Látogatás

Adott egy szituáció.
Egyik barátunkat meglátogatja a nővére és az unokatestvére aki más városból érkezik. 1 hetet tölt a barátunknál.
Barátunk azt mondta hogy nem fog rájuk főzni mert nem szükséges.
A kérdésem az volt felé:
A testvéred azért jön hozzád hogy ingyen aludjon nálad és ingyen zuhanyozzon?

Ti mit reagálnátok erre a kérdésre?

Hozzászólások

"A testvéred azért jön hozzád hogy ingyen aludjon nálad és ingyen zuhanyozzon?" < Ki tudja..

Azt mondanam, hogy kerlek, ne ugassal bele, hanem torodj a sajat dolgoddal!
__________
0x2A

Az, hogy semmi kozod ahhoz, hogy o milyen kapcsolatot apol a testverevel. Nem tudod mi tortent koztuk esetleg, nem tudod, hogy nem-e esetleg dietasan esznek, es o olyant nem tud fozni, esetleg a testvere egyszeruen megkerte, hogy ne fozzon rajuk, mert ok akarnak fozni. Nem tudhatod, de egy provokativ kerdessel inditasz puhatolozas helyett. Szerintem ez nem helyenvalo.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Nem értem ezt a bejegyzést.

Most az a probléma, hogy nem elég jó vendéglátó mert nem főz nekik?

Vagy épp ellenkezőleg, túlzás, hogy valaki megengedje a testvérének hogy nála aludjon és használja a vezetékes vizét???

Látjátok milyen érdekes?

Általában a férfiakkal az a "gond/probléma" hogy a konkrét kérdésre konkrét választ adnak. Míg a nők amikor feltesznek egy kérdést akkor indirekt módon érzelmeket akarnak/szeretnének kiváltani.
Elég jól felvettem a férfiak stílusát.

Konkrét kérdésre konkrét választ vártam.
NEm állt szándékomban sem kritizálni se semmit...
EGy egyszerű kérdésnek szántam, amire választ vártam.

Szerintetek miért vált ki ez a kérdés érzelmeket? Segítenétek ezt megválaszolni?

Mert provokativ. Ha egyenesen azt kerdezted volna, hogy es miert nem szukseges rajuk fozni - az kevesbe lett volna provokativ. Igy viszotn ismerve/ismeretlenul is beleszoltal egy masik ember eletebe - felkeres nelkul.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Gondolj bele: ha nem főz nekik "mert nem szükséges", nem nála esznek. Akkor meg nemnagyon vannak együtt nap közben. Tehát tényleg csak kb aludni járnak hozzá... Ettől még az ő dolguk, azt mondom. Nem biztos hogy az az egészséges ha a rokon megjön, akkor körbeugráljuk napokig, aztán meg majdnem hogy örülünk hogy elment mert teljesen leszívta az energiánkat.

Az egész problémát nem értem. Ha azt mondta volna, hogy főz is rájuk, akkor azt kérdezted volna, hogy "... és ingyen egyen?" Vagy mi a gond? Bennem fel sem merült volna egy ilyen kérdés.

Nem magyar nyelven folyt a levelezés és nem is magyarok a szereplők. Tehát alapjában véve igyekszem megismerni az ő vendégfogadási szokásait. Hisz a magyarok a vendégszeretetükről híressek, ezért kicsit nehéz nekem egyenlőre az ő nemzetüket átlátni.
Még a szomszéd néni is vállalta hogy készít igazi vasi dödöllét nekik. Mi pedig a férjemmel főzünk bográcsban valami magyar specialitást. Tehát szó sincs itt anyagiasságról. Mi szeretjük a vendégeket.

No hát érdekes volt ... semmi extrát nem válaszolt.
Aztán napokon keresztül éreztem hogy valami nem stimmel nála. Nem az igazi. Bár kedves és rendes volt velem de akkor is működött nálam a női megérzés hogy vmi nem az igazi.
Írtam neki hogyha vmi nyomja a lelkét és meg akarja osztani velem nyugodtan tegye meg. Persze én azt hittem hogy vmi munkahelyi gondja van vagy bármi egyéb. Eszembe sem jutott hogy magamban keressem a hibát.
No aztán napokon keresztül még próbált utalásokat tenni. Aztán elmagyaráztam neki hogy a "virágnyelvet" magyarul ismerem, tudom használi és talán értem is, de idegen nyelven ráadásul a más kultúra miatt is nem megy nekem.
Akkor belinkelte nekem a "beszélgetésünket."
ok, elolvastam, egyszer, kétszer, háromszor és még mindig nem értettem hogy mi is a gond. Ismét kértem hogy akkor konkretizálja a dolgot mert nekem nem megy egyedül.
Persze írtam neki hogy "deja vu" érzésem van, hisz hasonló szitukat éltem én már át más külföldi baráttal is ahol kulturális eltérések miatt volt "keveredés".
No akkor elmagyarázta és megértettem hogy megsértettem őt.
Olyan volt ez az egész mintha egy színházi mű egyik szereplője én lennék a másik pedig ő.
CSak annyi volt a különbség hogy ő drámát adott elő én meg egy vígjátékot "jászottam". Persze annyival volt másabb a szitu hogy nekem teljesen tiszta volt a lelkiismeretem hisz megbántani nem akartam senkit. SŐŐT csak segíteni. Meg mire ideérnek a vendégei már vége lesz a "színházi darabnak" :) és örülni fognak az ungarische gulaschnak :)
Drámát játszani vagyis dráami hőst alakítani nehezebb szerintem ;)vagyis kellemetlenebb azt az oldalt átélni.

látod ezért baj ha az ember haza viszi a munkát :)

No rainbow, no sugar

Ha vendég jön a "házhoz", őt jól kell tartani, - nem túlzásokba esni - de a lehetőségekhez képest mindet megtenni, hogy jól érezze magát ;)