EEVblog vs Veritasium DC switching on transmission line

https://www.youtube.com/watch?v=VQsoG45Y_00

EEVblog szerint a Veritasium video valasza nem hibas,
te is igy mondanad ?
 

Hozzászólások

Esetleg bővebben azoknak, akiknek nincsenek felesleges órái ilyen szarokat nézni?

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

tldw;

A nagyon népszerű ausztrál ismeretterjesztő csóka a Poynting-vektorról akart videót csinálni, és hogy egy ilyen elméleti-fizikus köldöknézős téma kellően clickbait legyen, kitalált egy életszerűtlen példát, amire a helyes válasz nagyon nem intuitív.

A másik (nyávogós ausztrál) csóka meg azt mondja, hogy igen, _elméletileg_ helyes amit mond (*), de gyakorlatban a konkrét példa adataival számolva annyira elenyésző jelenségről van szó, hogy a valóságban mégiscsak akkor fog kigyulladni az a lámpa, amikor a legtöbb ember gondolná.

*:
- Azt leszámítva, hogy ő is nehezményezte, hogy a helyes válasz mértékegység nélküli, mert ha oda lenne írva a mértékegység, akkor túl sok embernek leesne a tantusz, hogy mire megy ki a kérdés.
- Illetve, hogy a Poynting vektor mégsem teljesen úgy megy egy valós vezető körül, ahogy ábrázolva volt.
- És hogy nem igaz, hogy ez egy ilyen ismeretlen dolog lenne, a villamosmérnökök terekből megtanulják. Viszont az egész dolog egy totál elméleti, származtatott konstrukció ami maximum arra jó, hogy bizonyítsák vele a gyakorlatban is használt képleteket.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Szerkesztve: 2021. 12. 08., sze – 10:41

Szpojlerezni fogok!

Egyelőre a kérdésre nincsen válaszom, de zavaróan pongyola a videó! Van egy olyan válasz, hogy 1/c s a megoldás. Na most akkor van mértékegység, vagy nincs? És mi a mértékegység? 1/c mértékegysége s/m. Ennyi szekundum, akkor a mértékegység már s*s/m. Sima dimenzió analízissel kizártam ezt a választ, erre szerinte ez a jó. Mivan? Ja, hogy 1m/c-t gondolt, csak nem azt írta le. (Nekem úgy tanították, hogy egy egyenletbe vagy csak betűjeleket, vagy csak számokat írjak, de ne keverjem. És ha számokat írok, akkor mindig írjam ki a mértékegységet is, mert segít hogy ne rontsam el, ha a dimenziókat folyamatosan ellenőrzöm. Emiatt ettől az 1[m]/c-től, vagy 1m/c-től is borsózik a hátam, brrrr.)

Egyébként érdekes téma, fogok gondolkodni rajta. A tenger alatti kábelest sajnos nem fejtette ki, hogy pontosan mi is történt ott szerinte.

 

Az első gondolatom, hogy miért nem 1m/c a válasz: az egy dolog, hogy a kábel körüli tér szállítja az energiát, és nem a kábel (ha akarom el tudom hinni), de ettől még az energiaszállítás elmegy messzire és visszajön, tehát "megteszi az utat", tehát számolni kell a kábel hosszúságával. Ha nem lenne ott a kábel, akkor nem gyulladna ki a lámpa. Tehát nyilván a kábelnek szerepe van abban, hogy kigyullad a lámpa.

(Ha nem lenne ott kábel, akkor is hatna a kapcsoló a lámpára, de mindösszesen annyit, amennyit a kapcsoló kapacitását feltöltő elektronok tere hat, ami nagyaságrendileg semmi ahhoz a hatáshoz képest, amiről beszélünk.)

Tehát a kábel okozata annak, hogy kigyullad a lámpa. Sőt, a kábel legtávolabbi pontja is okozata annak, hogy kigyullada  kábel, ha ott elvágnánk, akkor nem gyulladna ki a lámpa. (Bár a két hosszú párhuzamos kábel kapacitív csatolása miatt lehet hogy egy tranziens idejére kigyulladna a lámpa. De folyamatosan nem világítana.) Ha viszont a kábel hatására szükségünk van, akkor a kábel mentén kell terjedni a jelnek, és akkor az egy fénymásodpercnyi távolsággal számolni kell.

Annyiban igaza lehet, hogy amikor "elindul" az áram/feszültség a kábelben a kapcsoló bekapcsolásakor, akkor egy elektromágneses hullám is elindul, ami feszültséget fog generálni a lámpa kapcsai között, és valami hatással lesz rá. Ha erre gondolt, akkor valóban 1m/c idő alatt lesz valami áram a lámpában. De ez nagyságrendileg más lesz, mint a "rendes" vezetési áram.

 

Még egy dolog, amibe bele akartam kötni az az, hogy az igaz lehet, hogy az energiát a mező szállítja, de ettől még az elektronok valóban elmozdulnak, és egyenáram esetén az eredő elmozdulásuk lényeges. (Volt egy "betelefonáló" tudós, aki ennek a szerepét bagatelizálta, azért térek ki rá.) Hiszen ez adja akkumulátor esetén a kémiai folyamathoz a plusz-minusz elektronokat, illetve ha kondenzátor van az áramkörben, akkor annak a feltöltése is valóságos. (Abba is érdemes belegondolni, hogy az elektronoknak nincsen személyi igazolványa, nem lehet megmondani elvileg sem, hogy melyik ment valóban körbe, vagy melyik merre mozdult el. De átlagban attól még mozognak az áramiránynak megfelelően.) Az is valóságos, hogy ha az elektronok eloszlása két különböző potenciálú hely között változott, akkor az elektronok energiát vesznek fel, vagy adnak le. Tehát ha az energia közlést csak a Poynting vektorra akarjuk szűkíteni, akkor megintcsak tévedni fogunk, az elektronok is szerepet játszanak ebben a fizika törvényei szerint muszáj nekik.

Elore leszogezem, abszolut laikus vagyok a teruleten, az osszes ismeretem annyi, hogy hallgattam 2 felev fizikat.

Szerintem ott hibazik a veritasiumos gondolatmenet, hogy feltetelezi, hogy az elektromagneses ter, ami az energiat szallitja, azonnal felepul a vegleges formajaban a kapcsolo felkattintasaval. Ahogyan azt a magyarazatban szepen illusztralja is rajzokkal meg animacioval, a ter a ket vezeton folyo aram hatasara jon letre, azok eredoje. A bekapcsolas utan viszont nem kezdenek az elektronok instant mozogni a vezetek minden pontjan, a valtozas veges sebesseggel, a vezeto menten fog terjedni, es mire korbeer lesz csak meg az a bizonyos ter, amit o mutogat.

Szerintem.

Derek a videóban meglehetősen "liberálisan" váltogat a tranziens-jelenség és állandósult állapotbeli helyzet között.

Aki tanult ilyet (infósként én is csak fizikából tanultam, a tereket szerencsére megúsztam :) ) az el tudja különíteni, hogy éppen melyikről van szó és valóban külön-külön elméletileg nagyjából helyes a videó. De olyasvalakinek aki nem ért hozzá, ettől csak még konfúzabb lesz a téma.

Dehát hogy is szokták mondani? "Boosts engagement"... :(

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Hat a vegen a demoban, nem ugy vilagit ;-)
Illetve arrol sem volt szo a kezdeti villagatis eszelelesehez emberi szem eleg kell hogy legyen. Mi az alap ertelmezett ?

Milyen színűek a birkák Skóciában?
https://ewkiss.web.elte.hu/wp/wordpress/oktatas/matematikai-alapviccek/

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Szóval van két 300 ezer km hosszú szupravezető kábelünk, meg egy olyan égőnk ami bármilyen áram hatására kigyullad. Szerintem hagyjuk.

A karakterisztikus impedancia egy meter tavoli vezetokon sem hatalmas (keresztmetszet -et nem irta, de attol is erosen fugg),
 mi van ha valami LED felet teszunk oda ?

https://cecas.clemson.edu/cvel/emc/calculators/TL_Calculator/index.html
 

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Szerkesztve: 2021. 12. 09., cs – 15:28

ElectroBoom valasza:
https://www.youtube.com/watch?v=iph500cPK28

Veritasium Comment:
"While in hindsight I can clearly see that I should have gone into more detail with the explanation, I have really enjoyed watching all the response videos. For the record I was not suggesting the lightbulb lights at ANY current value but at some small but significant current value. I tested my LED bulb rated for 12V and found it turns on dimly when I apply 2V. There may yet be a follow up video coming. So thank you for this commentary"

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Itt valaki vett egy km vezeteket, es megnezte egy oszcilloszkoppal, hogy mi tortenik: https://youtu.be/2Vrhk5OjBP8

Szoval igen, a korte gyakorlatilag azonnal kigyullad, de nem igazan azert, ami az eredeti veritasiumos videoban van, hanem a vezetekek kozotti kapacitiv csatolas miatt. Ez akkor is megtortenik, ha valahol elvagod a vezeteket. Az "igazi" aram viszont a vezetek hosszatol fuggo kesleltetessel erkezik meg.

Nálam ő viszi a pálmát: a Vertiasiumos okoskodós stílus a 220-ról táplált "izzóval", ami talán nem is izzó igazából, az gagyi. Ő viszont eltervezte megcsinálta, és meggyőzően elő is adta. Hatalmas +1 az előadónak. Tényleg beletette az időt és energiát, és értékeset teremtett. Érdekes, hogy egy rögzítős szkóp és 1 km drót elegendő a méréshez, ebbe nem szoktunk talán naponta belegondolni, hogy a gépeink és a fénysebesség hogyan viszonyulnak egymáshoz. (A processzorok esetén ki szoktam számolni, hogy egy utasítás alatt mennyit halad a fény, de például a tranzisztorok nyitási idejére eddig nem.)  Az ígért folytatás is érdekes lehet.

Soha nem probaltam, de olcso, es latszolag tudja legfontosabb dolgokat:
https://www.ebay.com/itm/284234644599?hash=item422db47c77:g:jL4AAOSw1GZ…

Jel genarator:
https://www.ebay.com/itm/283949744588?hash=item421cb941cc:g:~3kAAOSwmjV…
Gagyi, de enyiert jo.

Ha tobb penzed van a dologra, lehet erdemes felig digitalis analog hasznalt scopot venni.
Egybkent meg ~ fel milotol vannak olyan scopok, amik erezhetoen jobbak mint az olcso kinai.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.