Péntek reggeli kérdés

Szerintetek mitől lesz felnőtt/ válik felnőtté egy ember?
Mikor mondhatja, jelentheti ki magáról hogy ő már felnőtt?

( honorshark | 2008. 01. 18., p – 08:33 )

Üdv! Elég frappáns kérdés. Szerintem ahhoz hogy "felnőtt" legyen több feltételnek is teljesülnie kell. Többet közt, az életkor, aztán a szellemi érettség. De ez relatív hisz most is nagyon sok idióta felnőtt van (kor ügyileg felnőtt). Szóval... ez olyan mint a "Szeretnél tökéletes lenni?" S erre is a válasz "Nem, hiszen nincs tökéletesség". Szóval eléggé fura kérdés..még mindig :)

Szerintem az is a felnőttség jele hogy az ember el tudja dönteni mi az amit megoszt egy közösségi oldalon magáról és mi az amit nem.
El tudja dönteni hogy hozzá akar e szólni érdemben vagy csak olvassa vagy átugrik rajta.
Illetve hogy a véleményalkotása saját magáról szól vagy csak egy elképzelés az dolgokról.

Én is, pedig még csak 23 vagyok. Ez a durva.
30, sőt, 40 feletti személyeket is ismerek, akiket én valahogy nem tudok felnőttnek tekinteni a viselkedésük és értelmi szintjük alapján, na de a fiatalabbak többsége elviselhetetlenül hülye, ott ez talán már általános lesz sajnos. Felelőtlenség, önzés, élvhajhászat... Kiábrándító.
Na, nem írok túl sokat, mert én meg állítólag "nem tudok élni". Hehe. :)

( jassbg v | 2008. 01. 18., p – 08:36 )

Szerintem a felelősségtudat kialakulása után, bárennek nincs mértékegysége SI-ben :D
______________________________________
No God, no peace. Know God, know peace!

Így 21 évesen nem nagyon van alapom erről beszélni, de szerény véleményem szerint pl szüleimben elég nagy felelősségtudat alakult ki. Gondolom a családalapítás (gyerekek születése) is hozott egy jó adagot ebből (valamilyen automatizmusnak, ösztönnek lennie kell beleteremtve az ember génállományába), de szerintem édesapám ennyi idősen, mint én most, jóval nagyobb felelősségtudtattal rendelkezett (bár nem voltam ott :D). Kb ennyi idősen csoportvezető volt egy szobafestő cégnél. Beleszokott a felelősségteljes munkába. Ezt követte egy villanyszámlás munka, amelynek keretein belül kb 25 éve dolgozik, pénzzel... Nem kap érte Nobel díjat, sem érdemkeresztet, nem dicsérni akarom, de a családjáért mindent megtesz. Nem tudom, nálam ki fog-e alakulni ez (nagyon bízom az előbb említett automatizmusban, ha létezik), de a gondolkodás tudatos változtatásának is óriási szerepe kell hogy legyen. Minden a jellemen múlik. Lehet, nálam amiatt is nem alakult még a f. t., mert nem 14 évesen kezdtem el dolgozni, mint ő, hanem mai napig tanulok, munkahely mellett is, és az élet kemény dolgaiból még nem kellett kiküzdenem magam (éppen az ő gondoskodása miatt is). De reménykedem, hogy majd lesz nemkem is legalább feleannyi f. t.-om, mint neki.
Másrészt olyan felnőtté nem szeretnék válni soha, aki besavanyodott, és egyszerűen felnőtt. Gyerek szeretnék maradni egy kicsit mindig.
______________________________________
No God, no peace. Know God, know peace!

( LGee | 2008. 01. 18., p – 09:04 )

A felnottseget a felelossegtudattal es az onallosaggal szokas azonositani. Ketsegkivul tarsadalmi definicio. Jo esetben minel tobbet meg kellene orizni a gyermeki gondolkodasbol (fantazia, jatekossag, nyitottsag minden irant), de a mindennapi eletben, a mai idealok mellett ez nehezen megvalosithato. Azt hiszem, az ember akkor kezd el igazan felnottkent viselkedni, mikor csaladja lesz.

Nem feltétlenül, de meg van az esélye, hogy elvesznek bizonyos pozitív dolgok is. Csak olyan lassan, hogy nem vesszük észre a változást. Szerintem. :) Ilyen értelemben persze a felnőtt az lenne, akit "megtört" a széles környezete és hajlandó mindenben kompromisszumot kötni.

( john_silver v | 2008. 01. 18., p – 10:03 )

Teljesen egyetértek azzal amit jassbg írt.
Annyit tennék hozzá, hogy én most vagyok 28 éves két éve dolgozom még mindíg tanulok most jutottam el oda, hogy családra vágyom szeretnék megnősülni és gyerekeket és próbálok persze megtartva a gyerekességemet felnőttként gondolkodni, azért igyekezni, hogyha gyermekem lesz el tudjam tartani és megkapja mindazt amit én kaptam vagy még többet is.
Én most kezdek felnőtté válni mert felelősséget akarok vállalni valakikért akik a családom. Akiknek az élete nagyban rajtam múlik.

( maniac | 2008. 01. 18., p – 11:43 )

Szerintem az felnott aki vallalja a felelosseget a tetteiert.

Sajnos nagyon sokan vannak akik 40 evesen se kepesek erre.

Szerintem az, hogy pár éve már nincs olyan közösség, ami segitene abban, hogy kialakuljon bennük. És (ideológiától teljesen mentesen) lehet az úttürőszövetség, cserkészcsapat, KISZ, sportegyesület, vagy bármi, ahol megtanulja, hogy nem egyedül van a világban, hanem vannak társai, akikre számithat, és akik számitanak rá, ha úgy hozza a sorsuk. A "suli után cigiztünk, meg megnéztük a Songokut" szerintem nem elég.

--
Debian - The "What?!" starts not!

( nevergone v | 2008. 01. 18., p – 12:50 )

Egy volt tanárom mondása jutott eszembe: "Valaki addig gyerek, amíg élnek a szülei. Szeretnék még én is gyerek lenni."

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."