[egyetem] na de melyik?

eddig néztem BME, ELTE esetleg SzTE és Pannon

a lényeg az, hogy valamennyire értek a számítógépekhez, szeretek programozni és operációs rendszerekkel akarok foglalkozni és ehhez kellene valami jó.
Eddig konkrétebban BME-n a beágyazott rendszereket és mérnökinfót néztem. Szerintetek melyiket érdemesebb választani?

Hozzászólások

pázmány infó nem érdekel?
Szerintem nagyon király hely, nagyon modern, nem csak biológia-irányba...
jártam oda kicsit az orvosi mellett, nagyon jók a tapasztalataim.

-----------------------------
Debian Etch desktop
Ubuntu Gutsy server

aki ezeken a helyeken tanít, tanul vagy tanult, elsősorban az ő véleményükre lennél kiváncsi, előre is köszönöm

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.15-pancs1

Szia!

Esetleg kifejtenéd, mik azok a szempontok, amelyek alapján elvárod, hogy beszéljünk a képzésekről? Elhelyezkedés, mit tanulunk, oktató-hallgató viszony, infrastrukturális adottságok, mennyibe kerül a megélhetés, mit szeretnél tanulni, stb?
Nagyon sok paraméter van, ami alapján ajánlani tudunk képzést, hiszen annak ellenére, hogy valamennyire egységes a magyar informatikai oktatásban a leadadnó tananyag tartalma, ez valójában minden helyen változik, de válzotik képzések között is, pl. egy programtervező informatikusnak más a képzése, másban mélyed el, mint egy mérnök-informatikusnak vagy mint egy gazdaságinformatikusnak.

jelenleg a Zipernowksy Károly MSZKI-ban tanulok Pécsett, informatikát. Magamtól már eléggé elmélyültem az informatika F/OSS részébe és ezen belül is legfőképp a kernel és a az hardware közeli dolgok érdekelnek.
Legfőképpen a programozás érdekel és az elektrótol sem riadok vissza. Alap dolgokat jelenleg is veszünk a suliban (mérés, elktronika-alapok,plc programozás, pneumatika, hidraulika) és magamtól meg elkezdtem programozni C-ben. Az iskolában egyedül a "jó öreg pascalhoz" ragaszdkonak.

szerk.: és arra lennék kiváncsi, ha beágyazott rendszerekkel vagy inkább hw közeli informatikával és/vagy elektronikával szeretnék foglalkozni, akkor melyik helyen milyen színvonalú az oktatás?

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.15-pancs1

Szia!

A mai magyar felsőoktatás elvileg tényleg szigorúan definiálja, hogy egy-egy szakon a képzési helytől függetlenül mit kell tanítani (ez következik a hallgatói mobilitás alapelvből), így bármelyik intézményt is választod, közel hasonló dolgokat fogsz megtanulni a kotelező tárgyakban. A választható tárgyak listája már teljesen más dolog, itt főleg azt javaslom neked, nézz körül, hogy az adott karon milyen kutatási tevékenységek folynak, mert azokba lehet a legegyszerűbben bekapcsolódni. Viszont természetesen ez azzal is jár, hogy a képzés első felében főleg olyan dolgokkal foglalkozol, amely nem áll közel az informatikán belül a neked kedves területtel, azonban ezt meg kell tanulnod, mert "informatikai alapműveltség". Ezért van például minden szakon formális nyelvek és automaták elmélete oktatva. Ez az informatika, inkább a számításelmélet egyik alapja. Így azt tanácsolom neked, hogy soha ne feledd el, hogy bárhova is mész, a képzés nagy része olyan tárgyakból fog állni, ahol nem te döntöd el, hogy mit tanulsz, hanem kötelező tananyag.

igen, ezekkel tisztában is vagyok,
csak a jelenlegi tapasztalatom az, hogy nem lehet olyan tempóban haladni, ahogy kellene, mert egyesek, akik informatikára jöttek - és azt hitték, hogy az csak játékból áll - csak hátráltatják a tovább haladast. (Ezt most lehet nem értitek annyira.)
Az "informatikai alapműveltséggel" semmi bajom, mert tudom, hogy kell és erre lehet csak építkezni a jövőben.

A másik ilyen dolog, ami felvetődött bennem és meg is válaszoltad az e-mailben, az elhelyezkedés. Mert vannak egyes intézmények, melyek diplomájával az ember nem megy semmire sem, nem kivánom megnevezni.

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.15-pancs1

Az egyetemeken nem lesz gond a haladással, hidd el. Sőt, sokszor túl erős lesz a tempó (példuál egy 4órás villamosságtan előadás után simán ezt gondolhatod), emiatt sokan le is maradnak a modelltantervükhöz képest (én is, de más okból). Ne várd, hogy amint bekerültél, automatikusan le is diplomázol - szép lenne.

nem is várom el, de személy szerint és a szigorú tanárokat kedvelem, akinél tudom, hogy mi az elvárás és nem az olyan jellegűeket, amelyeknek mikor milyen napja van úgy csinál mindent. Szerencsére jelenleg is van több ez elöbbiből, de inkább nem folytatom ezt a gondolatmenetet.

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.15-pancs1

Én egy kicsit húzódozom ettől a szaktól. Alapvetően jó ötletnek tartom, de volt szerencsém(?) viszonylag közelről látni, (még évekkel ezelőtt) az előkészítésével kapcsolatban néhány dolgot, és sajnos benne van a pakliban, hogy ősi hungarisztáni szokás szerint sokminden el lesz b...
Mindenesetre ez a szak most a műszaki felsőoktatás fekete lova, szerintem a nagy siker, de a nagy bukás lehetősége is benne van.

ha nem érdekel a biosz meg a kémia, én a helyedben akkor is megnézném a Pázmányt.
állati modern, vagy inkább futurisztikus(?) harwarekkel és újfajta számítási modellekkel is foglalkoznak, amik nagyságrendekkel gyorsabbak mint a mai processzorok. Szerintem manapság olyan sok az informatikus hogy dupla okod van megnézni a határterületeket.

Mellesleg Roska Tamás nemcsak zseni, de nem sok ilyen hallgatócentrikus prof van a világon, ezt első kézből mondhatom.

-----------------------------
Debian Etch desktop
Ubuntu Gutsy server

jelenleg akkor így állok:
BME-ről van információm több forrásból is, elsősorban rokon és ismerősei
SZTE van információm róla, haver oda jár
PE van információm, thx persicsb

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.15-pancs1

Szia!

Nem akarom ismételni magam, esetleg olvasd el: http://rendszergazdaleszek.blog.hu/2007/10/13/rendszeregazda

Én azt mondom BME, a szakirányt meg majd eldöntöd. Persze csak akkor ha ebből akarsz megélni. Látom pécsi vagy, sejtem hova nem akarsz menni :) Igazad van.

Sok sikert!

--
blogom

német nyelvvizsgát szándékozok tenni februárban, azonban a bökkenő ott van, hogy a suliban csak egy nyelv van, így magamtól tanultam valamennyire angolul és jelenleg ez abban kimerül, hogy megértéssel nincs bajom, de a kiejtéssel annál több, de ezen változtatni fogok.

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.15-pancs1

követelményszint / felvételhez szükséges pontok?
mert még ez is érdekes lesz, mivel nálunk vezetik be a 480-as rendszert és nincs olyan szintű viszonyítási alapunk, mint az előző években volt ...

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.15-pancs1

Szia!

Én alapvetően 2 szabályt tudnék neked ajánlani, amiket szerintem érdemes betartani.

1. Azt tanuld, amit szeretsz, és szívesen csinálod, még akkor is, ha sok más körülmény ellene szól. Ebben nem szabad kompromisszumot kötni, csak így lehetsz az adott szakmában a legjobbak között. Bár úgy látom, hogy az orientáció nálad azért nem probléma :)

2. Kerüld el a töltelékszakokat. A felsőoktatás függése a normatív finanszírozástól szükségszerűen kitermelt egy csomó ilyet, aztán meg megy a csodálkozás a "diplomás" munkanélküliekről. Óvatosan az "érdekes" nevű szakokkal. A régi jól bevált képzésekkel nehezebb mellélőni.

--------------------------------

Informatikus képzésekben nem vagyok annyira járatos, de részben kapcsolódó területen dolgozom, ráadásul úgy néz ki, hogy még lesz közöm valamelyik képzéshez is. Az én észrevételeim a következők:

BME villamosmérnök: ez az igazi "hardcore" szak, ha beágyazott rendszerekkel akarsz foglalkozni, szerintem innen még jobbak az esélyeid, mint az egyébként részben erre dedikált mérnökinfón (legalábbis, ahogy a munkatársaimat látom). Számodra talán hátránya lehet, hogy olyan dolgok is vannak a képzésben, amik téged lehet, hogy nem érdekelnek annyira (erősáramú rendszerek, villamos gépek, sok fizika, stb.), de persze tudsz tanulni programozással kapcsolatos dolgokat is. Ha _nagyon_ hardverközelbe akarsz kerülni, akkor ezt ajánlom. Az elhelyezkedési lehetőségek villamosmérnökként nagyon jók.

BME mérnökinfó: részben hasonlít a képzés a villamosmérnökire, az alapozó tárgyak pl., ha jól tudom, teljesen megegyeznek. Amennyit látok belőle, az, hogy nagyobb hangsúlyt kapnak a szoftveres megoldások a képzésben, és kevesebbet a hagyományos villamosmérnöki ismeretek. Nem nagyon ismerek ilyen végzettségű embert, de állítólag keresett szakma, jó lehetőségekkel. Mindenesetre, azért nézz utána alaposan mindennek, ezt a képzést nem ismerem annyira, az utóbbi néhány évben sokminden változott.

ELTE programtervező informatikus: Szerintem alapvetően egy nagyon jó képzés. Nagyon erős az elméleti alapozás (a progmat utódja, kb. 60-70 kredit csak a matek a 180-ból, BSc-n, és MSc-n is valóüszínűleg hasonló az arány). Ezzel viszont teljesen szoftveres irányba fogsz elmozdulni, ha ide mész, gyakorlatilag semmi elektro, vagy hardverközeli dolog nincs a képzésben. ( ld.: tantervek) SzTE ugyanilyen szakjáról is hallottam jókat, ill még Pécsen és Miskolcon is van ilyen képzés. (Miskolcon lehet, hogy inkább mérnökinfo?)

Veszprémi mérnökinfo: nem nagyon ismerem ezt az egészet, úgy tudom, hogy alapvetően fiatal képzésről van szó, és még sokminden nem működik ott úgy ahogy kellene, vagy legalábbis én vegyes véleményeket hallottam róla. Viszont van egy ismerősöm, aki ezt végezte el, és nagyon jónak számít a szakmában.

Szóval, ebből is csak a saját hasonló tapasztalataimat tudom megerősíteni, hogy az, hogy úgymond "jobb", vagy "rosszabb" intézményben végzed a tanulmányaidat az csak egy faktor a sok közül, amik majd végül meghatározzák, hogy mennyire leszel jó a szakmádban. A LEGTÖBB DOLOG RAJTAD MÚLIK. Kétségtelenül jó, ha olyan helyen tanulsz, ami pl. egy nagy, befutott régi egyetem, de ez csak többletlehetőségeket fog jelenteni, amikkel viszont majd neked kell tudni élni. Önmagában semmit nem ér az ilyesmi. Nagynevű helyeken is sok kontárt képeztek már.

Mindenesetre sok sikert, és remélem, hogy tudtam egy kicsit segíteni.

Nekem is ez a gondom, jelenleg erre gondoltam:

BME-VIK mérnök infó
ELTE-TTK programozó matematikus
PPKE-ITK mérnök bionika (jó dolog, csak kemény kémia+biosz)
BME-GTK mechatronika (de ez nagyon zárójeles, végső eshetőség)

De még messze van február. :P

ez kettőn áll, ha a tanár rossz, attól még lehet te is jó, csak akkor magadtól kell megtanulni. De lehet ez fordítva is, lehet hogy a tanár jól magyaráz, csak te nem hangolódsz rá a tanárra, kinek mi jön be. Nekem spec azok a tanárok akik követelnek. Adott is a mondás: Teher alatt nő a pálma.

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.15-pancs1

Teher alatt csak programozni tudok jól. azt is csak pascalban... merthogy nálunk csak az van... C-ből max a hello word. ráadásul most 12.ben egyetlen egy infós csoport van ami emeltszintűre készülne fel onnét hárman vagyunk akik korábban látták a pascalt a többiek szeptemberben találkoztak vele először mindezt heti egy dupla órában. egy érettségi feladatsorral elmegy vagy 3 óra vagyis másfél hét...

Sziasztok!

Az, hogy ki milyen nyelven tudja lekódolni a programját, az egyszerű programok esetében teljesen mindegy. Amíg fejben össze nem áll a kép, addig felesleges azt mondani, hogy x nyelvben tudok programozni, z-ben meg nem. A Pascal és a C alapvetően ugyanaz a strukturált programozási nyelv, csak adott dologra (például tömbök) más jelölést és jelentést használ. Ettől függetlenül egy tömbrendezés elve ugyanaz marad, csak a lekódolására használt karaktersorozat más. Így aki fejben tud progamozni, nem kell félnie egy-egy programozási nyelv használatától.
Példa: egyik ismerősöm C és C++ ismeretekkel kellett, hogy gyorsan megtanulja a Java nyelv használatát. 3 napba telt. Igaz, utána a sok API olvasással nagyon sokat lehet tanulni, hiszen rájön az ember, hogy sok esetben nem kell újra feltalálni a melegvizet, de ez nem nyelv, hanem sokkal inkább platform kérdése.

az iskolákban (középsuli) szvsz az algoritmizálást tartják a legkevesebbre, de szerencsére egy olyan tanárhoz kerültem - Faránki Gyula, köszönet neki - aki a az algoritmizálással és logikai programozással kezdte, szerencsémre; nekem tetszett, a többiek húzták a szájukat.

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.15-pancs1

Nem _kell_ dolgozni.
Van diákhitel, tanulmányi (extrém esetben köztársasági :)) ösztöndíj, ha szegény vagy: szoctám, bursa, koli/lakhatási támogatás szocalapon, meg némely önkormányzat saját hatáskörében is ad ösztöndíjat... és nem muszáj az ország legdrágább környékén járni egyetemre sem :).

Ha jelenleg van munkája, nem feltétlen jó ötlet feladni a biztost a bizonytalan jövőért. Bár relative könnyű az ő szakmájával elhelyezkedni, de lehet, mire végez a helyzet megváltozik, akkor pedig ott fog állni állás nélkül. És a támogatások összege sem veri az eget, lakhatás mellet meg enni is kell meg hasonló semmiségekre is költeni kell.

Ez így van. Ha nagyon jól tanulsz, akkor no para. Pl. Veszprémben kevesen csinálnak magas átlagot (4.0 és felette) info szakon, de ők 50E-66E ösztöndíjat kapnak havonta. Ehhez ha még esetleg egy diákhitelt vagy egy bursát hozzárak az ember, bőven minimálbér felett kap lóvét.

És igen, fontos megnézni azt is, hogy hol mennyibe kerül a megélhetés (koli, albi, közlekedés - kell-e egyáltalán bérlet, stb).

Én egy kicsit mellábeszélek most, de ha infós akarsz lenni, akkor jól jöhet :)
Szóval meg lett áldva a felsőoktatás 3 informatikus szakkal: programtervező informatikus (ebben benne van a tanár is), mérnök informatikus és gazdaságinformatikus. Mindhárom szak ugyanazokat az alapismereteket szedi fel (C nyelv, némi matek, hardverismeret, pár algoritmus, OOP), majd jön a szakosodás. A PTI az két irányba mehet: vagy tanár lesz, vagy tovább folytatja, amit tanult: matekot, algoritmusokat, nyelveket ismer meg. A mérnök infós műszaki tárgyakat vesz fel, a gazdinfós pedig elkezd gazdasági tárgyakat felvenni (mintha közgazdásznak tanulna). A képzések közti különbség ott nyílvánul meg főként, hogy hol fogják őket alkalmazni (a tanár magától értetődő):
- a PTI kifejezetten olyan helyre fog kelleni, ahol vagy sokféle dolgot kell programozni, vagy valami bonyolult dolgot (beágyazott oprendszer, komolyabb grafikus motor / mesterséges intelligencia egy játékhoz, ilyesmi)
- a mérnök infós pl olyan feladatot lát el, hogy: adott N db gép, és állítson össze egy hálózatot / rendszert, ami ellát valamilyen feladatot (pl.: cluster valamihez, vagy egy ISP infrastruktúrájának megtervezése), amihez egyéni szoftver fejlesztése is szükséges lehet
- a gazdinfós különböző könyvelőszoftverek írkálása, vagy olyan vezető pozíciójú ember, akinek fontos, hogy valamennyire belelásson az alatta lévő programozók munkájába

Ha a szabad szoftverek érdekelnek, akkor az SZTE jó választás lehet, saját Open Source laborja van neki :)
Azon kívül élen jár még a mesterséges intelligenciában és a számítógépes grafikában (első körben OpenGL) is.

---------
"Ha igazat mondasz azt végig unják, ha feldíszíted azt jól meg dugják"
szerény blogom -- új címen!

Én ezeket kicsit máshogy látom. _Nem_ vagyok semmilyen informatikus, úgyhogy lehet, hogy nincs igazam, de a téma egyéb aspektusaiban úgy gondolom, hogy többé-kevésbé releváns információkkal szolgálhatok, legalábbis, ami a felsőoktatást illeti.

Szerintem bizonyos dolgokban jelentős különbségek vannak informatikusképzés és informatikusképzés között. Az igaz, ahogy már előttem is írták itt, hogy a felsőoktatási törvény köti az intézményeket, hogy egy adott képzésnek mit kell tartalmaznia, de ezek nem veszik el az egyes intézmények minden mozgásterét. Jó példa erre a matematikaoktatás, ami pl. mérnökinfó szakokon 30 kredit körül mozog (pl.: http://www.itk.ppke.hu/pdf/mernok_inf_bsc_tanrend_honlapra.pdf ), az ELTE programtervező informatikus esetében meg 60 kredit körül (pl.: http://www.inf.elte.hu/tantervek ). Ez kétszer annyi! Bár ebben az esetben lehet, hogy a két szakra nem teljesen ugyanazok a feltételek vonatkoznak a ftv. részéről, de ezzel együtt is, szerintem az informatikusképzéseket nem lehet egy kalap alá vonni az alapok szempontjából sem.

A különböző informatikusok munkáját is máshogy látom egy kicsit:

Szerintem beágyazott rendszerekkel és rokonaikkal alapvetően villamosmérnökök/mérnökinfósok foglalkoznak elsősorban, persze ez is tág terület, de én úgy tapasztalom, legalábbis a munkakörnyezetemben és az ismeretségi körömben, hogy minél jobban "közeledünk" a hardverhez, annál több ilyen szakember munkájával találkozhatunk.

Szerintem a programtervező informatikus inkább alkalmazásfejlesztéssel (a szó legtágabb értelmében!) foglalkozik, ideértve az egyszerűbb userspace dolgokat, de akár a bonyolultabb rendszerek, vagy tudományos kutatómunka szoftveres támogatását, inkább a fejlesztés de az üzemeltetés területein is. erre jó példa, ahogy írtad, a grafikus motorok és a mesterséges intelligencia.

A gazdaságinformatikus, a képzés szerkezetét tekintve a mérnökinformatikushoz áll közelebb, durva közelítéssel, mintha lecserélnénk a műszaki ismereteket gazdaságiakra. Én a gazdaságinformatikus képzéssel kapcsolatban kissé szkeptikus vagyok, amennyire ismerem a tantervüket, szerintem az alapján nem elégséges a képzésük a legtöbb (kritikus) gazdasági területre (banki rendszerek, döntéstámogatás, előrejelzés, kutatások) ilyen feladatokra sokkal inkább el tudok képzelni egy programtervező informatikust, esetleg némi (utólagos) gazdasági ismerettel.

Az üzemeltetéssel, hálózatok fejlesztésével/menedzselésével foglalkozó emberek pedig jelenleg még mindegyik informatikusképzésből adódnak, persze, lehet, hogy ez valamelyikre jellemzőbb, ezt nem tudom, de azthiszem, néhány éve még nem volt dedikált képzés kifejezetten erre a területre (talán csak utólag lehetett néhány képzés keretein belül részben ilyesmit is tanulni).

Szia!

Igen, a 30/60 kredit abból ered, hogy a szak KKK-ja mást határoz meg a két esetben. KKK= képzési és kimeneti követemények, a Magyar Akkreditációs Bizottság (és nem az FTv.) által meghatározott követelményrendszer, amely tartalmaz elég sok mindent a szakra vonatkozóan, így a tartalmat is).

Az, hogy melyik rendszerrel ki foglalkozik, az már egy más kérdés, szerintem nem lehet így általánosítani. Például én foglalkoztam vegyipari rendszerek folyamatainak optimalizáló algoritmusailva (itt, Veszprémben kifejlesztett módszertan alapján), amely inkább matematika, mégis informatikusság kell ahhoz, hogy a valódi problémákat megoldják, amennyire csak lehet.
És ugyanígy lehet az, hogy egy PTIs is foglalkozik beágyazott rendszerekkel, mivel esetleg egy bonyolult beágyazott rendszer egy bizonyos aspektuáshoz (például ütemezéshez) jobban ért, mert annak a matematikáját ismeri jobban.
Én például annak ellenére, hogy mérnökinformatikus szakon fogok végezni, valószínűsítem, hogy soha nem fogok foglalkozni hardverközeli dolgokkal, méghozzá azért nem, mert érdeklődési köröm a mérnöki problémák modelljeinek elmélete. De ettől függetlenül ugyanúgy meg kell csinánom az analóg processzortömbök, illetve a digitális számítógéparchiktektúrák szigorlatot.

1. igen, bocs, ezt tényleg benéztem, a MAB az illetékes.

2. amiket írtam, azok persze nem kőbevésett szabályok, természetes, hogy egy adott probléma megoldásánál nem feltétlenül a végzettség fogja determinálni, hogy ki lesz a "befutó". (pl. én is foglalkozok beágyazott rendszerekkel, pedig én még csak informatikus sem vagyok)

3. akkor ezek szerint az érdeklődési területünknek jelentős méretű metszete van... :)

egy valami tisztán körvonalazódott bennem, gazdinfós nem akarok lenni, valamilyen szintű (technikusi) van itt a mi sulinkban is és ahogy láttam az inkább "pápírmunka" olyan értelemben, hogy könyvelés és egyébb statisztikai számításokkal kapcsolatos tevékenységek, persze ennél jóval tágabb, de ez az ami abszolút mértékben nem köt le.

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.15-pancs1

Sajnos kicsit más a gazdaságinformatikus szak, mint amit a neve takar. Ez a MAB hibája, mert valójában ez is inkább mérnöki, mint gazdasági szak, ha nem is annyira kemény, mint mondjuk a villmérnök. Van itt is digitális technika, architektúra, programozás, analízis, meg persze a sok gazdasági tárgy, mikromakro, számvitel, szervezési technikák, stb.

pozitívum még az, hogy a jelenlegi iskolámban kaptam egy olyan pluszt, amit lehet, sőt biztos, hogy egy szimpla gimnáziumban nem kaptam volna meg, ez pedig a műszaki szemléletmód. Bár ez már az iskola elött is megvolt ...

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.15-pancs1

Én az ELTE proginf-re járok (B szakirány), most kezdtem.
Év elején, a beiratkozáskor elhangzott, hogy csak annak ajánlják az A és a B szakirányt (mindenfelé le van írva, hogy mi az), akinek matekból a középszintje 90% vagy az emeltszintje 80% fölé sikerült.
Én azért azt mondom, hogy inkább legyen ez 95+% és 90%. :D
Elég durva a matek, sokan szívnak. Ez ellen két megoldás van: vagy már tudod, amikor odamész :D vagy ott _tanulod és érted_ meg. Vagy ezek valamilyen arányú kombinációja.
Ha elvégzed, szerintem bármi lehetsz, mert úgy tűnik, inkább tanulni meg gondolkodni tanulsz meg a 3(5) év végére. Engem pl. a gazdasági info érdekel, és véleményem szerint egy jó "első állással" bármivé válhat az ember.
De arra tényleg számítani kell, hogy első félévben a kötelező 20kreditből 14 a matek (mondjuk ebből 4 a "bevprog", de az túlnyomó részben inkább matek), plusz egy 0 kredites, amit csak meg kell csinálni. (szintrehozó...) :)

Nah megyek, mert már csak 9 órám van felkészülni a holnapi lineáris algebra vizsgára. :D :D

üdv!

én BME-n vagyok, és az a helyzet, hogy jópáran mennek mérnök infora, akik sok időt töltöttek világ életükben gép előtt, meg poénból írtak már kígyós programot pascalban, aztán kiderül hogy a tananyag nem ezt fogja tovább építeni

érdemes tudatosan olyan szakba beleválasztani, ahol másban is kipróbálhatja magát az ember, gondolok itt a proginfos matekra, a villamosmérnök elektronikára, vagy a mechatronikai gépész dolgokra (nem, nem olajos fogaskerekeket kell törölgetni, inkább CAD tervezésre meg hasonlóakra gondoljatok)

szerencsére a legtöbb mérnöki szak esetében nem nehéz elhelyezkedni a diplomával, persze ma már egy kis nyelvtudás alap mindenképpen (www.nyi.bme.hu)

remélem segítettem