Magyar vagyok, nem turista

Hozzászólások

nekem csak 5 helyes válaszom van!
mea culpa.. :/
és nem csalni ám emberek!
:))

4. Meglepődtem, azt hittem, rosszabb lesz.

Általában olyanokat kérdeznek az állampolgársági vizsgákon (minden országban, ahol erre rálátásom volt eddig), amit jellemzően az állampolgárok nagy része nem tud.
Mi állampolgársági ismeretek tárgyból a kérdések nagy részét tanultuk még nyolcadik osztályban, de aztán az ilyesmit az emberek nagy része hamar el is felejti.

Aki leírja, hogy "magyarkodni", az magyarellenes.

----
"Kb. egy hónapja elkezdtem írni egy Coelho-emulátort, ami kattintásra generál random Coelho-kompatibilis tartalmat."

6/10, régen érettségiztem, de nem emlékszem hogy ezek szignifikáns kérdések lettek volna
egyébként +1, nem értem h miért szégyen "magyarkodni", minden értelmes országban természetes, hogy az állampolgárok ismerik a történelmet, ez nem szégyen, hanem erény...

A link természetesen egy olyan "kvízre" mutat, ami szándékosan a szívatás végett lett összeállítva.

Másrészt ez a "kvíz" hazug is, mivel az állampolgársági vizsgán ilyen tesztkérdések vannak:

http://www.kormanyhivatal.hu/download/4/c2/00000/alkotmanyos_alapismere…

----
"Kb. egy hónapja elkezdtem írni egy Coelho-emulátort, ami kattintásra generál random Coelho-kompatibilis tartalmat."

Az egy másik kvíz eredménye lenne - szőrszálhasogató kérdésekkel a francia forradalom, Karl Marx élete és munkássága, a nemzetközi munkásmozgalom története, Lukács és Gramsci élete és munkássága, a Frankfurti Iskola tagjainak nézetei, a Szovjetúnió történelme és a gender studies témakörökből.

----
"Kb. egy hónapja elkezdtem írni egy Coelho-emulátort, ami kattintásra generál random Coelho-kompatibilis tartalmat."

Ennel nincs frissebb valtozatod? Csak a 38-as kerdes miatt gondoltam, azota alaptorveny van, meg atneveztek az orszagot, meg egyeb aprosagok.
Egyebkent ennek nagyon nagy reszet tudom, a masik csak 6/10 lett.

--
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess? - Wargames

Az újabb változatban nincs teszt és nincsenek kérdések. 20 tétel van, azokat kérdezik írásbelin és szóbelin is.

alkotmányos alapismeretek vizsga

tételsor

----
"Kb. egy hónapja elkezdtem írni egy Coelho-emulátort, ami kattintásra generál random Coelho-kompatibilis tartalmat."

ilyen szar weboldallal is rég találkoztam már...

Állampolgársági ismeretek...
Bár ahol számok vannak, ott a középső a jó válasz (kvízkérdési ismeret)..

2 - azok is mert ráhibáztam :D
Mindig is utáltam a magyar történelmet, unalmas...

fasza szal lesz ez ugy erzem.

az egyik legszebb, legtomorebb, legheroikusabb tortenelem kiser minket 1000+ evbe suritve. masnak nem volt ennyi tortenelme ketszer ennyi ido alatt sem. mellekszalkent erdemes lenne felfigyelni arra, hogy az elmult 100 ev vilagi tortenelmenek aktiv reszesei voltunk, sot ennek egy reszet itt irtak. emiatt annyira ellentmondasos megitelesu, hogy a komolyabb, tortenelemmel foglalkozo figurak szemeben sem egyertelmu a szerepunk. dehat ha unalmas, akkor nincs mit tenni.

ui melyik allame izgalmas?

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

az, hogy ki mit szeret engem tenyleg hidegen hagy, de a linkelt fikció kanyarban sincs a nemzeted irott tortenelmehez. meg akkor sem, ha kegyesen elfelejtem, hogy utobbihoz a kezdetektol ver tapad es emiatt akar egy idegennek is erdekes lehetne.

vagy epp ezt unod?

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

Mennyire együgyű vagy, hogy te csak ezt az egy videót tudod posztolni minden kommentemhez.
Ez a tipikus megnyilvánulási kényszer!
Huh, Blintuxnak be kéne szólni! Jaj de nem tudok mit kitalálni. De az az Ossianos videó jó lesz, mert.. mert... mert valamit muszáj rá írnom na!

Na akkor most keress valamit a Tankcspdáról, mert Őket jobban szeretem!

az egyik legszebb, legtomorebb, legheroikusabb tortenelem kiser minket 1000+ evbe suritve. masnak nem volt ennyi tortenelme ketszer ennyi ido alatt sem.

ezt jo lenne alatamasztani par dologgal.

Btw. inkabb az anyam szidjak, minthogy blintux-szal egy platformra keruljek, de engem mindig is jobban erdekelt az egyetemes tortenelem, mint a magyar...

Magyar történelemről csak szuperlativuszokban lehet szólni és semmiképp nem lehet unalmasnak értékelni. Lehet h valaki reál érdeklődésű, és úgy általában kevésbé vonza a történelem, de így kiemelve a magyar történelem csak súlyos tévedés v. rosszindulat árán minősíthető unalmasnak.

Jöttek Álmosék, lovagoltak, lűttek, futottak, ütöttek, ittak, megint lűttek, visszalűttek, a visszalüvőknek is visszalűttek, aztán kardoztak kicsit, foglaltak területet, elvesztettek területet, visszafoglaltak területet, újra elvesztettek területet, visszafoglalták az elvesztett visszafoglalt területet, majd lűttek még kicsikét, párszor, ide-oda, és hipp-hopp itt vagyunk 2017-ben.

Hu de izgalmas :D

Nos pl. itt van Michelangelo Naddeo elmélete, aki 10000 éves kontinuitásról beszél. Elképzelése szerint mielőtt Ázsiából idejöttünk volna, már rég itt voltunk és innen mentünk elébb Ázsiába, h aztán onnan visszatérjünk pár ezer év után a Honfoglalásként ismert eseménnyel.
Vagy gondoljuk már el hogy mégis h lehetett azt kivitelezni, hogy egy komplett nép az egyik kontinensről a másikra vonuljon sok ezer km-en keresztül gyerekestül-öregestül-mindenestül akár ellenséges terepen? Mondjuk most a Szlovákokat kéne átpaterolni Mongóliába. A mai logisztikával is megoldhatatlan feladat. Vannak tapasztalatok amikor az I. világháborúban a keleti frontról a nyugati frontra szállítottak át csapatokat vonatokkal, hogy micsoda elképesztő logisztikát jelentett a szállítás, élelmezés, táborozás megszervezése. Mindez infrastruktúra, térképek, rádió és egyéb civilizációs vívmányok használatával, amik eleinknek egyáltalán nem álltak rendelkezésre. Hogy tudták mégis kivitelezni? Ez nem érdekes?

Szerinted mit jelent az h nomád? Nem tudom, h mi példa nélküli, de ha nomád alatt az érted, hogy tömegesen vonuló állatokat (pl. mint indiánok a bölénycsordákat) kísérve azokból zsákmányt ejtő, vadászó embercsoport, akkor az sántít, h az ilyen vadászatokra kevésbé valószínű h az öregeket, meg a gyereket igénybe vették volna. Az is kérdéses, h a vázolt értelemben használt nomád kifejezés alkalmazható lenne-e a magyarokra? Az állattartás, legeltetés és a vadon élő állatok kísérése eltérő tevékenység.

Hát én úgy tanultam, hogy a nomád azt jelenti, hogy nem letelepedett.

Pl. nincs kőháza, nincs földje, amit megművel, hanem sátorban lakik, állatokat tenyészt. Amikor mondjuk a jószág lelegelte a füvet, vagy megunta a kilátást / szomszédot / időjárást, vagy valami miatt kellemetlen az eddigi hely (pl. fenyegeti őket valami másik nép) akkor sátrat bont, és az állatokkal és az emberekkel odébb áll. Vonulnak egy kicsit, aztán amikor megtetszik egy hely, akkor ott sátrat vernek, az állatokat meg kicsapják legelni.

Ez így kb. OK. Szokták használni nomád pásztor kifejezést. Mondjuk erősen idealizáltnak tűnik az elképzelés, h legelő az a senki földje volt, ahol csak úgy meg lehetett állni, ha úgy hozta a kedv. Azt veszi be kicsit nehezen a pocim, h ha a Honfoglalás előtt ilyen nomád pásztorok voltunk, akkor ez azt jelenti, h a Honfoglalással ezzel az életformával is felhagytunk volna és helyette megtanultunk kertészkedni :) Még ha hozzá vesszük a kereszténység felvételét is, akkor már azért mégiscsak túl sok itt a változás (költözés, életforma, vallás). Nehéz elképzelni. Inkább valószínű, h a földművelés mégiscsak része lehetett már a korábbi életformának is. És ami eltérő lehetett a rénszarvasok észak-déli vonulását követő nomád életmódtól. Bár ez egy lehetséges kapocs az északi népek felé és a szókeveredéshez.

Egyrészt nem egyik napról a másikra történnek az ilyen változások. Másrészt jóval kevesebb emberről beszélünk, mint manapság. És még az is elképzelhető - bár tudom, manapság elég nehéz - hogy földeknek ne legyen tulajdonosa. Valószínűleg a honfoglalók sem voltak olyan barbárok és nem mészároltak le mindenkit, akik már itt éltek, hanem integrálódtak és megtanulták tőlük a letelepedett életmódot. De ezt csak tippelem, nem éltem akkor és történész sem vagyok.

Ave, Saabi.

A honfoglalas meg a keresztenyseg felvetele kozott eltelt bo 100 ev. Annyi ido alatt azert sokminden tud valtozni. Vagy te azt akarod mondani, hogy a Linux az ezereves magyar kultura resze, mert hat az nem lehet, hogy mindenfele gyokerek nelkul ennyien kezdtek itt Linuxozni az elmult 20 evben...

Nem olyan volt a világ, mint most. Sok volt a senki földje.

Akkoriban a föld népessége jóval alacsonyabb volt, mint most (az egész bolygón olyan 300-400 millió körül). Sok volt a lakatlan terület. Az országok sem úgy értek össze, mint most, hogy sűrűn lakott terület, határ, másik ország sűrűn lakott területe, hanem volt valami lakott terület, aztán volt a lakatlan gyepű, aztán egyszer csak a másik ország lakott területe.

A nagy füves pusztákon (amit kontinenstől függően hívhatunk sztyeppének, pampának, prérinek, vagy kinek hogy tetszik), nomád törzsek éltek. Bárhová mehettek, ahol épp nem tanyázott másik törzs. Bizonyára néha jól össze is akaszkodtak, az egyik el akarta venni a másik területét, állatait, asszonyait, stb. Néha sikerült, máskor nem.

Fogalmam sincs, hogy hol és mikor tanulták meg a magyarok a földművelést. El tudom képzelni azt is, hogy a Kárpát medencében, ahol már nem nagyon lehetett vándorolni, meg azt is el tudom képzelni, hogy megismerkedtek vele valamikor korábban már.

De azt feltételezem, ha korábban volt földművelés, az valószínű csak kiegészítő dolog lehetett az állattartás, vadászat, gyümölcsszedés mellett. Pl. gabonát termelhettek abraknak, ilyesmi.

Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy egy főleg állattenyésztő nép aratás után szedje a sátorfáját, és a következő vetésig hónapokon át valahová máshová vonul, ha a korábbi helyen pl. valami igen harcias szomszéd folyton piszkálja, lopkodja az állatokat, stb.

"Hogy tudták mégis kivitelezni? "
Talán úgy, hogy nem két nap alatt csinálták, hanem hosszú évek alatt. Ráértek. Magyarország mai területét sem 2 nap alatt hódították meg, a Dunántúlra csak jó pár évvel a vereckei bevonulás után jutottak.
Az első világháborúban a logisztika meg hetek alatt zajlott, nem évek alatt, és nem is százezeres nagyságú katonát vittek, hanem milliós nagyságút (a szerbek elleni 1914-es csatákban több katona halt meg egy hónap alatt, mint a magyarok komplett hadereje a honfoglaláskor).
Így tudták kivitelezni.
A szlovákok átpaterolása sem megoldhatatlan feladat a honfoglaláskori logisztikával, ha van rá 20 év.

Hadászati szempontból nem lenne előnyös a hosszú vonulási idő. A ellenséges csapatokkal szemben biztosítani kellett az útvonalat. És más szempontok is vannak: pl. élelmiszer készletek. A vonulás alatt nyilván nem lehetett mezőgazdasági munkát végezni. Úgy kellett megszervezni, h mire a korábban felhalmozott készletek kimerülnek, addigra már az új helyen legyen termés. Akkoriban még nem volt Tesco, ahová betérhettek vásárolni. Enni meg kell.

Mondjuk ha a mostani migráns vándorlást elemezzük, akkor az embercsempészek, jogvédők és a balliba politikusok szervezésében nagyságrendileg hasonló embertömeg mozogott az elmúlt másfél évben, használva a modern közlekedési lehetőségeket, infrastruktúrákat. De, ami nagyon lényeges körülmény, h eleink oly módon költöztek át az óhazából a Kárpát Medencébe, hogy előtte is, utána is és közben is önfenntartók maradtak. Míg a mostani migránsok egyáltalán nem azok, róluk gondoskodni kell.
És akkor arra még nem is reagáltam, hogy a Honfoglalás olyan esemény amelyre 1100 év távlatából is méltán büszkék lehetünk, míg a migráns sáskahad aligha fogja történelmének dicső lapjain emlegetni a jelenkori történéseket.

Úgy tanultam, hogy a növénytermesztés nagy tételben nem a nomádok jellemzője. Inkább állattenyésztéssel foglalkoztak, lévén az mobilabban űzhető foglalkozás. Mondjuk sosem voltam nomád, de szerintem ne úgy képzeld el, hogy éjjel-nappal lovon ültek és csak szarni álltak meg naponta kétszer. Nekem valószínűbbnek tűnik, hogy egy-két évre telepedtek le valahol, majd amikor a csordák lelegeltek mindent, továbbálltak. Ezalatt az egy-két év alatt meg pár haszonnövényt fel lehet nevelni.

Ave, Saabi.

EEeeeeeeeeeee...Azt kérded milyen történelmi tényekkel van alátámasztva egy - legalábbis részben - történelem előtti korszak, mindezt azután h Te voltál szíves a hihető és a valószínűsíthető fogalmakkal operálni? Nem vagy Te egy kicsit kapdbeaf@szom? ;-D

Történelmi tényekkel nincs alátámasztva. Kulturális és genetikai összefüggésekre hivatkozik. De nem vagyok a szóvivője, ha érdekel majd utána nézel. Még csak azt sem állítom, h kritikátlanul elfogadom amit előad.

Amit tudok, h a nekem tanított történelem manipulált volt. És ez tetten érhető: pl. dicsőséges hadjáratok helyett un. "kalandozáskoról" szóltak. Koncepció volt, h eleinket minél primitívebbnek, alávalóbbnak állítsák be ezáltal torzítva a nemzettudatot. Miközben ezek az állítólagos primitív lények Európa egyik legélhetőbb területén országot alapítottak, ami 1100 év óta áll. Hát ez nem éppen olyan dolog amit primitívséggel lehetne jellemezni.
A másik amit tudok, h a történelem "tudomány" sokat köszönhet az olyan hóbortos amatőröknek, akik szilárdan hittek meggyőződésükben és szembe mentek a politikával, szakmai gőggel átitatott "hivatalos" történetírással. Schliemann is csak bolond amatőr volt, amíg ki nem ásta Tróját. Vagy mondhatok közelebbi példát is, dr. Lánszki Imre, aki egyike azon lelkes amatőr kutatóknak, akik a Pilisben keresik Fehérvárt és Sicambriát. Mégha téved is Lánszki a helyet illetően (szerintem igen) akkor is elvitathatatlan érdeme, h a Fehérvárral kapcsolatos probléma a közbeszéd része lett és a képzett tudós urak is kénytelen-kelletlen leereszkedtek vitázni.
Naddeot is ilyen figurának képzelem. És nem kizárt h Te is hallottál már a - tőle független - Kettős Honfoglalás elméletéről. Vagyis más is jutott már arra következtetésre, h 896-ban bejövő magyarok itt nem csak ellent találtak, hanem részben magyarokat is.

Amúgy nyilvánvaló, hogy teljes képtelenség a honfoglalás elmélete ha azt szeretnénk feltételezni, hogy a Kárpát-medence előző lakói ellenségként fogadták Árpád seregeit, nem pedig szövetségesként. De mivel ezt tanították, úgysem fogja megérteni a többség.

Azért szerintem ennyire nem kéne ironikusan hozzáállni ehhez az elmélethez sem, csak mert nem ez a mainstream.

Természetesen lehet és kell is a szkepticizmus, de azért kapásból hülyének kikiáltani azt, aki mást mond, mint azok a tudósok, akiknek szintén csak elméleteik vannak, hát hogy is mondjam, nem éppen bölcs dolog. Végtelen eset volt már a történelemben, amikor a mainstream szemlesütve volt kénytelen visszavonulni, mert kiderült, hogy addig ők csináltak hülyét saját magukból, és már ma is őket tartjuk hülyének...

Lehet, és szükséges is a szkepticizmus, de az élből elutasítás épp olyan ostobaság, mint az ellenkezője!!! Főleg olyan dolog esetén, ahol a mainstream is csak elméletekből táplálkozik, és nem hajlandó vizsgálódni, sőt tudni sem akar olyan leletekről, ami nem fér bele az elméletébe.

Nem az a lényeg, hogy mást mond, hanem azt, hogy nem tudja alátámasztani tényekkel. A tudományban mindenki azt mond, amit csak akar, teljesen ellentmondhat mindennek, amit addig tudtunk, ha alá tudja támasztani tényekkel. A történettudománynak, a fizikának, az orvostudománynak mind-mind megvan a módszertana, amit be kell tartani ahhoz, hogy komolyan vegyenek.
Amíg ezt valaki nem tartja be, és csak erőlteti, hogy márpedig neki igaza van, és a többiek elnyomják, azt jogosan ki lehet nevetni.
Másrészt fel kéne fogniuk azt, hogy aki állít, az bizonyít, nem pedig az ellenfele cáfol. Alap dolog ez.

Világos, és ez így helyes!
Csak éppen az a baj, hogy a jelenlegi mainstream elméletre sincsenek egyértelmű bizonyítékok, csak közvetettek és elméletek. Például a finn-ugor rokonság, hun rokonság, őshaza helye. Jelenleg ott tartunk, hogy elméleteket tényként fektetett le a tudomány, és hallani sem akarnak másról, még akkor sem, ha pl Kínában, Mongóliában találnak egy egész várost, nem mennek el megnézni, mert annak nem lehet köze a már tényként lefektetett elmélethez!

A finnugor az NYELVrokonság, azt nem a történészek, hanem a nyelvészek tudománya és nyelvészetileg kell cáfolni.
A hun rokonságra semmilyen bizonyíték nincs, ezért sem elfogadott elmélet.

A tudomány nem elméleteket fektet le tényként, hanem tényeket magyaráz meg elméletekkel és más tényekkel támaszt alá. Ne keverjük a dolgokat.
A tudományos elméletek nem tények, nem megtörtént eseményeket, vagy kísérleteket tekintenek tényként, hanem magyarázni, leírni akarják a tényeket: régészeti leleteket, vagy éppen LHC-s méréseket.
"ha pl Kínában, Mongóliában találnak egy egész várost, nem mennek el megnézni, mert annak nem lehet köze a már tényként lefektetett elmélethez!" Nem ezért nem mennek el, hanem mert nincs rá forrás.
Minden tudás számára az a legnagyobb lehetőség és erény, ha tényleg meg tud cáfolni minden addigi eredményt, és tényekkel alátámasztva meg tudja mutatni, hogy az ő elmélete jobban leírja a valóságot. Ez sokkal nagyobb dolog, mint az, hogy a meglévő elméleteket reszelgetik.

A tudományos kutatás logikája, szakterületi módszertanok érdekes és fontos téma általánosságban, de azért előfordulhat h pusztán a józan ész elengedő a helyzet megértéséhez, anélkül h módszertani köröket futnánk.
A sztori röviden: Már régebben felmerült, h a koronázási városként ismert Fehérvárról készült középkori rézmetszeteken ábrázolt város nem feletethető meg Székesfehérvárnak. Később lelkes amatőr kutatók arra jutottak, h Fehérvárnak valahol a Pilis hegységben kellett lennie. Ráadásul a közelében kell lennie Ős-Budának, Sicambrianak és feltehetőn Attila és Árpád sírjának is. Több hely is felmerült, Sashegyi és Szörényi Levente szerint a Holdvilág Árok lehet a temetkezési hely. Mások Csillaghegy vagy Budakalász környékére tették voksukat. A bizonyítékok részben azon középkori metszettek, amiket külföldi rézmetszők készítettek és amiken a városon kívül a környező hegyek is látszanak (mint tudjuk Székesfehérvár sík területen fekszik és nincsenek hegyek körülötte). A hegyek körvonala alkalmas arra, h azonosítsuk a helyet. Bár a kutatók erősen állították, h hegyek pont ráilleszthetők arra helyre amit ők favorizáltak, de kb öt perc szemlélődés után mindenki csak legyintett, h nagyon meg kéne erőszakolni az ábrát ahhoz h stimmeljen. Itt aztán becsatlakozott egy 'hivatalos' történész is, aki jött módszertanaival és a forráskritikát kezdte emlegetni. Vagyis h miért értelmezik fényképként a rézmetszeteket, amikor azok stilizált ábrázolások pusztán, a készítőjük nem is járt Magyarországon, ráadásul más városokról készült metszetein hasonló hegyek láthatók. Patt. Aztán történt h egy új kutató került a képbe, aki egyébként pecázni szokott a Dunán és ránézésre megmondta, h hol van olyan látványa a hegyeknek ami a rajzokon látszik. És neki igaza lett. Mert kurvára stimmelnek hegyek vonulatai. Meglett az a pont is ahol a rézmetsző állt.
Na most akkor mi is van a forráskritikával? Teljesen mindegy h itt járt-e a rézmetsző vagy valakiről másolta pusztán, a rajz és a látvány stimmel ez kibaszott erős bizonyíték, véletlenül nem fordulhat elő. (több rajzról is szó van). Ezek alapján Sicambria Búbánatvölgyben, Ős-Buda a Szamár Hegyen és Fehérvár a mai Szlovákia területén a Garam torkolatának közelében volt. Ha ez tényleg így van és igaz, akkor itt elég sokminden borul a történelemből. Vannak romok a kérdéses területeken. Fehérvárt viszont földel tették egyenlővé. Konkrétan szántóföld van most a helyén az egyház tulajdonában.
Erről az egészről a történészek hallani sem akarnak. A kutatók fordultak már mindenhova, múzeumokhoz, hivatalokhoz de szóba sem állnak velük.
Ennyi dióhéjban. Persze azt i megérti az ember, h nem kell minden holdkóros elméletét cáfolnia a hivatalos tudománynak, de módszertan ide vagy oda, józan ésszel ez helyzet már eléri azt a szintet amire illene reagálnia.

Hát, az a helyzet, hogy egyértelműen nem 100%-ban utasítom el, de azért nagy a szkepticizmus.
Azt azért hülyeségnek tartom, hogy kizárólagosan egy konkrét nép jött volna egy másik bolygóról, a többi meg itt volt, ennek nincs értelme, már csak a szinte teljes genetikai hasonlóság miatt sem.
Azt se hiszem, hogy kizárólag az emberek jöttek volna más bolygóról, mert ahhoz is túl sok a hasonlóság, még a növényekkel is, nemhogy az állatokkal.
Viszont az élet kialakulása, fajok sokszínűsége azért igen elgondolkodtató. Az evolúciós elméletnek azért van igen sok eddig megválaszolatlan kérdése. Nem állítom, hogy más bolygóról jött akárkik indították itt be az életet, de azért nem is tartom teljesen kizártnak.
Meg azért elég sok tárgy, esemény van a régmúltból, amiről a mainstream nem nagyon szeret beszélni, vagy egyszerűen rámondják, hogy vallási segédeszköz. Ez azért engem nem nyugtat meg teljesen, de azért azt se mondom, hogy tuti UFÓkok, de azt se, hogy "hülye vagy, az lehetetlen". Mert miért lenne lehetetlen!? Esetleg csak elképzelhetetlen, vagy nehezen elképzelhető.

Szoval elmeletek. Ertem. Hat akkor elmelkedjunk tovabb.
Egyetertek viszont azzal, amit a manipulalt tortenelemmel kapcsolatban irtal. Nekem pl. a hatamon felall a szor, ha valaki elkezd a magyar-finn nyelvrokonsagrol beszelni. Szerintem ez egy oriasi hulyeseg, persze nem vagyok se nyelvesz, se nyelvkutato, se tortenesz, de aki hasonlosagot vel felfedezni a magyar es finn nyelv kozott, az egyszeruen hulye. Fogalmam sincs mire alapozzak ezt, persze mint irtam, nem vagyok se nyelvesz, stb.

______________________
Arnold Schwarzenegger movie quote of the day

"ez egy oriasi hulyeseg, persze nem vagyok se nyelvesz, se nyelvkutato,"
"Fogalmam sincs mire alapozzak ezt"

Talán iratkozz be egy nyelvészeti egyetemi szakra, és akkor megtudod. Hogy megsúgjam: nem a szavak a fontosak (a legtöbb szavunk szláv eredetű), hanem a nyelvtanunk meg még jópár más dolog.

Amit itt Zoli felvazolt (manipulalt tortenelem es beidegzodott "tenyek") szerintem igaz a magyar nyelvvel kapcsolatos dolgokra is. Valahol olvastam regebben, hogy annak idejen ez a finn-magyar nyelvrokonsag tenykent lett beallitva, igy ez az elfogadott norma. Aztan jottek ujabb elmeletek, amiket termeszetesen lesoportek az asztalrol, mert ellenkezett a "tenyekkel".
Se idom, se kedvem nyelvesznek lenni, igaz, jomagam folyekonyan beszelek negyet is beloluk, csak azt akartam kiemelni, hogy nem kell szentiraskent tekinteni arra, hogy marpedig a magyar-finn nyelvrokonsag szent es serthetetlen "teny".

______________________
Arnold Schwarzenegger movie quote of the day

A tudomány nem is tekint rá szentírásként, de nyugodtan meg lehet cáfolni, ami a fontos: be kell tartani ugyanazokat a módszereket, és eszközöket, mint amit a nyelvtudomány használ. Tessék elvégezni egy nyelvészeti iskolát, ott meg lehet tanulni a nyelvészet módszereit. Majd meg lehet cáfolni mindenkit, az lenne a legnagyobb tudományos eredmény.
Miért nem vállalkozik erre senki?

Akkor fognak komolynak venni bárkit is, ha a nyelvészeket a saját tudományukon belülről győzi meg az igazságról, nem pedig így:
http://mindmeghalunk.com/tag/nyelvesz/

Fogalmam sincs mire alapozzak ezt, persze mint irtam, nem vagyok se nyelvesz, stb.

Már a gimnáziumi nyelvtankönyv is elég jól leírja, hogy hogyan működik a nyelvek rokonságának kutatása, és azt is, hogy milyen tények mutatnak arra, hogy a magyar és a finn egy nyelvcsaládba tartozik (amit mostanában uráli nyelvcsaládnak hívnak).

Ha édrekelne a téma, utána tudnál nézni. Ha nem akarsz röviden itt van pár apróság, amire emlékszem:
Két dolgot vizsgálnak: hasonlóságot, és eltéréseket.
Durván: ha hasonlít ez vagy az, az lehetséges kapcsolatot mutat a nyelvek között. Ha eltér valami, az azt valószínűsíti, hogy nincs kapcsolat.
Ezt kell az ismert történelemmel és statisztikával együtt vizsgálni, és ez alapján lehet valamiféle következtetést levonni.

Pár gyors példa:
- egyező szavak: Vagy együtt éltünk egy néppel valahol (Kárpát-medencében szláv, török, német, korábban máshol mások), vagy egy közös korábbi nyelvből megmaradt szavak. Itt vigyázni kell, ne vezessenek meg azok az átvett szavak, amik nem a korábbi nyelvből származnak.
- eltérő szavak: ha pl. az összes indoeurópai nyelvben a számok, meg pár hasonló régi kulcsszó nagyon hasonló, de a miénkben teljesen eltér, akkor várhatóan a miénk nem indoeurópai nyelv.
- nyelvtani szabályok, hangsúlyozás, nyelv ritmusa, a nyelv logikája - ebből is vannak régi és átvett dolgok. Ezt is vizsgálnják.

Én nem vagyok nyelvész, de ha a nyelvészek úgy gondolják, hogy a magyar finnugor nyelv, akkor bizonyára elég sok olyan dolgot találtak, ami ezt alátámasztja, és kevés olyan dolgot, ami cáfolja.

Természetesen nem arról van szól, hogy ugyanaz a két nyelv, hiszen kb. 3000 év eltelt azóta, amióta az elmélet szerint egy közös nyelvet beszélt több népcsoport az Urál hegység környékén, amiből aztán kialakult a finn is és a magyar is, többek között.

A nyelvészekről annyit, hogy van a lapát szavunk. Szerintem aki magyarul gondolkodik, az érzi, hogy a lapos, lapály, lapít, lapul, lappang, lap szóbokrunk része a lapát szó. Ha rákeresel egy etimológiai szótárban, akkor meg fogod tudni, hogy szláv eredetű a lapát szavunk.

Ez csak egy példa, ha utánanézel van ilyenből egy rakás. A lényeg, hogy a magyar nyelvnek van egy belső logikája, ami szerint az ősi szavainkat alkottuk. És ez a logika a mai napig is érthető, érezhető a nyelvünkben. Erre jönnek a nyelvészeink és kitalálják, hogy a szóbokrunk egyik eleme görög, a másik szlovák, a harmadik meg finnugor eredetű. Erre kérdem én, hogy akkor most ugorjak, vagy fingjak?

"Szerintem aki magyarul gondolkodik, az érzi, hogy "
A tudomány az nem érzésre megy,
Érezzük azt is, hogy ha elgurítunk egy golyót, akkor az meg fog állni - de hát ez szöges ellentétben van Newton első törvényével.
Arkhimédesz mondta, hogy a mozgáshoz erő kell.
Newton meg felismerte, hogy Arkhimédesz tévedett, nem a mozgáshoz, hanem a mozgásállapot megváltozásához kell erő.
De Newton is tévedett, amikor azt mondta, létezik abszolút tér és idő.
Einstein megmutatta, hogy teljesen más mennyiségek az abszolútok, a tér és idő önmagában nem az.

A nyelvészek nem kitalálják a dolgokat, hanem kikutatják. Kicsit több dolgot végeznek, mint amikor azt mondod, hogy "szerintem érzésre ez van".

A szóbokrokhoz is van hozzátenni valód?

A fizika sokkal közelebb van ahhoz, hogy kísérletekkel közvetlenül igazolható legyen, mint a társadalomtudományok (történelem, nyelvészet, stb). Éppen ezért hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy hasonló korrektséggel dolgoznak ők is - hiszen azt is tudománynak nevezik - tehát ugyanaz, nem? Nem, nem ugyanaz. A múlton nem lehet kísérleteket végezni. A múltat el lehet hazudni. Tényeket meg lehet semmisíteni. A tudomány tekintélyének segítségével hülyeségeket is be lehet juttatni a köztudatba.

Ezért hoztam fel a genderes példát. A vak is látja, hogy a fiú és a lánygyerekek érdeklődése ösztönösen eltér. A genderesek mégis "bebizonyítják", hogy egyformák. Ugyanannyira érdeklődnek a fiú- és lánybabák a játékfegyverek és a játékbabák iránt. Mielőtt azzal jönnél, hogy akkor biztosan igazuk is van, megsúgom, hogy a "rendes" tudományon belül van olyan aki szerint különböznek. Tehát nincs konszenzus! De ha alapítanak egy tanszéket az ELTE-n, akkor nehogy azt hidd, hogy ki fogják elemezni, hogy vajon melyiknek lehet igaza! A tanszék vezetőjének hite szerinti változatot fogják tanítani, a másikat meg sarlatánnak kikiáltják és kész. Azt fogják tanítani, hogy konszenzus van. Aki nem áll be a konszenzusba, azt kirúgják és kész. Nem cáfolják az elméletét (egzaktul nem is lehet, mivel ez nem fizika), hanem kiközösítik és kész. Ha elég nagy a politikai hátszele, akkor a köztudatba is beépül előbb utóbb, és akkor már mindneki körömszakadtáig védeni fogja akár a hülyeséget is.

Ugyanez van a nyelvészettel is. A hivatalosan elfogadott álláspontnak van egy rakás gyengesége. Például a megerőszakolással ráhúzható egyező szavak száma a finnel nem több, mint amit más nyelvekkel ki lehet mutatni. Van egy rakás egyéb nyelvrokonsági elmélet is, amik minden tekintetben versenyre kelhetnek a finnugor elmélettel. Mégis a megkövülés miatt (tekintélyre hivatkozás, közvélekedésre hivatkozás) ezt az egyetlent gondolod elfogadhatónak, és mindenki, aki megkérdőjelezi az csak hülye lehet.

http://hup.hu/node/152024#comment-2067278

Ez nekem eleg durva volt. Hallgass bele, hogy van finnul, hogy money exchange :) Fogalmam sincs a magyarazatrol, de nagyon erdekes.

Viszont a tobbivel egyetertek, a magyar szokepzes az valami fantasztikus dolog, es jo lenne tovabb kutatni es letisztazni, hogy akkor vegulis ki es honnan es mit es mikor...

Ezzel az érvvel, meg azzal a hasonlóval, hogy az Osztrákok kitaláltak egy alantasabb történelmet, rokonságot, akármit a magyaroknak, csak az a bajom, hogy nem az ELTE, vagy MTA, vagy akármi az egyetlen hely, ahol az ilyesmit kutatják.

Mondhat bármit az ELTE tanszékvezetője, ha az összes többi ország összes többi tudományos akadémiája ellenkező véleményen van, akkor esélyes, hogy nem a többi a hülye.

És ugyanígy, ha nekem nem tetszik az, amit az MTA, ELTE, Orbán Viktor, vagy a szomszéd történelemtanárnő gondol, akkor ugyan gondolhatom azt, hogy ők a hülyék, de ha a nemzetközi kutatók mind ugyanúgy gondolják, akkor lehet, hogy mégis én vagyok.

Más a kérdés, ha nincs egyhang. Ha mondjuk az osztrákok és mi, magyarok úgy tartanánk, hogy a magyar finnugor nyelv, de nemzetközileg a finnek, az oroszok, az angolok, a németek, a hottentották mind össze-vissza más véleményen lennének, akkor bizony lehetne nyugodtan erősködni, hogy talán te gondolod jól és a többiek nem.

Attól, hogy valami neked nehézséget okoz, és nem tudsz más kapcsolatról, attól még az létezhet. A te ismereteid hiánya nem jelenti azt, hogy ezek a kapcsolatok a valóságban nincsenek.
Tanulj, és megtudod, mi a nyelvrokonság, hogyan dolgoznak a nyelvészek, mi alapján következtetnek stb.

asch hozzaszolo tokeletesen leirta hogy mi a baj ezekkel a "tudomanyos tenyekkel". Olvasd el, itt van par hozzaszolassal feljebb, pont Neked cimezve.
Apropo, a tudomany annyiszor tevedett a tortenelem soran, hogy napokig sorolni lehetne. Ha szerinted a magyar meg finn nyelvek rokonsagban allnak egymassal, akkor az a Te velemenyed, elfogadod ami tenykent van beallitva. Nincs ezzel semmi baj, csak ne probald meg ugy eladni, hogy csakis az az egyetlen igaz teoria.
Ismetlem, nem vagyok nyelvesz, de volt szerencsem nyelveket tanulni e rovid eletem folyaman, mint mar emlitettem, 4-et sikerult folyekonyan megtanulnom es plusz kettot konyhanyelven. Es igen, hasonlosagokat veltem felfedezni az un. latin alapu nyelvek kozott es a german eredetu nyelvek kozott. A magyar-finn? Hat...
De az is lehet igazad van, mivel finnul nem tanultam. Lehet ha tanulnek, megvaltozna a velemenyem. Addis is engedelmeddel, nem erdekel hogy a "nyelvtudosok" mit allapitottak meg, en nem fogadom el a finn-magyar nyelvrokonsag elmeletet.

______________________
Arnold Schwarzenegger movie quote of the day

Fordítsunk a mondatokon egyet :)

en nem fogadom el a finn-magyar nyelvrokonsag elmeletet

az a Te velemenyed... Nincs ezzel semmi baj, csak ne probald meg ugy eladni, hogy csakis az az egyetlen igaz teoria.

Bocs, hadd trollkodjak egy kicsit:
"aki hasonlosagot vel felfedezni a magyar es finn nyelv kozott, az egyszeruen hulye. Fogalmam sincs mire alapozzak ezt"
vs.
"finnul nem tanultam. Lehet ha tanulnek, megvaltozna a velemenyem."

Nem akarok beleszállni a finnugor-török-janicsár-szíriusz-karakószörcsögi nyelvcsaládok vitájába (nemigen értek ezekhez), csak hirtelen feltűnt ez a furcsaság a hozzászólásaidban.

En nem probalom beallitani igazkent az ellenkezojet. Az hogy nem fogadom el a finn-magyar nyelvrokonsagot, nem azt jelenti, hogy az az igaz. Ellenben persicsb szerint szoba se johet mas elmelet, csak amit a nyelveszek megallapitottak. O szentiraskent tekint ra, szerinte mas elmelet nem lehet igaz. Holott pont O hozott fel peldakat arra, hogy a tudomany bizony tevedhet.

______________________
Arnold Schwarzenegger movie quote of the day

En nem probalom beallitani igazkent az ellenkezojet.

Ki hülyézte le azt, aki bármi hasonlóságot vél felfedezni a finn és a magyar nyelv között (miközben nem is tud finnül)? Ki győzködi a másikat, hogy a finn-magyar nyelvrokonság nem igaz?

O szentiraskent tekint ra, szerinte mas elmelet nem lehet igaz.

Te pedig itt közlöd a saját szentírásodat:

Valahol olvastam regebben, hogy annak idejen ez a finn-magyar nyelvrokonsag tenykent lett beallitva, igy ez az elfogadott norma. Aztan jottek ujabb elmeletek, amiket termeszetesen lesoportek az asztalrol, mert ellenkezett a "tenyekkel".

Miért is jobb/igazabb a te "szentírásod" bárki másénál? :)

Nekem mindegy, ki mit hisz/gondol, csak ez az ellentmondásosság tűnt fel.

Rendben, akkor lezarom a temat, nincs se idom, se kedvem itt kardoskodni. Annyira azert tenyleg nem erdekel a dolog. Szoval, a magyar-finn nyelvrokonsag tudomanyos tenyekre alapozva, igaz. Minden mas elmelet csak spekulacio.
Lehet rosszul jott at az egesz, rosszul fogalmaztam. Csak arra probaltam ravetiteni, hogy vannak mas elmeletek a dologgal kapcsolatban, noha azok azonnal le vannak soporve az asztalrol.

______________________
Arnold Schwarzenegger movie quote of the day

Nem akarok senkit se cáfolni, se meggyőzni, csak a hozzászólásaid közötti következetlenség tűnt fel (azt mondod, mindegyik csak teória, viszont a tieddel ellentétes véleményt vallókat lehülyézed - miközben bevallottan se finnül nem tudsz, se a témához nem értesz; a te olvasmányélményeid hitelesek, míg a másé nem).
Na, mindegy, písz, meg minden :)

"Ellenben persicsb szerint szoba se johet mas elmelet, csak amit a nyelveszek megallapitottak. "
Ilyet nem allitottam. Azt allitottam, hogy a nyelveszek altal megadott tudomanyos allitas igazsagat meg lehet cafolni, azonban csak azokkal a modszerekkel, ahogy a nyelveszek azt a tudomanyos allitast megtettek. Az, hogy ki mit fogad el megerzesbol, az nem ez a modszer.
A tudomany tevedhet, azonban a tevedeset pont a tudomanyos modszer hasznalataval lehet kideriteni, es cafolni az eddigi tudomanyos allitast.
Attol, hogy a tudomany tevedHET, meg nem jelenti azt, hogy teved. Be kell bizonyitani, hogy teved. Pont ez a tudomanyos modszer lenyege. Csak eppen az nem bizonyitas, hogy "hat en ezt nem tudom elkepzelni".

"Addis is engedelmeddel, nem erdekel hogy a "nyelvtudosok" mit allapitottak meg, en nem fogadom el a finn-magyar nyelvrokonsag elmeletet."
Az, hogy te mit fogadsz el, a tudomanyos tenyek pont leszarjak. Gondolhatod azt is, hogy gravitacio nincs, vagy eppen azt, hogy a Nap kering a Fold korul, de attol az meg nem lesz igaz.
Ha meg akarod cafolni a finn-magyar nyelvrokonsagi elmeletet, akkor a kutatokat tessek megcafolni a sajat tudomanyos modszereik szerint, mutasd meg az erveleseikben a hibat. Mert nem csak annyibol all am a dolog, hogy "- Te Jani, szerintem a finn meg a magyar nyelv rokonok, oke? - Oke Pisti.".
Nyugodtan meg lehet cafolni a tudosokat, hogy a magyar nyelv nem rokon a finn nyelvvel, hajra. Barki szivesen latja a cafolatot (en is), mert akkor rajohetunk, hogy eddig becsaptuk magunkat es mas az igazsag. Hajra, tessek a nyelveszek modszerevel legyozni a nyelveszeket.
Az nem modszer, hogy "marpedig nem ugy van, mert en nem ugy gondolom". Tessek a tudomany szabalyai szerint eljarni.
A tudomanynak nem az allitasai a lenyege (barmelyik allitas lehet cafolhato, sot, csak az a tudomanyos allitas, ami cafolhato), hanem a tudomany modszere. Ugy lehet csak tudomanyos igazsagot kimondani, ha a tudomany modszeret betartjuk. Ha szerinted a finn-magyar nyelvrokonsagi allitas nem tudomanyos, akkor a tudomany modszerevel meg is tudod cafolni. De a tudomany modszere nem az, hogy "szerintem ez hulyeseg".

Nem arrol van szo, hogy tudomanyos-e vagy sem. Hanem hogy igaz-e vagy sem. Szerinted igaz, szerintem nem. Persze ez nem azt jelenti, hogy nekem van igazam.
Hagyjuk mar ezt a "cafold meg oket" meg hasonlo dolgokat. Annyira azert nem erdekel a dolog. Amint irtam, eddigi nyelvtanulasi tapasztalataim alapjan volt alkalmam hasonlosagot felfedezni bizonyos nyelvek kozott, amiket a nyelvtudosok egy nyelvcsaladba soroltak.
Par eve beszeltem egy finn novel es meglepodtem, amikor felhozta ezt a nyelvcsalados dolgot. Kerdeztem mi a velemenye. Hat, o sem volt teljesen meggyozodve arrol, hogy egy csaladba tartozunk :D.
Persze egyikunk sem nyelvtudos :)

______________________
Arnold Schwarzenegger movie quote of the day

Nem, en nem mondom azt, hogy igaz. Ez azt mondom, hogy a nyelveszek tudomanyos alapossaggal azt allitjak, hogy igaz. Te azt mondod, hogy nem igaz, csak eppen nem tudod tudomanyos alapossaggal alatamasztani az allitasodat. A nyelveszek meg tudjak.
Ha tudomanyos alapossaggal meg tudod mutatni, hogy a nyelveszet mai allaspontja tarthatatlan, akkor azonnal kapsz egy Kossuth-dijat meg meg sok minden mas kituntetest. Hajra, komolyan. A tudomany csak ugy fejlodik es megy elore, hogy a meglevo tudomanyos allitasok korlatait, hibait feltarjuk. De ez nem ugy megy, hogy "hat szerintem hulyeseg meg egy ismerosom szerint is hulyeseg". A nyelveszek modszeret kell hasznalni arra, hogy megmutasd, az o tudomanyos ervelesukben hol a hiba.

En meg azt mondom, hogy a nyelveszek is tevedhetnek. De mivel manapsag annyira beidegzolodott ez a finn-magyar dolog, hogy barmilyen mas elmelet egyszeruen semmibe van nezve.
Gondolom Te se koveted nap mint nap a nyelveszek munkajat es kutatasat. Lehet tobb mas elmelet szuletett a szoban forgo teny megcafolosara, de az senkinek nem erdeke, hogy az un. "mainstreambe" keruljon.

______________________
Arnold Schwarzenegger movie quote of the day

Senki nem mondta, hogy a nyelveszek nem tevedhetnek. Hanem azt, hogy ha a nyelveszek tevednek, akkor a nyelveszek modszereinek felhasznalasaval kell megmutatni, hogy hol tevednek.
Minden, a finn-magyar nyelvrokonsaggal szemben levo elmeletet csak igy lehet elfogadtatni, ha megmutatjak ugyanazokkal a modszerekkel, hogy hol teves a mostani allitashalmaz.
Nem erdekrol van szo, hanem arrol, hogy baromira nem ugyanazokat a nyelveszeti modszereket hasznaljak, mint a nyelveszek. Hanem teljesen mast. Pedig a nyelveszetnek mint tudomanynak van modszere, amit az angol, a nemet, a spanyol, a kinai es a magyar nyelveszek egysegesen hasznalnak.

Hidd el, en is boldog lennek, ha kiderulne, hogy a finn-magyar nyelvrokonsag nem igaz, hanem mas igaz helyette. De nem azert, mert szerintem a finn-magyar nyelvrokonsag hulyeseg. Hanem azert, mert ha egy allitasrol kiderul, hogy teves, akkor maris kozelebb vagyunk az igazsaghoz.
Ugyanigy: en orulnek neki, ha kiderulne, hogy az altalanos relativitaselmelet, vagy a kvantummechanika teves. De nem azert, mert nem tudom felfogni az elmeleteket, vagy eppen ellenszevesek. Hanem azert, mert akkor kozelebb kerulunk az igazsaghoz, ha tudjuk, hogy amit eddig gondoltunk, az teves.

Azt olvastam valahol, hogy jó régen, Eurázsia ezen a felén három elterjedt nyelv volt, amit az emberek egymás közötti kommunikációra használtak. Volt az indoeurópai, a finnugor, meg valami harmadik, amire nem emlékszem (lehet, hogy valami sémi-hámi).
Ez nem azt jelenti, hogy volt 3 nagy törzs, hanem azt, hogy a kis törzsek, akiknek (valószínűleg) mind volt saját nyelve, ezeket a nyelveket használták a többiekkel való kapcsolat tartásra.

Simán előfordulhat, hogy a pici törzsek a saját nyelvüket idővel elhagyták, és csak a közös nyelvet használták. Aztán most meg azt mondjuk, hogy abba a nyelvcsaládba tartoznak.

Ha így van, akkor is érvényes a kérdés, hogy mit jelent a nyelvrokonság? Úgy értem h mi az empirikus tartalma? Az állítólagos tény h a finnugor nyelvcsaládba tartozunk van-e bármi kihatással bármire, át kell értékelni valamit ahhoz képest, mintha az (tudomisén) indogermán nyelvcsaládba tartoztunk volna? Jelenti-e azt h a finn nép hozzánk közelebb áll mint pl. a török? Vagy egyszerűen csak annyiról szól, h a két nyelv valamilyen elvont logika alapján rokonítható (értsd: hasonló), de ez nem jelenti, h a két népnek közös gyökerei, múltja, történelme, genetikája stb lenne? Egyáltalán a nyelvrokonság előfeltétele-e, h a két nép kapcsolatba kerüljön-e egymással valami módon v. az előfordulhat két olyan nyelv között is, amit két különböző kontinensen élő nép beszél, akik soha az életben nem találkoztak, pusztán a nyelvük logikája sikerült valamilyen szempontok szerint hasonlóra?

Nyelvrokonsag nem feltetelez genetikai kapcsolatot.

Amugy az is elegge a keleti szarmazasunk iranyaba donti a merleget, hogy ahogy hallottam, azsia (egy/nagy) reszen ugyanugy Vezeteknev Keresztnev van, nem a nyugati Keresztnev Vezeteknev, illetve a cimzes, datumozas is a mienkhez hasonlo.

De _bármilyen_ kapcsolatot feltételez? Arra akarok kilyukadni, ha a nyelvrokonság pusztán egy formai dolog, ami valamilyen szempontok szerint egyformának/különbözőnek nyílvánít nyelveket - akkor nincs is értelme tovább szót vesztegetni rá. Ha viszont ezek hasonlóságok arra szolgálnak bizonyságul h a két népnek kapcsolata kellett hogy legyen egymással (ez lenne a nyelvrokonság empirikus tartalma) akkor a finnugorság nem pusztán nyelvészeti kérdés ahogy presicsb írja, akkor már történelmi magyarázatra szorul, h a két nép milyen körülmények között találkozott.

Ez így biztos nem igaz, hiszen számos példával cáfolható.

Hogy ne menjek messze, számos nép él ma Európában egymás mellett, és egynél több nyelvcsalád van.

Pl. a magyarok szomszédait nézve van szláv, germán és latin nyelvcsaládba tartozó nép. A magyarok meg ezek egyikébe se tartoznak.
Ezek a népek találkoztak, egymás mellett éltek századokon át, bizonyára keveredtek is.
Nem nyelvrokonok.

mit jelent a nyelvrokonság? Úgy értem h mi az empirikus tartalma? Az állítólagos tény h a finnugor nyelvcsaládba tartozunk van-e bármi kihatással bármire, át kell értékelni valamit ahhoz képest, mintha az (tudomisén) indogermán nyelvcsaládba tartoztunk volna?

Nem.

Nem lesz egy nép több vagy kevesebb attól, hogy melyik csoportba tartozik a nyelve.

Jelenti-e azt h a finn nép hozzánk közelebb áll mint pl. a török? Vagy egyszerűen csak annyiról szól, h a két nyelv valamilyen elvont logika alapján rokonítható (értsd: hasonló), de ez nem jelenti, h a két népnek közös gyökerei, múltja, történelme, genetikája stb lenne?

Nem hiszem, hogy közelebb állnának, de ez az én véleményem. Mások nyugodtan gondolhatják másként.

Szerintem csak annyi, hogy a két nyelv valami elvont logika alapján rokonítható. A két népnek annyiból van közös gyökere, hogy több ezer évvel ezelőtt valószínűleg viszonylag közel éltek egymáshoz.

Lehet, hogy volt valaha közös gyökér, meg az is lehet, hogy nem volt. Ez nem derül ki a nyelvből.
Közös múlt, történelem - ha egymáshoz közel éltek, bizonyára volt egymásra hatásuk. De több ezer év távlatából valószínű kideríthetetlen, hogy mi és mennyi.

Genetikából kétlem, hogy bármi kiderülne, főleg, mivel a magyarok génállománya az utolsó ezer év során elég sok keveredésnek, frissítésnek volt kitéve (háborúk, elnéptelenedés, más népek betelepítése, asszimiláció, szomszéd népekkel, velünk együtt itt élő más népekkel keveredés (pl. török, zsidó, cigány). Vesd össze azzal, hogy a leírások szerint a népvándorlás kori magyarok mennyire másként néztek ki, mint ahogy mostanában egy átlag magyart leírnál.

Mondjuk feltételezem, hogy ha 3000 évvel ezelőtt a magyarok ősei meg a finnek ősei, meg más népek az Urál hegység környékén laktak, egymással kereskedtek, akkor keveredés is lehetett.

előfordulhat két olyan nyelv között is, amit két különböző kontinensen élő nép beszél, akik soha az életben nem találkoztak, pusztán a nyelvük logikája sikerült valamilyen szempontok szerint hasonlóra?

Csodálkoznék, ha annyira sikerülne véletlenül egybeeső logikát (és szavakat, és hangokat, és ritmust) alkotni, hogy egy nyelvcsaládba tartozó nyelvnek tűnjék.
Bár ha sok majom sok írógéppel sok idő alatt véletlenül le tudja gépelni Shakespeare összes műveit, akkor bizonyára erre is van egy kis esély.

Idézet:

De több ezer év távlatából valószínű kideríthetetlen

Ez itt a leglényegesebb kérdés. Tehát: Más annyira jött itt a módszertanokkal. Felteszem h annak kijelentésnek, h két nyelv rokonságban áll, nem pusztán annyi a jelentéstartalma, h nyelvészeti szempontból hasonlóan működnek, hanem ezen túlmenően azt is kifejezi, h ilyen hasonlóság kizárólagosan csak úgy jöhetett létre, h a két nép között (esetleg egy közvetítő harmadik félen keresztül) történelmi kapcsolatnak is lennie kellett. A feltevésemet megalapozza a finnugor nyelvrokonság körüli közéleti vita, aminek nyilvánvalóan nem az a tétje, h a két nyelvnek vannak-e hasonlóságai, hanem h van-e közös múltunk.

A nyelvi hasonlóság ill. a közös múlt feltett együttes megléte csak úgy lehet tudományos állítás tárgya, ha erre igazolt példákat lehet felmutatni. Nehezen tudom elképzelni h tudományos szempontból megállná a helyét az állítás, ha a közös múlt meglétét csak annyival intéznék el, h sok ezer évvel ezelőtt bizonyára volt kapcsolat, de az ma már nem igazolható. Hisz pont ezt az igazolást kellene kifejeznie a nyelvrokonságnak.

"Hisz pont ezt az igazolást kellene kifejeznie a nyelvrokonságnak."
Nem. A nyelvrokonság nem szól arról, hogy két adott nyelvet beszélő emberek genetikai, történeti rokonságban állnak-e.
Hanem csak és kizárólag a nyelvek rokonságáról van szó.
Hogy egy példát mondjak: ha van egy magyar nyelvet anyanyelvként beszélő sváb származású ember, ő nem lesz rokona finneknek. De attól még a magyar és a finn nyelv nyelvrokonok.
Vagy éppen ha van egy Szicília mellett élő olasz földműves, ő nem rokona egy londoni bankárnak genetikailag, de nyelveik rokonok.
A nyelvrokonságból nem következik semmiféle genetikai rokonság.
A ma Magyarországon élő emberek genetikailag a körülöttünk szláv nyelven beszélő balkáni, közép-európai emberekhez állnak legközelebb, lásd:
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1469-1809.2008.00440.x/full
MDS analysis based on haplogroup frequency values, confirms that modern Hungarian and Szekler populations are genetically closely related, and similar to populations from Central Europe and the Balkans.

Mégsem szláv nyelvcsaládba tartozik a nyelvünk. Totál más a nyelvtana, szóképzése, ragozása, mondatszerkezete. Van egy csomó szláv szavunk, de ettől még a nyelvünk nem az.

Szerintem túl nagy jelentőséget tulajdonítasz a nyelvrokonságnak.

Egyfelől.

Másfelől attól, hogy a nyelv rokonsága bizonyítható, a közös múlt nem bizonyítható. Gond ez? Nem, mert a nyelvrokonságnak nem feltétele a közös múlt.

Harmadrészt: semmit sem változtat az, hogy 3000 éve volt-e közös múltja két népcsoportnak, akiknek azóta tudomásunk szerint nincs.

Ha találnál bizonyítékot, hogy a finnek ősei meg a magyarok ősei együtt söröztek, kurváztak, vadásztak, vagy néztek focimeccset időszámításunk előtt 1000 évvel. Még a vaskor előtt. Kurva régen. Változtatna az bármin? És ha olyan bizonyítékot találnál, hogy soha nem is találkoztak, csak mondjuk egy azóta kihalt/valahová beolvadt/eltűnt nép nyelvét átvette mindkét csoport? Akkor változna valami?

Szerintem nem. De kíváncsi lennék, te hogyan gondolod.

Az a helyzet, h nem érhetjük be annyival, hogy két nép nyelve rokonságot mutat, mert ez a megállapítás ab ovo hordozza magán a megmagyarázás terhét: hogy alakulhatott ki ilyen hasonlóság? Kézenfekvő magyarázat a két nép közös múltja, együttélése, keveredése stb. Most szemben azzal, amit presicsb állít, h nyelvészet pusztán nyelvrokonság kimondására szorítkozna és nem térne ki arra h megmagyarázza annak kialakulását, a vonatkozó wikipedia cikk átfutása után megállapítható, h de igenis megpróbálja rekonstruálni a finnugor ősnyelvet, illetve a finnugor őshazát. Vagyis meg kíván felelni a jelzett elvárásnak.

További fontos körülmény, h ugyan bőven hangsúlyozva volt a nyelvészeti módszertanok tudományos volta, azonban az eredmények még így is csak pusztán valószínűségekként, semmint tényekként értékelendők. És az elmúlt 150 év kutatómunkája ellenére sem sikerült bizonyságot találni. Így hát a legjobb esetben is csak módszertanilag helyes, de nem igazolt elméletről beszélhetünk. Számomra - mint érdeklődő laikus -egy tekintet alá esik Naddeo emlegetett elméletével.

Most az nyilván nem képezheti vita tárgyát, h minden nép szeretne tisztában lenni a múltjával, szeretné tudni h mely másik népek állnak hozzá közel. Mivel itt erről van szó és - mint a wikipédia alapján kiderült - nem valami nyelvészeti belügyről, így dolog jelentősége adja magát.

Jöttek keletről a migráncsok, aztán dúltak, fosztogattak, mígnem egyszer jól pofán verték őket, és visszazavarták ide az egész bagázst... Aztán nyaltak több hátsót, volt, hogy jót, de gyakrabban olyat, amiről látszott, hogy nem kellett volna... Ennek okán ismét pofán verték őket nem egyszer... Azt persze szerették, hogy "mi úgy gondoljuk, hogy ti úgy gondoljátok..." alapon megmondják nekik, mit szeretnének, illetve másik nagy fejessel meg pont nem - aztán mégis igen, csak sunyi módon...

Tudnám mi a fasz köze van valaki magyarságához annak, hogy hány kerület van Bp-en. Magyar vagyok, nem térképész bazmeg.

--
trey @ gépház

a könnyített állampolgársághoz nem kell tudni semmi ilyesmit, egyébként meg azért lehet, mert a kérdéseket humán érdeklődésű szakemberek állítják össze.

az ilyen reál érdeklődésűek mint én is, bukásra vannak ítélve :)
persze még mindig ott van a magolás...

A kettő között van azért egy kis különbség. Ha hasonlót akarsz kérdezni, akkor a megyék számára kell rákérdezni. Amit te kérdeztél az a kerületek név szerinti felsorolásával lenne egyenértékű. Egyébként életemnek valamivel több mint a felét Budapesten éltem le, és nem biztos, hogy fel tudnám sorolni az összes kerületet név szerint. Nem úgy, hogy I. II.,… , hanem Újpest, Kispest, Ferencváros,… módon. Ezzel szemben a megyéket fel tudom sorolni. Bár az is igaz, hogy egész életemet Magyarországon éltem le (néhány tavaszi és nyári hét kivételével), míg Budapesten csak a felét. :-)

Felraktam :) Valamikor 1995-'96 táján történt, hogy Bp.-re érkezve, a keletihez legközelebb eső OTP-fiókban szerettem volna kp.-t felvenni a számlámról. Fiatal leányzó a pult mögött (idősebb hölgy a hátsó asztalnál), kérdezi, hogy hol vezetik a számlámat, mire én mondom, hogy Miskolcon. Visszakérdez: Az melyik megye? Elmagyaráztam, de azt is, hogy azért ezt illene tudni, ha már vélhetően az érettségin túl van...
Nagyjából 2-3 héttel később ismét Budapesten jártam, ismét készpénzt kellett felvenni, ugyanaz a fiók, csak most a szereplők rotálódtak: fiatal csaj hátul, idősebb kolléganője a pultnál. Hol vezetik - Miskolc - melyik megye... A fiatal csaj felnézett, és elkezdett röhögni... Mire az idősebb kolléganője kérdezi, hogy min nevet... Elmondtam neki is...
Igen, az ország második/harmadik (legnagyobb városát illett volna tudni elhelyezni, hogy merre hol van, ahogy ezt a tudást most is el lehet várni egy picivel műveltebb embertől... A megyék pontos és szabatos elnevezéssel történő felsorolásában adnék némi engedményt, de azért azt a 19-et illene nagyjából tudni.

1980-ban az „ezüstérmes” Miskolc volt, az akkori népszámlálási adok szerint tízezerrel többen éltek a borsodi megyeszékhelyen, mint Debrecenben. A nyolcvanas években a cívisváros beelőzte Miskolcot, melynek lakosságszáma azóta folyamatosan csökken.

http://www.dehir.hu/debrecen/tovabbra-is-debrecen-magyarorszag-masodik-…

Most nincs kéznél a '90-es évekből stat. évkönyv, de majd előkotrom, hogy akkor mekkora volt területileg - az biztos, hogy anno a tanyavilággal való felfújás nem volt sem cél, sem divat. És persze értelme sem sok, hiszen a város, aminek döntő hányada tanya meg külterületi szántó, az a hagyományos "város" fogalomtól messze áll. Mondjuk úgy, hogy erre szokás a tanyaközpont elnevezést használni :-P

Szerintem meg ez abszolut nem olyan tudas amivel "illik" rendelkezni. A megyeket azert nem tudja senki, mert semmi jelentoseguk nincs. A megye kozigazgatasi terulet, azert van, hogy jogilag, kozigazgatasilag ossze lehessen fogni teruleteket... es amugy mar tulhaladott, mert tul apro teruletekre osztja az orszagot. Talan jobb lenne regiokat hasznalni.

Szerintem viszont nem "illik" kioktatni egy ugyintezot csak azert mert nem tudja melyik megyeben van egy varos. Foleg, hogy nincs is benne az elso haromban. De hat ezt illik tudni. ;)

Anno illett tudni, lehet, hogy most már ezt sem tanítják. Mindez 1996 táján volt, ergo az utolsó megjegyzésed nem talált... Lehet, hogy neked nem a megyékkel, hanem az alapvető szövegértéssel kéne kezdeni, amit általános iskolában szokás megalapozni és fejleszteni.

Ja, és persze az anyanyelven illik helyesen írni, ékezettel, mert elég régen elmúltak azok az idők, amikor szoftveresen problémát jelentett ez - most szerintem egyszerűen igénytelenség az anyanyelvvel szemben az ékezetek nélküli írás. Nem, a "külföldön élek" nem válasz, maximum enyhítő körülmény, de attól még igénytelenség marad.

"Anno illett tudni, lehet, hogy most már ezt sem tanítják."

Hat azt, hogy mit tanitanak az iskolaban, meg mit "illik tudni", az szeritnem messze nem ugyanaz. Sot.

Vilagos, hogy nem ertunk egyet, hogy mit illik meg mit nem. Az egymas kurvaannya topikrol viszont itt akkor most leszalnek.

Fogalmam sincs, hogy tudjak-e, mert sose jutott eszembe megkerdezni, ugy ahogy Magyarorszagom sem a megyeket.

Viszont itt a kantonnak sokkal nagyobb a szerepe, mint otthon a megyenek. Pl sajat adorendszeruk van, az oktatas is kantononkent szervezodik (mas kanton -> mas tankonyv!). Meg aztan rajta van minden rendszamtablan, ugyhogy konyebb oket tanulni. Masreszrol viszont az orszag ~fele akkora mint M.o., de kantonbol 26 van. :) Nem biztos, hogy ez a legokosabb felosztas, de hat ez mar tortenelem.

de mivel sem állampolgári ismereteket sem magyarország jelenkori történelmét nem tanítják..
így erre esély sincs. sőt, minél hülyébb gyerekek jönnek ki az iskolából a fidesz annál jobban örül. ezért csupa értelmetlen, magolás az egész iskola, a nemzeti alaptanterv értelmében...

még gyerekkorukban rájönnének a gyerekek, - már aki nem tudja tapasztalatból - hogy az ország keleti fele, már elsüllyedt.

Ha ezzel mérik fel, hogy ki mennyire magyar... Világéletemben rühellettem a történelmet, meg az sem érdekel, hogy hány kerülete van annak a szemétdombnak, amit fővárosnak nevezünk, az meg aztán végképp nem, hogy hány ombudsman van. Hogy megint egy klasszikust idézzek -- nem, nem a szép magyar történelemből:
"Nem ezért jöttünk ide Levédiából!" by Belga - Magyar Nemzeti Hip-Hop

hibás kérdést hol lehet jelenteni? ;)

különben meg
- 5 történelmi,
- 4 nem állampolgári, hanem "államszerkezeti", és
- 1 földrajzi
kérdés van benne.

nemhiszem hogy állampolgári erény sem az állam/kormány folyamatosan változó szabályozásainak számszerű ismerete, sem a Budapestközpontúság eröltetése.
a történelmi ismeretek valóban fontosak, de nem ilyen arányban.
én inkább a polgári jogokra és kötelességekre hangoltam volna. ennek csak a "mi az O. Gy. feladata" kérdés felel meg.

~~~~~~~~
deb http://deb.uucp.hu/ wheezy yazzy repack