűen elkülöníthetők azok a fizikai helyek, ahol papíron kell dokumentumot előállítani - ezek száma minimális (raktár, expedíció, titkárság, pénzügy stb.). Az elektronikus dokumentumkezelés az ERP-ben támogatott. Home officeban nem kell papír. (Kedves kolleganő, aki nem szeret szemüveget viselni és ezért minden e-mailt papírra nyomtatott, hogy el tudja olvasni a leveleit, majd elolvasás után többnyire a kukába dobta a papírt, fel is mondott, amikor kiderült, hogy ennek vége). Valószinüleg igazad van abban, hogy az ilyesmi kis- és közepes vállalati környezet esetében működhet, de a) a Windows ökoszisztámát használó váallalkozások túlnyomó többsége ilyen b) az, hogy egy átgondolt vállalati rendszerben a felhasználónak PC kell, az IT képzettsége, dogmái és kényelme miatt van, se a biztonság, se a főnökség, se a vállalkozás érdeke nem tesz ilyet szükségessé. Más kérdés, hogy hány helyen van átgondolt válallati rendszer - de ez már nem IT probléma. 

Ez ugyan mellékszál, de amikor nekünk is agyon kellett ütnünk a mail-eket kinyomtató, azokat dossziéban lefűző (nem vicc!) kollégákat, akkor pont ugyanez volt a hiszti, hogy papíron el lehet olvasni, a monitoron meg nem. Mikor megmutattuk, hogyan lehet egy mozdulattal zoomolni a megnyitott e-mail-en, akkor ment az álmélkodás...

Igen, legyen minden heten masik ceges hatter. Meg legyen kikenszeritve bizonyos patch-ek telepitese. Meg lehessen leltarat kesziteni a gepen futo szoftverekrol. Meg a CVE-krol is. Meg fel lehessen telepiteni ra alkalmazasokat tavolrol. Most ugyanez, de a felhasznalo munkakore alapjan telepitodjenek fel. Most ugyanez, de a laptop egybol a felhasznalohoz kerul a nagykerbol, es miutan kicsomagolta a gyari dobozbol, a ceges emailjevel belepve keruljon ra minden ceges konfiguracio, anlkul, hogy a ceges IT hozzaerne, vagy akar csak bemenne vele az irodaba. Meg kene ra VPN kliens. Meg kene certet generalni a usernek azokhoz az appokhoz, amik ezt hasznaljak hitelesiteshez. Meg kene ra a ceges Wifi cert, hatha megis bemenne az irodaba egyszer.

Szerintem ezt mind abszolút meg lehet csinálni, csak ember kellene hozzá, aki neki is áll, mert ezek nem  perces melók. Manapság akik szakembereknek képzelik magukat, (számomra script kiddiek) lehet, hogy beletörne a bicskájuk, mert a kedvenc eszközük általában a Python. Ami egyébként annyira nem lenne rossz választás, csak a bash szerintem sokkal hatékonyabb bizonyos szempontból.

Őszintén szólva én simán beleállnék ilyen melókba, mert rengeteget lehet tanulni közben és utána brutálisan jól fogod érezni magad, hogy mennyi mindent képes vagy tömegesen kezelni. Az a baj, hogy amiket leírtál, azok még a legideálisabb forgatókönyvekben is sokszor komolyan nyögvenyelősen mennek MS rendszereken is. Leginkább a különböző EOL-ok miatt, amik után nem csak a support szűnik meg, de eltűnnek funkciók és újra kell csinálni egy csomó mindent (ha egyáltalán lehet). Ha OpenSource lenne egy projekt, akkor erős akarattal tovább lehetne vinni bizonyos vonalakat. 

Erre egész jó példa mondjuk egy PaleMoon. Egyszerűen fogtak egy régi FireFoxot és forkolták, Azóta eléggé eltávolodtak egymástól, de megmaradt az NPAPI és egy csomó minden más + érdekes módon nem zabálja meg a 10 GB RAMot, de mégis működik.

Zárt forráskódú példát is tudnék mondani, de azt csak országos szinten látom, hogy van egy szoftver, amit próbálunk kukázni is meg fejleszteni is egyszerre. Régebben volt valami Deplhi-ben vagy tökömtudja milyen régi nyelven írt kód, amit életben kellett tartani, csak nem igazán volt már ember aki értsen hozzá. Aki(k) eleinte írátk, azok nyugdíjba vonultak vagy csak elüldözték őket. Nyilván az új munkaerő már nem is ismerte a nyelvet. Nyálazgatták, tanulgatták, tákolgatátk és lett egy csomó hiba, de előrelépés nem igazán. Doksi kb. nulla, a forráskódot értsd meg. Ezzel mégtöbbeket elüldöztek, a kód nem fejlődött, egyre sürgetőbb lett valami változás. Végre valaki elkezdte böngészőre implementálni bizonyos részeit, csak időközben pont az NPAPI bővítmények támogatása megszűnt, így a beleölt munkaórák és a kód mehetett a levesbe, mert így a java is eltűnt a böngészőkből. eleve szerintem halott ügy volt ilyen formában, csak abban az időben épp az volt a divat, olcsón olyan munkaerőt lehetett találni. Most épp HTML5-el próbálkoznak. Ez azért egész jól működik szerintem, csak épp a kódnak nagyjából az 5%-a, ami elérhető ebben a formában, a többi még mindig a megszokott régi kis .exe fájllal fut,

Ebben egyébként szerintem egy C++ és egy Webassembly sokat segíthetne, de nem értek a lovakhoz. Viszont az tény, hogy napjainkban egy desktop kliens nagyon karcsú a htékony munkavégzéshez. Kell app minimum androidra, de azért az ios-t sem érdemes kihagyni, illetve ha nincs app akkor egy fasza reszponzív oldal jól működhet minden eszközön. Főleg mióta böngészőt is lehet telepíteni ios-re. Na most ha az egész projektet úgy kezdték volna annó, hogy az lehetőleg minél rugalmasabban portolható, lehetőleg platformfüggetlen legyen, akkor rengeteg felesleges munkát megpsóroltunk volna. De akkoriban aki elkezdte, annak csak egy hobbi projekt volt. Látszatra jó volt, tök jól működött, a fejeseknek megtetszett, lett belőle országos szoftver. Nyílván a vízfej nem látta, hogy ez lesz, aki sejthette, azt nem kérdezték, hisz "jól működött akkor a szoftver, aki írta azt meg nem érdekelte, csak az, hogy a vállát jól megveregessék. Ez baj.

Én ha valamit fejlesztek, mindig törekszem minimum a portolhatóságra, de mégjobb a multiplatformos kód. Igazából egy linux kód napjainkban már akár windowson is elég jól elfut. Fordítva ez annyira még nem mondható el, bár a protonos srácok elég sokat tettek ennek érdekében. De őszintén szólva, nekem elégég önzőségnek tűnik egy Win only szoftvert kiadni az azzal járó költségek miatt. Ha megnézünk pl. egy MikroTik WinBoxot... tudom, hogy egy apróság és tudom, hogy simán fit Wine-al és nagyon jó a webes felület is, de ha már van hozzá szoftver (aminek egyébként megvan a létjogosultsága), akkor hogy lehet az, hogy a mai napig képtelenek voltak kiadni egy épkézláb natív linuxos klienst? Ez elvi kérdés. Biztos vagyok benne, hogy az eszközeiken is valamilyen unix-like rendszer fut.

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

Szerintem ezt mind abszolút meg lehet csinálni, csak ember kellene hozzá, aki neki is áll, mert ezek nem  perces melók.

Ezekre sokszor kesz, dobozos termekek vannak. Igen, Linuxra is.

Manapság akik szakembereknek képzelik magukat, (számomra script kiddiek) lehet, hogy beletörne a bicskájuk, mert a kedvenc eszközük általában a Python.

:D

Igen, nyilvan ezen mulik.

Ami egyébként annyira nem lenne rossz választás, csak a bash szerintem sokkal hatékonyabb bizonyos szempontból.

Oke, jatsszunk el a gondolattal, miert lenne "hatekonyabb" az Ansible bash-ben megirva Python helyett?

Az a baj, hogy amiket leírtál, azok még a legideálisabb forgatókönyvekben is sokszor komolyan nyögvenyelősen mennek MS rendszereken is.

Lehet, hogy valami tok masrol beszelnuk, de amikrol eddig irtam, azok rutinfeladatok, tucatnyi letezo megoldas van ra.

Igazából egy linux kód napjainkban már akár windowson is elég jól elfut.

Marmint milyen kod fut el, es hol? Ugye ezt nem ugy erted, hogy ha berakunk egy virtualizacios reteget az OS fole, akkor az tudja futtatni a "linux kodot"? Mert ha igen, akkor ez visszafele is tok jol mukodik.

<troll>

Ugyan mar, a linux/unix rendszerek nagy elonye, hogy minden csak egy file, ergo egy for ciklusbol inditott sync eleg, hogy egyforma gepeket kapj.

Ez tokeletes megoldas amennyiben egyformak a munkavallaloid. Ha meg nem egyformak, az mar HR problema, vegyenek fel klonokat! :-)

</troll>

Ezt azért lehet tovább árnyalni.

A PC-s kultúra alaptézise, hogy a személyi számítógép elegendő erőforrással kell rendelkezzen ahhoz, hogy az előtte ülő felhasználó igényeit kielégíthesse. Ezért egyre nagyobb kapacitású és teljesítményű hardver elé kell ültetni a felhasználót, mert üzletileg ez így jövedelmező ipari szinten. Ezt fejlődésnek nevezzük. Az ennek eredményeként létrejött robosztus PC kliensek menedzselése hálózatban nyilván külön erőforrásokat igényel.

Normális gondolkodás szerint azonban a felhasználó előtt elegendő lenne akkora erőforrás, ami az interakcióhoz szükséges. Képernyő, billentyűzet, egér, hálózati kapcsolat. Ennyi. Annyiféle lehet előtte a felhasználó, amennyi a szívünknek kedves, mert a meccs nem ott, hanem a terminálszerveren dől el.

Te konkrétan milyen menedzselést szeretnél egy olyan grafikus kliensre, amelyik az internetre nem lát ki, csak egy VPN csatornán látja a terminálszerverét, bootoláskor RO SD kártyáról tölti a fájlrendszert a memóriájába és nem használ háttértárat?

Windóz nem fut rajta, ha próbálkoznál vele, sajnos az nem megy.  ;^))

En rendes munkaeszkozoket kapok a cegnel. :)

szerk: Igazabol minel tobbszor olvasom ezt, annal borzasztobbnak tunik.

szerk2-3: Ezt a user tudja magaval hordozni? Vagy eleve ketto van mindenkinek, egy a cegnel, egy otthon? Ki cserelgeti az SD kartyakat? Mi van, ha a SD kartya tartalman kell valtoztatni? Akkor elbuszozol mind az ezer userhez, hogy kicsereld nekik? Mi van, ha elmegy az internet, akkor aznapra nincs munka?

Ez rendes munkaeszköz a cégnél és mivel az SD kártyákra nem ír semmi, az utolsó 10 évben nem kellett cserélni egyet sem. A tartalmához sem kellett még nyúlni, mert a billentyűzet, a monitor, az egér, meg a hálózati struktúra nem igényelt ilyesmit. Másra meg nem kell a passzív hűtésű doboz, bivalyerős, alaposan kipróbált Celeron van benne. ;^))) A Doom sem megy rajtuk és a laborban még mozizni sem akar rajta senki. Dolgozunk rajta, ugye, mert munkaeszköz. Szóval tökszar, borzasztó. ;^))

Tény hogy nem mobil cucc, meg kell adni, mert erősen rá van csavarozva a monitor hátuljára.

Moblil eszközként ThinkPadeket használunk (T4* széria, nem mai gyerekek, de a célnak kiválóan megfelelnek), Debian van rajtuk, velük valóban nehezebb a helyzet, van köztük amelyikre 5-6 éve még ssh-val sem néztünk rá. Hanyag a menedzselés, tudod, a VPN, az lehet a bűnös, működik rajtuk, a terminálszerveren persze volt változás gazdagon.

Mit szeretnél egy Debian kliensen menedzselni ami néhány jelszó megadása után automatikusan a terminálszerver kiosztott felületét mutatja? Még azt se tudja a felhasználó, hogy XFCE vagy MATE van-e rajta. 

Azt meg kell adni, hogy kurvára nem találni rajta Group Policy editort.

Hat, maradjunk annyiban, hogy szkeptikus vagyok. En igy 2024-ben olyan infrastrukturat kepzelnek el, amiben peldaul a sales-es kollega ki tud menni a laptopjaval az ugyfelhez, es ott le tudja vetiteni a vacak .ppt-jet akkor is, ha nem kap guest wifi hozzaferest. Mindezt azert relativ biztonsagos modon, azaz ha peldaul elhagyja a laptopjat a buszon, akkor azt a .ppt-t onnan mas ne tudja lemasolni a szupertitkos, csak most - csak onoknek ajanlattal.

A sales piros ASUS ROG-gal a hóna alatt megy, aminek a színe jól megy a Porsche-hoz, amivel bejárja az ügyfeleket. Más ügyfelek esetén egy ütött-kopott ThinkPad T450-nel megy, biciklivel, attól függ, hogy a kedves ügyfél hogyan szereti őt. Mindkét esetben Debian van a gépén és nincsen olyan eset, amelyikben Windows-t igényelne a prezentációja, annál is kevésbé, mert sosem használ ppt-t vagy pptx-et, mert mindent pdf-ben mutat be a gépén. Vagy a hóna alatt bekapcsolt telefonon keresztül VPN-en, vagy a MATE felületen, amihez ssh-n keresztül hozzáférést kapott, de sosem kér guest WiFi-t, mert ő prezentálni megy, nem kunyerálni.

Gondos rendszergazda eleve titkosította neki a partíciót, amire a Debiant felrakta neki.

A szkepticizmus egyébként indokolt, de attól amikor azt írod, hogy neked a Windows miatt munkaeszköz a számítógép, őszintén szólva kinyílik a bicska a zsebemben.

Nalam attol, hogy a munkamat el tudom rajta vegezni. :)

Ilyen bohockodasban nekem is volt reszem par evig, belemenoverezte magat a ceg egy olyan szituacioba, hogy majdnem szazezer alkalmazottnak lett vekonykliense, meg valahol a vilag masik vegen hozza tobb szerverteremnyi HPE Moonshot, aztan amikor pl. hazakuldtek az embereket covid alatt, akkor lehetett melytorkozni, hogy egyreszt ugye mindenkinek legyen otthon gepe (ugye tobb tizezer emberrol beszelunk, aki nem akarta felengedni a sajat gepere a ceges szutykot), ha meg par masodpercre megreccsent a Digi, akkor kezdhetted elolrol a becsatlakozast mondjuk egy konferenciahivas kozepen.

Ha nalatok mukodik, az zsir, de en meg egyszer nem akarok ilyenben reszt venni.

Nem fenyeget veszély, most nincs nálunk felvétel...

De azért azt idetehetnéd, hogy az említett helyzetben mennyivel lett volna jobb megoldás több tízezer embernek előre központilag menedzselt laptopot adni a kezébe, mikor még nem is volt home-office? Amikor nálunk a COVID beütött, aki otthonról kellett dolgozzon, az kapott egy VPN kulcsot e-mailben és azzal belépett akár a nagymami gépéről, akár a sajátjáról, akár Windowsról, akár Linuxról, volt aki Mac-ről. A saját gépének semmi köze nem lett ettől a vállalati szutyokhoz. Akinek nem volt gépe (volt néhány ilyen), annak akasztottunk HUF50k-ért egy használt ThinkPadet Debiannal, fölraktuk neki a kulcsát, akinek nem volt otthon internetje sem, az kapott volna a telefonjára egy izmosabb csomagot, de szerencsénk volt, ilyen alkalmazott nem volt egy sem. Vészhelyzet volt, két nap alatt kellett felállni.

Nekünk szerintem nem hiányzik a "kliens menedzsment" nevű bohóckodás ezer önálló PC-vel meg a vindózokkal, aranyért, fölöslegesen.

Te hallottál már vékonykliensről? És firmware frissítésről?

remélem a telefonodon is gyakran frissíted akár a wifi csatlakozáshoz szükséges kódot, akár a dns szervert, vagy a rádiók firmware-ét, nehogy sérülékenység maradjon. Elég sokat támadtunk mobileszközöket amikor tanultam és jelentős része az eszközöknek egy elavult szutyok, amiket már nem is frissítenek, vagy ha igen, akkor pont nem azt, amit kéne. Igen, az Alma is. Sőt, az utóbbi időkben világossá válhatott, hogy kezet foghatnak M$-ékkal, mert az egész OS egy nagy kémszoftver. De már chip szinten megy a szivárogtatás. Természetesen "véletlen volt" és "senki nem tudott róla" zászlók alatt.

Elavultat értsd úgy, hogy már nyilvános CVE-k nyugodtan kihasználhatók, nincs és nem is várható javítás a gyártók részéről. Sokszor azt érzem, hogy egy-egy frissítéssel csak néhány verziószám lép feljebb, de a komolyabb javítások hiányoznak. Job besetben esetlleg valami funkciófrissítés azért belefér.

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

Most elmélázva arra jutottam, hogy a BYD jegyében leszarom, hogy mivel jön, csak legyen rajta egy RDP (vagy VNC?) kliens, amivel becsattan a VDI infrára.

Szerver oldalon a virtulaizációt támogatandó kliens template, rajta squashfs vagy valami hasonló layer, a saját cuccoknak, írni nyilván csak a /home, /tmp, meg egy-két hasonló helyre tud, rendszer dolgokat nem változtathat.

Ha változtatom a template gépet, akkor a következő user becsattanáskor vagy a virtuális gépe következő rebootjakor már az új oprendszeren, vagy új mindenféle konfiguráción van, miközben a saját fs rétege pedig megtartja a saját fileait.

A template gépen LVM snapshot, hogy frissítés után legyen hova visszaállni, ha valami nem megy, illetve, legyen miből egy másik (régebbi) template-t készíteni, ha szükséges, hogy valakinek még a régi OS vagy patch level legyen a gépén, mert ő egyedül valami olyat használ, ami nem működik az aktuális friss oprendszeren, viszont nem akarom egy-két user miatt visszafogni az egész céget.

Ez most ilyen durva draft, de én valahogy így indulnék el.

Most ha ezt továbbviszed és megméred, hogy mibe kerül egy ilyen ezres nagyságrendű darabszámban Microsoft alapra épített hálózat és mibe kerülne ugyanez ahelyett egy normális környezetben, akkor nagyjából nagyságrendnyi lenne a különbség a kettő kiépítési költsége között és akkor még bele sem kellett kezdeni az üzemeltetés összehasonlításába.

Igaz, baromi bonyolult lenne az eszközök menedzselése (ha szükség lenne ilyesmire, de nincsen, mondjuk úgy provokatívan, hogy azért, mert az egész ökoszisztémát a Microsoft környezet felesleges alkalmazása miatt kell "menedzselhetővé" tenni.)

( copass | 2024. 04. 18., cs – 13:23 )

Szerkesztve: 2024. 04. 18., cs – 13:25

majd visszaállnak úgyis!:D

( Raynes | 2024. 04. 19., p – 14:02 )

Tényleg remélem, hogy a németek most az átállást sikerre viszik, de vannak kétségeim. Engem nem csak a müncheni példa aggaszt, hanem sok cégnek, szervezetnek a szemlélete ragad Windowson, azután is, hogy áttértek Linuxra, és támogatják a Linuxot. Pont pár napja láttam rá egy példát. Kellett egy beleszerkesztésre alkalmas pdf editor Linuxra, és bár ebben a műfajban nekem bevált a LibreOffice Draw, de most egy olyan konkrét pdf jött szembe, amit nem tudott rendesen szerkeszteni, csak az első oldalát, és ott is szétzilálta a formázását. Így mivel van natív linuxos bináris hozzá, letöltöttem a Foxit Readert, megcsináltam azzal.

Na, ez a Foxit egy iszonyat béna program. Már az gyanús volt, hogy .run binárisként létezik már a telepítője is, statikusan linkelt szutyok, nem natív csomag, nem bevett Flatpak, Snap vagy Appimage, már innen gyanús lett. Futni fut, de bugos, párbeszédablakoknál néha lefagy, betűtípus ocsmány benne, a UI nehézkes, elavult, nem hatékony. Egy fos az egész, pedig a Foxit egy olyan cég, aki régóta támogatja legalább a Linuxot, nem zárkóznak el tőle. Pont ez a mondandóm lényege, hogy nem elég csak támogatni, a jó szemlélet kell hozzá, hogy a végeredmény ne legyen katasztrofális, Ha ez a szemlélet, fejlesztői kultúra nincs meg rá, akkor könnyen beégés a vége siker helyett.

Sok home/desktop user is ezért bukik bele a Linuxba. Nem azért, mert rossz, nem azért, mert a szoftverkínálat más rá (bár néha emiatt is), hanem próbálják windowsos logikával használni, random weboldalakról töltögetik hozzá a bináris szutykokat, ahelyett, hogy a tárolóból raknák fel csomagkezelővel, mindenre erőltetik a rendszergazdai jogot, jelszó nélküli bejelentkezést, tűzfalat, vírusirtót, case insensitive fs/megoldásokat, NTFS-t erőltetik, nem frissítik a rendszert elég gyakran. Így sikerül rekord sebességgel vagy a rendszert elbarmolni, vagy könnyen fásulttá válni, mert így bebizonyosodik, hogy a Linux nem olyan jó Windows, mint a natív Windows. Persze, hogy nem, ha valaki annak használná, akkor inkább maradjon Windowson.

Ugyanez van LibreOffice-szal is. Teljesen jó az az esetek elsöprő többségében, a titka az, hogy a saját natív formátumával kell használni, és nem a MS-os formátumban készült dokumentumokat rátolni, és még ennek tetejében elvárni, hogy azokat is hibátlanul kezelje. Ha valaki erre számít, hogy MS Office-ként használja, MS Office formátumokkal, az durván csalódni fog, inkább bele se kezdjen.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

( mraacz | 2024. 04. 21., v – 08:56 )

Szerkesztve: 2024. 04. 21., v – 14:45

-