Csillagnapló #2 2016.06.30.

Március óta most sikerült újra kimennem egyet a szabad ég alá nézelődni. A munkarendem és az időjárás nem volt hozzám kegyes az utóbbi hónapokban, mert vagy folyamatosan dolgoztam, vagy átláthatatlanul felhős volt az ég.
Csütörtökön este azonban rám mosolyogtak újra a csillagok :). Meló után, kb. este 9 körül indultunk el kis feleségemmel a ˙Farkashegyi repülőtér melletti észlelőhelyre. Tényleg nem volt nehéz megtalálni a helyet, 20-25 perc alatt ott is voltunk. Sajnos többször is fátyolfelhős volt az ég, így romlottak a látási viszonyok, valamint a felhők a környező települések fényét is visszaverték (tiszta égbolt mellett Égkép szerint a határmagnitúdó az észlelőhelyen 5,10).

A múltkor írtam, hogy a keresőtávcsövet még világosban érdemes párhuzamosítani a főtávcsővel. Kicsit féltem is, hogy a nagy büdös semmi kellős közepén mihez fogom igazítani két távcsövet, főleg sötétben, de szerencsére a kivilágított zsámbéki romtemplom ideális kalibrációs pontnak bizonyult. :)

Miután felállítottam a távcsövet, szomorúan kellett konstatálnom, hogy a Polaris nem igen látszik (épp eltakarta egy masszív felhő). Mivel igencsak késő volt már, úgy döntöttem, hogy a Sarkcsillagra állást ezúttal is elhalasztom.

Első célpontom a Jupiter volt, amit már szabad szemmel is elsőre megtaláltam (hogy a fenébe ne, az elmúlt hónapokban nem egyszer nézegettem Stellariumon, hogy mit hol találok, nomeg szabad szemmel is ácsingóztam utána). Most is szépen látszottak a felhősávok, a Gelilei holdakat viszont most anyira nem sikerült észlelnem, mint a múltkor.

Ezek után átnyergeltem a Marsra. Bár Vörös Bolygónak hívják, a távcsövemen keresztül sokkal inkább narancssárgának tűnt. A Phobos és a Deimost ezúttal nem sikerült megpillantanom, lehet, hogy tisztább égbolton sikerült volna (vagy elvitték a démonok...). Sebaj, majd legközelebb!

Mivel épp a közelben volt a Szaturnusz is, logikus volt azt felkeresni következő célpontként. Hát... eszméletlen poén! :D A holdak közül egyedül a Titan-t, a Naprendszer második legnagyobb holdját sikerült megpillantanom, a Szaturnusz gyűrűjében a Cassini-rést azonban nem sikerült megfigyelnem, még a 2x Barlow és a "Super 10mm" okulárral sem. Ez utóbbi lencsekombináció használatát még gyakorolnom kell, mert a különösen kis látószög miatt minden nagyon gyorsan kúszik ki a látótérből, és ez sokszor nem elég arra, hogy rendesen be tudjam állítani a fókuszt (az EQ-2 mechanika sem segít ebben, ilyen nagyításban már nagyon rezeg, de lehet, hogy csak én vagyok még ügyetlen :( ). Ahogy a múltkor is írtam, valószínű, hogy egy kontraszt szűrő segítene.

A bolygászás után arra gondoltam, hogy megpróbálom megkeresni az Androméda galaxist. Ehhez a Cassiopeia-t akartam először felhasználni, mint referencia (később rájöttem persze, hogy a Androméda sokkal jobb kiindulópont lett volna :D ). Nem tudom, hol rontottam el, de elég sokáig tötyörésztem, hogy megtaláljam az Alfa (Shedir) és Béta (Caph) Cassiopeiát, aztán valahogy a Gamma mellett kötöttem ki :D Fun fact: a Gamma Cassiopieának nincs tradícionális neve. Virgil Ivan "Gus" Grissom amerikai űrhajós használta küldetései során egy könnyen megtalálható (osztom a nézetét :D) navigációs pontnak a csillagot, ezért elnevezte a saját nevének visszafelé olvasásából "Navi"-nak. Egy-két csillagvizsgáló program, mint pl. a Stellarium mobilos változata pedig átvette tőle, és ezen a néven jelöli a tőlünk 550 fényévnyire lévő változócsillagot. Apropó, Stellarium. Bár a mobilos változat fizetős, én nagyon ajánlom a megvételét. Aki használta már az asztali verziót, annak ismerős lesz a program működése. Az alap funkciók azonosak, bár az égtájak szerinti valós képernyőforgatás az én telefonomon nem működött valami jól. Ettől függetlenül nagyon jó kis program, egy kis zsebtérkép, és még a műhódok pályáját is mutatja (erről majd még később ;).

Szóval ott tartottam, hogy Navi. A csillaghoz közel két igazán látványos, és nagyon könnyen megtalálható mélyég objektum is van: az első amelyet felkerestem, az NGC 457, azaz a Szitakötő csoport, amely egy kb. 7900-9000 fényévnyire lévő nyílthalmaz. Több nem hivatalos neve van, ki mit lát bele a fantáziájával. Én is inkább a szitakötőre hajlok, de van, aki Bagoly, vagy E.T. csoportként ismeri. :)
A második mélyég objektum a Navi szomszédjához, a Cassiopeia Deltához, azaz a Ruchbah-hoz van közel: ez az M103, az egyik tőlünk legmesszebb lévő nyílthalmaz, amely ennek ellenére az egyik legkönnyebben megtalálható. És én meg is találtam :) Nem számolgattam ugyan a csillagokat, de bizonyos, hogy elég sokan voltak.

Ezek után még két objektumot szerettem volna észlelni, azonban csak az egyiket sikerült megtalálnom, és az is némileg csalódást okozott: az egyik az Androméda-galaxis volt, a másik pedig az M51, azaz az Örvény-galaxis lett volna. Előbbit ugyan sikerült megtalálnom, de egy nagyon homályos, akár akarom látni, akár nem pacaként volt észlelhető még a távcsövön keresztül is, utóbbit pedig egyáltalán nem sikerült megtalálnom. Hát ezek még most a bakancslistán maradnak :).

Jajj, a műhódot majdnem elfelejtettem! Ahogy lépegettem visszafelé a Shedir felé, a Stellariumon azt láttam, hogy egy műhold közelít csillag felé! Gyorsan meg is kerestem a Shedirt, amely mellett 00:13:16-kor el is húzott az Iridium 61 :)

Aztán lassan kurva hideg lett. :D Mivel Ági már a Szaturnusz megfigyelése óta szépen csendben szunyókált a kocsiban, és már én is vacogtam, úgy döntöttem összepakolok, és hazaindulunk. Nomeg fáradt is voltam.

Az éjjel mérlege tehát: 3 bolygó, egy hold, 2 nyílthalmaz, egy galaxis (vagy valami olyasmi) és egy műhód. Azt hiszem, sikeres este volt :)

TODO:

-EGY PULÓVER NEM PULÓVER!!! :D
-esetleg termoszban meleg tea
-kéne végre vennni már valami hordtáskát a teleszkópnak. A papírdoboz se rossz, de snassz, meg nehéz cipelni.
-mélyég szűrő, vagy kontraszt szűrő? Az itt a kérdés.

Hozzászólások

itt jártam.
/és még mindig nincs teleszkópom grr/

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

Az a homályos valami 2 galaxis volt, M 31 és M32. Az Androméda galaxis mellet egy messzi messzi galaxis.