A Világbank bízik az open source-ban

Open Source

A Világbank felmérést végzett a nemzetközi szervezetek, és kormányok open source lehetőségeiről. A felmérésben (sok egyéb mellett) található 6 jóslat.



Íme:1. A nemzetközi folyamatok rendkívül kedveznek az open source-nek.

2. Az open source-ra váltás alacsony fenntartási költségek mellett hosszútávú előnyöket biztosít a megnövekedett együttműködési képesség (interoperability), és a nyílt szabványok miatt. Egy open source megoldás tartalmazhat nem open source elemeket is.

3. Az open source egyedi localizációs lehetőségeket kínál. Az open source közösség fejlesztése helyi tulajdont, és önrendelkezés ad.

4. Változik a open source - szabadalmazott (proprietary) vita. A felhasználók és a megoldásszállítók egyre inkább az open source felé fordulnak. A vita nem arról szól, hogy open source, _vagy_ zárt megoldást használjon, hanem arról, hogy _hogyan_ tud az open source versenyezni, vagy kiváltani zárt megoldásokat.

5. Az open source növekedéséhez szükséges néhány dolgot megtanulnia a hagyományos szoftverfejlesztéstől, a magas minőségű, használható és gyakorlati alkalmazásoknál.

6. Szoftvert fejleszteni nehéz. Open source szoftvert fejleszteni is nehéz. A "nulláról" induló projektek hajlamosak a hibákra. Ezeket meg kell előzni. A szoftver projekteknek mindössze 26% sikeres, elsősorban a megrendelő pontatlan/hibás közlései miatt. Elengedhetetlen a pontos követelménykezelés. Az open source nagy előnye, hogy az kevesebb tervezést igényel (az első tervek, mindig az ügyfél hibás/pontatlan igényeire épülnek).

A teljes felmérés itt (PDF). Az OpenEnterpriseTrends.com beszámolója itt.

Az OpenEnterpriseTrends-en amúgy is érdemes körülnézni, vannak még ott hasonló anyagok.

( _Joel | 2004. 05. 04., k – 17:29 )

"Egy open source megoldás tartalmazhat nem open source elemeket is."

Csak RMS-nek meg ne mondjak...

( schanda | 2004. 05. 04., k – 20:00 )

ha a világbank bízik valamiben az nem biztos, hogy jót jelent.... :-)

( _Joel | 2004. 05. 04., k – 22:36 )

1: Ez igaz, az USA-beli nagy szoftvergyartok piaci monopoliumat tamadjak az open source alapokra alapozo termekek. Ha a jelenlegi utemben csokken az USA-beli informatikai allasok szama, akkor odakint nagyon rossz vilag jon az informatikusokra/programozokra.

2: Egy open source fejlesztes nem feltetlenul hasznal nyilt szabvanyokat, bar tobb a pozitiv pelda, mint a negativ.

3: Elmeletben igen. Gyakorlatban ott jon letre jo minosegu lokalizacio, ahol ezt valaki megfinanszirozza.

4: Definialjuk mar, hogy mi open, mi closed, es hogy source vagy szabvanyszinten folyik a tarsalgas. Mert nem mindegy. Ha van egy komplex, tobb osszetevobol allo vallalati rendszerem, akkor elsosorban nem az erdekel, hogy melyik komponense open vagy prop., hanem az, hogy mennyi az egesz bekerulesi es uzemeltetesi koltsege. Ha az open source-szal tudok sporolni az uzemeltetesen, az jo. De elofordulhat, hogy nem tudok. Sot, dragabb open source rendszert uzemeltetni, mint egy kereskedelmi szoftvert. Ha erdekelnek konkret adatok, irj...

5: Na ebben oriasi igazsag van. A lart pour lart open source fejlesztesek korszaka lealdozoban van. Az osszes nagy es hosszutavon sikeres open source projekt mogott ott allnak kulonbozo cegek, akik aktivan nyomjak bele a penzeket a programozok zsebebe. Ami persze nem baj, altalaban mashol megterul ez a koltseg.

6: Az open source kevesebb tervezest igenyel??? Ez baromsag. Olyat talan le lehetne irni, hogy az open source fejlesztesek nagy resze ontudatlanul is az extrem programozas modszertanat koveti, es igy kevesebb konkret tervezesi dokumentaciot alkalmaz... De mondjuk kerdezzetek meg a Balabit-et, hogy a Zorp-nal milyen tervezesi fazisaik voltak...

Szerintem az open source egyik nagy elonye az, hogy rengeteg kesz komponenst ad a fejleszto kezebe. Ha pl. csak a Java objektum-relacios mapping tool-ok soran nezunk szet, mar rengeteg nagyon ertekes szoftvert talalhatunk, amik egy fejlesztesi projekt kapcsan 2-3 het megtakaritast jelenthetnek + olyan otleteket adhatnak a fejlesztonek amire magatol nem nagyon jott volna ra (design patterns, valaki?)...

Egy kerdes:

Ha egy ugyfel szamara ir valaki programot, akkor hogy jon a kepbe az open source? Ugye csak reszkomponens szinten? Vagy van olyan fejlesztoceg, aki az altala ugyfel szamara irt programot az ugyfel tudtan kivul publikalja?

Nem érted. A kizárólag dobozos terméket gyártó szoftvercégekre rájár majd a rúd. A _megoldásokat_ (hardver, szoftver, üzletszervezés stb.) szállítani képes ("megoldásszállító") cégek túlélik az opensource térnyerését. Ha az MS, Sun stb. cégek képesek lesznek váltani (ahogyan tette azt az IBM évekkel ezelőtt, vagy az Oracle) és megoldásszállítóvá válnak, túlélik a változást. (MS-nek talán nehezebb megoldásszállítóvá válni, mert ők eléggé támaszkodnak az otthoni végfelhasználók számára készített klasszikus "termékek" gyártására és forgalmazására. Bár ha jobban belegondolunk az XBox, ha végre nyereséges üzletté válik megkönnyítheti az MS helyzetét.)

A vállalati szoftverek pedig végre oda kerülnek, ahová valók. _Megoldások_ egyik eleme lesznek, amely megoldások esetén ha van megfelelő opensource szoftver, akkor az válik a megoldás részévé (pl. OpenOffice), ha nincs megfelelő opensource szoftver, akkor a problémát megoldó zárt kódú szoftver (pl. Raktárkészlet nyilvántartó) válik a megoldás részévé).