A LaTeX jelölőnyelvet ismerem

Egyéb

alapfokon
31% (251 szavazat)
mesterfokon
7% (54 szavazat)
nem ismerem
62% (499 szavazat)
Összes szavazat: 804

( bambano | 2010. 08. 26., cs – 14:52 )

azért ez elég pongyola megfogalmazás...
van tex makrónyelv, meg latex makrócsomag...

Van bizony!

Aztán sírnak, a beadási határidő előtt 5 órával, hogy nem jó a tartalomjegyzék, mert valamiért elcsúszott egy oldal - mert a szerencsétlen kézzel hozta össze -, vagy nagy vígan megírja 10pt Arial betűkkel - mert nem olvasta el, hogy 12pt az elvárás -. Persze erre is van megoldása: kijelöli az egészet, majd laza két kattintással az egész irományt 12pt-re varázsolja. Címekkel, mindennel. Aztán csak pislog, hogy mi történt.

Az eddigi legdurvább egy közel 100 oldalas szakdoga buherálása vasárnap este, hétfő reggel 8 órás leadási határidővel. Stílusok nélkül, csak betűmérettel manipulált címek, alcímek, képek garmada. Tartalom-, ábra-, táblázatok- és irodalomjegyzék még nem volt hozzá hozzá. Bármihez nyúlva az egész szétesett. A végén aztán kézzel hozta rendbe az illető nem kis idegeskedés árán.

Egy másik tanulságos eset egy szintén 100 oldal körüli polgári védelemmel kapcsolatos utasítás átdolgozása volt. Az eredeti papír alapú forrás még írógéppel készült a 80-as évek elején. A nálunk lévő sokadik átütőpapír-indigó példány alapján három titkárnőnek kellett elosztva Wordbe vinni a szöveget. Hárman háromféle módszerrel dolgoztak, így az összefésülés jó pár ősz hajszálamba került.
Csak a példa kedvéért: felsorolások, bekezdések, térközök. Ismeri mindenki...

Sajnos pdflatex-el is éltem át hasonló élményt. A generált pdf-et megnyitva a margók köszönőviszonyban sem voltak a beállított étékekkel, nyomtatásnál ugyanez. Kollégák röhögtek rajtam, hogy vonalzóval méregetem a papíron a margót, és úgy állítgattam át latexben

A margó pontos beállításához nem kell vonalzó. A probléma forrása: alapértelmezett papírméret: Letter. Sajnos ahhoz, hogy a magyar szabványoknak megfelelő kimenetet kapjunk, szükséges némi doksi olvasgatás. (Bár egyre kevesebbre van szükség.)

-----
"Fontosabb egy jó szomszéd, mint egy távoli rokon." (Árvízkárosult, 2010)

Az alapfok és a mesterfok elég messze van egymástól. Kb. mint a nyelvtudásnál az alapfok és az anyanyelvi szint.
A "definíciód" szerint a mesterfokot jelöltem, de talán a haladó lett volna a helyes.

-----
"Fontosabb egy jó szomszéd, mint egy távoli rokon." (Árvízkárosult, 2010)

( mapee v | 2010. 08. 26., cs – 15:09 )

LaTeX rulz :)

Apple MacBook C2D 2.2Ghz 2x2G Intel X3100

( sibidiba | 2010. 08. 26., cs – 15:21 )

Ismerem, de minek. Nem sűrűn írok könyvet, azon kívül plaintext vagy wysiwyg...

--
The Net is indeed vast and infinite...
http://gablog.eu

( rpsoft v | 2010. 08. 26., cs – 15:30 )

Kicsit kevés a fokozat. Alapfoknál szerintem jobban ismerem (írtam benne 2 diplomamunkát, 1 doktorit, egy pár szakcikket, egy csomó feljegyzést, beadandó feladatot), szoktam kollégáknak TeX/LaTeX problémákban segíteni.
De azért a "mesterfok" (TeXnician) más: nem írok saját makrócsomagokat.

( aaron v | 2010. 08. 26., cs – 15:32 )

Azért indítottam a szavazást, hogy kiderüljön, hogy ügyfeleknek kiadott szakmai doksit érdemes-e LaTeX-ben csinálni, mert az egy dolog, hogy én meg tudom írni abban (és bitang jól néz ki szerintem), de vajon a későbbiekben, ha bővül a cég, akkor mennyire esélyes, hogy valaki hajlandó lesz LaTeX-beli doksikat gondozni és abban írni az újakat...

Amúgy meg nem tudtam volna annyi opciót belerakni, hogy elég legyen...
köszi mindenkinek, aki szavaz.

ha te rendesen megírtad a doksit latexben, akkor az utánad következő már képes lesz silabuszként használni a te munkádat és kiegészíteni, javítani azt. Szerintem a dokument első normálisan kinéző verzióját munkás latexben faragni, utána már látni fogja a többi karbantartó, hogy mit hogy.

Egyébként is elegáns megoldás doksit latexben meg eps-ben betolni az svn-be és ugyanúgy kezelni, mint a forrást...

Amúgy meg nem tudtam volna annyi opciót belerakni, hogy elég legyen...
1-től 5-ig terjedő skála elég lett volna szerintem. 1: egyáltalán nem 2: használtam már 3: írtam vele komolyabb doksikat 4: gyakran használom 5: mesterfokon használom. :)
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods

Ez érdekes kérdést vet fel: a texről azt szoktuk hinni, hogy hibátlan program, vagyis igen nehéz benne hibát találni, ha "összecsapna" Chuckkal, mi lenne a végeredmény?

Ez kb. olyan probléma, minthogy tudjuk, hogy a macska mindig talpra esik, a vajaskenyér pedig mindig vajas felével esik le, de ha egy macska hátára kötünk egy vajaskenyeret és úgy ejtjük le, akkor hogyan fog leesni?:P

Sehogy nem fog leesni. Ahogy olvastam is valahol, ezen paradoxon egyetlen megoldasa, hogy a macska/vajaskenyer egymashoz rogiztett objektum ekkor nem eshet le (mert serulne az egyik alapelv) hanem lebegni fog. Van aki ezzel probalja az antigravitacios hajtomuvet kifejlesztani allitolag. Kar hogy nem tudom mar hol volt, de volt errol egy szornyen faraszto okfejtes a neten :)

Ez szerintem nem paradoxon: a macska tud mozogni, ezért lábbal ér földet (meg nehezebb is, mint a kenyér). A kenyér nem ér földet, mert a macska elválasztja a talajtól. Amennyiben meg a kenyér érne földet, akkor meg a macska és a föld között ott lenne a kenyér, ami nyilvánvalóan vajas felével érne talajt.

Viszont ha egy objektumnak tekinted az egész csomagot, akkor mindkét esetben földet ér, viszont akkor a MacskaVajasKenyér objektum nem biztos hogy a szülőobjektumok minden tulajdonságát örökli, tehát lehet, hogy rá csak az egyik igaz, tf a macsaoldalra érkezik és máris megoldottuk a paradoxont :D
--
MacBook Black
OS X 10.6.3

Ha jol emlekszem, te tanultal valszamot.

Szorozd be annak a valoszinuseget, hogy valaki elolvassa a doksidat (P1) annak a valoszinusegevel, hogy komolyan, oszinten szeretne frissiteni (P2) es szorozd be azzal, hogy ert a LaTeX-hez (P3).

(Ja, P0 esetleg, hogy valaki emlekszik a cegnel egyaltalan, hogy van doksi.)

Szoval az, hogy a doksi frissitve lesz - egyszerusitve - P1*P2*P3.

Ez egy nagyon kicsi szam, mivel P1-et se vennem 0.5 fole, de hogy P2 0.1 alatt lesz ezen belul is, az tuti. P3-hoz ha gondolod, csatold a sajat gyartasu indikator-valtozod a szavazasbol :)

Alapvetoen mar akkor se fogja frissiteni valaki, ha fel kell telepitenie az openoffice-t, vagy (egy mas valoszinuseggel) el kell inditania a wine-t hozza, nemhogy akkor, ha egy szamara ismeretlen formatumban van. Egyesek a javadoc/phpdoc/jsdoc kommenteket nem frissitik / generaljak ujra a doksit, nemhogy ezt :)

Rakd fel a doksit egy wikire, az elso valtozatat add oda kinyomtatva. A wikinek relativ pici a modositasi ellanallasa, olyan scriptet meg biztos tudsz irni, ami a wikit kinyomtatja valami olvashato formatumban - akar LaTex-e konvertalva azt.

( traktor | 2010. 08. 26., cs – 15:36 )

egyeb: kozepfokon
de ehelyett alapfokot ixeltem.

( numen v | 2010. 08. 26., cs – 15:44 )

Írtam benne 4-5 doksit, közte két beadandót meg egy diplomamunkát. Nem mintha igényelte volna a terület (marketing), viszont:
- szórakoztatott, hogy a nyelvet is tanulhattam közben.
- a Vim automatikusan összecsukta a bekezdéseket, ezt szerettem.
- tudtam, hogy kell benne kereszt- és ábrahivatkozásokat gyártani (OpenOffice-ban akkor még nem tudtam)
- BibTex meggyőző volt, OOo-ban máig nem tudom, hogy kell normálisan

… ennek ellenére azóta is a fejlécet 1:1 át szoktam másolni és utólag finomítok rajta, és munka közben általában nyitva van valami LaTeX-referencia. Alapfok ☺ 

int getRandomNumber() { // ←ez itt már az aláírásom
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

( harlequin | 2010. 08. 26., cs – 15:40 )

Ha LyX-ben irok, azt nevezhetem alapfoknak? :)

Was ich angefangen habe, muss ich zu Ende führen. Jetzt bin ich schon zu weit gegangen, um noch umzukehren. Ich kann nur weitergehen, was auch daraus werden mag.

( Ceriak | 2010. 08. 26., cs – 15:42 )

Rühellem a LaTeX-et. TeX-et használok.

( tombenko v | 2010. 08. 26., cs – 16:20 )

Szerintem alapfoknál jobban, mesterfoknál kevésbé. Kicsit fejtegethetnéd, hogy mit kell érteni a két szinten.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

ezzel a válasszal mi a gond? http://hup.hu/szavazasok/20100826/a_latex_jelolonyelvet_ismerem#comment…

tehát ha mesterek vannak a világban akkor kifejezetten előny a latex, például ha neked konkrétan semmi bajod nem lenne ha latexet kapnál akkor válaszd ezt

ha nem örülnél ilyen doksinak mert épp csak elboldogulnál vele mert muszáj, akkor alapfok

ha kiárt hogy ilyen doksit elfogadnál akkor nem ismered

( lorinczi v | 2010. 08. 26., cs – 18:03 )

Úgy középhaladó szinten...
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

( foxpaw | 2010. 08. 26., cs – 20:41 )

Csak az eredmény érdekel! :-)

---------------
Értelmezési hiba! Elolvassa újra? I/N

( uid_6201 v | 2010. 08. 26., cs – 21:13 )

Jópofa cucc, még akkor kellett rászoknom, amikor a szakdolgozatot írtam, és hát Linux esetén a Staroffice volt és az is még gyerekcipőben járt.
Aztán megszerettem a jelölőnyelvet, így szívem szerint minden 5 oldalasnál hosszabb mű a mai napig \LaTeX-ben születik.

sudo apt-get install texlive texlive-lang-hungarian # utóbbi nélkül nincs magyar elválasztás.
Doksi hozzá: http://mirror.ctan.org/info/lshort/english/lshort.pdf

Csak ajánlani tudom a kipróbálását és a "programozott szöveg" élményét.

Pofátlanul bejelöltem a mesterfokot, pedig én sem írok makrócsomagokat (van egy programom, ami egyebek mellett sablonból generál LaTeX jelentéseket, táblázattal és ábrával együtt, ez talán az alapfoknál már egy fokkal haladóbb dolog).

Ha már szóba került a magyar elválasztás, akkor érdemes ellátogatni a magyar LaTeX támogatás fejlesztőjének a honlapjára:

http://www.math.bme.hu/latex/

A terjesztésekben lévő elválasztási csomaghoz és magyar.ldf-hez képest rengeteg javítás van a kurrens változatban.
A support is elsőrangú, a jelentett bugokat gyorsan javítani szokta.

( saxus | 2010. 08. 26., cs – 21:31 )

Nem ismerem a [La]TeX-t. Azt is elfogadom, hogy biztosan nagyon gyönyörű, nyomdakész anyagokat lehet vele készíteni, azonban
- ami dokumentációt írok, azt általában gépen olvassák el
- Wordot már ismerem
- HTML-t is ismerem
- Egy random Wiki markupot is meg tudok tanulni
- Ha a megrendelőnek kell odaadni valami specifikációt ákombákom ábrákkal együtt, akkor abba ő is bele tud szerkeszteni (pl. megjegyzéseket hozzáfűzni).
- Ha meg nem megrendelő, akiknek kell valami szövegeset készítenem, azok nagy ívben tesznek arra, hogy az most ASCII grafikával teletömött plain text vagy LaTeX-ből generált akármi, mert úgy is az információ fogja érdekelni őket.
- Ha meg egyszer könyvet akarok kiadni, úgy is keresek rá egy szakembert, aki ért ahhoz, amit csinál.

----------------
Lvl86 Troll

- latex kimenetet el lehet olvasni gépen, akár dvi-ben, akár pl. pdf-ben.
- a wordot már én is ismerem, ez igen nyomós érv volt arra, hogy a latexet is megtanuljam a word helyett. ahogy a mondások tartják: a szó elszáll, de néha a word is... a szó elszáll, az írás megmarad a temp dirben...
- azért érdekelne, html-ben hogy csinálsz meg egy rendes, keresztreferenciás, normálisan tördelt, értelmes fontokat használó, minden eszközön pontosan ugyanúgy megjelenő doksit...
- a wiki markupja szerintem bonyolultabb, mint a latex alapvető dolgai
- azon, hogy jó-e, ha a megrendelő belefirkál a doksiba, lehetne vitatkozni, én nem pártolom.

a legnyomósabb érv: latex doksit lehet a legtriviálisabban unixon scriptnyelvekkel, egyéb programozási nyelvekkel előállítani.

2) Officeben is igen régóta van recovery mód.

3) Ki mondta, hogy minden eszközön ugyanúgy kell kinéznie? Épp ezt mondom, hogy többnyire nem igény, mert úgy is annyira kell csak, hogy az adott kollégának be lehessen linkelni az adott leírást, hogy itt találhatja meg a számára fontos információt. Mint mondtam, akiknek általában elő kell állítanom valamit, azt is leszarná magasról, ha Wordben Comis Sans MS-l írnék, ha megtalálja benne a szükséges információt. Maximum felvonja picit a szemöldökét.

Sokkal-sokkal többször kell nekem egy MSDN jellegű információ gyűjtemény, mint egy oldalakra tördelt valami.

5) Miért ne írhatna a megrendelő bele egy egyeztetésre/véleményezésre odaadott funkcionális specifikációba?

Mondom: biztos szép meg jó dolog a LaTeX, csak épp többnyire nem olyan jellegű dokumentumokat kell előállítanom, amire a LaTeX lenne a jó.

----------------
Lvl86 Troll

"2) Officeben is igen régóta van recovery mód. ": a lol ott kezdődik, hogy az office-nek szüksége van recovery módra...

A többi ponthoz: kicsit elbeszélünk egymás mellett... én nem mondtam, hogy mindig minden esetben latexet kell használni, hiszen egy csomó feladat van, amire a word fanok sem wordot használnak. De azt mondom, hogy amikor a wordot kellene használni, mert minőségi cuccot kellene kiadni a kezünkből, akkor én biztosan latexet veszek elő és nem wordot.

Azt pedig Knuth akarta, hogy a dvi minden vason egyformán nézzen ki, legyen az képernyő, tetszőleges nyomtató vagy nyomdai levilágító. Ilyet worddel kapcsolatban szerintem soha senki nem mondott, mivel ezt a word nem tudja. Ez egy elég nagy hibája.

A megrendelő pedig azért ne írjon bele a specifikációba, mert ha olyan kicsi a projekt, hogy beleírhatna, azt úgysem latexben specifikálja az ember, hanem ascii-ben, ha meg olyan nagy, hogy a specifikációval kapcsolatban már vannak minőségi igények, akkor meg a módosítás úgysem csak annyi, hogy beleír. De mint írtam a korábbi hsz-emben, ezzel lehet vitázni.

Szerintem is lehet, hogy szép-jó a word, csak többnyire a harmadik bekezdés után összecsinálja magát, és feltolja a vércukromat, és megy a levesbe...

"a lol ott kezdődik, hogy az office-nek szüksége van recovery módra..."

Mikor láttál Windowst utoljára? Az elmúlt két évben, mikor újra használnom kellett Wordot két esetben láttam: ha véletlen a feladatkezelőből killeltem valamelyik Office cuccot vagy áramszünet után.

"én nem mondtam, hogy mindig minden esetben latexet kell használni"

Ennek ellenére jól meg lett nekem mondva, hogy hogydebizonyhogylatex...

"Azt pedig Knuth akarta, hogy a dvi minden vason egyformán nézzen ki"

Jó, csak gyakorlatban nem mindig ez kell. Képernyőre nekem ne rajzoljanak már ki talpas betűket. Majd, ha lesz e-papír szerű képernyő egy nyomtatóval összemérhető DPI-vel, akkor visszatérhetünk a témára.

"hanem ascii-ben"

Vagy nem. Amit legutoljára kellett írnom specifikációt, ott táblázatokból készítettem egy vázlatot a felületről, hogy kb. mi lesz rajta. (Egy nagyobb projekt kisebb modulja) Megrendelőtől pozitív volt a visszajelzés, hogy volt valami elképzelése arról, hogy hogyan fog kinézni. (Egy meglévő rendszer modulja volt, szóval a végleges felületbe is könnyen bele tudták képzelni).

Lehetett volna igényesebb felület-vázlatokat készíteni valami arra érdemesebb eszközzel (pl. Visio), de a célnak bőven megfelelt és hamar megvolt. Ennél legfeljebb kézzel rajzoltam volna le gyorsabban...

"akkor meg a módosítás úgysem csak annyi, hogy beleír"

Vagy de. Mert buta vagy nem ért hozzá és örül annak, hogy a Word szövegkiemelő eszközét tudja használni, nemhogy a komment funkciót.

Szóval nem mondom, hogy a minőségi vagy világmegváltó módszer ez, viszont a célnak megfelel és eddig ez tűnt a leghasználhatóbb megoldásnak. (Időben és megrendelővel való együttműködésben).

----------------
Lvl86 Troll

( szikoragy | 2010. 08. 27., p – 08:46 )

Szakdolgozat, beadandók, céges jelentések és elemzések, segédletek (általános iskolától főiskoláig). Készültek Kile-vel, az átadott anyag pedig pdf-ben.

Ha már megszokta valaki, jó vele dolgozni, . Nálam hosszabb Kilezés után a Wordben nem ritkák a LaTeX parancsok.

( lorinczi v | 2010. 08. 27., p – 09:50 )

Meglep az a vélemény, hogy a felhasználó nyugodtan írjon bele a specifikációba. Hát ne írjon! Egy műszaki specifikáció tartalmáért adott esetben bíróságon kell helytállni. Egy klasszikus példa:
- mikrohullámú sütő nem használható macska szárítására.
Júzer: Dehogyisnem...
Saját példa: kémiai biztonsági adatlapokat készítek, amiben az adott vegyszer veszélyessége és munkavédelmi előírások is vannak. Ha a vevő "belejavít" a leírásba ki felel a balesetért?

Más: igen gyakran, cégek, állami hivatalok word-ben adják ki dokumentumaikat. Amikor megkapom akkor az egészet újraszerkeszthetem, mert az én vagy a kolléganőm gépén az egész úgy néz ki mintha összerágták volna.
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

Miért gondolja itt mindenki azt, hogy egy **előzetes** változatot, amelyet **véleményezésre** odaadunk, (amely egyébként leírja, hogy mit fog tudni az a rendszer, amit az ügyfél megrendel a saját igényei alapján), nem írhatja be a saját véleményét ÉS hogy azt minden további nélkül elfogadjuk és átemeljük a véglegesbe?

Konkrét példa: legutóbb félreértettem a vevő által használt egyik fogalmat és az egyik folyamatnál kihagytam egy lépést. Odaírta, hogy ez így rossz, ez a helyes.

Ismétlem a gyengébbek kedvéért: ez NEM a végleges, elfogadott specifikáció. Ez csak egy **munkaváltozat**. A véglegeshez persze, hogy nem nyúl senki.

Mi ezzel a probléma?

(Kitalálom: az, hogy Microsoft Word és egyesek itt nem képesek megbarátkozni ezzel a fogalommal).

----------------
Lvl86 Troll

Azért, mert mindenki jobban jár, ha nem egy böszme nagy doksiban kell keresgélni, hogy ki mit változtatott, aminek esetleg vaskos anyagi vonzata is van, hanem kapsz egy listát, pár sorban, hogy ezt meg ezt kell javítani.

Emellett nem biztos, hogy ugyanaz a személy akarja elmondani neked az igényeit, mint aki a pénzügyi dolgokat intézi. Az igényt minden oldalról meg kell vizsgálni, mielőtt bekerül a dokumentumba, és ebbe beletartozik az is, hogy te megmondod, mennyivel kerül többe, a főnöke meg megmondja, hogy akar-e rá áldozni.

Az userek jelentős részének lövése nincs a track changes-ről, így bogarászhatod, hogy mit faragott a doksidon.

http://www.techyard.net/how-to-compare-two-word-documents-and-find-diff…

"Emellett nem biztos, hogy ugyanaz a személy akarja elmondani neked az igényeit, mint aki a pénzügyi dolgokat intézi. "

Mint mondtam, munkaváltozat. Nem végleges. Amit belerondít a megrendelő, az még nem szentírás. Olyan nehéz megérteni? És azt is olyan nehéz megérteni, hogy alapvetően csak véleményezni szokták és nem plusz feature-kat beleírni randomba?

----------------
Lvl86 Troll

Nem szentírás, mert az egy másik sportágban játszik: minőségbiztosítás (ISO 9000:xxxx) ahol a dolog lejátszható így is meg úgy is, de zűrös a történet dokumentálása.
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

Nem tudom, kinél hogy működik a dolog, de felénk az járja, hogy a véleményezésre átküldött anyagot, "tönkremódosítják". Nem azt kérik, hogy javítsuk ki ezt meg ezt, hanem átírják, beleírnak, kiegészítenek, elvesznek belőle.

Persze mindegy, hogy Word-ot kap, vagy TeX forrást, esetleg egy forward DVI után úgy is beleír ha akar.

Konkrét példa: legutóbb félreértettem a vevő által használt egyik fogalmat és az egyik folyamatnál kihagytam egy lépést. Odaírta, hogy ez így rossz, ez a helyes.
Ez így korrekt. Odaírta.

( cocka | 2010. 08. 27., p – 11:47 )

"Akkor csináltam már nem egy akváriumot. Nem olyan nehéz."

Én visszafelé csináltam. Megírtam latexben közölték, hogy ezzel ők nem tudnak mit kezdeni (mérnök emberek), "konvertáljam át" wordbe. Ó hogyne, újra kellett írnom az egészet wordben. Utána meg az volt a kínjuk, hogy nem docban, hanem docxben van. Eleve ilyen válogatós bagázsnak odtben kellett volna írnom. :D

Nem értem tényleg, hogy mérnök emberek miért szeretik jobban az MS Wordöt, mint a latexet. Meg egy kész doksihoz mit kell még hozzáírni, mit kell azon formázni? Ha ilyen igényei vannak, tanuljon meg latexül és akkor lehet úgy mond "formázni".

Amúgy nem vagyok mester, de szerintem már az alapszinten túl vagyok. Alsó középszintű tudásnak mondanám, mert a tényleges programozás része rohadtul nem megy.

Írtam benne egy szakdogát, jó pár jegyzetet, meg áll a nagy játékkönyves projektem, mert nem találtam még mestert aki megmondja, hogy adott dolgok hogyan kivitelezhetők. Lásd: TeX fórum: játékkönyves topic.

http://hup.hu/node/76944#comment-1073577

Van amikor nincs is igazán alternatíva. Kiváncsi vagyok, gyártott-e már valaki Word-ben/OpenOffice-ban/más szövegszerkesztőben 10-20 soros matematikai vagy fizikai képleteket. Egy ,,könnyű" példa lehet az

x^3-a*x^2-2*x -2*b^2 =0

összes gyökének beírása. Ez a Maple + LaTeX párossal kb ennyi:

poli := x^3-a*x^2-2*x -2*b^2;
MO :=solve(poli,x);
latex({MO});

és az utolsó paranccsal kapott LaTeX kód már mehet is egy copy-paste-tel a készülő LaTeX dokumentumba.
(TeXmacs-szel még egyszerűbb :)
Ilyenkor jobb elfelejteni a hagyományos szöveg- és egyenletszerkesztőket.

Sokszor meg a vagy-vagy helyett jobbak a hibrid megoldások, pl.
----------
Name : openoffice.org-ooolatex Relocations: (not relocatable)
Version : 4.0.0 Vendor: Fedora Project
Release : 0.7.beta2.fc12.1 Build Date: 2009. júl. 27., hétfő, 09.39.41 CEST
Install Date: (not installed) Build Host: x86-1.fedora.phx.redhat.com
Group : Applications/Productivity Source RPM: openoffice.org-ooolatex-4.0.0-0.7.beta2.fc12.1.src.rpm
Size : 215326 License: GPLv2+
Signature : RSA/SHA256, 2010. febr. 26., péntek, 18.12.46 CET, Key ID 7edc6ad6e8e40fde
Packager : Fedora Project
URL : http://ooolatex.sourceforge.net/
Summary : Support for embedded LaTeX in Impress/Writer documents
Description :
This program allows the editing and display of LaTeX equations inside
OpenOffice.org Writer and Impress documents
-----
Name : writer2latex Relocations: (not relocatable)
Version : 1.0 Vendor: Fedora Project
Release : 3.fc13 Build Date: 2009. dec. 21., hétfő, 13.24.20 CET
Install Date: (not installed) Build Host: localhost
Group : Text Processing/Markup/XML Source RPM: writer2latex-1.0-3.fc13.src.rpm
Size : 4156319 License: LGPLv2
Signature : RSA/SHA256, 2010. febr. 4., csütörtök, 22.25.06 CET, Key ID 7edc6ad6e8e40fde
Packager : Fedora Project
URL : http://writer2latex.sourceforge.net/
Summary : Document Converter from ODT to LaTeX
Description :
Writer2LaTeX is a utility written in java. It converts OpenOffice.org documents
– in particular documents containing formulas – into other formats. It is
actually a collection of four converters, i.e.:
1) Writer2LaTeX converts documents into LaTeX 2e format for high quality
typesetting.
2) Writer2BibTeX extracts bibliographic data from a document and stores it in
BibTeX format (works together with Writer2LaTeX).
3) Writer2xhtml converts documents into XHTML 1.0 or XHTML 1.1+MathML 2.0 with
CSS2.
4) Calc2xhtml is a companion to Writer2xhtml that converts OOo Calc documents
to XHTML 1.0 with CSS2 to display your spreadsheets on the web.

Az Akármi2LaTeX konverziókkal az a baj, hogy az Akármi-ben elkészített dokumentumot megpróbálja úgy előállítani LaTeX-ben, ahogy az Akármi-ben nézett ki. Aminek az az eredménye, hogy ha sz@rul nézett ki az Akármi-ben, akkor a LaTeX kimenet kb. annyival lesz különb, hogy lesznek ligatúrák.

-----
"Fontosabb egy jó szomszéd, mint egy távoli rokon." (Árvízkárosult, 2010)

Hát igen, "Garbage In, Garbage Out", a régi bölcs mondás szerint.

Ámde ha korrekt, nem vizuálisan formázott (betűméretek kézzel,TAB, Enter, stb.) Office dokumentumunk volt, akkor a LaTeX exportáláskor automatikusan generált LaTeX kód is megfelelő, vagy (viszonylag) könnyen javítható lesz, mint pl. az alábbi kódrészlet, ami egy LaTeX felhasználó szemével nézve messze nem tökéletes, de kiindulásnak mindenképpen jó:

...
Tehát a sajátértékek és szinguláris értékek közötti összefüggés:

\ $\left[\begin{matrix}\lambda _{1}&...&0\\...&\lambda
_{i}&...\\0&...&\lambda
_{n}\end{matrix}\right]\ =\ \left[\begin{matrix}\sigma
_{1}^{2}&...&0\\...&\sigma _{i}^{2}&...\\0&...&\sigma
_{n}^{2}\end{matrix}\right]$ $\sigma _{i}=\sqrt{(\lambda _{i})}$

Az állítást a 4.) Munkalapon ellenőriztem le.

\subsection{8. Mátrixok közelítése}
Az SVD felbontás segítségével további tulajdonságokat adhatunk egy
mátrixhoz, az értékeinek minimális megváltoztatásával. Legyen mondjuk A
egy nxn{}-es ortogonális mátrix. Vegyünk egy zajjal terhelt A2
mátrixot. Ezután határozzuk meg azt az A3 mátrixot, az A2 alapján, ami
ortogonális.

A megoldáshoz vegyük az A mátrix SVD felbontását:

\begin{equation*}
A_{2}=\mathit{USV}^{\mathit{T}}
\end{equation*}
Ezután az összes szinguláris értéket állítsuk 1-re, azaz S mátrixot
cseréljük ki az egységmátrixxal:

\begin{equation*}
A_{3}=\mathit{UIV}^{\mathit{T}}
\end{equation*}
Ebben az esetben A3 már ortogonális mátrix lesz.\newline
...

az utolsó paranccsal kapott LaTeX kód már mehet is egy copy-paste-tel a készülő LaTeX dokumentumba.

A példád akár még jó is lehetne, de ez sajnos így berakva jelentősen túllóg a jobb margón. :D

A maple-féle latex kimenet brutálisan szarul néz ki. Ha már mindenképpen ilyen durván hosszú a képlet, akkor inkább megírod magadnak lyxszel. :)

Példának okáért ez így nézne ki (elfogadhatóan), persze én úgy vagyok vele, hogy ezt rendezze az, akinek két anyja van, de legalább a tördelést megcsináltam. :D

\begin{gather}
MO:=\begin{gathered}\dfrac{\sqrt[3]{9a+27b^{2}+a^{3}+3\sqrt{-24-3a^{2}+54ab^{2}+81b^{4}+6b^{2}a^{3}}}}{3}-\\
-\dfrac{3\left(-\dfrac{2}{3}-\dfrac{a^{2}}{9}\right)}{\sqrt[3]{9a+27b^{2}+a^{3}+3\sqrt{-24-3a^{2}+54ab^{2}+81b^{4}+6b^{2}a^{3}}}}+\dfrac{a}{3}\end{gathered}
\\[1.3cm]
\begin{gathered}-\dfrac{\sqrt[3]{9a+27b^{2}+a^{3}+3\sqrt{-24-3a^{2}+54ab^{2}+81b^{4}+6b^{2}a^{3}}}}{6}+\\
+\dfrac{3\left(-\dfrac{2}{3}-\dfrac{a^{2}}{9}\right)}{2\sqrt[3]{9a+27b^{2}+a^{3}+3\sqrt{-24-3a^{2}+54ab^{2}+81b^{4}+6b^{2}a^{3}}}}+\dfrac{a}{3}+\\
+\dfrac{\sqrt{3}}{2}i\Biggl\{\dfrac{\sqrt[3]{9a+27b^{2}+a^{3}+3\sqrt{-24-3a^{2}+54ab^{2}+81b^{4}+6b^{2}a^{3}}}}{3}+\\
+\dfrac{3\left(-\dfrac{2}{3}-\dfrac{a^{2}}{9}\right)}{\sqrt[3]{9a+27b^{2}+a^{3}+3\sqrt{-24-3a^{2}+54ab^{2}+81b^{4}+6b^{2}a^{3}}}}\Biggl\}\end{gathered}
\\[1.3cm]
\begin{gathered}-\dfrac{\sqrt[3]{9a+27b^{2}+a^{3}+3\sqrt{-24-3a^{2}+54ab^{2}+81b^{4}+6b^{2}a^{3}}}}{6}+\\
+\dfrac{3\left(-\dfrac{2}{3}-\dfrac{a^{2}}{9}\right)}{2\sqrt[3]{9a+27b^{2}+a^{3}+3\sqrt{-24-3a^{2}+54ab^{2}+81b^{4}+6b^{2}a^{3}}}}+\dfrac{a}{3}-\\
-\dfrac{\sqrt{3}}{2}i\Biggl\{\dfrac{\sqrt[3]{9a+27b^{2}+a^{3}+3\sqrt{-24-3a^{2}+54ab^{2}+81b^{4}+6b^{2}a^{3}}}}{3}+\\
+\dfrac{3\left(-\dfrac{2}{3}-\dfrac{a^{2}}{9}\right)}{\sqrt[3]{9a+27b^{2}+a^{3}+3\sqrt{-24-3a^{2}+54ab^{2}+81b^{4}+6b^{2}a^{3}}}}\Biggl\}\end{gathered}
\end{gather}

( khiraly | 2010. 08. 27., p – 23:26 )

Az er, hogyha sajat ascii artbol alakitok ki 4-5 oldalas kapcsolasi rajzot?;-)

Bar tudja fene mit kell erteni a makrocsomag irasa alatt...

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....