Szerelmes lettem

Az Alpokba mentük. Gyönyörű hely. Imádni való hegyek, nagyon sok látnivaló, rend, tisztaság, nyugalom.

2. nap erre voltunk. Gyönyörű gerincösvények, amik nem tesznek jót a tériszonyomnak, ~2300 méteres csúcsokkal. Egyik sziklahasadékban, mivel nem sütött be a nap, hó volt, augusztus közepén. Ez nekem hihetetlen.

3. nap a Großglocknert látogattuk meg, bár nem másztunk fel rá, csak mellette voltunk. Ahogy kicsit edzettebb leszek, elkezdek hegymászni és tervem, hogy megmásszam a Großglocknert.

Gyönyörű a gleccser is, 2700 méter magasan rövidujjú pólóban hógolyóztunk. Leírhatatlan érzés. Kb. 2800-on van egy hütte, odáig most nem mentünk fel, de ha megint eljutok ide, felmegyek. A sziklák jól járhatóak, érdesek, jól tapad rajtuk a bakancs.

Eddig se nagyon rajongtam a tengerpartokért, zsúfoltság, tömeg, de ez a túra végképp elfelejtettette velem, hogy tengerpartra akarjak külföldre menni. Jó nekem Ausztria, jó nekem az Alpok, jó nekem a túrázás. Jó a friss hegyi levegő, a nyugalom, a látkép.

Szerelmes lettem a hegyekbe. És ettől fogva csak a Kékest vagyok hajlandó itthon hegynek nevezni, a többi marad számomra domb! És a hétvégén, remélem sikerül összehoznom egy túrát a Budai-Dombságba, hiszen régen, cserkész koromban sokat túráztam, majd semmit, de most újra rendszeresíteni akarom.