Raspberry Pi5 alternatives.

N100DC-ITX (58520 Ft)
+ ADATA 8GB Premier DDR4 3200MHz CL22 AD4U32008G22-BGN (7990 Ft) (alaplap kompatibilitási lista ellenőrzve!)+ CHIEFTEC IX-01B-OP + (6990 Ft) + FSP NB 65 PRO 65W univerzális notebook hálózati töltő adapter (11400 Ft)

Szóval Asrock alaplappal(2 SATA porttal)(és ez csöndben lenne) 84900 Ft. és 8 GB RAM-mal, RPI 5 meg kb. 67300 Ft és szerintem erősebb az Intel N100, mint a Broadcom BCM2712.

Sikerült egy jobbat összerakni és még el is fér. Megrendeltem Iponnál(Memória/Doboz/FSP Halózati töltőAdapter egy kicsit sakkozni kellett, hogy kevesebb legyen a fuvarköltség.) + Kazycomputersnél az alaplapot. 
Asrock N100DC-ITX - avagy építsünk néma PC-t! Melegszik ezért hűteni kell. Van 12 centis Normál Ventim nekem is kéznél(DeepCool). 
Rendeltem hozzá egy ADATA 256GB NVMe M.2 2280 (ASX6000PNP-256GT-C) SSD-t (10535 Ft)

Sikerült összerakni az rpi5-killert. A memória hibás vagy kompatibilitási baja van, mert csak 3000MHz-en megy stabilan, ezért vettem egy Kingstont. Ez atomstabil PassMark MemTest86 v9.6-on. (Fingers crossed)
12cm-es házventi nagyon király. RPI-os gyorskötöző rulz: ami tartja a ventit.

Hozzászólások

RPI 5 8GB  cirka 50k, 27Wos táppal, dobozzal

No rainbow, no sugar

Meretben es fogyasztasban azert nem osszemerheto a ketto. Plusz a Raspberrynek van egy GPIO tuskesora, ami - felhasznalastol fuggoen - jol johet.

Ettol fuggetlenul erdemes eszben tartani ezeket is. Alin szoktam latni szinten x64 alapu mini PC-ket, ha a hely kritikus, illetve van egy rakas konkurensuk (pl. Orange/Banana es egyeb deli gyumolcsok).

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

És teljesítményben sem összemérhető a kettő. Amúgy a Rasbpi5-ön lévő BCM2712 TDP-je elvileg 12W, az Intel N100-é 6W. GPIO tüskesor valóban nincs az inteles lapon.

A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt. / Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!! / Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának. /  "Az udvariasság olyan, mint a nulla a számtanban. Egymagában mit sem jelent, de sokat változtat azon, amihez hozzátesszük." - Freya Stark 1893 - 1993

Nálam zimaboard váltotta az rpi4-et. 6W TDP, HW gyorsítás x264/265 videóra (plexnél jól jön), 8 giga ram, 4 magos celeron proci, 2 sata port (kell hozzá egy 4 dolláros átalakító, dobozban lévővel csak egy sata eszköz köthető rá), 2x gigabit lan, 32 giga belső mmc, full passzív hűtés, 200 dodó.

Mivel rpi4 pofátlanul jó áron ment el ezért összesen 25k forintba került a váltás, rendeléstől számított második héten megérkezett.

Amit buktam az az arm architektúra és a GPIO, de ezek közül egyik se fáj az én felhasználásomban.

Jelenleg egy ubuntu szerver fut rajta, nextcloud, plex, time machine, tdarr-ra van használva, illetve fényképeket konvertál HEIF-be a helytakarékosság jegyében. Május óta fut, teljesen elégedett vagyok vele.

Én a JPEG-XL-t javasolnám helyette. Az rendelkezik lossless jpeg-konverziós opcióval, vagyis hagyomános (baseline) jpg-t úgy tud jxl-re áttömöríteni, hogy a dekódolt kép bitre egyezni fog, nincs generációs veszteség. Sőt vissza is lehet az eredeti jpeg-et bithelyesen állítani belőle.

Másrészt, ha az eredeti kép nem tömörített (raw-ban fényképezett képből feldolgozva), saját tesztek alapján a webp, heif, avif, vvc, jxl közül szintén a jxl volt aminél a legkisebb fájlméretnél érem el azt a pontot, ahol a tömörített képet az eredetitől még belezoomolva, blink-komparálással sem tudom megkülönböztetni. A heif, avif inkább akkor jó, ha nem nagyon fontos a tökéletes reprodukció, csak nézzen ki valahogy lehetőleg ne túl sok artifacttal. A vvc meg - egyelőre - egy nemlétező állóképformátum :), úgy csináltam, hogy a vvcenc nevű h266 video encoderrel 1 frame-es videóként kódoltam be. Elvileg egy picit jobb a heif(h265)-nél, de csak nagyon alacsony minőségi beállításnál jön ki az előnye.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Szerkesztve: 2023. 10. 16., h – 08:28

Kár hogy nem asztali DDR4 modulos, amúgy ITX tulajként tetszik, ha megpurcan az alaplap (már sajnos vannak jelek :( ) , akkor inkább ilyesmire váltanék HTPC és mindenes gép felhasználásra TV-re kötve. 

Ismerős vett egy új desktop gépet, i5-10600 procival, 16 giga ram, ssd, körítés. Bő egy évig használta teljes megelégedéssel, sima, normál használat, semmi gépigényes, a photoshop havonta kétszer-háromszor elindult, az volt a nagy terhelés.

Most kérdezte, hogy lehetne-e fejleszteni, ránéztem a gépre és mit látok: egy Celeron G5905 processzor van a gépben. Nem i5.

És nem vette észre egy évig, a teljesítményen nem látszódik... Ebből kiindulva, bizony az az N100-as intel cpu a felhasználók döntő többségének bőven-bőven jó lenne :)

Bőven, nálunk családban 2-3-4. gen pentium/i3/i5/i7 gépek vannak (ubuntu/mint vegyesen, dózer több éve száműzve), tökéletesen teszik a dolgukat, szerintem észre se vennék ha a vasat N100 vagy hasonló kategóriára cserélném alattuk. Amúgy ha valamelyik megpusztul akkor pont ilyesmire lesznek majd cserélve, bár szerintem még jó pár évig el fognak kocogni szóval ráérős kategória.

Windows alapból más téma, 11-nek papíron kéne a TPM meg modern proci, 10 meg 2 év múlva EOL.

A fenti gépekben is csak azért van VGA hogy legyen hdmi kimenet TV-n filmezni, ilyen vadállatokat képzelj egy hogy GT 710 (1 gigás gddr3 verzió), ősrégi radeon valami 512 rammal és hasonszőrűek. A legerősebben egy 2 gigás radeon van amin unokaöcsémék játszanak, de nekik is konzol a fő platform, PC csak azért van hogy néhány régebbi PC cím eldöcögjön.

Ezek a gépek addig fognak menni amíg el nem porladnak kb, tökéletesen hozzák azt amit hozniuk kell. 

is-is.

Egyrészt nem számítottam arra, hogy a 6W-osnake írt proci 20W-ot fog húzni huzamosabb ideig (lásd a Stress Test-et az alábbi tesztben).

Másrészt pedig azok a Celeronok sem túl combosak a 2 mag miatt. Az i3-nak sokkal több értelme van.

De hogy az N100 elég lenne belépőszintű desktop gépnek azt erősen kétlem. Max jobb mint a Pi vonal erre a célra.

https://www.notebookcheck.net/Intel-N100-performance-debut-Beelink-Mini…