>Továbbá ezeket már most ki lehet váltani HTML5-tel (Canvas, SVG, javascript)

miert valtanak le ha mar 1x megvan flashbe?

meg az ugye + penz is

Oké, először úgy írtad, mintha máról holnapra mindenhol lecserélnék a flasht html5 megoldásokra, majd azt írtad, hogy hosszabb folyamatra számíthatunk. Engem érdekelne, hogy kb. mennyi időt jósolsz még a flashnek? Mondjuk mikor csökken a flash plugin támogatottsági aránya 50% alá? (Azaz mikor lesz a böngészők legalább 50%-a flash mentes?)

Most leírom, hogy szerintem mi fog történni. Figyelembe véve, hogy a html5 még nem szabvány, továbbá hogy az internet explorer, mint a még mindig legelterjedtebb böngésző nem támogatja (csak fogja), én még 10 évet jósolok neki minimum. Először is el kell terjednie a html5-öt támogató böngészőknek, és le kell váltania a régieket. Ez szerintem még legalább 5 év. Eközben remélhetőleg véglegessé válik a html5 szabvány. Ezután a weboldalak elkezdhetik az átállást, az is hosszabb időt fog elvenni, bár a nagyobb siteokra biztos nem kell 5 évet várni. Ekkor fog elkezdeni csökkenni a flash támogatottság, talán az 50%-ra nem kell olyan sokat várni, így a 10 évet nem fogja nagyon túllépni. :)

Hozzáteszem, én a silverlight megjelenésekor valamivel merészebb jóslatokba bocsátkoztam, de be kellett látnom, hogy a web nem változik ennyire gyorsan. Pedig technológiailag én sokkal jobbnak tartom, fejlesztőeszközökben sincs hiány, ráadásul ingyen is megoldható a silverlightra fejlesztés. Reményt adott az is, hogy a microsoft megadja a megfelelően működő moonlight plugin létrehozásához szükséges segítséget. De sok esetben eldöntötte, eldönti a kérdést a flash javára a silverlight plugin lassú elterjedése, illetve a moonlight gyatra minősége. Persze legtöbbször a kérdés fel sem merül, mert a fejlesztők között nagyobb arányban vannak azok, akik flashhez értenek, mint azok, akik silverlighthoz.

--
Don't be an Ubuntard!

Álomnak szép, de amíg kb semelyik böngésző nem támogatja rendesen az SVG animációt, és nincs egyetlen szerkesztőprogram hozzá, addig hogyan várjuk el, hogy a flash-t ki lehessen váltani olyan egyszerű helyekről mint a banner?
A többi területről már nem is beszélve...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

Én arra céloztam, hogy a flash playernek (meg a silverlightnak) van létjogosultsága, és megpróbáltam rá egy példát mondani. Te akkor most azt mondod, hogy ha föltöltök valahova egy videót, és a konténerbe belerakok sok feliratot, akkor azokat a weblapon egy legördülő menüből tudom kapcsolgatni, vagy valami egyébre célzol?

A három évnél idősebb Mac minim nem nevezném éppen erőműnek, de a h264 kódolt 720p filmeket még probléma nélkül lejátsza. A 1080p valóban kihívás.

Ave, Saabi.

mondjuk inkabb, hogy a 6000ft-os asztali kinai dvd jatekos nem viszi. xvid codec amugy tudna sokkal jobb minoseget is, de pont az olcso asztalik miatt van lekorlatozva hogy a release-kben milyen featureket hasznalhatnak.

A'rpi

Egy DVD rip méretű x264-t mi nem visz le, ami desktop/noti cucc és az elmúlt 6 évben készült? Szerintem még az Atom is leviszi, CPU-ból.

----------------
Lvl86 Troll

Megnéztem azt én is. Az a benyomásom, hogy ehhez valami ősrégi x264 verziót használhattak. De az sem kizárt, hogy egyszerűen csak csaltak, és a x264-nél szándékosan valami szuboptimális beállítást használtak. Nem ők lettek volna az elsők... Mivel a nyers bitstream-eket nem lehet letölteni ezért ez megállapíthatatlan.

Tulajdonképpen egy transzkódolt videón keresztül próbáljuk meg összehasonlítani két veszteséges video codec minőségét, ami elvileg is csak hellyel-közzel lehet reprezentatív.

De szerencsére ezen viszonylag hamar túlléphetünk, mert most már bárki kipróbálhatja.
---
Internet Memetikai Tanszék

Ez igaz, csak az elemzés alapján egyáltalán nem úgy néz ki, hogy a szabadalommentességi érvek igazak lennének. Én ebből a szempontból csalódtam igazán benne.
Túlságosan is sok ponton hasonlít a h264-ben leírt megoldásokhoz, ebből garantáltan lesznek bepróbálkozó perek akár (sőt leginkább) az MPEG-LA tagsága irányából is, ez meg bőven elég ahhoz, hogy ne legyen érdemes ezt választani.
---
Internet Memetikai Tanszék

Az en szemem bantja a blur. Pedig csak lcd-m/tft-m van.

---
pontscho / fresh!mindworkz

Kis különbséget érzek az "amatőrök keresik az objektivitás látszatát", meg a "hozzáértők elolvassák az x264 developer írását" szituációk között

[ Like ]

elmagyarázta, hogy gyakorlatilag lehetetlen használható videóformátumot készíteni patentproblémák nélkül. mi kell még? :)

Nyilván kicsit egyszerűsítem a helyzetet a magyarázat kedvéért, de talán a gondolatmenet a következő lehetett. Alapvetően két csoportra lehet osztani a szabadalmakat és a pereskedő szabadalom-tulajdonosokat:

1. Túl triviális vagy nagyon prior art gyanús dolgok esetén már van veszteni valója a szabadalom-tulajdonosnak is, mert egy tökösebb alperes esetén elég könnyen meg is semmisítheti a bíróság szabadalmát. Ezért van, hogy ilyenekkel inkább a kis, 0 értéket képviselő patent troll cégek próbálkoznak.

2. A nagyobb játékosok inkább arra játszanak, hogy olyan - akár egyáltalán nem triviális - megoldásra legyen szabadalmuk, amit utána valami szabvány keretében ráerőszakolnak az egész iparra. Ezek, egyrészt nem a pereskedésből élnek, hanem a stabil licenszdíj-bevételekből, másrészt ha mégis perelnek akkor biztosra mennek.

Az első esetben nem lehet megkerülni a szabadalmat, de van reális esély a per megnyerésére, vagy a felperes egyéb piszkos taktikával való ellehetetlenítésére, pláne, ha Google méretű cégről van szó, aki ráadásul még egy csomó nehézsúlyú partnert is gyűjtött maga köré.

A második esetben ugyan meg lehet kerülni a szabadalmat, csak éppen akkor nem lesz kompatibilis a megoldása semmivel. Ez egyetlen esetben nem gond, megintcsak akkor, ha akkora cégről van szó és annyi partnere van, hogy a saját megoldását is rá tudja erőszakolni az iparra. És itt jöhet képbe az open source community, ami a nyílt forráskód és kellően szabad licenszért cserébe szintén segítené a megoldás elterjedését.

A Google az első esettől nem annyira fél, sokat tenni ellene nem lehet, de az ilyen perek nyilván bele is vannak kalkulálva az éves jogi kötlségvetésbe.

A második eset már problémásabb, ehhez kellett volna valami codec, ami - még ha hasonló matematikai alapokra is építkezik - technikailag eléggé különbözik a meglévő, ismerten szabadalmaztatott megoldásoktól. Ez lett volna a VP8, de úgy fest, hogy alaposan melléfogtak vele.

Én így látom kb a helyzetet.
---
Internet Memetikai Tanszék

valoszinu. de legalabbis amik ezt video kodolashoz hasznaljak azok biztosan.

A'rpi