Deutschland

Ha esetleg valaki még nem látta a Rammstein új videóját:

Rammstein - Deutschland

Történészeknek, politológusoknak különösen ajánlott. (De tényleg.)

Hozzászólások

+1 - Kárpátia.., Ossian - már is beterveztem nyárra a koncerteket. - (A Rammstein vizualitás számomra taszító, az átlag német gondolkodásra, pénztárcára van szabva, de felszínes, minden "mágusi" erőlködése, görögtüzei ellenére zeneileg egy középszerű polgárpukkasztó punkbanda.) - Uf, én beszéltem... :)

A Rammsteinnek semmi köze a punkhoz, vagy bármelyik irányzatához.
A polgárpukkasztasa sem osszehasonlithato, a Rammstein giccses műanyag lakkozva.
A Karpatia meg unalmas egy idő után, nagyon egysiku a stilusa, ha elbambul az ember olyan erzese van fel ora mulva, mintha ugyanazt a számot hallgatna.

Igen erősek a képek. Felkavaró, undorító, vulgáris és de ugyanakkor érthetetlenül zagyva - ráadásul a társaság holo-magyarázkodása sem segít a konkretizálásban. Vagyis épp az igazi kiállás hiányzik.

A Rammstein amúgy korábban konkrétan már szólt, hogy nem mindenki náci, aki németül agresszív zenére énekel, sőt ha már politika, akkor ők meglehetősen balosok...
Forrás: https://kuruc.info/r/56/196488/

Kontrasztnak itt T r i @ r i i : https://bit.ly/2U38prg (csak h a google ne tudja olyan könnyen törölni) az alertejudiada féle videó amit tűzzel vassal irtanak.

Ezekhez kepest mar majdnem lenyegtelen, hogy Lindemann talan legjobb zenei anyaga a sajat neve alatt kiadott (tehat nem Rammstein) album, mely leginkabb drogokrol, ladyboyokrol, egymas lehugyozasarol szol. De ezek csak cimszavak, van benne jo adag hasonlo hanyas. Kurvabeteg az egesz, dehat a fejetol buzlik a hal :)

Zeneileg eleg jol ossze van rakva, ez a Tagtgren gyerek nem szarral gurit. Amikor megjelent, a Praise abortot nem is tudom meddig nyomtam loopban.

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

Vegre! Volt mar epp eleg origo, nincsmasik_index, mszp, vagy legutobb az indianok harmadik nemerol iro luzeroldal, vezercikkeben hogyan szinleljunk orgazmust jotanacsokkal. Mind itt helyben.

Ettol kerek a tortenet: ha erdekes, el lehet olvasni a kurucot is, nem kell felni tole.

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

Ja az ilyesmit a Lauderben tanulják Megdöbbenés tantárgyból - amit a Díjátvevés és a Díjátadás órák közé iktatnak be - Hogyan mutassunk felháborodást úgy, h ne fogalmazzunk meg konkrétumot, helyette építsük a közlésünket - a szavak közt - valami homályos dologra, úgy téve mintha azt a valamit széles körben érvényesnek tekintenék!?

Tudom mire gondolsz!
Meggyőződésünk szerint intézményünk programja sok család számára lehet vonzó, de nem feltétlen mindenki számára az.
Szóval h a kitétel nem is jelent mást, mint gyakorlati faji diszkriminációt, egyéb látszólagos és szokatlan [lekáderezés, motivációs levél stb] feltételek mögé rejtve.

Nekem nem zene az, amiben németül krákognak.

Szerencsétlen, megboldogult Falco volt az egyetlen, akitől elnéztem, de csak azért, mert angolul is tudta.

--
trey @ gépház

Csak azért gondoljátok így, mert engedtek a popkultúra végtelenül alpári manipulációjának és igénytelenségének. A német nyelv gyönyörű zeneiséggel rendelkezik és erre a magas kultúrából számtalan példát lehetne hozni:

https://www.youtube.com/watch?v=xfL5D_MN5bE
Hélène Grimaud, Thomas Quasthoff - Schumann Dichterliebe - Verbier Festival 2007

https://www.youtube.com/watch?v=iJETtWr47PY
Thomas Quasthoff & Daniel Barenboim performs Gute Nacht of Schubert's Winterreise

https://www.youtube.com/watch?v=pze4NxCOjg0
Schubert - Der Leiermann - Thomas Quasthoff / Daniel Barenboim

https://www.youtube.com/watch?v=jwfWtlrFkDU
Franz Schubert Erlkönig & Ständchen - Thomas Quasthoff, Claudio Abbado

16 A.D.: Égbe mutató Lézerek és néger germánok harcolnak a római légiókkal. Tényleg jó lenne, ha a történészek is tanulnának belőle végre!

Egyébként ritka undorító a klip, de mivel évek óta nem nézek ilyesmit, lehet hogy az én ingerküszöbömmel van baj. Legalább "age restricted", ennyi önkritikájuk van.

Látszik, hogy nehezen értjük itt a fórumon a művészetet.
Egyébként ha tudnánk rendesebben németül, akkor valószínűsítem hogy kevésbé tartanánk zagyvaságnak. De még az sem elég valójában. Rammstein számai esetén a "már értem a mondandót" után van még egy sokkal nehezebben megérthető, inkább kisejthető mélyebb mondandó.

A videóklip leginkább az egész összezavarására jó csak, egyfajta nulladik (tévútra vivő) illúzió.

Kezdetnek egy elsőre könnyebben emészthető: Spieluhr https://www.youtube.com/watch?v=5tkwVn31bYY
Itt is idővel megérted a történetet. Egyébként olyan szép átvitt értelmű szófordulatok vannak benne, aminek megértése nem alap német tudás, kell hozzá az elvonatkoztatás. És még hátravan egy újabb nagy ugrás, hogy a történet mélyebb mondanivalóját is kiérezd.

Én örömmel veszem, ha kifejted afféle vers/szöveg elemzésként ezeket a mélyebb mondanivalókat! Komolyan mondom, egyfelől őszintén csodálom azokat, akik olyan szinten járatosak egy idegen nyelvben, h megértik azokat a finom részleteket is a szövegben, amiket csak az anyanyelvünkön értünk általában. Ezért találom elképesztően nehéz műfajnak pl a versfordítást.
A populáris műfajban sztem nem jellemző az ilyesmi. Persze meglehet tévedek. Csak nehéz elfogadnom, h aki képes vizuálisan, muzikálisan olyan vulgaritásra mint a Rammstein formáció (pl. emlékszem egyszer láttam egy koncertfelvételt ahol egy felcsatolható műf@sszal imitálta az énekes, h épp shaggebe túrja -talán- a gitárost), az intellektuálisan, ihletileg képes lenne a szövegben valami fennköltet v. kápráztató nyelvi leleményt megfogalmazni - nem is szólva arról a lényegi és örök kérdésről, h saját határozott vízióval rendelkezne a művészet - mint olyan - eredetével, a világban elfoglalt helyével, céljával kapcsolatban.

én végigküzdöttem amit ez a két fogyatékos összehord. Abszolút felszínes magyarázat kommentár.

Megpróbálom akkor:

Zene és minden [más]

Úgy képzelem el, h a művészet az általánosság és a konkrétum folytonosságának [kontinuum] egy szakaszát jelöli. A művész az alkotás folyamata során az általánosságból halad a konkrétum felé. Egy bizonyos pontnál megáll és átadja a művét a [hozzá]értő közönségnek, aminek tagjai a saját interpretációjuknak megfelelően gondolják azt tovább, haladnak tovább a saját útjaikon a konkrétumok [a saját konkrétumaik] felé.
Ha zenéről és zeneszerzésről beszélünk, akkor a legtöbb potenciál, lehetőség a műben akkor van, amikor még egyetlen hangot sem jegyzett be a kottába a szerző. Utána minden egyes hanggal szűkül a lehetséges értelmezési keret, hisz egyre inkább halad a konkrétum irányába. Gondolom ez logikailag könnyen belátható!
Ha színházi rendezésekre gondolunk, akkor az a helyzet h a mű szerzője és a közönség közé még beékelődik a rendező, aki még tovább gondolja a művet, tovább halad a konkrétum felé, és egy ilyen csúsztatás után, szűkebb értelmezési lehetőséggel veheti át saját értelmezésre a közönség a darabot. (most csak a tömörség kedvéért nem térek ki az előadóművészek - egyébként - jelentős szerepére)
Ebben az értelmezésben tehát kizárt, h egy műhöz bármi módon um. hozzá lehessen adni valamit. Ehhez annak kéne történnie h a folyamat konkrétum felől haladjon az általánosság felé, ami a dolog természetéből adódóan lehetetlen. Semmilyen módon nem lehet tágítani az értelmezési keretet, pl. hiába tesznek a zene mellé képeket vagy fordítva -az mindig csak elvesz/szűkít/konkretizál.
Talán tudjátok, h a komolyzenei darabokat a szerzők általában nem névvel/címmel, hanem számmal jelölik (Op. xx No. yy) ! De vajon miért? Az igazat megvalva ezt én sem tudom pontosan, de arra gondolok, h a zeneszerző a zenén keresztül kívánja közvetíteni a mondandóját a közönség felé, és el akarja kerülni azt, hogy mindenféle szöveges közlések belezavarjanak ebbe és ilyen módon szűkítsék a zenében rejlő értelmezési lehetőséget. (más kérdés h idővel, talán elsősorban a könnyebb megjegyezhetőség érdekében, az egyes művek kapnak a közönségtől valamilyen elnevezést, ami jelentéstartalmában jellemzően igen erősen értelmezi a művet)

Szerintem az én generációm, a mai 40-esek, úgy gondolnak a videoklipre, mint amiben a zene melletti vizuális effektekben egyáltalán nincs vagy a zenéhez képest nem meghatározó tartalom van jelen. Viszont a Rammstein klippen megfordul ez a dolog. Itt a zene szinte mellékessé válik és a jelentéstartalom igazi hordozója a képi világ lesz. Tulajdonképpen egyfajta posztmodern filmet látunk zenei aláfestéssel. Nem gondolnám ezt egyedül álló jelenségnek!
A folyamat ami végbement a szemünk láttára, csak nem vettük észre mert benne él[t]ünk, az a zene extrém mértékű leromlása, és lealacsonyítása.

A képi világ esztétikája kb egy Alföldi -féle rendezéshez közelít. Undorító. A @tothit által linkelt „elemzésben” javarészt ennek – az egyébként teljesen zavaros - szimbolikáján tobzódnak.

Mindezekkel együtt/vagy ezek ellenére is/ a videónak igenis komoly és a fiatalokat vélhetően elérő társadalmi, politikai üzenete van. Ezekben az undorító, felkavaró képekben, a lealacsonyodott zenében Európa egyik legnagyobb kultúrnemzetének - az un. „győztesek által írt történelemnek” a hatásaként - az önértékelési kollapszusa jelenik meg. Én ezt végtelenül tragikusnak találom :(

Szerinem ilyen igényszint mellett hallgass Wagnert és ha videoklipet akarsz nézni, akkor járj az Operába :) (bár Hannibal Lecternek az sem volt kielégítő, mert ott is sok a kókler, akiknek megette a májukat babbal).
Én sem hallgatok Rammsteint szóval annyira nem védem meg őket, de hát nem is szorulnak az én védelmemre. kb mint ha meg akarnám védeni a Red Hot Chili Peperst, hogy miért énekelnek annyit a heroinról (mármint a régi rhcpt-t), vagy Bjorkot, hogy miért olyan furcsák a videóklippjei, vagy a Radiohead-et, hogy miért használ az egyik számukban Minimoogot.

Az a leegyszerűsítés, hogy a győztesek írják a történelmet, szerintem nem illik egy ilyen vájtfülühöz, mint te.

Egyébként igazad van, igyekszem magamat távol tartani a popkultúrától. Csak valahogy mindig mellém kerül és beleüvölt a fülembe. Igen, laposnak találom - nem beszélve arról h a kezdetektől egy pszichológiai kísérlet, ami a fiatalok életkori sajátosságaira alapozva próbálkozik [amúgy igen sikeresen] a szoft-manipulációval. Ezen túl pedig primer csatorna a kábítószer fogyasztás propagálásához.
Wagnerhez valószínűleg nem vagyok elég érett, és a műveltségem is hagy kívánni valót. Az operát és a színházat nem szeretem. Ripacskodásnak tartom. De ezek egyéni szoc. problémák, nincs közük a topikhoz.

Mivel a topiknyitó is a történelmi összefüggéseket veti fel, így azt hiszem nem off ebbe az irányba vinni a beszélgetést.
Abban talán lehet egyetértés, h a videoban tendencia a történelmi események -lehető legalpáribb módon történő- negatív kontextusban való megjelenítése. Kontrasztként pedig ott a fekete szereplő hölgy, akinek megjelenése jóval több annál, amire olyan jelzőket mondanák, h üde v. attraktív. Nincs kétségem, ő testesíti meg egyfelől az idealizált, fenséges; másfelől a minden át, akár az élet feláldozásával is szolgálandó Németországot.
Ez a megjelenítés és szembeállítás értelmezést igényel. Valószínűleg többféle képen tehetjük ezt meg és juthatunk akár ellentétes konklúziókhoz is. (ez az a pont ahol a szerző elengedi művét és rábízza a közönségre a további értelmezést, konkretizálást) A kérdés ami rögtön előtolakodik az az, hogy mire fel ez az ellenséges hangulatkeltés a történelem irányába? Miért egy fekete bőrű szereplőt kell Németországgal azonosítanunk? Hm?

Jó vicces - fogjuk rá ;)

Újabb aspektus: mindenki abból indul ki, h van az egésznek valami értelme - csak meg kell fejteni! Lehet tévednek! Két opció:
1) Nem valami értelme van, hanem sok értelme lehet (mindenki a saját konkrétuma felé gondolja tovább)
2) Nem, nincs semmi értelme. Egy blöff az egész - talán abból a gerilla marketing célból, h majd az influenszerek elemző szájtépése fogja feltornászni a népszerűséget és a bevételt.