Piano Sonata No. 02 in C sharp minor op.27 'Moonlight'

Imádom.

Annyira tele van érzelemmel, fájdalommal, sejtelemmel. Egyszerűen zseniális.

Szerk: Ez is nagyon jó.

De szerintem a feldolgozás is nagyon jó lett. Szeretem azt a rockot, ami keveredik a klasszikus komolyzenével.

( n0gabor | 2009. 04. 16., cs – 19:38 )

C#, moonlight ... mas urott be rola elsore:)

( lguru | 2009. 04. 16., cs – 19:47 )

++ Beethovennek és Mozartnak (egészen különböző lángelmék, és e két mű is az, a közös bennük talán csak a szomorúság képzete).
Viszont az Evanescence feldolgozás nekem csak a zúzósabb részeiben elviselhető, nem igazán érzem jól sikerültnek (lehet, hogy azért, mert a Requiem az egyik nagy kedvencem, viszont a klasszikus zene metálfeldolgozásban általában szimpatikus).

( szemet | 2009. 04. 16., cs – 23:57 )

Szerintem Mozart zenéjében pont az a jó, hogy nincs benne fölösleges hang amit ki lehetne hagyni, és nem is hiányzik belőle semmi amit hozzá kéne tenni. Letisztult.

Persze a Requiemmel ilyen szempontból lehet, hogy kivételt lehet tenni, mert abból sajnos eleve hiányoznak szólamok. :( De azért ezt a feldolgozást már túlzásnak érzem, csak abból a szempontból tudok neki felmentést adni, ha úgy tekintek rá mint "reklámra", ami olyan embereknek is felkelti az érdeklődését akik egyébként nem ismerik a művet.

Személy szerint én félbehagytam a hallgatását, nem fogott meg...