Informatikusok

 ( sevil | 2018. október 5., péntek - 10:38 )

Kisiskolásoknak szeretnék mesélni arról, hogy kik is tartoznak az informatikusok közzé, és azok az egyes munkakörökben mivel is foglalkoznak.

Eddig a következő munkakörök jutottak eszembe:
1.Támogató munkatárs
-Supportos munkatárs
-HelpDesk munkatárs
2.Rendszer adminisztrátor
-Rendszergazda
-Hálózati szakember
3.Alkalmazás fejlesztő
-Programozó
-Frontend, backend fejlesztó
4. DevOps
5.Rendszerszervező
-szoftver architect
-business analyst
6.IT biztonsági szakember

Minden további tippet szívesen fogadok.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

UX
Digital designer
QA
- manuális tesztelő
- automata tesztelő
- ember, aki az üzleti folyamatokat, formokat ez-az kreálja
Adatbázis admin
Projekt manager/Delivery manager/Program manager/Portfolio manager
Oktató
Tanácsadó
Coach
Biztonsági szakember, ehhez a területhez kapcsolódó architect, különféle tesztelők

Biztons van más is, most hirtelen ezek jutottak eszembe, amiket nem láttam a listán.

Ezek nagyon jók. Köszi.

Köszi a tippet meg fogom nézni.

Határterület, de a fejlesztéshez hozzátartozik az ügyféllel való egyeztetés, specifikálás, üzleti folyamatok megértése, oda is jobb ha programozáshoz értőbb ember kerül, mint egy hagyományos közgazdaságtani háttérrel rendelkező manager. Szigorúan miután az üzleti döntések megszülettek, vagy azok előkészítéséhez.

Talán még: adatbányász (nem csak business analyst), hardware tervező.
Érdemes lehet elmondani, hogy a "programozó" kategóriába is milyen sokféle tudású szakember tartozhat.
Esetleg a Linkedin böngészése is adhat ötleteket.
--
eutlantis

A hardware tervező miért lenne informatikus?

Szerintem részint az. Mégis ki tervezi a számítógépet, amelyre firmware-t vagy beágyazott software-t írnak, vagy akármi? Vannak határterületek. Nálunk műszer fejlesztés, gyártás történik, rendesen van benne gépészet, villanyászat, matematika, fizika, kémia, valószínűség-számítás, software, firmware, hardware, van még más is, de túl konkrét lenne. Aztán nem tudom eldönteni, hogy meddig tart az, amit informatikának nevezhetünk. Valameddig biztosan informatika, mert van a gépen Ethernet csatlakozó. :)


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Valaki csak leütötte a magas labdát. ;)
Szóval akkor, amikor mosom a szaros gatyát a mosógépben (amit mcu szabályoz és vezérel), akkor informatikai üzemeltető/felhasználó vagyok, és egyben programozó is, hiszen programozom a mosógépet. Ez a határterület. :-D
Ugyanúgy a csillagász sem informatikus, miközben használja a Hubble-t (amiben több számítógép is van), meg amikor számítástechnikai (régen - ma informatikai) módszerekkel és eszközökkel feldolgozza az eredményeket.
Meg még a gépészmérnök sem, aki a pécé dobozát tervezi. Ha az érintésvédelmet is meg kell feleltetni a szabványoknak, akkor sem villamosmérnök, bár határterületen is dolgozik.
A diszkcsatoló tervezője sem informatikus, bár a fordulatszám is információ. No, meg egy Jókai regény is, mégsem informatikus írta.

Ha a ledvillogtatást monostabillal oldod meg, akkor hardveres vagy. Ha ugyanezt raspály segítségével, akkor szoftveres. Ha pic segítségével, akkor határterület. De hol van itt az Információ Technológia? Pont ott, ahol a Jókai regényben. ;)

Information technology (IT) is the use of computers to store, retrieve, transmit, and manipulate data, or information

Egy EKG-ban szerinted mennyi jelfeldolgozási feladat van? Az nem adat-manipuláció?
Esetleg egy CT, MRI vagy PET gépben (esetleg a CERN detektorában) mennyi adat keletkezik? Azokat is kell tárolni meg feldolgozni.

Nem hiszem, hogy az alapján lenne érdemes határt húzni, hogy milyen eszközt használsz a feladat megvalósítására. Már csak azért sem, mert ma már lehet C kódból digitális hardvert "fordítani".

Pont ezért mondom. Ha Jókai kicsit később él, akkor olyan IT szakemberként dolgozott volna, aki kompjúteren karakteres adatfolyamot alakít bájtokká. :-D

Az EKG = elektróda + erősítő + analóg írószerkezet, vagy megjelenítő. Próbáld meg értelmezni a ledvillogtatást a hozzászólásomban.

ma már lehet C kódból digitális hardvert "fordítani"
Ez tényleg egy frappáns megközelítés. Ha meg is érted, akkor mindjárt beljebb leszünk.

Csak úgy formálisan: egy kompjúteren futó programból (ami adatot...ezmegaz) (tehát informatika) készítesz egy hardvert. Hoppá! Eltűnt a kompjúter, tehát NEM informatika. Nem felel meg a definíciónak.

Következmény, hogy bármilyen feladatot meg lehet kompjúter nelkül is oldani. Legfeljebb ésszerűtlen, gazdaságtalan, vagy kivitelezhetetlen lesz a megoldás.

Még mindig a "fordítás" témaköréhez tartozik: A fenti C programot lehet ábrázolni folyamatábrával. Meg egy ügyfélszolgálati folyamatot is. Ha papír alapú az ügyfélszolgálat, akkor nem informatika. Ha számítógépesíted, akkor informatika lesz.

Egy másik példa: Logikai analizátor bonyolult, párhuzamos működésű triggerét is folyamatábrával ábrázolják. Méghozzá az egy órajel alatt lezajló eseményeket 3-4 oldalon, mert így a trigger hardverének pontos ismerete nélkül tudod programozni a triggert. (Ez nem "ma már", hanem a 80-as évek közepe. :)) Utána a mintavételt, tárolást, visszaolvasást és megjelenítését meg lehet oldani hardver alapon is. Akkor ez nem informatika.
Hogy olcsóbb legyen, raktak a szerkezetbe 8db Z80-at. Ebből egy darab "tényleg informatika volt", mert egy MP/M alapú számítógépet valósítottak meg vele. De a többi 7db csak azt biztosította, hogy a szerkezet beférjen a szobába. ;)

Dupla nyomógombos kapcsoló: Egyiket megnyomod, akkor kigyullad az egyik lámpa. Ha mégegyszer, akkor kialszik. Ugyanez a másik nyomógomb és lámpa esete. Régi NDK megoldás egy speciális "forgórelé". Hasonló a golyóstoll mechanikájához. Áram hatására a relé behúz és tesz egy nyolcad fordulatot. Elengedéskor még egy nyolcadot fordul és zárja az áramkört. Újra működtetve kikapcsol.
Ezt a feledatot meg lehet oldani pl. TTL áramkörökkel, pergésmentesítő RC taggal, RS filpfloppal. Ám tegyél a kapcsolók mögé egy rpi-t és esp8266-ot a lámpákhoz. Hiába van adat, jel, feldolgozás, adatátvitel és computer(ek) - ez csak egy egyszerű villanykapcsoló marad.

Ez a hardvertervezés lényege, hogy az ismert áramköröket és az elektromechanikát modellezed, (Ez általában elmarad, hiszen kész "sablonok", azaz rutinszerű megoldások már regen léteznek.) majd összerakod a működő kapcsolást. Legyen az egy kapcsoló, vagy a diszk szervója.

(Ne keverjük: A "smart home switch", az nem informatika, hanem marketing.)

Hasonlít ez ahhoz, amit egyszer a PID szabályzásról írtam. Azért mert felismerték az algoritmusát, van elmélete és szoftver úton is megvalósítható - attól még hardver marad. Úgyanúgy, mint néhány száz évvel korábban, amikor már létezett PID szabályzó, csak még nem úgy hívták. No, meg a hardver és szoftver kifejezések sem léteztek. ;)

És mi van, ha szoftverben futó szimulációban szabályzol PID szabályzóval? Akkor is hardwer?

De bizomány! ;)

Ezért hoztam a múltkori példában is a traktorszabályzót. Asszem az is egy PID szabályzó, amely stabilizálja a traktor sebességét. Viszont a barázdán döccenő, egyenetlen járású dízelmotor lefulladna. Ezt elkerülendő, a hirtelen terhelésnövekedést hirtelen gázadással (a beporlasztott tüzelőanyag mennyiségének növelésével - mielőtt valaki még ebbe is belekötne ;)) stabilizálja.

Ezt régen mechanikus trükkökkel a traktorszabályzó végezte, ma meg az ECU. Szempontodból meg egy fekete doboz, ami a bemenő jel(ek)re egy függvényen keresztül valamilyen kimeneti beavatkozó jel(ek)et ad. Ez a PID szabályzó egy hardver, amely fizikai bemenetet fizikai kimenetté alakít - bármi is legyen a belsejében.

De ne aggódjál, az ilyen problémákkal nem vagy egyedül! Ugyanígy nem tudom egy szoftvermérnök fejébe beleverni, hogy miért nem kell firmware frissítés a műszerre.
Konstelláció: Adva van 4db nyomásmérő. A mért nyomásértékek az USB segítségével bekerülnek egy számítógépbe, ahol grafikon készül belőlük.
Az áramkört megtevezhettem volna legalább 100 tok felhasználásával, program nélkül. (Bár az USB csipet azért készen raktam volna bele.) Nincs mit frissíteni, mert ez a hardver változatlan. Sőt, a kimenetet egy néhány tokot tartalmazó átalakítón keresztül rádughattam volna egy tévére.
Régen volt mit frissíteni egy nyomásmérőn, vagy egy tévén?
Ez a hardver meg csak egy tokot tartalmaz. Ettől gazdaságos lesz, de nem informatika.

Persze nem kizárt, ha a smart traktort :) a traktoros a lapostelefonján az ujját húzogatva is befolyásolhatja egy app segítségével, akkor az már informatika. :-D

Nálunk műszer fejlesztés, gyártás történik

Kíváncsi lennék hol dolgozol, ahol tényleg műszer fejlesztés van. Magyarországon? Miket fejlesztetek?

Van ilyen, de nem szeretnék IRL lenni. Igen, Magyarországon. :)


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Meglepően sokmindent fejlesztenek Magyarországon, csak éppenséggel azok nincsenek reklámozva. Meg többnyire nemzetközi cégek számára folyik a fejlesztés, nem kerül rá a pecsét, hogy made in Hungary.

Bár engem nem kérdeztél. ;)
Egy pár fős motortuning cégnél dolgozom. Apró motordiagnosztikai műszereket fejlesztek, amit kis példányszámban kel el többnyire belföldön. Az egyik műszert egy másik magyar cég is fogja gyártani. Várhatóan évi 6000db-ot fognak eladni belőle az usáig bezárólag. Egy másik műszert meg egy japán márkaszerviz szeretné tesztelni. Ha a főnököm el nem hülyüli, (de fogja) akkor Japánba is fog kerülni belőle.

Ez azért nem olyan nagy csoda. Az egész világon sem kizárólag a nagy multik gyártanak mindent.

Előző munkahelyem nekem is hasonló cég volt. Manapság is működik a cég. Szóval tényleg van pár ilyen cég is.

Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn.

Ez nagyon ott van, köszi!
(Varró Dánielt amúgy is bírom.)
--
Csaba

Én is bírom az olyan embereket, akik arra biztatják a gyerekeket, hogy minden sz**t dugjanak a konnektorba.

En meg azokat, akik megmutatjak, mi az ironia/szarkazmus.

Köszi. Erről a forrásról elfelejtkeztem.

Code of Conduct menedzser
Code of Conduct fejlesztő
Code of Conduct jogász
Code of Conduct fogalmazó
Code of Conduct penetration tester

(Bocs :-)

LOL.

Jó-jó, kicsik még. De egy homokvár építésbél is vannak alagút-ásók, meg torony-építők :)

>4. DevOps

Ez szerintem szemlélet, nem szerep. Mindenkit az elején bevonunk, hogy időben lehessen tudni, mit kell fejleszteni és üzemeltetni, supportálni akár üzem akár dev akár helpdesk akár üzleti oldalról. Ez mindenkinek a szerepe. Nincs ilyen pozi.

>5.Rendszerszervező
>-szoftver architect
>-business analyst

Szervezni sokmindent lehet.
-üzleti folyamatot
-rendszer (sw) folyamatot az előbbire
-fejlesztési módszertant (vízesés, agilis, etc. sprintek, release-ek)
-tesztelést
a/b tesztek
programozói
unit
integrált
performancia
bcp/drp
secu (külső, belső pen)
etc.
-rolloutot
oktatások
új verziók bevezetése
migrálások

Adatbázis részt nem láttam
Dokumentálót nem láttam
Scrum master-r, PM-eket, kávéfőző és irodai masszírozó asszisztenseket a májtréninger vendéglátókkal nem említem.

DE a legfontosabb IT szakember: hupper :)

Idézet:
>4. DevOps

Ez szerintem szemlélet, nem szerep. Mindenkit az elején bevonunk, hogy időben lehessen tudni, mit kell fejleszteni és üzemeltetni, supportálni akár üzem akár dev akár helpdesk akár üzleti oldalról. Ez mindenkinek a szerepe. Nincs ilyen pozi.

Sok helyen egyszerűen a rendszergazdákat így hívják manapság.

Itt a hupon is volt olyan hirdetés a napokban, ahol DevOps néven kerestek egy üzemeltető pozícióra valakit.

Mennyire kisiskolások? Ha max. 5-6. évfolyamosok, teljesen felesleges ennyire részletezni, a második-harmadik munkakörnél elvesztik a fonalat (főleg ha tényleg "csak" mesélsz). Ha "idősebbek", akkor is érdemes lenne gyomlálni, és inkább csak a főbb csoportokról mesélni.

Jól latod. Én abból indulnék ki hogy már láttak olyant hogy program. Aht valaki teszteli, fejleszti, dokumentálja. Godolom a cél az az hogy minél érdekesebb legyen számukra a szakma. Kisiskolásoknak biztos nem lehet eladni úgy hogy felsoroljuk az összes létező pozíciót.

Tehát inkább gyakorlati szempontból közelíteném meg.

Én a helyedben megkérdeznék a célcsoportbeli gyerekekkel egykorúakat, és kideríteném mit tud az átlag a témáról. Mire használja az átlag a szgépet, milyen típusú gépeket használnak otthon-iskolában, apu-anyu mit tud róla nekik elmondani stb. Ebből építeném fel az előadást.

Illetve valamilyen látványos demókat, videókat vetítenék nekik, amivel kedvet kapnának a szakmához: pl. vmi látványos animációt a földgolyóbisen éppen real-time zajló hekkertámadásokról, több ilyen oldalt is láttam). Vagy Tesla hogyan valósítja meg a gépi látást. Vagy hogy megy el az IP csomag a számítógépedtől a facebook szerveréig. Mindegy mi, csak csilivili animáció legyen benne, mással nem nagyon lehet lekötni a figyelmüket.

Az unalmas szövegelést szerintem nem fogják felfogni.
--

Ha a programozó beletartozik, akkor esetleg megemlíteni a beágyazott rendszerek fejlesztőit (programozni nem csak desktop PC-ket és szervereket lehet)? Pl.:
- mikrovezérlőre bare-metal fejlesztők (pl.: mikró/mosógép/kvadrokopter vezérlése, okos-órák stb.)
- beágyazott linuxos fejlesztők (pl.: modem/switch/router, okos-hűtő, okos-tv, stb)
- autókban lévő cuccok (ABS, légzsák, ECU, stb)

De ha valaki nagyon a szakmán kívülálló / túl fiatal, nem biztos, hogy látja az ezek közötti különbségeket.
(Esetleg csak mese szinten elmondani, hogy a mindennapi életben hogy jelennek meg az informatikusok munkái; pl.: felébredsz, megnézed az órádon az időt (okos-óra), felkelsz előveszed a telefonodat (beágyazott linux), megnyitod a FB-ot (hálózat, app, szerver)...)

Kisiskolásoknak?
A legtöbb szakmabeli felnőtt sem tudja mindről, hogy mi fán terem!
Beszélgettél már ekkora gyerekekkel egyáltalán?

+1, csak hüledezek a nyitón és kommenteken :)

Megnyugodhatsz. Lassan elsüllyed ez a blog bejegyzés.

Plane, hogy igazabol nincs olyan, hogy "informatikus", szvsz.

Persze, és még fogok is.

Mi valami hasonlót találtunk ki, viszont a nagydiákoknak, illetve a szüleiknek szóló ismertetőt: https://www.inf.unideb.hu/hu/szakma

Ám itt értelemszerűen csak az „egyetemi diplomás” munkaköröket soroltuk fel, a coding school-lal vagy OJK képzéssel is betölthetőeket már nem.

Ez tökjó köszi.

Mondjuk a mérnök informatikusnál kicsit hiányolom a határ szakmákat. Mivel valójában az az egyetlen IT képzés, ahol foglalkoznak irányítás technikával és normális villamosság tannal. Másképp fogalmazva: elmehet ipari rendszerek tervezése és üzemeltetése irányba, amire szintúgy nagy szükség van. (Csúnyán fogalmazva: ő képes az új IT fogalom és a régi villamosmérnöki IT fogalom között a határterületen járni.)

Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn.

Jeleztem, hogy a debreceni helyzetet írtam le, és nem a BME-t. Nálunk a villamosmérnök képzés és informatikus képzések külön karon vannak (s reményeim szerint maradnak is). Így a mérnökinformatikus diákok fizikás és villanyos okítása merev határok közé lett szorítva. Volt is emiatt rendesen asztalborogatás. (De miért kellene egy MI-s diáknak hőtant és optikát tanulnia?)
Ezért a felvételizőknek szánt reklámszöveg sem említi ezt a területet.
Valószínűleg jelentős önképzéssel ebbe az irányba is el lehetne menni, de mivel nálunk ez nem általános, ezért nem is kívánjuk hiú ábrándokkal hitegetni a jelentkezőket.

Egy egyetemen tanítsák a határterületeket is! Úgy hozta az élet, hogy olyan határterületen dolgozom, amely nagyon sok természettudományos ismeretet foglal magába, nem helyes egyetlen dologhoz érteni. Aki elektronikával foglalkozik, annak kell, hogy legyen szemlélete a termikus folyamatokra. Hűtőborda kellhet egyes alkatrészekre, érdekes lehet a dinamikus viselkedés szempontjából, mennyi hőt tud felvenni a hőkapacitás. Lehet termikus folyamatot szabályozni akár. Ami az optikát illeti, hamar belefuthat az ember valamiféle lézeres mérésbe. Nem úgy, hogy megveszed a boltban a szenzort, amelynek van egy interface-e, hanem úgy, hogy te tervezed a szenzort.

Szóval tessék megtanulni a szakmát, mert ellenkező esetben mérnöki diplomával is csak havat lehet lapátolni.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

De azt is csak akkor, ha elég kemény papírból van.
Ha meg puhából... :-D

"Szóval tessék megtanulni a szakmát, mert ellenkező esetben mérnöki diplomával is csak havat lehet lapátolni."

Kivéve, ha az a szoftver, mert azt nem kell a firmware íróknak, ugye :)

Dicséretes hozzáállás, hogy a határterületeket is oktassuk.

  • Mivel a mesterséges intelligencia úgyis egyre nagyobb szerepet kap, ne csak a keresőalgoritmusokat tanítsuk, hanem menjünk végig a teljes AIMA könyvön! Legyen tananyag a tervezés és hasznosságelmélet, a bizonytalanság kezelése, a valószínűségi következtetés, a gépi tanulás, a mélytanulás, a természetes nyelvi feldolgozás és a robotika is.
  • Ha már hálózatokról van szó, akkor ne a Cisco anyagot tanítsuk, hanem az ezt megalapozó információ és kódoláselméletet, a különféle hibajavító kódokat. Ha már kódolunk, akkor nem maradhat ki a kriptográgfia sem, de ne csak az RSA kerüljön látóképbe, hanem az elliptikus görbék és a rajtuk alapuló különféle titkosító módszerek is. Habár itt már meg lehetne állni, de miért hagyná ki valaki a poszt-kvantum módszereket, amelyekre mindenképpen szükség lesz, ha valaki előáll a kvantum számítógéppel, és P=NP bekövetkezik? De lássunk pár alkalmazást is, elektronikus szavazások, elektronikus választások, elektronikus vásárlás, vagy a feljövő blockchain technológia, ami rendesen felforgathatja a gazdasági szerepeket.
  • Ha már gazdaság, akkor egy félévnyi gazdasági képzés semmire sem elég, ennek is a többszöröse kellene!
  • Mivel a fejlesztett eszközök, szoftverek egy társadalomban üzemelnek, nem lehet csak úgy felhasználói felületet tervezni, mindenképpen végezzen el az a mérnök pár évnyi pszichológia kurzust is, hogy a felhasználók ne az ő felmenőit emlegessék nap mint nap!
  • A GDPR idején nem árt tisztában lenni a joggal, és nem csak a szoftverjogokról beszéljünk, kerüljön szóba mindenképp a társasági jog, meg a munkajog is!
  • Annyi szemét kerül ki a programozók keze alól, tanulja már meg normálisan a formális módszereket, mellyel be tudja bizonyítani, hogy jól dolgozott, és az általa írt program hibátlan!
  • Végül egy kis szakma: az ötvenes évek óta több ezer programnyelv létrejött, amiből jó százat még most is használnak. Hogy végezhetne egy mérnök, ha nem tanulná meg az összest? Meg van az esélye, hogy olyan cégnél kap állást, ahol ezek egyikét használják! (APL, Cobol, PL1... Higgyük el, jól meg lehet élni bármelyikből, maximum távmunkában!)

Azt hiszem, hogy a listát még elég hosszan tudnám folytatni. Nincs más, mint mindezt belapátolni 3 illetve 3,5 évbe. A jelenlegi, korábbihoz redukált tananyag is megfekszi a többség gyomrát, ritka az, aki időben végez.
Látom, hogy pár mérnökinformatikus diákom sokat szenved programozásnál, mert nem tanult formális nyelveket, s így elemzőt nem hogy megírni, de használatba venni sem tud (pedig az lenne a szakdolgozatának a lelke). Igaz, a PTI-sek tanulnak ilyet, de gyakran ők sem tudnak vele mit kezdeni. Ennek ellenére nem lobbiztam, hogy kerüljön be ez is a tananyagba. Jobb esetben útba tudom igazítani a diákot, és ha van benne hajlandóság, kis irányítással megtanulja.
A sok-sok szakismeret mellett az egyetemen egy dolgot kell megtanulni (vagy éppen megtanítani), hogy bármilyen dolgot képesek legyenek önállóan megtanulni! Ha ezt nem sikerül elérni, akkor taníthatunk az egyetemen bármit, az nem lesz elég, az életben úgyis kell más is.

A dőltbetűs az egyik legfontosabb. Nem kell tudni, de ha van egy feladat, meg kell rá találni a megoldást. Vagy a neten, vagy szabványban, szakirodalomban, vagy azon ismeretek birtokában kell lenni, hogy ki lehessen dolgozni a megoldást. Vagy kell a piacon keresni félkész eszközöket, s ezekből lehet összelegózni az egészet. Egyet nem lehet: azt mondani, hogy nem tudom, vagy azt, hogy erre nincs megoldás.

Sajnos a fiatalok igényessége van talán süllyedőben vagy az oktatás minősége, nem tudom. A cégünkhöz kertestünk embert, de senki sem lett felvéve. Aki jelentkezett, nem ütötte meg azt a szintet, ami kellett volna. Még a mentő kérdések sem mentek.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Idézet:
Annyi szemét kerül ki a programozók keze alól, tanulja már meg normálisan a formális módszereket, mellyel be tudja bizonyítani, hogy jól dolgozott, és az általa írt program hibátlan!

Szerintem felesleges az egyetemen olyan tudást oktatni, amit a piac nem kíván meg.
Nagyon kevés olyan hely van manapság, ahol erre szükség van, ezért szerintem okosabb széles körben igényelt tudást oktatni, aztán ha véletlenül olyan helyre kerül az ember, ahol be kell tudni bizonyítani, hogy a program jó, akkor ott tanítsák meg, vagy mielőtt oda jelentkezik, magánszorgalomból tanulja meg.

Idézet:
Mivel a fejlesztett eszközök, szoftverek egy társadalomban üzemelnek, nem lehet csak úgy felhasználói felületet tervezni, mindenképpen végezzen el az a mérnök pár évnyi pszichológia kurzust is, hogy a felhasználók ne az ő felmenőit emlegessék nap mint nap!

Itt nem látom az összefüggést az eleje és a vége között. Miért végezzen a mérnök pszichológia kurzust? Nem ő fog felhasználói felületet tervezni. Aki UX irányba megy, az majd végez pszichológiát, nem is keveset.

Szerintem szarkazmus volt, arra próbált rávilágítani, hogy a locsemege által szükségesnek ítélt ismeretek mellé mennyi mindent oda lehetne tenni, amit szintén meg lehet magyarázni, hogy miért kell.
A vége a lényeg, amiben benne van, hogy ennyi mindent képtelenég beszorítani egy képzési időbe.

> ...ennyi mindent képtelenég beszorítani egy képzési időbe.

Mondjuk life long learning eseteben van ra esely :)

Azt értem, de azt mondom, hogy a példa nem igazán jó.

Azt kéne megnézni, mi az, amit tényleg tanítani kéne, és aztán megnézni, hogy az hogyan fér bele az időbe.
Kandó informatika karon pl. elektrotechnikát is oktattak. Annak is annyi értelme volt, mint ezeknek a példáknak.

Szerintem felesleges az egyetemen olyan tudást oktatni, amit a piac nem kíván meg.

Ez egy nagyon érdekes téma, régebb óta foglalkozom vele (saját munkáim okán.). Az egyetemeken a meghatározó nézet szerint az egyetemnek nem az a dolga, hogy a piacra szükséges skilleket oktassa, mert azokra ott vannak a szakiskolák, tanfolyamok, szakirányú képzések. Ehelyett az elméleti és háttértudást tartják fontosnak, illetve a kutatói hozzáállás átadását a diákoknak. (Ez a személet egyébként itt Finnországban is nagyon erős.)

Én ezzel a szemlélettel messzemenően nem értek egyet, úgy látom, hogy ez egy korábbi helyzetnek a lenyomata. Tudniillik, Magyarországon 89-90 körül az érettségizettek 7-8%a kapott később diplomát, míg ma ez 45-55%. (Megvan valahol a pontos statisztika is, most nem szedem elő.) Korábban a klientúra orientált pályák kivételével (orvos, tanár, mérnök, jogász) az egyetemen a következő egyetemi generációt oktatták, és ennek a szemlélete van jelen a mai egyetemi oktatásban: az oktatók 90%-a soha nem dolgozott az akadémiai szférán kívül, nem tartja fontosnak az ottani igényeket, azt tanítja, ami az ő kutatási területe. Ez a helyzet a "tudás alapú társadalom" címszavas fordulattal tarthatatlanná vált, hiszen az egyetemeken végzettek 90%a nem tud többé az akadémiai szférában elhelyezkedni, ergo nem lesz képes "forintosítani" a tanulásba fektetett idejét, energiáját. Ráadásul azt látom, hogy ez a "tanítsuk azt amit mi tudunk" vonal a fent emlegetett kliens orientált pályák oktatásában is megvan, ezért azok iszonyúan nehezen veszik föl az új nemzetközi és piaci trendeket. Ráadásul mindez miattuk kiszivárog a köznapi életbe, nem jelennek meg az új trendek a magyar orvosi, jogi, oktatási, gazdálkodási gyakorlatban, súlyosan hozzájárulva a lemaradásunkhoz.

Szerintem innen jönnek az ilyen meglátások, hogy az egyetemen semmi gyakorlatban hasznosíthatót nem tanítanak, kimegyek külföldre, az új munkahelyemen meg fél évig csak kapkodom a fejemet, mert minden új, olyan módszereket/eszközöket használnak, amikről én nem is hallottam (pl. pedagógia vonalon ez nagyon durva).

Igazság szerint szerintem le kéne folytatni egy széles körű vitát az egyetemek társadalmi szerepéről:

Ha az lesz a kialakult konszenzus, hogy az egyetemek maradjanak meg a tudás őrzőinek, akkor a diplomások arányt vissza kell állítani a 80-as évek szintjére, a többieket meg át kell terelni a gyakorlatorientált képzésekbe. Az egyetem megmarad tehát szakmai vezetői elitképzésnek.

Ha ellenben továbbra is az kell, hogy minél többen kapjanak diplomát, mert csak a diplomás munkaerő az ember, akkor viszont elengedhetetlen lesz az egyetemi oktatás totális átszervezése, és ahogy írtad, a piaci skillek oktatásának hangsúlyos bevezetése az egyetemi programokba. Az egyetem átalakul tömegképzés egyik pillérévé.

Én jelenleg mindkét megoldást lehetségesnek tartom, de az biztos, hogy a jelenlegi hibrid állapot nagyon káros és hosszú távon tarthatatlan.

--
Csaba

Ha az lesz a kialakult konszenzus, hogy az egyetemek maradjanak meg a tudás őrzőinek, akkor a diplomások arányt vissza kell állítani a 80-as évek szintjére, a többieket meg át kell terelni a gyakorlatorientált képzésekbe
Nem ez volt régebben az egyetem-főiskola? A főiskolák gyakorlatorientáltabbak voltak, amennyire tudom, mint az egyetemek (húgom főiskolán és egyetemen is végzett ugyanazon tudományból, ő is ezt tapasztalta).

Másrészt arra is figyelni kell, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára, azaz ne legyen minden gyakorlatorientált, mert akkor az elméleti szakemberek tűnnek el, és később nem lesz majd, aki oktassa ezeket.
Lényegében az egyetem-főiskola pár nem lenne (volt) rossz gondolat, csak ugye mindenféle külső és belső elvárásoknak megfelelni akarás miatt bevezetett bolognai rendszer ezt gyakorlatilag megszüntette.

Én is így tudom, és szerintem is ezt kellene visszaállítani.

Magam miatt én örülök, hogy sok elméletet tanultunk, egyrészt mert szeretem, másrészt mert a gyakorlatot úgyis felszedi az ember.

Szerintem egy szint felett jó ha sokféle dologhoz is értünk elméleti szinten is, mert így könnyebb összekapcsolni, illetve rájönni, amikor más területek tudását lehet/kell használni. Éppen emiatt én nem tartom jó ötletnek a gyakorlatorientált képzést felsőfokon. Arra való volna a középfokú képzés, ami papíron megszűnt, valójában pedig az egyetemi képzést húzzuk le oda.

+1

Annak semmi értelme, hogy boldog-boldogtalannak adjunk diplomát, mert ezzel csak azt érjük el, hogy a diploma annyit ér, mint egy korábbi érettségi. A piac meg majd jól beárazza ezt. Vett volna fel a cégünk embert, de inkább betöltetlen maradt a pozíció, mert a papír szerint diplomával rendelkező jelöltek meglehetősen fogalmatlanok voltak szakmai kérdésekben. Néhány villamos- és gépészmérnöknek piacképes berendezést, precíz és korszerű műszert kell tudnia tervezni, nem pedig alapvető ismeretekre irányuló kérdésre kétségbeesett tekintettel bámulni az interjúztatóra.

Az elméleti tudás azért fontos, hogy legalább a szóbajöhető módszerek jelentős része eszébe jusson az illetőnek. Ha feszültséget akar valaki mérni, mi alapján választja ki az ADC típusát? Szigma-delta, dual-slope, flash, successive approximation, melyik legyen? Attól függ, ugye. Viszont, ha nem is hallott ezekről, eleve nem tudja, miként közelítsen a problémához, egyáltalán minek nézzen utána a neten.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Adatelemző?
--
"Csak webfejlesztést ne..." -ismeretlen eredetű szállóige-