Ha TotalCommander alternativa linuxon, akkor:

 ( vakondok | 2017. április 29., szombat - 19:46 )

- GNOME Commander
vagy
- Double Commande
esetleg valami más alternatíva?

Total Commander alternatívát keresek Debian alá,
melyik a jobb a fentebb felsoroltak közül vagy esetleg más alternatívát javasolnátok?
Nyilván fontos a hasonlóság, megbízhatóság és a funkció-gazdagság.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

MC nem jó? Mindenképp grafikus kell?
---
Ó, hogy a hatalmas Kublaj kán üssön rajtad, és a házad népén!

nem csak én használnám szóval igen, szükséges a grafikus

krusader a legjobb

köszönöm, utánanézek

+1

+1, total commander ehhez képest nagyon fapad. sorkezelés, könyvjelzőzés, tabok, konzol nyitás stb.

A tc mióta nem tud sort, könyvjelzőket, meg tabeket kezelni?

+1 Én sem ismerek a Krusadernél jobbat debian alá, de azért még mindig nem egy TC.
-------
It is our choices that define us.

És annyira jó lenne, ha windowsra is lenne :\
---------------------------
Oszt jónapot!

+1 és nemcsak KDE környezetben használható jól.

+1

+1

Tudásban, felület testreszabhatóságban a TC-t a Double Commander éri utol legjobban, többet tud, minta Gnome Commander vagy a Krusader, amik szintén jók amúgy. Tudom még ajánlani a Tux Commandert is.

Mondjuk mint hajbazertől megtudtuk, mindegyik bloat, de ez csak őt zavarja.

Épp a Double-t meg a Krusader-t nézem,
azért is kérdeztem rá mert sok helyen a GNOME commander-t dicsérik,
de láttam hogy van még alternatíva azon kívül is, és lehet valaki más véleményen van több szempontból meg könnyebb dönteni. :)
TUX-ét is megnézem

A DC-nek még további előnye, hogy míg a legtöbb ilyen kétpaneles fájlkezelő Gtk-s, addig ebből nem csak Gtk-s verzió van, hanem Qt-s is.

Ergo, a Total Commandernél 2x, illetve 5x több memóriát is el tudsz zabáltatni vele.

Anno ezt a választ nem vettem észre, ha már előjött a topik, reagálok: nem zabál el 5× több memóriát. Pont az a poén a Qt-ban, és a Gtk-ban, hogy shared libekből állnak, ezeket általában az ablakkezelő vagy az asztali környezet úgyis betölti, a Double Commandernek már külön nem kell mégegyszer betöltenie. Ugyanúgy működik az egész, ahogy Windows alatt a .dll-ek. Nyilván a Qt-set eleve Qt-s környezetben kell feltenni, nem Gtk-s rendszerre erőltetni. Csak azért említettem, mert ez tényleg lehet előny, ha valaki LXQt, KDE, vagy hasonló felületet használ, akkor a Double Commander Qt-vel jobban jár, mint egy Gtk-s Gnome/Tux Commanderrel.


„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

"Ugyanúgy működik az egész, ahogy Windows alatt a .dll-ek"

Windows alatt már kb. 12 éve (Vista óta) NEM így működik. Azaz lófasz van már share-elve, csak a .DLL-ek nem. Kb. minden program a saját egyedi .DLL verzióját telepítgeti és tölti be magának. Egyszer nézz be egy mai Windows-nak a \WinSXS könyvtárába, és borzadj el :D
--

Ez igy volt, eredetileg, meg '90 korul.

Csak azota kicsit elszallt a vilag. Egy bongeszo, skype, de egy sima media player process is tobb szaz megat zabal, egy chrome sok extension-nnel es tab-bal siman felmehet tobb gigara is.

Az 5 eve osszerakott gepemben 8G ram van, es manapsag a 16-32 teljesen normalis.

Nem az a max. 10 meganyi QT/gtk shared lib fogja megvaltani a rendszert.

Attól, hogy a programozók elfelejtettek, a fiatalok pedig meg sem tanultak programozni, még nem ez a normális.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez így, ebben a formában, nyilvánvalóan hülyeség.
--
♙♘♗♖♕♔

Nem azzal kellene kezdeni, hogy minden kis vacakhoz foglalunk 10 MB-ot, hanem előbb diszkutáljuk a lehetséges eseteket, netán dinamikusan foglaljuk a RAM-ot, s így tovább. Én mikrokontrolleren 256 byte-ban nagyjából a világot is megváltom, van egy rakás bufferem, változóm, s minden elfér.

Szerk.: Ja, igen, külön kedvencem, amikor boolean 32 biten van tárolva, holott arra egy bit is elegendő. Érdekes, nekem egy byte-on nyolc boolean típusú változóm fér el.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ilyet hol láttál? (boolean 32bit)

Ha jól látom, egy byte, de hajlama van adott körülmények között 4 byte-ra align-olni. Amúgy akkor leszek nyugodt, ha a sizeof(bool)==0.125 lesz.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Szerintem az az adott körülmények azt jelentik, hogy 32 vagy 64 bites regiszterben végeznek rajta műveletet, azért alignálódik akkorára. Egyébként abban valószínű igazad van, hogy erre ma már nem figyelnek. Nem azért mert nem tudnak programozni, hanem már nem tétel. Meg hiába fogyaszt keveset az OS, meg a programok, és verjük a mellünket, hogy milyen kevés memóriából megoldottuk a dolgokat, ha aztán elindul egy böngésző, és rengeteg füllel a világ RAM-ját föl tudja zabálni.


„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

Sajnos van egy olyan mentalitás, mely szerint végtelennek tekintik a CPU teljesítményt, háttértárat, operatív tárat. Egy malloc() után nem vizsgálják, hogy megkapta-e a kívánt mennyiségű RAM-ot az alkalmazás, bár ez a kernel swap-elésre hajlamos optimizmusa miatt is van. Nem szükségszerű, hogy ennyi RAM-ot és futásidőt egyenek az alkalmazások, csak abból jön ez, hogy az ember egyfelől lusta, másfelől az emberi munkaerő drágább, mint a hardware, pontosabban a programozót foglalkoztató cégnek biztosan az emberi munkaerő a drágább, mint az ügyfelek, felhasználók hardware-e. Tehát egész egyszerűen nem is kell ebben egyensúlyra törekedni, mert a probléma másnál keletkezik majd.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

En nem hiszek a mikro-optimalizalasban. Inkabb legyen megbizhato a produktum, mint essen, keljen fagyjon ha valaki megvaltoztat valamit.
_UTANA_ lehet optimalizalni a megfelelo szintre.

Ezt igaznak tartom az uzleti termekekre, ahol a befekteto zaros hataridon belul eredmenyt akar, de igaznak a hobbi projektekre ahol az eltoltott szabadido a draga.

Evekig tarott amig elkoptak azok a fejlesztok nalunk, akik ragaszkodtak a raw pointerekhez mert az gyorsabb mint a smart pointer, viszont magam tapasztaltam hogy mennyire "torekeny" az egesz termek, amikor kibovitettem egy enum-ot. Fagyott jopar helyen, mert range checking az mar lassitja a szoftvert - mondtak ok. Hal'Istennek mar kikopott ez a gondolkodas.

"Egy malloc() után nem vizsgálják, hogy megkapta-e a kívánt mennyiségű RAM-ot az alkalmazás"
Altalaban a memoria kezelese az operacios rendszer feladata. (kivetelekrol nem beszelek) Ha nincs eleg memoria, akkor az azt jelenti hogy az egesz rendszer beallt mint a szog, se az operacios rendszernek, sem az alkalmazasoknak nincs memoria. Kb le lehet kapcsolni a gepet kategoria. Az ilyen eseteket profilozassal kell megfogni.

" Nem szükségszerű, hogy ennyi RAM-ot és futásidőt egyenek az alkalmazások"
Kb halad a vilag a managed kod fele a fentebb emlitett okok miatt. Ezert fordul elo hogy egy skype 2 GB-ot eszik :) (desktopon)

"Tehát egész egyszerűen nem is kell ebben egyensúlyra törekedni, mert a probléma másnál keletkezik majd."
Ha nagy a problema, akkor senki sem fogja hasznalni a termeket. Pl egy TC 10 GB-ot hasznalna, akkor senki nem hasznalna.
Tehat beall az az egyensuly. Keszitok belovik az atlag elerheto gepek teljesitmenyet, marmint amin tervezik futtatni - celkozonseg gepeit.

Amugy egy beagyazott, celfeladatra szant MCU-ra mindig is konnyebb - es elvart - az optimalizacio, mert a megoldando feladatok szama nagysagrendekkel kisebb.

"Ezert fordul elo hogy egy skype 2 GB-ot eszik :)"

Ez erős túlzás. Forrás: Megnéztem. Az a négy processz, ami épp fut összesen foglal 200 megát.

Értsem úgy, hogy egy vacak VoIP kliensnek 200 MB-ra van szüksége, és ennek még örülni is kellene?


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Konkrétan úgy értsd, ahogy leírtam. Miért kell szavakat adni a számba? Amit leírtam az konkrétan egy mérés eredménye volt, nem több.

De ha már feszegeted a témát, én személy szerint örülök. Na nem a 200 megás fogyasztásnak, hanem annak, hogy legalább van. Linux felhasználóként ugyanis az alternatíva nem egy natív kliens lett volna, hanem a nagy semmi. (Mint ahogy azt más szolgáltatások klienseivel tapasztalhattuk régebben). Esetleg foltozgatták volna még pár évig a régi, funkciószegényebb (értsd: képeket nem lehetett fogadni a végén, videochat nem működött) klienst.

Na kérlek, natív kliens _volt_, még a 4-es verzió. Ez _jó_ volt, működött (legalábbis chat-re, másra nem használtam) évekig, aztán pár hónapja a ms kilőtte.
Ami most van helyette, az nem egy skype, hanem egy chrome, amiben megnyitja a skype web felületét - ami borzalmas. Ezzel rövid ideig kísérleteztem, aztán úgy döntöttem, hogy kell a fenének még egy chrome a gépre, ha nagyon skype-ozni kell akkor megnyitom a web.skype.com-ot...

"Na kérlek, natív kliens _volt_, még a 4-es verzió."

Cáfoltam ezt valahol? Konkrétan meg is említettem, mint régi funkciószegény klienst. Lehet elkerülte a figyelmed :)

"Ez _jó_ volt, működött"

Könnyen mondod, ha csak a chat részét használtad :) A vicces, hogy még ott sem volt minden rendben. Sorozatosan nem kaptam meg üzeneteket, és az utolsó időkben már a képek fogadása sem ment, csak egy hülye linket kaptál egy újratömörített, kicsinyített változatra. Úgy tudom a video chat körül is voltak problémák a régi klienssel.

Egyszerűen az MS hozzáállása az volt, hogy az alap minimum foltozgatást megcsinálja, hogy valamennyire működjön az a "jó" kliens, de egyébként magasról tojt rá.

És ezzel a hozzáállással az MS tuti nem fejlesztett volna dedikált natív alkalmazást Linuxra. Lehet, hogy tákolta volna még egy ideig a régit, ami chaten kívül sokra nem lett volna alkalmas, de a webes változatra hivatkozva szerintem azt sem sokáig. Aztán tényleg lett volna a nagy semmi. Annál meg csak jobb a memóriazabáló elektron, nem?

Lehet elkerülte, mert baszottul mérges vagyok a májkrémszaftra a 4-es kinyírásáért.

A text chat azért nagyjából rendben volt, néha voltak persze hibák, de a web.skype.com is mondta már azt, hogy bocsika, nem tudsz belépni mert épp döglődünk.
A képfogadás elbaszása a ms direkt húzása volt...

Nem tulzas, egyszeruen megnezheted, hogy mennyit a hasznalt memoria:

free
total used free shared buff/cache available
Mem: 7851532 3496720

Majd kilepsz a skype-bol:

free
total used free shared buff/cache available
Mem: 7851532 3064680

A kulonbseg most "csak" 0.5 GB mert 2 napja megy a gepem. Par het utan mar boven 1 GB, de volt olyan valtozata ami elerte a 2-t.

Ja, amugy browser alapu a skype - web alkalmazas, javascriptekkel.

Megnéztem, ugyanúgy kb 200 MB a különbség.

Értem a gondolatod lényegét, de engem egyáltalán nem töltene el nyugalommal, hogyha a sizeof függvény floatot adna vissza :)

Jó, nyilván nem gondoltam komolyan, csak sarkítottam azon bosszúságomat, mely szerint a programozók jelentős része igen nagyvonalúan bánik az erőforrások használatával, csak gondolkodni ne kelljen!


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A hiba inkabb az, ha vegletekben gondolkodunk. Te felvetetted az egyik vegletet, a 4 bajtos bool meg a masik veglet (bar az en forditom sizeof(bool)-ra 1-et ad emlekeim szerint).

Dehat azert a tudomany fejlodott es vannak kellemes fejlemenyek azoknak a nepeknek, akik a vegletek promotalasa helyett hajlamosak egeszseges kompromisszumok meghozatalara: pl.: http://en.cppreference.com/w/cpp/container/vector_bool

Szoval, ha valakinek a bitbaszas a maniaja, akkor csinalhatja akar STL-el is (bar az STL-t hasznalo binarisok meretet nezegetve ez megiscsak ellentmondasnak tunik ;) ) . Csak diszkreten hozzateszem, hogy a "pazarlo" bool tomb eseteben egy tobbszalu program kulso szinkronizacio nelkul modosithatja az egybajtos bool-okbol allo tomb elemeit, migha nagyokosan "megoptimalizaljuk", akkor valami spinlock-ot legalabb faragni kell hozza. Azt mar a te fantaziadra bizom, hogy talalj olyan esetet, amikor a lock koltsege lenyegesen nagyobb, mint szaros 7 bit elpocsekolasa. Arrol mar nem is beszelek, hogyha mas lock is van a programban, akkor akar egy deadlock-al is vegzodhet az optimalizacios session.

Nem vagyok az ellen, hogy megbeszeljuk, hogy milyen modon cseszik el az eroforrasokat manapsag az alkalmazasok, viszont az igen vicces, hogy a te meglehetosen vegletes allaspontodat probald univerzalis igazsagkent eladni. Attol, hogy a te kvarcjatekodon 256byte memoria van es arra vagy karhoztatva, hogy abba ferj el, ez mast nem igazan hat meg. Lehet, hogy annak egy masik tagnak gigabajtok vannak szerveren, viszont azt kell megoldania, hogy az alkalmazas mondjuk 50 szalig skalazodjon okesan.

Nem eszik olyan forrón a kását, meg én sem hülyültem meg teljesen, remélem átment a mondandóm annak túlzó mivolta ellenére is. Azzal a szemlélettel van bajom, hogy van RAM rogyásig, számítási kapacitás szintén, így aztán semmi sem akadály. Ezzel csak az a baj, hogy a mai programok óriási overheaddel alig tudnak többet elődeinél teljesítményben, viszont sokkal erősebb gépen mindezt. Rengeteg memória másolás, stack-re pakolás, onnan visszarámolás, a cél érdekében ténylegesen végzett művelet meg alig van a jól strukturált programban.

kvarcjatekodon 256byte memoria van

Eddig nem nagyon volt divat lenézni más szakmáját a HUP-on, de úgy látszik, ennek is el kellett jönnie. Bátorkodom megjegyezni, az élet igen sok területén használnak mikrokontrollereket, például műszeriparban is, egyáltalán nem olcsó műszerekben. Különben már kvarc sem kell hozzá, chip-en belül előállítják az órajelet.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A shared libek most is így működnek. Egyszer valami betölti, a másik programnak már nem kell. Ezt csak azért hangsúlyoztam ki, mert sokan elfelejtik. Megijednek, hogy úristen, betölt a KDE, milyen sokat foglal a RAM-ból, közben meg ahogy nyitogatják benne a Qt-s programokat, alig növekszik az memóriafogyasztás, mivel azok már a betöltött Qt-s libeket használják. Míg ha fogsz egy sovány ablakkezelőt, és azon indítasz el egy Qt-s programot, akkor látványosabban növekszik a memóriafogyasztás ugyanarra a szintre.

A másik dologban igazad van. Fel akartam hozni én is, de inkább hagytam, nehogy valaki leburzsujozzon a szerinte sok RAM miatt. Míg nem voltak az egekben a RAM árak, addig kifejezetten olcsó volt, nem volt tétel pénzügyileg egy DDR2-es konfigot 8 gigával, egy DDR3-ast 16-32 gigával kitömni. Most már tétel, nem csak a DDR4 drága, de szerintem még mindig nem olyan hihetetlen vagyon, hogy 10-100 megányi lib foglalása a világ vége legyen, már telefonokban is van annyi RAM, hogy nem tétel.


„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

-

+1 a Double Commander-re, az általam használt brand gépeken és felhasználási módon, BSD-n KDE-n, Lumina-n, - Linux Mint-en, Debian 8-on (Gnome 3) a leginkább használhatónak bizonyult.

Egyébként meg, a v9.12-es TC gyalázatosan hibás Windows 10 alatt. (Jónéhány a korábbi verziókban megszokottan használt funkció nem v. hibásan működik benne. Pl., hogy nagyon zavaró hibákat mondjak, a keresés szimpla betűnyomásos funkciójával nem ugrik a megfelelő file-névre, a hálózati tallózással is vannak gondok, azután nagy fájlszámú könyvtárak tallózása esetén "kifehéredik" és úgy is marad.., Ctrl+B nem működik megbízhatóan, stb., - de nem sikerült megbízhatóan a az "MTP-device" tallózásának implementációja sem. (Ja.., ilyen hibás finál verzió szerintem még sosem volt, - bár megértem, hogy a Windows "gyúrásának" jelenlegi üteme Ghisler-t sem tölti el túlzott fejlesztői örömmel.., azaz feltételezem.

+1 a Double Commanderre! :)

---
| Dropbox | Yandex |

A poén, hogy én meg legyalultam a DC-t mert gyakorlatilag semmilyen szinten nem kezelte az UTF-8-as fájlrendszert. Egyszerűen nem jelent meg ékezetes könyvtárnév se fájlnév. Arch linux alatt.
MC meg nautilus simán vitte de a DC nem.

A poén, hogy nálam teljesen jól kezeli DC Qt-verziója az UTF-8-as fájlrendszert (Btrfs és Ext4, na meg NTFS)... Arch Linux alatt, KDE-vel. Nautilust nem használok, de a Dolphin viszi, meg az MC is, igaz utóbbi konzolos program, és arra más beállítások vonatkoznak (bár nekem konzolban is UTF-8 van beállítva). Előtte meg LXDE-vel és IceWM-mel is jól kezelte a Gtk-s DC, szintén Archon (Btrfs, Ext4, NTFS). Még azelőtt meg a Kubuntun is jól kezelte a Qt-s DC (Ext4, NTFS). Meg még azelőtt Win7 és WinXP alatt is kezelte az unicode-os fájlneveket NTFS-en.

Semmit nem kellett hozzá hekkelni. Archon a locale conf-ban LANG=en_US.UTF-8 van, volt megadva, Kubuntun meg grafikus felületen lett beállítva a magyar nyelv UTF-8-cal.

Nálam a lokalizáció utf-8, és hun lett megadva, és gyakorlatilag meg se jelent egyik panelban se a magyar ékezetes karaktereket tartalmaző fájl/könyvátár neve... gtk-s verzió volt feltélve.

Lehet én rontottam el valamit.

Igazából ezekből alapdolgok hiányoznak...pl. overwrite all older files...hálózaton megnézni egy folder nagyságát stb.

Ezeket a DC mind tudja.

Meglesem, mikor utoljara neztem nem igazan volt benne. Igaz nem tegnap neztem.

Érdemes rendszeresen tesztelni, folyamatosan tolják bele az új funkciókat. Pl. sokáig nem tudott Ctrl+B flat-nézetet, de pár hónapja végre implementálták, meg kijavították azt a bugot, ami miatt sok rendszeren nem működött az egykattintásos átnevezés. Fejlődött az FTP-kezelős része is.

Nekem két dolog hiányzik belőle még, ami a TC-ben megvan:
1) be lehessen állítani, ha egy elindított művelet megadott x időnél hosszabb, akkor a befejezésekor adjon hangjelzést, ezt már a TC6 is tudta
2) ha egy sok fájlos könyvtárral végzünk műveletet, és hibák merülnek fel, akkor azokat a fájlokat, mappákat hagyja a végére, fejezze be azokat először, amelyeket hiba nélkül be tud fejezni, és csak utána kérdezgessen a hibák feloldása felől, azaz ne tartsa fel a műveleti sort kérdésekkel. Ezt a TC a 8.5-ös verzió óta tudja.

Plusz még az új, 9-es TC-ben tetszik a két panel közötti függőleges eszköztár, de ez csak nagy felbontáson jön jól.

Két bug idegesít régóta:
1) cold start lassú Linuxon
2) ha az FTP-kapcsolódással probléma van, akkor sokszor szeret lefagyni, úgy kell kilőni feladatkezelőből. Mindegy, mert FTP-hez amúgy is jobb a FileZillát használni. Cipőt a cipőboltból ugyebár.

Úgy fest DC a legjobb TC alternatíva Linux alá. Kimagaslóan veri a Krusadert, GnomeCommandert...

+1 - BSD-(KDE-Lumina) alatt is.

Használd a keresőt, szinte minden évre jut egy ugyanilyen fórumtéma. És szerintem annyit nem változatnak ezek a szoftverek.

Aztán felhoz egy 5 éves topicot, s valaki biztos a fejéhez vágja, hogy hullát élesztget. :)


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Isten ments, ne hozza fel, csak olvassa végig, és ott lesz a válasz :).

Én simán el tudom képzelni, hogy öt év alatt változott annyit a fájlkezelők felhozatala, hogy a témát érdemes újra átjárni.

A magam részéről Midnight Commander. Fut az terminálban X fölött, szóval számomra nem teljesen világos, ez mitől kevésbé grafikus. Ami az indító ikont illeti, én az

xfce4-terminal -e mc

megoldást választottam, így az sem lehet gond, hogy terminálon be kell írni két betűt, meg egy entert.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Mitől kevéssé grafikus? Például: nincs drag and drop, nem látja a virtuális állomány rendszereket, nem jelennek meg benne szép ikonok az USB meghajtókhoz meg a csatlakoztatott telefonokhoz. Stb. Mondjuk én elvagyok ezek nélkül is, de akkor is.

Ja, értem. :)


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Az mc-vel az alábbi bajaim vannak:
1) nem kezel füleket
2) csak fix szélességű terminálfontot tud használni, amivel szarul férnek ki a panelra a nagyon hosszú könyvtár/fájlnevek, persze ez nem az mc hibája, hanem a TUI-s felületből ered, meg ez csak desktop felhasználásnál hátrány.

Persze jó kis program, szerveren, meg kisebb embedded eszközön (router) nagyon jól tud jönni, hogy az ember átlátja vele a mappastruktúrát, könnyebben eléri a fájlokat, az mcedittel beleszerkeszteni bármibe roppant egyszerű. Nálam már sokszor életet mentett. Fel is teszem mindenre, akár kenyérpirítóra is (kivéve androidos érintőképernyős eszközre, igaz azon is menne csak terminál+busybox kell hozzá, amúgy nincs fent a Google Play-en, csak klónja). Teljesen egyetértek azzal a hupperrel, akinek az aláírása szerint az mc futtatására alkalmas eszközöket munkaeszköznek nevezzük.

Hosszú fileneveknél kinyitom full screen-re, ha ennél is hosszabbak, akkor Ctrl-O-val leszedem a paneleket, és ls. Bár ilyen idétlen neveket nem használok.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Sajnos én torrenteknél gyakran belefutok a brutálisan hosszú fájl/könyvtárnévbe, főleg videóknál, amiknél kiírják a teljes címet, évszámot, felbontást, kiadás nevét, hangsávokat, készítő csapat nevét, sokszor még Double Commanderben sem fér ki, akkor sem, ha narrow betűtípust használok kisebb méretben, meg a többi oszlopot összehúzom amennyire csak lehet, igaz a felbontásom is csak 1600×900, lehet FullHD-ben vagy felette kevésbé jönne ki.

Lehet még ilyenkor függőlegesen kettéosztott két panelt használni, úgy kifér, de úgy meg nem sok sort lát át az ember egyszerre, és ha sok fájllal, könyvtárral végez műveleteket, görgethet fel-le ész nélkül.

Kopi-pesztelni nem tudok vele (egerrel), ez igen fajo dolog, amikor nagy nehezen megtalalok valami fajlt amit kerestem, nyomok egy F3-at, es kimasolnek belole egy sort egy forumba, peldaul a hup-ra.

Egyebkent a tmux/screen is itt bukik meg, meg ha a kepernyo megosztas mukodne is terminalban, a kopi-peszt nem (nem tudom azt elmagyarazni a terminalnak, hogy most tegyen ugy, mintha csak a jobb szelso 40 oszlopbol allna...).

Nem teljesen értem ezt a kopi-pészt dolgot. Én megnyomom a shift-et és máris gurul a kopi-pészt a klasszikus módon...

+1

+1

User error. En kerek elnezest :)

Azt írta, hogy egérrel nem megy. Ami tényleg nem, ha az mc kezeli az egeret. Ez letiltható. De ez csak a szövegre vonatkozik. Nem tudsz például fájlokat másolni/beilleszteni más alkalmazásból, nincs drag & drop.

A lényeg, hogy nem integrálódik a grafikus környezettel, annak a vágólapjával, alkalmazásaival, aminek a hiánya nem feltétlenül egyformán probléma mindannyiunknak, de azért létező hiányosság.

MC és DC vegyesen, van ahol az egyik jobb, van ahol a másik. Scp/sftp-hez pedig Filezilla.

Az utóbbiakhoz is jó az mc.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nekem annyira nem jött be a menüből gereblyézés és/vagy a "cd sh://..." formátum. Nyilván néha azért használom, ha csak egy-két fájl kell.

A MC-s sftp nekem sok apró fájl esetén lassú.

Dolphin? Nem oldschool, viszont a felsoroltakhoz képest sokkal többet tud.

Nem is tudtam, hogy ilyenek vannak. :)
Én még konzolban sem használok mc-t, nemhogy grafikuson.
A szimpla bash nekem gyorsabb, és kényelmesebb. És sokkal több funkiója van. ;)

De ez nyilván ízlés kérdése.

---
"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

Én arra szoktam mc-t használni ha több nagy fájlt kell átmásolni, mert a sima cp nem jelenít meg progresst ami elég idegesítő tud lenni 5db több gigás fájl esetén.

Erre jó lehet a gcp

----------------------------------------
o.-

Feltéve, hogy van root jogod vagy fenn van...

Az mc sem érhető el alapértelmezetten sok Linux disztribúcióban.

rsync --progress

pch
--
http://www.buster.hu "A" számlázó
--

Én vegyesen, mikor hogy. Sokszor valóban kényelmesebb a shell, de van, hogy jobb átláthatóságot ad az mc.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

mivel a totikomi egy fos, gyakorlatilag bármi lehet az "alternatívája"

--
FAR, vc.com

Hát, azért nem lenne baj, ha Ghisler kiadná Linuxra, azon kevés szoftverek egyike, amiért hajlandó lennék fizetni is. Wine alól nem tartom jónak használni, mert Linux-specifikus dolgokat nem tud (spéci jogosultságok szerkesztése, linkek létrehozása és követése). Viszont ez soha nem történik meg, Ghisler előre leszögezte, hogy nem lesz linuxos verzió.

Pedig azok után, hogy átállt Lazarus LCL-re a 64-bites verzióval, simán megcsinálhatná.

Miért tartod fosnak, és ha az fos, mi a jó alternatíva szerinted?

Double Commander

----
"Kb. egy hónapja elkezdtem írni egy Coelho-emulátort, ami kattintásra generál random Coelho-kompatibilis tartalmat."

a Kubuntu alatt volt anno Krusader nevu (ha jol emlekszem), kb mindent tudott amit a TC csak meg egy kicsivel tobbet + volt olyan beallitasa ami egy az egyben a TC-vel megegyezoen mukodtek a billentyukombok es a gombok ikonjait is atalakitotta
mar eleg regen hasznaltam ugyh a nagyeskut nem teszem fel arra h letezik

(lehet OFF)

Wine alatt Total Commander? Én évek óta használom így, van valami olyan funkció, ami neked nem működik?

(általános kérdések:)

- sebesség: nekem nem észrevehető a load-ja (nem tudom rosszabb-e mint az alternatíváké, "wine-is-not-an-emulator", ergo akár jobb is lehet)

- társítások: átjárhatóság megoldva, ha érdekel publikálom a registry bejegyzést, amivel be tudod állítani az adott kiterjesztést az adott linux-os programra (és át is tudod fordítani az elérési útvonalat, összetettnek tűnhet, de gyakorlatilag 10 sor alatt van az egész), stabilan

- ismert hiányosság: alt-enter-es adatlap, de ez wine hiányosság, nem kompatibilitási probléma

- tesztelve: ftp kezelés, fájl kezelés (csoportos átnevezés), keresés (fájlokban is), mappa szinkronizáció, fájl összehasonlítás, ...

Nálam a TCMD gyakorlatilag állandóan megy (programozásnál fájlkezelés és egyebekre), próbáltam a többi alternatívát futólag régebben win-en és linux alatt is, mindig oda jutottam, hogy egy rakás kis módosítás vagy újratanulás kellett volna, közben wine+tcmd elég egyszerűen megoldható.

Hálózatot kezeli?

Nem teszteltem (nem is tudom, egygépes környezetben dolgozom), de ha a wine kezeli, akkor ez is nagy eséllyel.

Ez nagyon fából vaskarika nekem. Chown, chmod, create symlink, edit symlink hogyan? Egyáltalán az elérési utak hogyan? Gondolok itt arra, hogy szerintem Wine alatt a C:\ valahol a $HOME/wine alatt lesz, vagy fene tudja.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

chown-chmod-symlinks: nem használtam erre, de emlékeim szerint van ext3-ext4 attrib listázó kiegészítés, és lehet egyedi hotkey-ekhez action-öket társítani (akár külső plugin-ben levőket), ezzel lehet a külső .sh fájl futtatása is megoldható (fixme)

elérési utak: wine config felületén akármilyen meghajtókat beállíthatsz, alapból a Z:\ az a /, és asszem az E:\ a /home/user/ (és a C:\ a saját wine mappa, ez a $HOME/wine/drive_c mappa tartalma), illetve van egy winedir vagy milyen nevű program, ami minden címet oda-vissza fordítani tud (része a wine-nak, nem használtam)

Biztos nem mindenkinek jó, de az is biztos, hogy sokaknak pont jó, ezért kérdeztem, hogy mire kellene?

Több éves használat után merem javasolni a Krusadert, és mellé az mc-t.

--
RGeri77
Fedora Ambassador, játékmester ;-)

esetleg a sunflower?

  • http://sunflower-fm.org
  • Nemrég csekkoltam, nem lenne rossz, de elég fapados, meg kár, hogy Pythonban van. Egyébként használható, ha az embernek nincsenek nagy igényei, csak valami kétpaneles fájlkezelőt akar nagyon alap funkciókkal.

    Python-ban fájlkezelőt. Atyaúristen.

    Lenne mit bicikliznie.

    Esetleg a muCommander-re is vess egy pillantast ;)

    <= Powered By Ubuntu & Gentoo Linux =>

    'Software is like sex: It's better when it's free!'
    By Linus Torvalds

    + ezek is említést érdemelnek:

    http://www.boomerangsworld.de/cms/worker/

    http://roland65.free.fr/xfe/

    http://www.4pane.co.uk/

    ----
    "Kb. egy hónapja elkezdtem írni egy Coelho-emulátort, ami kattintásra generál random Coelho-kompatibilis tartalmat."

    Nem rossz.
    Van egy forkja is:
    http://trolsoft.ru/en/soft/trolcommander

    jelen pillanatban a double commander a legjobb cross-platformos norton commander klón. (Amit azért nem lehet így egyértelműen leírni, mert a total cmd van androidra is lol.)
    Mindazonáltal a DC a legjobb eszköz fájlkezelésre. A srácok folyamatosan fejlesztik.

    --
    GPLv3-as hozzászólás.

    Mindig is csodálkozva nézek ilyen masszív kijelentésekre többé-kevésbé szubjektív dolgok kapcsán. Én eddig nem használtam a DC-t, s nem érzem hiányát. Használom a Thunart Xfce-n, meg az mc-t szintén, ha olyanom van, valamint terminálban a shellt, és teljesen kedvemtől, szokásaimtól függ, mikor mit. Mindent megoldok velük.


    tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
    LOCSEMEGE

    Szerintem a Krusader jobb. A DC-vel számtalan esetben belefutottam abba a hibaüzenetbe linuxon, hogy "Nincs leprogramozva".
    Pl: keresés eredménye ablakba

    Ez nem GPLv3-as hozzászólás volt, hanem ostoba.

    --

    nTOMasz
    "The hardest thing in this world is to live in it!"

    +1 a DC-re.
    Előnyei : keresztplatform, qt/gtk, ismertebb linux disztrókra alapcsomag, nincs "befagyva" - aka fejlesztik, deklaráltan TC klón - a plugin kezelésében is.
    Aki a TC-ről kénytelen áttérni nem igen nyúlhat vele mellé.

    Végül is a DoubleCommander mellett döntöttem,
    azt tesztelgetem pár napja eddig elégedett vagyok vele.
    Köszönöm a javaslatokat!

    Még pár kezdőnek ezt leírom, talán megkönnyítem a Linux rendszerre történő átváltást:
    Total Commander egyik legjobb alternatívája a Double Commander.
    Ez gyakorlatilag hordozható (portable) is.
    Letöltöd a hivatalos oldalról a megfelelő tömörített fájlt vagy telepítőt. Kicsomagolod/telepíted és használod.

    Ami még tetszik, hogy ha egyszer testre szabtad a kinézetét/viselkedését, akkor azokat az adatokat pár fájlban tárolja amit lementhetsz, és később más gépen alkalmazhatsz. Gyakorlatilag mint a Total Commander -nél a wincmd.ini fájl.

    Double Commander -nél ezeket mentem:
    wfx.ini
    doublecmd.xml
    extassoc.xml

    doublecmd.png -t nem kell mentened, de nekem ez gyakorlatilag a Total Commander.exe -ből kiszedett Total Commander ikon, de ez már egy másik kölön történet.

    Nálam ArchLinux alatt a Double Commander jelenleg így néz ki:
    https://image.ibb.co/fnA4xx/K_perny_k_p_2018_03_21_04_18_26.png

    Double Commander főoldala:
    https://doublecmd.sourceforge.io/
    Double Commander letöltési oldala:
    https://sourceforge.net/p/doublecmd/wiki/Download/

    *****
    Extract resources from Microsoft Windows(R) binaries:
    wrestool -> icoutils csomag része, telepíteni kell, ArchLinux!
    wrestool --list mRatio.exe
    ico kicsomagolás:
    wrestool -x --output=. -t14 mRatio.exe
    *****

    Nem a weboldaláról kell letölteni a linuxos binárist, hanem a csomagkezelőből feltenni, már csak azért is, mert onnan magától frissül mindig a legújabb verzióra, és nem kell mindig kézzel lehúzkodni a weboldalról. Linux alatt alapszabály, hogy a csomagkezelőt nem kerüljük meg, ha egy mód van rá, abból telepítünk. Arch Linux alatt pacman -S doublecmd, ez egy metacsomag, kérdezni fogja a pacman, hogy a Gtk-sat vagy a Qt-set töltse le, általában a legtöbb felület Gtk-s, ezért a Gtk-sat érdemes telepíteni, de KDE-nél pl. a Qt-set.

    Mi ez az mRatio.exe, mihez kell, miért akarod kiszedni az ikonját? Nálam nincs ilyen, mégis rendesen működik a Double Commander, még ikonja is van, többféle méretben, a csomagkezelő (pacman) erről is gondoskodik, igaz ezek a weboldalról letöltött tar.gz-be is bele vannak csomagolva. A hivatalos DC-s ikon sokkal szebb, mint a Total Commander ikonja.

    A képfelvételed nekem nem tetszik, nem egyezik az ízlésünk, nem vagyunk egyformák. Eleve Linuxon nem használnék XP-s kék lunatémát, egyrészt már XP-n is marha ronda volt, másrészt a Linux ebből a szempontból előnyösebb, többféle felület van rá, és azok jobban tudnak kinézni, mint egy XP.


    „Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

    "Linux alatt alapszabály, hogy a csomagkezelőt nem kerüljük meg, ha egy mód van rá, abból telepítünk."
    - vannak kivételek, pl firefox.

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    Világ életemben csomagból telepítettem, és semmi gondom vele.
    --
    ♙♘♗♖♕♔

    csak éppen 6 verzióval régebbi van a tárolóban. Nyugodtan fel lehet rakni a letöltöttet, sőt, még frissül is.

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    Sz@r disztrót használsz.

    Debian.

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    Nem látok ellentmondást. ;)
    (az utóbbi időben a debian kezdi kiverni azt a bizonyos biztosítékot nálam :( )

    Én ezt másként gondolom.

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    A Debian az ilyen. Nem csak Firefoxnál, hanem mindenből ezer éves csomagverziók vannak benne. Ha kell a frissesség, használj másik disztrót, vagy Debian SID-et. Arch, Fedora pl. baromi frissek, mindig mindenből a legújabbat tartalmazzák, és a közhiedelemmel ellentétben semmivel nem instabilabbak a Debiannál.


    „Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

    Jó oké... Hagyjuk, nem erről volt szó...

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    És CentOS alatt? ;)

    A CentOS is olyan ebből a szempontból, mint a Debian, a csomagok mindig nagyon régiek benne. Ha desktop böngészésre kell, meg szükséged van a frissességre, vagy esetleg játszanál is, nagyon gyorsan felejtsd el ezt a két disztrót, nem erre valók. Csak szívni fogsz miattuk, nem csak FF-ügyileg.


    „Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

    Tapasztalataim szerint a CentOS egy szoftvermúzeum. A Debian (most épp) közel sincs annyira lemaradva a verziókkal. Játszani nem szoktam linuxon. Az a baj, hogy a CentOS még egy viszonylag friss hardverrel is nagy szopás tud lenni. :(

    A CentOS alá is be lehet pakolni extrafriss csomagokat tartalmazó repókat (plédául ott van mindjárt az elrepo, a nux-dextop, vagy épp a Remi's), nem kell a base+epel mellett maradni - igaz, ebben az esetben lesz egy rpm-alapn telpülő, CentOS-ra épített rendszered, mindenféle 3rd party komponensekkel megspékelve.
    Viszont, és ez a lényeges, az adott főverziók támogatása, a bugfixek visszafelé portolása (ha kell/lehet) elég hosszú ideig biztosított, ami azért sokszor nem hátrány...
    Nekem CentOS elég sokféle hardveren megy szépen, a rúdaszpirin kellemetlenebb végét is elkerültem eddig - igaz, van olyan eset, amikor elrepo-s kernelt kell használni, mert a CentOS-os kernel nem támgaja például a notebook-omon a három kijelzős (belső+két külső) megjelenítést.

    És hogy a poszt-toló kérdésére is válaszoljak: xterm+mc teljesen jó - olyan GUI-val/ablakkezelővel/akármivel használhatja, amivel csak akarja - sőt, konzolról is megy :-)

    Micsinajjakezzel? :)

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    Bátran nézegess build date-eket:

    https://koji.fedoraproject.org/koji/packageinfo?packageID=37

    Nem vagyok meggyőződve a Debian mindenhatóságáról. Vagy, ha az kell, azért kell, mert szereted a több évvel ezelőtti technológiát, s élvezni azokat a bugokat, amelyekre az új csomagokban már rég van megoldás. :)


    tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
    LOCSEMEGE

    Éppen így teszek.

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    Nem, a Firefox sem kivétel, általában ott van a tárolóban a sima, az ESR, sokszor a beta is. Vagy ha nincs, akkor meg kell próbálni külső tárolót hozzáadni. Weboldalról binárist húzogatni csak a legvégső esetben érdemes.


    „Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

    így van. Ha kell a friss akkor van hozzá PPA. A double commanderhez is van. (és tényleg a dblcmd a legjobb fájlkezelő.)

    --
    GPLv3-as hozzászólás.

    Biztosan kell alternatíva?
    Egyszer unatkoztam és wine-ban futtattam egy TC-t.
    Fullosan mûködött, emlékeim szerint 4GB hdd volt a gépben amin voltam és kellett vmi fancy multi rename tool. Krusader meg berántotta volna a fél KDE-t..

    szerk.: most látom más is írta sry

    Ha valami, akkor ez fából vas karika. Akkor minek vacakolni, legyen Windows 10 rajta TC-vel, aztán meg is vagyunk. ;)


    tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
    LOCSEMEGE

    Nem bántásból írom, de ez nem alternatíva. Multi rename-t sok linuxos fájlkezelő tud, de pl. az agyonemlegetett Double Commander is, ami nem hoz magával fél másik DE-t.

    A Wine-ben futtatott TC-vel az a baj, hogy nem linuxos fájlrendszerhez találták ki, nem fogod vele tudni kezelni a linuxos jogosultságokat és symlinkeket. Plusz a fájlrendszerkezelési sebessége sem fog felérni egy natív linuxos megoldással.

    A Wine arra való, ha olyan progit akarsz futtatni, aminek nincs linuxos alternatívája, de nem akarsz dual bootban vagy virtuális gépre egész Windowst feltelepíteni.


    „Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

    > a fájlrendszerkezelési sebessége sem fog felérni egy natív linuxos megoldással
    A Double Commander is rendkívül lassú pl. az mc-hez képest.

    > A Wine arra való, ha olyan progit akarsz futtatni, aminek nincs linuxos alternatívája
    A WINE arra való, hogy Windows-ra írt alkalmazásokat futtathass Linux alatt. Ez időről időre egyre több alkalmazás esetén jár sikerrel, ahogy azoknak az alkalmazásoknak a száma is folyamatosan nő, amiknél nem nyújt segítséget a WINE :)
    Mindenki maga dönti el, hogy neki mi számít alternatívának. Pl. amire a Microsoft Office alkalmas, azok egy részére a LibreOffice is jó, viszont bizonyos esetekben nem jelent elégséges alternatívát - hadd döntsön az alternatíva/nem alternatíva kérdésben a felhasználó. Ha nem elég a LibreOffice, az MS Office 2003-as és 2010-es verziója segíthet, mert azok egészen jól futnak WINE alatt.

    Nekem sose volt problémám a sebességével, pedig használtam elég ergya celeronos és atomos gépeken is. A betöltési ideje is egy bug miatt volt lassú, főleg a Qt-snek, de azt megoldották. Kicsit valóban bloat szoftver, de ha tényleg olyan klón kell, ami a legjobban megközelíti a Total Commandert, akkor meg kell fizetni ezt az árat. Plusz ahogy néztem, Windows alatt meg egyáltalán nem bloatabb a TC-nél. Linuxra meg linuxos fájlkezelő való, a TC nem alternatíva. Ezzel nem a TC érdemeit akarom csökkenteni, mert jó szoftver, de annyira nem zseniális, hogy még emulációval is kiüssön mindent minden más platformon.

    Egyébként nem akarom reklámozni a DC-t, mivel nem vagyok a marketingesük. Nem vagyok én sem vele 100%-ban elégedett, jó ideig azzal szopatott Linuxon, hogy minden előzmény nélkül elkezdte 100%-ra tekerni az egyik prociszálat valami bug miatt, ami valószínű a fülkezelést érintette, de még jelenteni sem tudtam a bugtrackerjükön, mert annyira reprodukálhatatlan volt a hiba. Néha rájött a procitekerhetnék, néha nem. Egy ideje nem tapasztalom. Plusz azért még mindig nem zárkózott fel 100%-ban a TC-hez tudásban, de amit nyújt, nekem elég. Már Windows alá sem teszek fel TC-t, nem akarok warezelni, nekem elég oda is a DC már sok éve. Vagyis a TC-t is néha felteszem, tesztelni az új verziót, rá-ránézni mit fejlődött, de aztán le is törlöm.


    „Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

    Linuxon mc-t és Thunar-t használok, Windows-on Intézőt. Ugyan a munkahelyi gépemen fenn van a TC, csak tudnám, minek. Nekem ugyan nem kell.


    tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
    LOCSEMEGE

    Engem meg az ilyen Intéző-szerű fájlkezelőktől ver ki a Zagyfax, használhatatlan fapados szarok, még akkor is, ha átkapcsolható némelyik kétpanelos nézetre. Az mc az oké, terminálban, konzolon, SSH-n használom én is. Viszont grafikus felületen nekem szükségem van egy TC szintű alkalmazásra. Nem vagyunk egyformák. Nálam három dolog mindig fut, terminál, böngésző, DC, ők a szentháromság. Már DOS alatt is kötelező volt nálam előbb az NC, majd a DN, majd az NDN, majd jött Windows alatt előbb a Far, aztán a TC elődje a Windows Commander, aztán vagy 20 évig TC.

    A TC egy nagyon jó szoftver, nagyon sok évig használtam. De egyrészt drága, ha legálisan akarod használni, másrészt Windows only, és itt van vége a történetnek.


    „Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

    "egyrészt drága" - anno a Norton sem volt olcsó... Ha már anno kötelező volt... :-P

    Volt helyette Volkov Commander :)

    Egy idő után igen :-P Mondjuk a Pathminder vagy épp az Xtree helyett nem nagyon volt más :-D

    Pathminder! Micsoda emlékek! :)
    --
    ♙♘♗♖♕♔

    Ja, a Norton sem volt olcsó, de akkor ezzel nem foglalkoztunk, mivel alap volt a warez, azt sokan nem is tudták, hogy ezért fizetni kéne, mert nem ingyen aratták le a floppylemez-bokorról. Tisztában vagyok vele, hogy a TC-vel még most is sok ember így van.

    A VC is jóság volt, azt főként akkor röffentette be az ember, ha valami olyan helyen kellett használni fájlkezelőt, hogy csak egy floppy ált rendelkezésre, a VC bőven ráfért, és még maradt is rajta hely még néhány toolnak.


    „Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

    Az nc-ből is volt, ami ráfért a DOS-os bootflopira is - majd ha kéznél lesznek a régi cuccaim, és még olvashatók a lemezek, megnézem, melyik volt az :-D

    A 3.x is elfért emlékeim szerint; a linkért meg óriási köszönet - egy komplett szoftvermúzeum :-)

    Így van, elég csak a 3.x-re kattintanod :)

    A Volkov Commanderben az volt nagyon jó, hogy igen gyors volt. Meg talán kicsi is, ha jól emlékszem.


    tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
    LOCSEMEGE

    DOS Navigator - addig tudta a világ, hogy az oroszok jó vírusokat írnak, a DN-nél viszont üvöltött, hogy jó programokat.

    Pont írni akartam! :D A DOS Navigator baromi jó volt,messze verte az addigra már bloatwarre Nortont, csak ugye nem ébredtek időben / nem is akartak és az ablakozós időre, meg a hosszú fájlnévre nem tértek át időben.
    Ebben az időben volt, hogy sokáig kerestem Win95 alá valami használható alternatívát és rátaláltam valami Windows Commander nevezetű kezdeményre ;) - a többi történelem :D

    Az első linuxos hónapjaimat úgy kódoltam végig, hogy az editor a dosemuban futó DN volt... aztán meglett az (x)wpe... aztán az (x)fte, aminek elhalását a lábnyom/szolgáltatás aránya miatt máig sajnálom - érdemtelenül volt ismeretlen... az mceditet pl. lehetett volna abból származtatni és akkor nem esne abba a kategóriába, hogy kis feladathoz még, nagy feladathoz már nem érdemes elindítani.

    Fte - még én is ismertem, szóval annyira nem lehetett ismeretlen.
    Mondjuk arra már nem emlékszem, hogy mit műveltem vele, pedig évekig használtam saját, személyre szabott-szkriptelt környezetben.

    Mivel hirtelen nem jutott eszembe a neve (még én is elhagytam a vi(m) kedvéért), rákerestem a borland like, old, text, editor, ide, linux kifejezések mindenféle válogatásával, átnéztem vagy 20 oldalt, ebből kb. 5 wiki lista az editorokról: még az sem említette meg, amelyiknek "historical" része is van.
    Kénytelen voltam egyedül előhívni az Alzheimer-access memóriámból.
    Nem csak abandonware de forgottenware is - és amikor aktív volt, akkor is elveszett a híre a kötelező flame war csatazajban.

    https://github.com/lanurmi/efte - csak a nosztalgiafaktor kedvéért ;)

    Drága? 12500 Ft.

    Ezek szerint olcsóbb lett, régebben, mikor néztem, mert fontolgattam, hogy veszek hozzá licencet, akkor huszonsokezer volt, közelebb a 30k-hoz. Az online vásárlós oldalon most is 13500-at mutat nekem, az ÁFÁ-t is felszámolja. Nem azt mondom, hogy megfizethetetlen, de azért még mindig szép pénz egyetlen fájlkezelőért, főleg, hogy ingyenes alternatívája is van. Még egy komplett OS-ért azt mondanám, hogy ha valami olyan kihagyhatatlan platformot nyújtana, hogy talán-talán. Persze akinek kell, ezen az áron is meg tudja venni, nem egy lehetetlen összeg egy gépre, főleg, ha valaki többgépes licencet vesz belőle, ami egy cégnél tipikus lehet. A magánemberek 90%-a warezként tartja a gépén, vagy crackelve, vagy letöltött kulccsal, vagy shareware módban nyomkodva az 1-2-3 gombokat a végtelenségig (ami csak 30 napig lenne engedélyezett egy kipróbálás erejéig), mert majdnem ezen az áron tud venni egy 120 gigás SATA3 SSD-t. Már elég rég nem néztem rá, akkor még csak a 9-es verzió RC-je ment, most meg már ahogy nézem a 9.12-es stable is kint van, nem tudom mit fejlődött azóta. Valahogy DC mellett jó ideje nem hiányzik, még ha a DC nem is 100, inkább csak 98-99%-os alternatíva rá.


    „Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

    https://www.totalcommander.hu/regisztracio
    12700 kerekítve. Az előző hszben, csak saccra írtam.

    Én is jó régen néztem - úgy 3-4 éve - rá az árára, de akkor is 10eFt körül volt. Szerintem, aki Windows alatt jogtiszta akar maradni, ez pont akkora összeg és pont az a program, ami meg is ér ennyit. (Nem, nem vagyok hozzájuk köthető semmilyen formában, szigorúan magán vélemény.....Azaz, illetve még is: A Win95' időkben én mutattam meg egy döntéshozónak és neki is annyira megtetszett, hogy 1000 db-os liszenszet ki is fizetett a cég érte :) Ugyanakkor ebből egy büdös petákot sem láttam, de ez nem is fájt sose :) )

    És azt is tudni kell, hogy - mint a majd egy évvel ezelőtti itteni hozzászólásomban is - a DC-t is favorizálom! Számomra alternatíva mind Windows, mind Linux környezetben. (Jó pár alternatívát kipróbáltam már, de mindig ez maradt. Linuxon azért a jó öreg mc-t is nyúzom.)

    Az olcsó?

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    Egy olyan tool -ért amit minden nap használsz?
    13000 az:
    * egy hobbi szerszámgép ára
    * 1/4 óra ügyvédi díj
    * egy fogtömés
    * egy családi vacsi vendéglőben
    * 2 heti ebédpénz ha kajáldában eszek
    * egy spórolós balatoni kiruccanás egy főre

    Sok mindez egy korrektül összerakott szerszámért amit minden nap használsz?

    +1

    +1

    Ne magadból indulj ki! A hazai felhasználók nagy többsége nem olyan tehetős, mint amilyennek gondolod!

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    Miből futja magára számítógépre? :) Meg se merem kérdezni, mennyin van legális Windows, legalább óccó OEM... De a nagy többségnek nem is kell TC, van Windows intéző is.

    Használt, ócska gépet kb a duplájáért kapsz. Vagy jobban élő rokon elhasznált gépét megkaphatod. Stb.
    Legalábbis én mindig elajándékoztam a levedlett gépeket.
    Arról nem beszélve, hogy a net, a számítógép szinte létszükséglet, azt még valahogy összekuporgatják, de a gép árának 10-20%-át kifizetni ilyesmire, az már tényleg húzós.

    De minek neki a TC? Mit tud, ami nélkül csórikám nem tud élni?

    Ezt te nem értheted!... :)

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    Teszel rá linuxot + DC és kalap.
    Persze nem megy rajta a csilivili DX12 játék, de amúgy a 30ezerért vett gépen se: Win-Win :D

    "Miből futja magára számítógépre?"

    Ez nem olyan kérdés, amire nehéz választ találni. Eléggé simán elképzelhető, hogy pont annyi pénze van egy családnak, hogy a számítógépet pont kifizetik, a szoftverre meg már nem jut. És ha jutna is, inkább félreteszik annak az árát hasznosabbra. És miért ne tennék, amikor egyébként a warez teljesen ártalmatlan, hétköznapi dolognak számít? Majd hülye lenne valaki súlyos tízezreket kiadni programokra, ha egyébként kevés pénzből gazdálkodik az illető.

    ez egy nagyon fájdalmas hozzászólás volt egy ilyen szakmai oldalon.

    --
    GPLv3-as hozzászólás.

    Érdemes különbséget tenni aközött, amivel egyetértünk, azonosulunk, s aközött, amit tapasztalunk, amilyen a valóság. Ha így nézed, szerintem nem írt marhaságot.


    tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
    LOCSEMEGE

    Inkább a tiéd fájdalmas. Ti nagyon sokan nem vagytok képben, milyen szarul él rengeteg család ebben az országban.

    Ha valami csoda folytán ebben az országban csak annak lenne számítógépe, aki jogtisztán tudja azt üzemeltetni, akkor a számítástechnika minden tekintetben a sötét középkor szintjén lenne! Tessék szépen ezen most szakmailag jól elgondolkodni!

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    ++1

    ++1

    csak hardeverre kell költeni. Mindenre van szabad szoftver. Mindenre. Ismétlem mindenre.
    Azokat csak akkor kell támogatni ha van rá kereted. De akkor illik.

    --
    GPLv3-as hozzászólás.

    Kb. bacható a "szabadszoftver" ott, ahol az egész vilagmindenség Microsoft alapokra van felhúzva...

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    A vicces az, hogy sok háztartásban bőven elég lenne amit a szabad szoftver kínál. Egy linux desktop böngészővel, és az azon keresztül elérhető online szolgáltatásokkal elég sok ember igényeit lefedné.

    Te csak ne becsüld alá az emberek igényeit!

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    Nem becsültem alá, vannak ilyen és olyan igények is.

    " Egy linux desktop böngészővel, és az azon keresztül elérhető online szolgáltatásokkal elég sok ember igényeit lefedné."
    - hát ez mi? :)

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    Ez egy vélekedés. Nem teljesen értem mire akarsz kilyukadni.

    Én sehová. Te mondtad, hogy szerinted sok ember igényét lefedné egy linux és egy böngésző, de ezzel alábecsülted az átlag user igényszintjét.

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    De én nem is általánosítottam az átlag felhasználókra vonatkozóan, hanem egy részükről feltételezem azt, amit írtam. Milyen igényekre gondolsz egyébként?

    Nyilván az átlag user szoftverfelhasználással kapcsolatos igényére - hiszen éppen erről folyik a diskurzus, nem? :)
    Persze, nem általánosítottál, csak kijelentetted, hogy szerinted "Egy linux desktop böngészővel, és az azon keresztül elérhető online szolgáltatásokkal elég sok ember igényeit lefedné."... :)

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    Konkrétumokra lettem volna kíváncsi, de kezdek rájönni, hogy trollkodsz :)

    Érdemes kicsit szétnézni, ismerkedni egy kicsit a magyar valósággal, akkor talán nem érzed majd trollkodásnak. ;)

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    Nézd, én nem vagyok fafejű beismerni ha tévedek valamiben. De amikor rákérdezek arra, hogy mik azok az igények, és te konkrétumok helyett beszúrsz egy olyat, hogy "Nyilván az átlag user szoftverfelhasználással kapcsolatos igényére", az egyenes trollkodás.

    Egyébként csak hogy tisztázzuk, én nem tettem kijelentést az átlagfelhasználókról. Azt te teszel, bár konkrétumok nélkül. Én egy részükről vélekedtem. A "sokan" jelzőt használtam, ami lehet tévedés volt.

    Szóval, tényleg érdekelne, mit kell látnom a magyar valóságban?

    a szándékos értetlenkedéssel különösebben nincs mit kezdeni, majd megérted ha akarod... :)

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    Nem ő értetlen.
    Nekem úgy tűnik, tényleg te vagy a troll/ arrogáns / pökhendi.
    Válassz szájízed szerint.

    Ha szeretnéd a téves megítélést elkerülni, akkor kérlek gyere érvekkel!

    Hozzátenném, hogy többek között az alapvető hiba, amit elkövetsz és ezt a negatív látszatot kelti rólad:
    https://a.te.ervelesi.hibad.hu/bizonyitasi-kenyszer-atharitasa

    Ő már felmutatta, hogy bizony linuxon is adottak az eszközök, amik egy átlag felhasználónak kellenek.
    De te egy olyat se mutattál fel, ami ezt cáfolná, csak ráfogod, hogy értetlen.

    Nem különösebben érdekel a véleményed, meggyőzni se akarlak, szuverén jogod másként gondolkodni, így azt gondolsz, amit akarsz, ettől még nem kell egyetértenek veled.

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    "Kb. bacható a "szabadszoftver" ott, ahol az egész vilagmindenség Microsoft alapokra van felhúzva..."
    Lófaszt.
    --
    ♙♘♗♖♕♔

    Devalválni az alma logót azzal, hogy "akármelyik" nemmenő, nemtrendi bugris megengedheti magának?
    Mintha szuperedzett, szuperjapán, szuperéles kést árulnának úgy, mintha csak vágásra alkalmas szerszám volna szuperság nélkül.
    Nem lesz ebből baj?

    Túl van misztifikálva ez az Apple-téma. Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy csak nekünk drága, USA-ban egy 329 dollár + áfás iPad a ki nem szarja le kategória a legtöbb helyen. (Btw itthon is 130k HUF körül van az iPad.)

    Abba gondolj bele, hogy az USA-ban egy full online MBA programért elkérnek ~22k USD-t, ehhez egy iPad 329-ért kerekítési hiba. Ha ugyanezt az arányt az én épp aktuális, magyarországi levelező szakom tandíjához mérjük, akkor az iPadnek kb 5000 forintba kellene kerülnie.

    Drága vagy sem _megvenni_, lehet, hogy nem.
    DE amikor egy bőven fizetőképes rajongó mondja azt, hogy ne tovább, az az igazság érdekes teljesebb kibontásához vezet:
    https://www.youtube.com/watch?v=MKJjLwMUPJI

    nézz már széjjel egy kicsit vidéken mondjuk egy kisvárosi iskola számtech termében, hogy kb hol tart a színvonat - na az átlag szegény rétegé is valahol ott, szerinted ott hány apple terméket láttak már életükben? :)

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    Ja hogy nálad az USA nem tartozik bele "az egész vilagmindenség"-be. Ebben az esetben én kérek elnézést.
    --
    ♙♘♗♖♕♔

    Ja, ha te mindent szó szerint veszel és nem érted az iróniát, arról nem én tehetek... ;)
    El van nézve... :)

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    Mindenre? Nekem van 3 darab IP-kamerám, meg van egy MIDI-kontroller, egy tv-box, csak így első blikkre, amikhez ha adsz a meglévő Windows-os eszközzel egyenértékű kezelőszoftvert, akkor nagyon ügyes és okos vagy :-) A kamerák Escam tipusok (stream megtekintése, kamera beállításai, 1, 2, 4, 9, 16, 64, stb. darab kamera képének megjelenítése osztott képernyőn, különböző szintű hozzáférésekkel (ki, mit láthat, rögzíthet, etc), stb.), a MIDI-kontroller egy Roland doboz (XV Editort kéretik mintaként tekinteni), a TV-box egy Amiko eszköz, van neki soros portja, azonkeresztül lehet le/föl töltögetni csatornalistát/beállításokat, illetve a szoftverében szerkezstgetni a kedvenceket és hasonlókat. Talán ez utóbbi az, ahol van esély némi hákolással meg sorps port dumppal eredményt elérni...

    Igen, tudom, mindhárom szoftvert az eszköz birtoklása okán ingyen használhatom. De ettől még nem szabad szoftver, annak ugyanis pont nem az ingyenesség a legfontosabb tulajdonsága.

    És itt el is rugaszkodtunk attól a rétegtől, akinek nincs pénze TC-re. :)

    Egy IP-kamera párezer Ft, egy TV-Box, ha nemakar új tévét venni a DVB-C csatornákhoz olyan tizenpárezerből megvan.
    De elég azt megnézni, hogy Androidos telefról címtár/sms-ek/híváslista mentése és visszatöltése, vagy épp költöztetése egyik telefonról a másikra hogyan oldható meg csak szabad szoftverekkel, nagyjából next-next-finish r=1 usernek is megy módon...

    Bár úgy volna!
    Mármint... sok esetben úgy is van, de nem kell nagyon speciális területre tévedni ahhoz, hogy inkább az legyen a helyzet, hogy mindenre van valami, legtöbbször sok valami -- és az a sok valami funkcióival együtt is csak távolról üldözi azt az 1-2 pénzes, irányadó szoftvert, amit kiváltani lenne hivatott.

    Tegye fel a kezét, aki a tavalyi évet megelőzően utánajárt annak, hogy miután a non-free meg proprietary meg supplementary meg mittoménmégmilyennevű kiegészítő disztribrészekből feltette az mp3 libeket: milyen esetben, hová, milyen módon és mennyit kellett volna csengetnie!

    Ne magadból indulj ki! A hazai felhasználók nagy többsége nem olyan tehetős, mint amilyennek gondolod!
    A környezetemben sok olyan ember él, akinek nem férne bele egy ekkora kiadás, úgyhogy semmi ilyesmit nem gondolok. Nekik FreeCommander -t szoktam telepíteni, de legtöbben jól elvannak az Explorerrel is. Akinek pedig nem gond, hogy más megy otthon mint a munkahelyén, vagy nem dolgozik számítógéppel kap Linux -ot.

    Ha már a szegénység témakörét érintjük, inkább "a digitális esélyegyenlőség" témaköre lenne izgis. Azaz mi kell(ene) ahhoz, hogy valakit ne zárjon ki a digitális világból a szegénység? Talán segíteni kellene a nyílt formátumok terjedését államilag? Vagy az oktatást kellene fejleszteni? Node, mindez nagyon messzire visz a Linux -os TC alternatívák kérdéskörétől, úgyhogy be is fejezem.

    Mindezek mellett fenntartom a véleményem, hogy a TC nem túlárazott.

    Én meg úgy vagyok vele, hogy nem izgat, mennyibe kerül a TC, mint ahogyan az sem, mennyi egy doboz cigaretta. Egész egyszerűen nem érint a kérdés.


    tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
    LOCSEMEGE

    A TC nagyjából minden funkciójára van ingyenes alternatíva, ráadásul nagy részére az átlag usernek nincs is szüksége. A TC nem egy olyan dolog, ami nélkül nem lehet élni, és pláne nem állampolgári jogod, hogy használhasd.

    Ennyi erővel járhatna ingyen autó is mindenkinek, hiszen sokkal kényelmesebb, mint a BKV.

    ..mint ahogy a windows-ra is - osztán mégse jön be a papírforma, igaz? ;)

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    A Windows warezolásával sem értek egyet, ha ez a kérdés. :)

    ez kérdés volt? :) az nyilvánvaló nem értesz egyet (márcsak a brand-policy miatt sem), de attól még ez kishazánkban társadalmilag széleskörűen és konszenzussal elfogadott jelenség.

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    > ez kishazánkban társadalmilag széleskörűen és konszenzussal elfogadott jelenség.

    Ezzel sincs baj, de akkor ne ideologizáljuk meg, hogy ez a rászorulók miatt van, mint fentebb. :)

    nem történt ilyen, ezek csak a száraz tények. :)

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    Igen, magyarországon abszolút az.

    Tudod mi a drága ma Magyarországon, ha az átlagfizetést nézzük? Az energia, az áfa, az üzemanyag, az élelmiszer, a ruházat + a béreket terhelő adók, tehát a mindennapi élet. Na ez a szoftver nem tartozik bele, főleg ha azt vesszük, hogy egyszer kell megvenned.

    Szerintem olyan rétegről beszélünk, akinek nincs is szüksége TC-re, bármennyibe is kerül.

    +1
    Egyébként én ezt a topicot sem igazán értem. Anno én is használtam TC-t, még lehet kerestem is alternatívát mikor ismerkedtem a Linuxal. Viszont hamar rájöttem, hogy semmi szükségem nincs rá. A desktop default filekezelője is megteszi, mert a váltással együtt megszűntek azok a problémák is ami miatt azt használtam.

    Szerintem az.

    Igaz, nem ez a topic témája, de közben sokan drágának tartják a TC-t.
    Windowson van alternatívája a TC-nek, az MC (nem Midnight, hanem Multi
    Commander. TC felhasználóknak megér egy próbát, én TC helyett használom
    és nem találtam olyat ami hiányozna belőle. A beállításokkal el lehet
    szórakozni mire olyan lesz, amilyet szeretne az ember, de utána
    portable módon másolható, és még frissíthető is.

    Nem az a probléma, hogy sokan drágának tartják, hanem hogy van olyan, aki szerint ez "olcsó" és nem érti hogy ez miért gáz...

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    hogy van olyan, aki szerint ez "olcsó" és nem érti hogy ez miért gáz
    Ha rám gondolsz, kicsit vitatkoznék. Sehol sem írtam, hogy olcsó, azt írtam, hogy nem túlárazott. Tudod, ha valamiből a legjobbat szeretnéd, annak ára van. Vannak termékek, pl. az Apple cuccai, amik sokkal többe kerülnek mint amennyivel jobbak a konkurenciánál, ha egyáltalán jobbak. Olyan termékek amik lehetőséget adnak a dicsekvésre a haverok előtt, hogy "látod, nekem ez is belefér". No, ezek túlárazottak, de a TC nem ilyen.

    Mellesleg nem a TC -t olcsónak nevezni gáz. A gáz az, amikor valaki jogtalanul használ egy szoftvert, annak ellenére, hogy tengernyi ingyenes alternatíva van. A "nekem jár, mert mert a fejlesztő szemét kizsákmányoló, túl drágán adja/fáj erre költeni, és amúgy is ki az a hülye aki szoftverért fizet" mentalitás a gáz.

    Az MS Office drága. Nem azért mert sokba kerül, hanem mert amiatt vagy kénytelen használni mert az MS -nek van/volt pénze/hatalma megkenni a megfelelő embereket. Ezer olyan helyzet van, ahol nem engedheted meg magadnak, hogy formátum problémák miatt hátrányba kerülj, hogy nehezebb legyen a te általad megosztott információhoz hozzájutni, mint a versenytársakéhoz (Pl. szeretnél leadni egy önéletrajzot, és nem akarsz az első HR szűrőn kihullani).

    Tisztelettel várom, hogy elmagyarázd amit nem értek, hogy miért drága a TC, illetve, hogy miért gáz nem túlárazottnak nevezni.

    Valóban nem, én kérdeztem rá, hogy így gondolod-e, te pedig láthatóan helyeseltél, hogy igen! :)
    Szerintem az inkább gáz, ha ezen lovagolsz, már csak azért is, mert a társadalom láthatóan nem így gondolja és ebben a jogrend is támogatja. A TC pedig azért drága, mert durván túlárazott.

    --
    "Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
    Népi bölcsesség

    Ez a DC használható CSAK billentyűről olyan tempóval, mint az MC linuxon ill. a TC winen?

    Egyszer régen installtam, láttam (lehet, hogy rosszul), hogy egérhez kötné az egyik kezet, és el is temettem.

    Nekem továbbra se kéne, de ha kezes tud lenni, másnak még ajánlhatom.

    nagyon sokat változott mostanában a dc. Szkriptelni lehet lua-ban. Gombokat csinálhacc a szkriptekből. Gombokhoz gyorsbillentyűt rendelhetsz.
    Ma már tényleg olyan, mint régen a norton. Nem kell belőle kilépni, shellként lehet használni.

    --
    GPLv3-as hozzászólás.

    Köszi!
    Kár, hogy nem használ minden alkalmazás, minden tool más szkriptnyelvet!
    Így alig féltucattal már boldogulni lehet egy átlagos, nem browser-only munkakörnyezetben, ami nagy pazarlás, ha a választható nyelvek számát vesszük.
    ;)

    Simán lehet csak billzetről irányítani. Még ilyen MC/Lynx-féle kurzorbillentyűs mappaváltásokat is be lehet állítani, teljesen egérmentesen is lehet használni.


    „Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

    Köszönöm!

    Én ugyan imádom a MC ksh-ból lopott megoldását és terminálfüggetlenül nyomkodom az ESC-et a funkciókhoz, de már sok éve nem is ajánlottam senkinek ezt a "trükköt". Másrészt akad kolléga, aki winen mágus a TC-vel, de linen behúzott kézifékkel közlekedik. Hátha a DC bátorságot hoz.

    Milyen ksh-ból lopott esc-es trükköt tud az mc? Erre kiváncsi vagyok!

    Maga az ESC kontrollkarakterként kezelését leste el.

    Különböző rendszerek különböző terminálféleségein az mc megszokott funkcióbillentyűi vagy működnek, vagy nem, vagy úgy nem, hogy az Fx billentyűt leütve Fy hajtódik végre: mert a szekvenciák termfüggőek, ráadásul a TERM változóban jelölt xyzterm se mindenhol ugyanazt tudja.

    Itt jön jól az, hogy ha nem F3-at és nem F10-et, hanem az ESC-et, azután a 3-at ill. a 0-át ütjük le, azt az mc F3-ként ill. F10-ként veszi.

    1 hétnyi önszoktatás után eszembe sem jut mást használni.

    Pl. a historylisták ESC + h-ra mindenhol előjönnek, ahol egyáltalán tudja a bináris a historyt.

    Az esc+szám kombót én is ismertem. Az nagyon-nagyon régi trükk.

    Csak az írás alapján, úgy értettem, van valami ksh-specifikus trükk is, azért pislogtam.

    sub

    Én nem ismertem ezt az Esc-es trükköt, ilyen szintű MC utánzást természetesen nem tud a Double Commander, mivel nem mc-klón akar lenni, hanem a Total Commander opensource klónja. Nekem az a bajom az mc-vel, hogy mivel TUI-s, ezért csak fix szélességű karakterekkel tud dolgozni, és keveset tud, plusz szerintem bugos is. Csak akkor használom, ha terminálban, konzolban, SSH-n kell valami gyorsan, és nincs idő vagy mód grafikus felületű progit használni. Arra nagyon jó, de mindennapokban én nem használnám.


    No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

    25 éve használom, 1 konkrét bugot tudok rajta, ami akadályoz, az is 4.6.0-ás verzión és egy kapcsolóval kibekkelhető.

    Az oprendszerrel (bármelyikkel) kapcsolatos munkát sosem tudtam elképzelni máshogy, mint fixed fontokkal.

    A tudásáról elmondható, hogy alapból tényleg nem vetekszik a TC-ével (miközben a TC-be számos funkció azért került be, mert winen nem trivi művelet - pl. egy "split" vagy "combine" miatt rögtön stackoverflowra kapna az egyszeri júzer, linuxon meg legfeljebb csak a legújabb generáció), viszont a tetszőleges shell/egyéb parancsokkal összeeresztve a menu file vagy az extension file személyre szabott tartalmát kb. megszűnnek a határai.

    +1; a GUI-huszároknak elképzelhetetlen, hogy terminálban, csak billentyűzettel mennyivel gyorsabban lehet egy fájlkezelőt használni. Nálam az a természetes, hogy fájlkezelő funkciókhoz is terminált indítok, aztán vagy parancssor, vagy mc, vagy a kettő együtt :-)

    "Látni" mc, "tenni" shell.

    (dupla)

    feliratkozás

    Én évekig használtam (kb 10-15 év...) TC-t meg még az elődjét is a WC-t. Burtál jól tetszett, hogy kétpaneles, (mint annó a norton commander, volvcov commander) meg lehet plug-in-ekkel bővíteni. Most is tetszik, és használom is néha, amikor éppen 1-2-3 havonta párszor, amikor Windows-t bootolok be a gépen.
    De elégedett vagyok a Nautilus-szal, és a Midnight Commander-rel arch linux alatt.
    El is gondolkodtam, hogy kifizetem az egyszeri licenc árát a TC-nek, azt a pénzt simán megéri, főleg ha leosztom 1 évre, vagy azon túlra is. És nem, nem keresem rommá magam, de ha végiggondolom, akkor az a pénz megéri hosszú távra, mert eleve hosszú távú befektetésnek fogom fel, ami idővel sokkal jobban megéri, meg már olyan régóta használom nem legálisan, hogy egy kis anyagi segítség a készítőnek simán megéri, ha már ilyen eszközt fejleszt.

    subs