Pentium MMX 233 128 Mb RAM Milyen oprendszert?

Fórumok

Sziasztok!

Tudom rengeteg ezzel foglalkozó téma van az interneten, és itt is vannak régi fórumtémák ezzel kapcsolatban. Viszont általában ennél jobb gépekre keresnek operációs rendszert.

Van nálam két elég régi gép. Egyenlőre még csak az egyiket néztem meg.

Processzor: Pentium MMX 233
Memória: 128 Mb
VGA: Alliance Semiconductor AT3D
USB: nincs
Hálózati kártya: egyenlőre nincs
HDD: Maxtor 20 Gb
Oprendszer: jelenleg Windows 98

Erre a gépre kellene nekem egy olyan oprendszer, amit egy olyan ember is tud kezelni, aki kevésbé ért a számítógépekhez, Linuxot szerintem nem is látott még.

A számítógép internetezésre és raktárkészlet nyilvántartásra kellene (táblázatkezelőben, vagy adatbázis kezelőben).

Mit ajánlanátok?

Hozzászólások

Mindenkinek jobb ha kukázod. Azon már netezni se fog. Win98 alatt nem nagyon a mai weboldalaknak már ez nagyon gyenge gép. Egy böngésző láp képes megenni 80M ramot.

Legutóbb 13e vettem fujitsu brand gépet. 2 magos cpu 2G rammal 80G diskkel. Ez azért még használható.

Fedora 22, Thinkpad x220

Enyémben motoros rack van a vinyókhoz. Nem neked kell kihúzni, mint a pár évvel ezelőtt oly' divatos IDE mobil rackes vinyókat, hanem kiadja kis motorokkal. Visszafele elég félig betolni, majd visszahúzza magának. Tiszta IT porno... :D a '80-as évek elejéről... :P Majd ha egyszer időm engedi tervezem ismét nekifutni, hátha sikerülni ismét összerakni.

Én eljutottam odáig pár éve, hogy Intel Core2 ill. Athlon x2 számítási teljesítménye alatt kukázok mindent és ha elég ez alatti számítási teljesítmény a feladatra, akkor ma inkább olcsó SBC (= 1 GB vagy 2 GB RAM + ATOM teljesítményét hozó ARM Cortex A5 ... A15) után nyúlok. Olcsó netezős PC terén pedig minimum J1900 integrált procis alaplapra cserélek, ami félvezetős háttértárral vagy 2,5"-os merevlemezzel mérésem szerint 10 .. 12 wattot fogyaszt.

Apropó: Slackware mint a lassú PC-k barátja nyártól az i486-ot is dobta. A fordításának a legalja a current ágban nyártól az i586.

Fri Aug 7 23:32:05 UTC 2015
Thanks to rworkman for help on many of these!
a/bash-4.3.039-i586-1.txz: Upgraded.
a/coreutils-8.24-i586-1.txz: Upgraded.
a/dbus-1.8.20-i586-1.txz: Upgraded.
a/file-5.23-i586-1.txz: Upgraded.
a/gawk-4.1.3-i586-1.txz: Upgraded.
a/kmod-21-i586-1.txz: Upgraded.

Mondanám, hogy értem, de teljesen mégsem :) :P
Van Raspberrym, van boardból épített egyedi routerem, sőt... előző telóm kijelző hibás lett, még azt is "újrahasznosítottam". Hiába a 8 mag, meg a 2GB RAM, azért PC architektúrával nem hasonlítanám össze.

Bizonyos esetekben inkább mondom azt az érdeklődőnek, hogy vegyen egy használt Core2 -s gépet, mint egy újabb, akár QuadCore Celeront. Tartalék laptopnak pl magamnak is inkább vettem egy régebbi Core2-est, 4GB RAM-al, hajítottam bele egy SSD-t és tökre elvagyok vele. 64bit, 4GB, több mag és virtualizáció támogatás -> nálam ez a minimum, ha komolyabb célból magamnak veszek valamit.

Nem tudom milyen területen "mozogsz", de környezetemben elég sok helyen mái napig vannak olyan gépek (hajlító, CNC esztergáló, plazma vágó, szinterező, súly/méret-osztályozó, kutyafüle) amik meglehetősen régiek. Hűtés és egyéb kiegészítők nélkül önmagában 5kW -os ipari gép mellett sokszor ügyfelet pont nem fogja érdekelni, hogy az általa használt embedded PC 10 vagy 100W -ot fogyaszt-e. Ugyanakkor a több milliós gépet nem fogja kihajítani, ha "vezérlés" baja van, ezért mindig tartok otthon pár bevetésre kész, de egyébként kb szemétre való gépet, ami alkalmas DOS, jobb esetben 3.11 esetleg NT futtatására.

Összességében nem tudom, hogy egy 286-386 -osokkal megindított threadben hogyan jutott eszedbe a Core2 meg az Athlon X2, de megnyugtatlak, ezek beizzítása esetén nem az jelentené a "varázsukat", hogy mai szemmel értelmes célra használjam őket. :) :/

+1, esetleg retro gamer gépnek el tudod tenni, de ilyen ősrégi vasat produktívban használni öngyilkosság. Ahogy többen is írták: 15-20k körül c2d gépet kapsz 2g rammal, ha ennyit nem tud rászánni akkor nem érdemes vele foglalkozni. Arról nem is beszélve hogy akármit csinálsz csörögni fog a telefonod hogy ez meg az szar, és a végén még te leszel a hibáslúzerszemét mert szar gépet csináltál neki.

Egy ilyen gepet egy RPi 2 kenterbe ver, de meg egy RPi 1 is.

Megse ajanlanek desktopnak RPi 2-ot, csak ha idomilliomos az illeto.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Hát egyetértek, hogy nem sok mindent lehet kezdeni ezzel a géppel, de azért valamit tenni kellene rá, és majd látja, hogy jó lesz-e neki.

Amúgy én a puppy linuxot néztem, nem tudom az mennyire menne rajta.

"Egyenlőre még csak az egyiket néztem meg."
És egyenlő lett?

"Lionuxot szerintem nem is látott még."
Más látott már?

"Mit ajánlanátok?"
Arra a gépre csipketerítőt, a feladathoz meg egy i3-ast.

Igen csak vannak olyan emberek, akik nem akarnak kiadni egy fillért sem, mert van gépe, és úgy gondolja arra jó lesz. A fontosabb amúgy a készletnyilvántartás.

Én is tudom, hogy nagyon régi gép, és hogy nem sok mindenre lehet használni, de ez kell neki.

Egyébként a közszférában is még sok helyen dos-os programokat használnak, mert megszokták, mert nem akarnak rá költeni stb.

Itt most nem az a lényeg, hogy ócska, régi, hanem működőkepés oprendszer kell rá. Ezért fizetnek.

Attól, hogy ő azt gondolja, attól még nincs úgy. Ha nem akar költeni, akkor ne költsön, várja a csodát. Az ilyen embereknek kell kerek perec megmondani, hogy "ebből nem lesz ping-pong asztal".
Ha nem érti meg, az is az ő baja. Ha te ezek után felvállalod az ő problémáját, magadat szívatod meg.

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

+1, a te (a kerdezo) toblet beredbol, amig kiserletezel, vesznek egy kis lapkat. 10-20e Ftrol beszelunk. Komoly vallalkozasrol, raktarkeszletrol beszelunk, ha ekkora osszegen megy a matek. Arra gondolt mar megrendelo, hogy mennyi pezt keresne abban az idoben, amig a monitor elott ul, es varja, hogy mukodjon az a vacak? Lehet, hogy 1 het alatt behozna az arat.

Amugy total a te dolgod, meg az ove. De hidd el nem veletlen mondja mindenki, hogy felejtsetek el.
Vettem egy odroid xu4-es kis gepet, csak a nappaliba, ha epp nincs mas keznel megnezni a menetrendet, es bizony birkozik egyik masik weboldall, pedig 8 magos proci, egy ertelmes gpu, meg 2 Gb ram is van benne. Megnyitottam egy nepszeru weboldalt, 340 Mb hello, de ez a tab, amibe irom neked is 310 Mb. Persze sz@r a bongeszom, es egy mini bongeszovel lentebb lehet vinni. Mennyire is? 300, 200, 100? Meg az is sok, mert ha a 128-bol kivonom a 40-50-et amit mondjuk megeszik egy mini rendszer, nem marad semmi. Aztan meg elkezd lapozni, egy ide diskre.

Egy soz mint szaz, sikergyanus tortenet.

-
Big Data trendek 2016

Mennyit? Számolj utána, ráfordított óradíjat, kihullott hajszálat, stb, és ki fog jönni, hogy neked pont a duplájába/triplájába lesz egy értelmesen használható refurbished gép árának.
Nagyjából nem találsz telefont(!) a piacon, aminek kisebb lenne a számítási teljesítménye, mint a fenti konfignak. Ne vicceljünk már...

Megnézném, hogy milyen értelmes feladatokra használják még a közszférában a dos-os programokat?
Itt lehetne elkezdeni a közszféra leépítését. Egyébként is a versenyszférákban dolgozók béréből élnek, és csinálják az értelmetlen l'art pour l'art feladatocskáikat. Az meg, hogy ezzel a lepedővel takarózik valaki, egyszerűen nevetséges.

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

-1. A DOS-os (inkabb a konzolos feluleten van a hangsuly) programok alapbol (azaz: a fejlesztoje nem fordit kulonosebb figyelmet usabilityre) sokkal felhasznalobaratabbak a GUIsoknal es egyszeru adatok bevitelere-lekerdezesere tokeletesek. Kitoltik a teljes kepernyot (win-en kinagyithatod a konzol ablakot), ergo nincs ami elvonja a figyelmet es remekul lehet bennuk csak billentyuzettel navigalni.

Engem jobban zavar az, amikor az adonkbol fejlesztetnek vadiuj, "modern", bughalmazokat amikkel jol bevalt, kiforrott dolgokat valtanak le.

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"
--> YouTube csatornám

És min tárolod a bevitt adatokat? Netware szerveren?

Nem keverném össze a DOS-os illetve konzolos felületen futó alkalmazásokat.
A DOS-t már régen el kellett volna felejteni, konzolos felületnél meg szempont lehet linux alá fejleszteni.

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

Mindenesetre nagyon életszerű. Nem gondolod, hogy van ráció DOS-t bármihez is csatlakoztatni 2016-ban?
Maradván az eredeti felvetéshez. Ipari környezetben még lehet létjogosultsága, de a vázolt igény egészen más.

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

Ezek szerint nem ment át, amit írtam. Szerintem sincs sok értelme, csak pont azt az indokot nem éreztem igazán jogosnak, amit felhoztál ellene.
Egyébként, ha a célnak az adott körülmények között jól megfelelne a DOS, akkor nem biztos, hogy elvetném, csak azért mert sok mindenre bármi más alkalmasabb.

Ebben egyetértünk. Ami az ilyen sztorikban engem inkább irritál, hogy ha valaki a Trabant-tól vár el Ferrari-s tulajdonságokat... ez kishazánkra sajna jellemző, és nem mindig a csóróság, sok esetben inkább az igénytelenség, vagy szimplán a hülyeség az oka.

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

-1

DOS-os program alatt a TUI-t értjük? Én tudok akkor kettő példát is, ugyan egyik sem közszféra.

Versenyszféra 1: egy SOAP-on keresztül használható, custom RDBMS rendszer szerveroldali felülete. Tökéletesen működik akkor is, amikor az RDP már küzd a GUI-s alkalmazásokkal. Maga a rendszer piszok gyors, köröket ver az Oracle-re, tucatnyi olyan dolgot tud, ami commercial rendszerekben nincs benne. Felesleges lenne az admin konzol "fapadosságán" balházni (ami egyébként csak a design-on látszik, a usability-re nincs panasz)

Versenyszféra 2: egy ERP+CRM+MIS kombó. A user interface szintén a DOS-os korszakot idézi, az előzővel ellentétben kicsit rosszabb a usability, viszont a rendszer teljesen zárt, atomvillanás ellen is véd.

Értem, hogy sokak szerint ami nem webkettő, az szar, de csak azért, mert egy szoftverhez nincs javascriptben írt kliens, még nem biztos, hogy elavult. Lehet, hogy vannak fontosabb szempontok ezeknél az alkalmazásoknál, mint az, hogy legyen hozzájuk mobilapp.

> Az meg, hogy ezzel a lepedővel takarózik valaki, egyszerűen nevetséges

Az a nevetséges, amiket mondasz. Majd amikor elüt a villamos, és a versenyszférában dolgozók béréből élő, értelmetlen feladatocskákon dolgozó mentős kanalaz ki a sínek közül, neki is meséld el ezt a viccet.

A közszféra baromira nem a faluházában üldögélő recepcióst jelenti, az csak a jéghegy csúcsa. Valóban lenne mit optimalizálni a közszférán (btw ez történik most, ha nem olvasnál újságot), de hogy ott nem dolgozik senki, az nettó marhaság.

Sajnos nem ertelmesek a feladatok, csak a kollegak is kezelhetetlenek. Nalunk a mult heten adta be a kulcsot egy csodaltos 486-os, amin a Safar nevu intezmenyi allo/forgoeszkoz ware futott. Vert izzadtam mire atszenvedtem mukodokepesre a nyomtatasat is dosboxban (backup volt halist). Kb. 8-10 eve atkuldte a megye osszes intezmenye az adatokat, hogy lesz egyseges es normalis ware e helyett, de nem kaptunk azota se semmit, es most is ebben kernek mindent. Raadasul A3-as leporellos Epson1050-en nyomtatva...

Par eve meg a K11 meg a Kotval illetve Szamado nevu csodawarek is mentek, akkor is muveszet volt olyan uj gepet loni alajuk ahol meg volt floppy csatlakozo az alaplapon... de ez teljesen altalanos volt itt a varos osszes intezmenyeben.

Regi kis/kozepes szervereket (sot, meg a regi tru64-es alpha(ka)t is, emuvm-en keresztul) osszetoltam esxi-be, de itt olyan emberek hasznaljak ezeket a dosos progikat akik a cd potty potty-nel tobbet nem tudnak, ergo virtual gep eros lenne, mert nem birnak hasznalni. Nyugdij elott allo emberektol ne varjunk csodat. Dosbox is necces volt, pedig az igazan semmi barmifele virtualgephez kepest.
Igy is agyloves, hogy ezeket a javas csodawarekat (Kira az aktualis agyloves) probaljak hasznalni, hozzateve h. szerintem is szemet ez is, csak mashogy mint a regi dosos warek. Egyetlen pozitivum, hogy itt csak a kliens van, de ha osszeborul a tavoli szerver, magyarazd el nekik, hogy nem a gep rossz itt, hanem a masik oldalon doglott el a mutatvany. (nem, nem fogjak megerteni, mert a dosos wareknal megszoktak, hogy csak itt lehet a hiba)

Nem akarlak elkeseríteni, de egy személyes tapasztalat egy hasonló gondolkodású ügyfél után (szintén volt személyes kapcsolat, ezt idegennek soha):
laptop
centrinó
1 gb ram
60gb hdd
win xp
Mondtam, hogy w10-hez ez kuka. Az ügyfél indokai, mint nálad.
Amit tettem hdd csere nagyobbra (ez volt a szerencsém) ram bővít 2gb-re.
Tűrhetően ment rajta a 10-es, nem volt egy villám, de dolgozni tényleg megfelelt. (hírportálok böngészése, netbank)
A használt mobilnet modemmel küzdött a w10 (mivel van itthon pára darab, jófejségből adtam egyet, amit rendesen kezelt, egyszerűbb volt mint keresni, hogy egy 5-6 éves modemmel mi a nyűgje a w10-nek)
Eredmény:
naponta több telefon, mert "az xp, mintha gyorsabb lett volna...", "a boot sokkal lassabb...", "ez a modem olyan más, biztos ez miatt lassabb az egész" szóval pokol volt.
A végén kimentem kivettem a hdd, betettem a régit, modem vissza, xp start, ügyfél elkezdte magyarázni nekem, hogy nyilvánvaló, hogy nem géppel van a gond, mert most milyen gyors, szóval csináljak valamit, mert az xp nem támogatott, de a gép -"ugye látja" - tök jó, de kellene egy támogatott rendszer.
Szóval spórolj magadnak 2 nap melót és több hét, hónap "zaklatást"...

üdv: pomm

A 852-es kídlap telepötúsa sikeresen befejezádétt

"kellene egy támogatott rendszer"
Feltételezem (naívan), hogy a Win10-et megvásárolta, és attól lett támogatott a rendszer, ugye?
Egy hasonló tulajdonságokkal bíró notebookot (Centrino (1 mag), 2GB, 40GB ATA, 1400x1050, stb.) én is összekukáztam magamnak (főleg a kijelző miatt), XP-vel sem villám, de működik, Win7 viszont már horror volt rajta, Win10-et meg sem próbáltam.

Értelemszerűen nem vásárolta meg (próba időszak volt), de megvásárolta volna, csak legális rendszereket használ... Nem ezzel volt a gond... Próbáltam rávilágítani arra, hogy a segítség (mégha részletesen el is mondod a következményeket - jelen esetben, pl. hogy lassabb lesz, néhány régebbi hw nem biztos, hogy menni fog, stb.) olyan plusz munkát ró az emberre, hogy nem éri meg.
Én "rávettem" az ügyfelet az új gép vásárlására, de ehhez volt szenvedés elég és biztos vagyok benne, hogy máig nem győztem meg igazán, csak nem maradt alternatívája....

üdv: pomm

A 852-es kídlap telepötúsa sikeresen befejezádétt

Örülök, hogy átment a lényeg! :)
Ezeknél a gépeknél 1-2 ezer forint már szinte kategória ugrást jelenthet, de ezt ne kelljen már egy szakmai fórumon elmagyarázni... :/

Igen: xar a P4. Még ha amit bemásoltam már nem is HT-s, hanem 2 magos D, de akkor is. És a RAM is drága bele! Karácsonykor 2 hasonló gépet is elajándékoztam, nekem egyszerűen már útban voltak és bizony nagyon szomorú, hogy sokaknak ez is mekkora előrelépés tud lenni... talán annak is az lenne, aki egy 233MHz-es 128MB RAM-os géptől várja a csodát... kérdezd meg Őt, hogy szerinte mennyire hulladék egy ilyen gép :( :/

No offense, ne érts félre.
Nyilván ez a gép is 1000x jobb, mint amivel a topicindító kíván szopni. És ajándékként egy régi (sokkal régebbi) rom helyett minőségi csere, egyértelmű.

De 2016-os szinten ez a gép is hulladék ha pénzt kell adni érte. Akkor már inkább ez, noha ddr2 ez is, de mégis sokkal jobb proci és 2x annyi ram.
Noha 5 ezressel drágább, de ez már talán képes a mai elvárásoknak megfelelően működni, még ha kompromisszumokkal is.

szerk.: most látom, hogy nincs készleten. Amikor linkeltem még volt.

TizenX éves 20Gb-os HDD-re bármit rakni... Főleg készlet kezelést! :D
Öngyilkos szakosztály személyesen?

Remélem komoly a kérdés, mert viccnek nagyon durva lenne….

Pentium MMX 233 release date: 1996 - 20 éve. Szerinted milyen oprendszert tegyünk rá? Amelyik esetleg fel is menne rá, azt alapból nem tenném fel semmire. Egy OS ami 20 éves hardwaren is elfut…

-----
Üdv, icee

> Egy OS ami 20 éves hardwaren is elfut

Nekem van a műhelyben egy Pentium 60, 64 MB SIMM RAM-mal, 2 darab 4.5 GB-os narrow SCSI Seagate Barracuda-val RAID1-ben. NetBSD 7 van rajta, remekül megy vele a natív IPv6 :)

Szóval, semmi Windows 3.1 megy Trumpet Winsock, mint amikor megvettem :)

Azért egy Firefoxot nem próbálnék meg rajta elindítani :)

Nekem nem is a hardverrel, hanem a fogyasztasaval van a bajom.

Tegyuk fel, hogy husz ev mulva elokerul ugyanez a kerdes, csak egy <5W -ot fogyaszto Raspberry pi-jal. Igazabol ha a feladatat ellatja (nem desktop!, tegyuk fel, mondjuk egy arammero), akkor folosleges lecserelni.

Csak a fenti gep 2-300W kozott eszik, amikor egy 35$-os Raspberry pi 5W-ot eszik. Igaz, mindketto alkalmatlan desktop feladatra, de legalabb az egyiknek nincs akkora aramszamlaja.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Tegyél rá DOS-t és a Super Mario-hoz vagy a Tetris-hez talán még jó lesz! :)
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Ilyen HDD van benne? Szerintem akkor menekülj, ez egy időzített bomba, egyik napról a másikra szoktak ledögleni, egyik nap megy, másik nap fel se ismeri a gép, nem egy darab, és nem egymás utáni gyártás csinálta meg.
Vagy 3db P4 rohad itthon 1,5Ghz 768Mb ram, azok is csak retro játékra jók, win2000-rel, ez is max. ilyen felhasználásra, hülyeséget meg nem kell elvállalni. 10k környékén van normális 2GB ramos c2d-s használt gép.

Milyen oprendszert?
Ha múzeumba kell, akkor korhűt.

Ha pénz nem számít, akkor pedig el lehet dugni benne egy modern minipécét, amin legalább netezni is lehet.
De persze biztosan nem erről van szó.

Ha munkahelyeden kérnek ilyet, akkor túl alacsony az órabéred, hogy jobban megéri ilyesmivel szívatni, mint produktív munkára fogni :)

Istentől való vétek ilyenekkel foglalkozni, de a legegyszerűbb, ha a Win98-at tekinted egyedüli lehetőségnek. - Esetleg még a Win2000 elégedett meg a működéshez min. 250 MB-t memóriával is. De a böngésző, persze ebbe nem fért bele. (Emlékszem, akkor egy böngészőt futattva, láttam az 512 MB-ból, 360-470 MB-ot felhasználni.)

(Valamilyen működési szint eléréséhez, elő kell venned a múzeális szoftver-archívumodat. - Abban talán bízhatsz, hogy mostanában kevés vírust írnak DOS-ra. A böngésző net-es védelme, és a weblapok megjelenítésének problémája, azonban meg fog izzasztani. - Léteznek újabb keletű WEB-es szabványok - (HTML 5, stb.), és azt se felejtsd el, hogy ehhez képest "űrtechnológiás", korszerű, Android-os rendszerek néhány évvel ezelőtt 512 Mb RAM-ot kaptak, akkor is kevés volt nekik, és a használhatóságuk is ezen bukott meg. (Ma már 2-4 GB RAM-al hozzák őket.) - Tehát, azzal kezdeném, hogy a RAM-ot próbálnám feljebb tornászni, legalább 512 MB-ig, ha persze a BIOS támogatja. Ha nem, a gép tényleg KUKA!

Másrészt, még ingyen is kaphatsz olyan gépet, ami ugyan inkább veszélyes hulladékként aposztrofálható, mint PC-ként, de még mindig "fényévekkel" jobb lehetőség valamilyen felhasználásra. Sztem. adj fel egy hirdetést.

Már 2000-es évek elején azért kellett stabil, megbízható, Pentium III-as alaplapoktól megszabadulni, mert az a chipset csak max. 512 MB RAM-ot támogatott. A procik bírták volna még ma is. (Belőlük a chipsethez, volt még 1400 MHz-s, kifejezetten gyorsnak nevezhető változat is...)

"Esetleg még a Win2000 elégedett meg a működéshez min. 250 MB-t memóriával is. De a böngésző, persze ebbe nem fért bele. (Emlékszem, akkor egy böngészőt futattva, láttam az 512 MB-ból, 360-470 MB-ot felhasználni.)"

Ezek szerint rosszul emlékszel.
Első PC-m 97-98 körül egy Pentium 233MMX-es gép volt 32 MB SD RAM-mal.
A Win98 simán ment rajta, majd a Win2000 is. Sőt, sokkal stabilabban futott, mint a 98. (Mondjuk ez nem meglepő.)
A böngészés sem okozott gondot.

Szóval, ha nem lenne az internetezés feltétel, akkor a Win2000 lenne a javaslatom.
De feltétel, így valamelyik Linux terjesztést tudom javasolni. Google biztos meg tudja mondani, melyik Linux megy még ilyen régi gépen.

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

Pl.: http://www.mutt.org/
Az oldalon minden egyes betű hasznos. Semmi flash, semmi felesleges csicsa. Így kell honlapot készíteni. ;)

Amúgy meg egy lxde vagy icewm alapú kis disztró + Midori vagy QupZilla.
Elvileg talán még a html5 és a flash tartalmak is menni fognak.
Persze szédítő sebességet nem szabad várni. (És netezés mellett nagyon más programot sem szabad futtatni.)

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

A memória igénybevétel már az akkori web-es tartalmak, vagy a maiak figyelembevételével egészen más lehetett (lehetne). A jelzett W2000-es "emlékem" már a PIII-as/512 MB-s korszakból való. (A "final" verzió a NET2-sp2-vel, és akkor még Opera volt számomra az egyetlen használható böngésző, - így is maradt a v12.17-ig bezárólag.)

Csak arra gondoltam, - amire itt mindenki utal, - hogy a mai web nagyrészt elérhetelen lesz egy ilyen kis erőforrású gép számára. (még a HUP talán...???)

Jó az a Win98, nem kell piszkálni. Esetleg egy boot-menü, hogy lehessen tisztán karakteres és GUI mód közül választani. Például kiválóan alkalmas a Day Of theTentacle-hez.

Jó az a Win98, de a kék színhez, (bluescreen) szoktatni kell magát az embernek, mert napi párszor még a legstabilabb gépeknél is "megjelent". Meg persze a "reset-kapcsoló" bekötése sem árt a házon, az alaplapon.

"Day of the Tentacle", - sokáig lányaim kedvence volt, - ha kell, ma már inkább "DOSBox"-szal :-)

Múzeumot. :)
Vagy ha rengeteg időd van, vedd meg és tegyél rá korabeli rendszereket. Egy élmény ilyen régi géppel régi rendszereket futtatni.

Esetleg próbáld meg az AntiX-ot, valamelyik régebbi kiadását
http://antix.mepis.org/

Android-x86-ot, vagy valamelyik desktopra módosított verzióját lehetne még megpróbálni, nem tudom van-e ott támogatás ilyen régi hardverre.
--
Légy derűs, téy mindent örömmel!

" raktárkészlet nyilvántartásra kellene (táblázatkezelőben, vagy adatbázis kezelőben)."

Ha valamit nem tudok javasolni, az bármiféle ERP művelet permanens módon táblázatkezelőben való kezelése. Szvsz. potom pénzért lehet kapni egyszerűbb raktárkészlet nyilvántartó programokat.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

MS-DOS 6.22 + Windows 3.11
FreeDOS + OpenGEM
Tiny Core Linux

[ Falu.me ]

Raktárkészlet nyilvántartás alatt ne egy vállalati színtű nagy raktárra gondoljatok. Az otthoni műhelyben lévő dolgokról akar egy készletnyilvántartást készíteni, hogy ha pl. Keres egy csavart, ne keljen a kacatok között turkálni, hogy hol is van, hanem megnézi a nyilvántartást, hogy melyik suekrény melyik polcán van.

És ez lenne a lényegesebb. Ha net nem megy rajta, akkor arra can okostelefonja is, valamint van a családnak 1 még nem elavult laptop. Ez a gép a műhelybe lenne letéve.

Aztán jön az, hogy mire ment el X vagy Y, és máris jön az, hogy kellene egy rendes raktári karton.

Nekem is van valamihez egy ilyen programom - igaz én magamnak írtam, mert néhány dologhoz integrálnom kellett - van már projekt kezelés (~bejövő rendelés), kimenő rendelések kezelése, raktári bevét/kiadás, tegnap raktam rendbe a foglalások kezelését, következő egy rendes leltár funkció implementálása lesz.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Egyrészt, mert valahol a folyamatban biztos, hogy szükséged lesz nagyobb mennyiségű szöveg bevitelére (pl. egy cikktörzs felépítéséig), másrészt nem véletlen, hogy az összes ilyen szoftvernél viszonylag nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy lehetőleg jól használható legyen billentyűzetről egér használata nélkül.

Web2 világban lehet ez furcsa lehet, de.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Ja hogy ez nem munka feladat és nem munkára használja ő sem.
Hobbiként persze bármit lehet és ott nem számít mibe kerül vagy mennyi időt visz el, így már érthető, csak ez sokunknak nem jött le az eredeti kérdésből :)

Ha ram lenne bővítve, akkor az sokat javítana a lehetőségeken. Lassan de bizonytalanul legalább a weblapok egy része is működhetne :)

Namost arra akar egy dobozos PC-t beállítani, hogy megmondja neki, melyik polcon van a hatos tipli? A monitor hozzá legalább egy crt lesz?

Tudnám javasolni az öntapadó címkéket a polcokra. Meg a rendrakást. Ha most nincs egy ésszerű rendszere arra, hogy mi hol van, azon a számítástechnika csodái sem fognak segíteni. Ha van, akkor kb. felesleges a PC.
De nem beszéllek le, ha nagyon ráértek, akkor hajrá, ha másra nem, tapasztalatnak jó lesz.

En ajanlok egy WikiPedia szocikket: https://en.wikipedia.org/wiki/Thin_client
A gepeid melle meg egy szervert, akkor kidobhatod a vinyot beloluk (amugy is kockazatos barmit tarolni rajta... nem latom a futott km-t, de a gep alapjan nem mai darabok), dobhatsz bele halokartyat (ahogy latom meg nincs), es szepen a szerveren lehet minden okos policy-t beloni, hogy masnap ne kelljen a raktarkezelot meg minden mast ujratelepiteni egy benyalt virus miatt.
Persze lehet igy tobbe kerul a leves, mint a hus...

Ha állod postát vihetted ezt : IBM P4 alaplap (fru pn 02R4084) + proci + gyári hütő + 1gb ram + mx440 vga.
Csak ház, táp, hdd és cd olvasó kell bele.
HDD esetleg van egy 2.5"-os 3.5"-re átalakítva ami 20gb-os, lehet ezt is tudom adni hozzá.

talán ez még elmegy.

--
ja nem. elolvastam még egyszer a topicnyitót és rájöttem hogy hülyeség...

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

KUKA. Vegyen egy olcsó tabletet.

Van dobozos RedHat 4.0-ám hozzá.

Az alap, Service Pack nélküli Windows XP-nek elég 128 MB ram és a 233 MHz-es processzor. Egy régebbi Kerio tűzfallal ki is lehet engedni a netre. Levelezéshez jó az Outlook Express, az Internet Explorert le kell cseréni valamelyik frissebb verziójú Firefoxra, Operára stb. Az Office 97/2000 megoldja a táblázatkezelést/adatbáziskezelést.

Nem lehet olyan szinten használhatóvá tenni hogy biztonságosan és egyáltalán Internetezni lehessen rajta. Kb olyan mintha a CRT tévén akarnál DVB-T2-es adást nézni. Kell neki egy másik gép hogy ezt a trükköt tudja. Tehát terminálként még úgy-ahogy elmenne, bár jó lenne egy AGP-s videókártya bele.

Offline használható szépen Win98-al úgy ahogy most is van, Office97 ugyancsak fut rajta szépen, de még arra sincs szükség.

Egy hasonló (Compaq Deskpro EN) géppel dolgozik az egyik ügyfelünk, neki megfelel a következő célra:

- táblázatkezelés (leltár, árlisták, stb - Excel)
- számlázás, készletnyilvántartás (MS-DOS program)
- ügyfelek értesítése, kapcsolattartás (Outlook Express)
- zenehallgatás CD-ről, MP3 gyűjteményből (WMP)

A szoftverkörnyezet a fentebb leírt, böngészésre nem használja de a levelezés fontos. (Régi vágású ember, kb. a nylon zacskót sem dobja ki és nem anyagi okokból.)

Tapasztalatom tulajdonképpen nincs* csak feltételezem, hogy valamelyik böngészőt talán még vissza lehet annyira butítani, hogy le lehessen vele szedni a szükséges infókat ennyi rammal is. Ez persze függ az adott weboldaltól is de ha ezzel a géppel akar "netezni" a kolléga akkor ebből kell kihozni amit lehet.

* 2007-ben egy 192 MB-os IBM 300PL-el még tudtam netezni de az egy másik web volt.

Én próbáltam.
az xp alapból ~50 ramot kér, a böngészõ ellátottsága meg legalább két fényévnyire van egy mai linuxtól (egyáltalán nem is értem, ezeket ki ajánlgatja, és miért).
Firefox 3 szebb, jobb mint a mostaniak. 78 mb-be röhögve elvisz bármit, kétszer.

Sõt, az akkori gépeken valahogy még megy a videókártyából flash videó gyorsítása is. (azóta mintha a procit tekerné vele, nem igazán értem, egyébként)

Csereld el valakivel aki python -ban fejleszt
egy-egy http requestet kuldo cli progit.

Talan megtanulja, hogy nem biztos hogy okos dolog betolteni a fel vilagot,..

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Van egy hasonló gépem, megosztom veled a friss tapasztalataimat.

A konfig egy Pentium Pro 200, 128 MB SD RAM-mal. Win NT4 van rajta, amin a legutolsó Firefox verzió, amíg még elfut, az a 2.0.0.20-as. A böngésző önmagában megeszik vagy 60-90 MB RAM-ot, és üresjáratban (egyetlen about:blank tab) is folyamatosan 60% körül pörgeti a CPU-t. Egyetlen szöveges oldal betöltése is percekig tart. Így szerintem böngészésre ALKALMATLAN.

Kíváncsiságból Letöltöttem a Code::Blocks-ot, hogy lefordítsak egy Hello World-öt. Maga az IDE is megette kb. a RAM felét, de a fordítás is valami 30-40 másodperc körüli volt. Összehasonlításként egy FreePascal-os HelloWorld lefordítása 3-4 MP volt. Ezek tükrében gondold át, hogy mire lehet használni a gépet. Szerintem ha nem a korabeli szoftvereket akarjátok futtatni rajta, akkor adjátok el egy-két gombért egy retro rajongónak, akkor legalább lehet hasznos.

Amikor ilyen kategóriájú gépem volt 2000 körül, a következő OS-eket futtattam rajta:
Debian 2.2, Windows 98, majd váltás Windows NT 4-re.

nézd + a másik vasat, hátha az izmosabb ... :)

"USB nincs" nemáááááá ...
a rottyant tomato p100-as alaplapomon volt, igaz csak alaplapi tüskesor, +usb 1.0, de kivezettem előre, a hüvelyét, hogy ne állandóan hátulról kelljen dugni ...
:):):)
suse 6.4 futott rajt egészen sokáig, 1 20gb-os IBM merevlemezzel //a bios csak 8G-ig látott, de ezt a pingvin vastagon lef0$ta, és tette a dolgát//
a ram adta+ magát végül az időnek, és már nem volt érdemes beletenni semmit, ... közben az alaplapi furathely szabványok +változtak //1 mini-itxhez is ripityomra kellett volna faragni// és a doboza is mehetett a süppesztőbe ...
_____________________
www.pingvinpasztor.hu

Lazán kapcsolódik csak, mire lehet egy ilyen ósdi gépet használni? Pl. tavaly összeraktam egy AMD K5 (75MHz) alapú régi gépet, 8GB Quantum HDD, 48MB RAM, S3 PCI videókártya (15" Samsung CRT-vel), soros egér, ezeréves AT billentyűzet és Gravis UltraSound PNP. Win98, Winamp 2.x, remek zenegép lett belőle a garázsba :) és a fogyasztása nem érdekel, mivel megy vagy heti 2 órát.

Nosztalgiázni jó csak, munkára nem. Írta itt valaki, régi programok esetén esetleg. Szerintem még akkor se, hacsak nincs valami Borland féle ciklusbug, mint volt régen.
Van nálunk két eszköz és volt hozzá két P2-es gép Windows NT4 alapú rendszerrel, sok szívás volt a hardverrel. Pont lejött pár régi irodai gép egy magos Core2 alapú celeronnal, G31-es chipkészlettel. Annyit kellett ügyködni, hogy a biosban le kellett tiltani pár dolgot, proci featurét, valamint a ghostolt rendszeren felrakni egy VESA meghajtót az integrált videókártyához. Azóta kopp-kopp tisztább, szárazabb, biztonságosabb érzés. Gyorsan bootolnak, nem fagynak, ha akarnék, az ipari környezet miatt még SSD-t is pakolhatnék a gépbe, de bírja a winyó is és kisebb SATA dögivel van pótalkatrésznek.
Sajna a Core2 alatt minden csak szigorúan nosztalgiára jó, ilyen Core 2-es alapú irodai gépet viszont fillérekért szerzett kétmagos procival még nyugodtan lehet használni, úgy hogy van, amin Windows 10 TH2 fut stabilan és jó sebességgel (2+1 gigás modulokkal, két magos celeronnal).

Win98 megy rendesen? Ami működik, azt ne piszkáld, főleg ebben az esetben!
Táblázatkezelésre elég, de nem kell többet várni. A műhelyben meg ne netezzen, hanem dolgozzon :)

FreeDOS vagy NetBSD

----
"Kb. egy hónapja elkezdtem írni egy Coelho-emulátort, ami kattintásra generál random Coelho-kompatibilis tartalmat."
Instant Coelho

netsurf kicsit jobb, de tobbet is eszik.

midori tunik a legkisebb, meg fejlesztett, bongeszenek tuno targynak (acid3 100/100).

Mar ez is tobbet eszik, mint ami egy p1 -en megengedheto volna.

Tud valaki kisebb, acid3 -at vivo nem halott browsert ?

szerk:
https://en.wikipedia.org/wiki/Comparison_of_lightweight_web_browsers

xombrero kisebbnek tunik, mint a midori, es nagyobank mint netsurf.

Nem eleg kicsi,
van kisebb acid3 browser, amit meg mindig karban tart valaki?

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Midori 128 MB rammal biztosan nem használható.
Nem a program mérete számít, hanem a memóriahasználata.

Elméletileg készíthető lenne olyan böngésző, ami például nem épít teljes DOM-ot a memóriába, hanem mindig újraolvassa a forrást. Sőt statikus tartalom esetén újra le is töltheti, ha éppen nem kell megjeleníteni, így azt sem kellene memóriában tárolni.

Nem ide :(

<= Powered By Ubuntu & Gentoo Linux =>

'Software is like sex: It's better when it's free!'
By Linus Torvalds

Ma vettem kemény 12ezerért egy full alap tabletet tescoban a kiárusítás polcról. Atom z3735g, 1gb ram, 7" ips (papíron), valami minimál tárhely, windows8, 1év onedrive 1tb+ 1év o365.

Bekapcsoltam, elindult, és még hdmit is tud. Utálom a táblagépeket, onedrive meg office miatt vettem meg. Már önmagában ezek miatt megéri. Hdmi miatt meg mondjuk találok helyet a tabletnek egyik tv mellett.

Az internetezést lehúzhatod a listáról, menjen rá egy windows 98 meg egy office xp, talán elviszi, azon lehet access -ezni. De nem értem hogy miért nem vesztek egy céges selejt c2d -t vagy i5-öst, gombokért. Főleg úgy, hogy amennyiben raktárazásra használjátok majd, pénzt termel. Szóval ne az legyen a cél hogy minél kevesebb pénzből kijöjjön, főleg ha párezer forintból 25x erősebb gépet megkapsz.

--
arch,debian,openelec,android

"A számítógép internetezésre és raktárkészlet nyilvántartásra kellene (táblázatkezelőben, vagy adatbázis kezelőben)."

Első körben egy hasonló korú mátrix nyomtatóra lesz szükséged, ha ezt beszerezted jelentkezz, van DOS-os raktárkészlet és számlázó program.

Most sokan hahotáznak, de 2mrd éves forgalmú cégnél van használatban és teljesen jól müxik.

LOAD "http://digx.hu",8,1

x2 double :)

LOAD "http://digx.hu",8,1

Hiábavaló a legtakarékosabb oprendszer is, mikor a környezetből jövő adatokat nem bírják feldolgozni. Lásd attraktív weboldalak, javascript, a már lassan eltemetett adobe flash, nagy felbontású képek és videók.

Meg amúgy is el kell engedni az ilyen gépeket. Vannak nálunk Core2-es gépek (más kérdés, hogy főleg Celeron, de az alapok közösek), amik sebesség szempontjából még nem is vészesek (2 magos változatok). De egyszerűen ki kell mondani, rohadnak el, mennek tönkre, alaplap, táp és memóriahibák, kékhalálok-újraindulások sora.
Így is voltak olyan ipari cuccok, ahol a pentium2-re telepített rendszert sikerült nagy nehezen core2 alapra átvinni lemezmásolással és BIOS állítgatásokkal (CPUID 3 meg legacy üzemmód a SATA-n), de már azok a lapok is halnak megfele, pénzt meg nem igazán költenének rá, viszont a show-nak mennie kéne tovább. Most pl lassabbra vettem az időzítéseket, alacsonyabb frekire az FSB-t, mert úgy is mindegy annak a rendszernek (amit PII-ről migráltam), viszont így még stabil. Használtan (garanciával!!!) már nem olyan drága egy régebbi 7 alapú pentiumos gép sem, sebessége meg mindenre elég, ami irodába kell a titkárnőnek vagy a művezetőnek.
Az MMX-et meg fel kell ajánlani egy múzeumnak, vagy nosztalgiagépet építeni majd köré egy szentélyt, ha még normálisan működik

Ha már ebay... Én PL egy kb 2000-ben gyártott laptopot keresek (valami szépet mert ócskavas az van dögivel 1000 forintért), az első Linuxomat ami egy SuSE Linux 7.1 azt szeretném korhűen feltelepíteni. Azon kívül, hogy "szerethető" és emlék, sok értelme nem lesz, de jobb így tárolni, mintsem dobozban a CD-ket. ;-)

--
Karesz
www.fotokaresz.hu

Nosztalgia On:
Nézegetni, visszaemlékezni a nagy szopásokra, Ok. Bekapcsolni és használatba venni? Jesszus…. Hihetetlen, hogy a telefonom kb. x100 erősebb mint egy ilyen :D El kell fogadni, hogy az idő elszállt.

Egyetértek. Ma már nosztalgiázni is jobb virtuális környezetben vagy emulátorral, épp úgy felmegy a régi OS, régi programokkal, és nem kell hozzá külön lomot tartani, meg retrógépet bekapcsolgatni, host partíciókat bolygatni, floppykat cserélgetni. Épp néhány hete nyomtam le a The Lost Vikingset DOSBoxból, MT-32 emulációval, még jobb is volt a hangulata. Anno csak sima SB-es OPL3-as FM-MIDI-t támogató kártyával játszottam vele.

Ha annyira be kéne röffenteni egy ilyen MMX-es gépet, TinyCore-t vagy Damn Small Linuxot tennék rá, esetleg NT4-et, mellé meg a játékokhoz Win98-at, mert azon mennek a régi DX-es játékok, meg van DOS-os része is, amit így szintén nem kell emulálgatni. Nem baj, ha nem fér bele 24MB-ba, ma már retró gépbe sem nagy szám valami régi 80-100 gigás HDD-t túrni. Esetleg ha komolyabb hobbiprojekt lenne belőle, akkor kézzel reszelnék rá valami ultraminimalista linuxot LFS-ből vagy Debian netinstallból, hasonlóból. Amúgy egy ilyen gép már nem jó semmire, se böngészni, se videót nézni nem lehet rajta, legfeljebb retró játékokra, egyszerű szövegszerkesztésre, és legacy zenehallgatásra (mp3, mod, stb.) jó. Már erre sem érdemes használni, ingyen, vagy gombokért 100-szor erősebb gépre szert lehet tenni, ilyen P4-szintű gépeket is rég kidobtak az emberek, sok helyen már adománynak sem veszik át.

DOS + Easy Calc
Offline!
Internetezésre meg használja a telefonját! :)
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Hűha tényleg!

Vigyázz, mert jönnek a hackerek és rányomják a ransomware-t. Igaz, hogy XP alatt egyik se fut, de valami úgyis lesz. Félj!!! ... ha voltál olyan ravasz, hogy nem álltál be a csordába és akartál újat venni! Rettegj!

Hihetetlen, mikre képes volt a támogatáslejárós hisztériakeltés...

Simán tehetsz rá egy Windows 3.11 + Excel/Access kombót.

A Windows 3.11 igencsak gyors lesz rajta és megfelel a célnak. Persze, ha van rá jobb leltáras szoftver, akkor érdemes azt használni, de én a jó öreg Excelt javasolnám.

Windows 3.11: https://winworldpc.com/product/windows-3/311
Excel 5.0: https://winworldpc.com/product/microsoft-excel/5x
Access 2.0: https://winworldpc.com/product/microsoft-access/20

Ekkor még nem volt egyben Office, de a verziók a legfrissebbek Windows 3.11-re.

Ilyen szép kis form-okat is tudsz csinálni Access-ben az alkatrészbevitelhez. :)

A fenti verziók angol verziók, ahol a unicode (pl. árvíztűrő tükörfúrógép) lehet, hogy nem fog zökkenőmentesen működni. Ugyanakkor kereshetsz magyar Windows 3.11-et, meg magyar Office progikat is. Biztos találsz néhány retro fan oldalon.

Ha elakadtál, szívesen segítek. A fejlődésmániásokat meg szard le!

Épp ezért írták neked, hogy azzal sem fog menni. A Win 3.1x semmilyen formában nem támogatja a Unicode-ot, a fontsimítást, a preemtive multitaskinget, meg úgy nagyjából semmit sem, így könnyű soványnak maradnia. Inkább 486-osra való. Win98SE vagy NT4 nem túlzás MMX-re, ha annyira nem akar valaki Linuxot. Igazából ha a proci erősebb lenne egy kicsit, meg menne még bele RAM, akkor a Win2k is elmenne rajta, vagy AntiX, Sparky.

A Win 3.1x-re való office-os alkalmazásokkal is kitörölheted, mert alapból nem jók semmire, erre még rájön, hogy az Office95-ös és attól újabb formátumokat sem tudják megnyitni. Ilyen gépen úgyse lehet irodai munkát végezni, MMX-re az Abiword és a Gnumeric is túl bloat. Persze, értem én, Windows Matyiknak akkor teljes az életérzés, ha az MS Office is fent van (vagy esetünkben a Word, Excel, stb.).

Nem a unicode-nak kell mennie, hanem a magyar karakterkódolásnak, már amennyiben szükség van rá a leltárazáshoz. Ehhez pedig jó a magyar Windows. Azon működik a magyar karakterkódolás, különösebb problémák nélkül.

Ne idealistáskodj! Leltárazáshoz kellett neki a gép, amire az általam említett kombó alkalmas. Nem Office 365 cloudbloat, meg hálózatra szinkronizált XLS-ekről beszélünk. Mellesleg, még az általad oly sokszor istenített OpenOffice/LibreOffice bloatbrand-del is lehet Excel 5.0-ba menteni, nem hogy az Office magasabb verzióival. Ha pedig szoftvermultiék kidobják a támogatást a későbbi verziókban, még mindig ott a LibloatOffice, vagy a 2007-2010. Problem solved.

Ja, jó, te említetted a Unicode-ot, összezavartál vele. Ha csak magyar karakterek kellenek, akkor oké. Amúgy a topikindító szituáció morbid, meg mint kiderült, a géptulaj szándékai nem komolyak, kockás füzet is elég lett volna neki. Azon a gépen, arra a feladatra bőven sok a Win98 is, esetleg ha a stabilitás miatt fontos, akkor mehet rá NT4 SP6a-val (igaz fontsimítás meg egyebek ezeken is nuku, én már emiatt sem ülnék le egy ilyen géphez). Hiperminimális Linuxszal nem sok mindent tudna kezdeni az öreg, ahogy a leírásból lejött. Ezeken az OS-eken, meg 128MB RAM-ból elmegy az Office XP is, a 2003 már nem. Mellé meg feltesz egy 2-es WinAmp-ot, legalább lesz zene is a műhelyébe, ha nincs kisrádiója. Ilyen gépen minden másfajta free office (LibreOffice, OpenOffice.org, WPS Office, Abiword/Gnumeric, stb.) meg böngészés teljes mellszélességgel felejtős. Linuxot arra az esetre írtam csak, ha nem ilyen öregnek kellett volna a műhelybe.

Ami az xls-eket illeti úgy általában (a topiknyitó műhelyes felhasználásán teljesen túllépve): lehet Word/Excel 6-os formátumban menteni, de ezt magyarázhatod ECDL Mancikának, aki az alapértelmezetten beállított docx/xlsx-ben tud csak. Minden más meghaladja a képességeit, nem csak hogy a lenyíló formátumlistát nem tudja lenyitni mentéskor, de még azt sem tudja mi az a formátum, hiába van kiírva. Ja, biztos csak egyedi eset, fogod mondani, de nem, MS office-os fájlokat ilyen helyekről kap az ember, pont a kompatibilitás miatt ragaszkodnak hozzá sokan.

Ja nagyon jó volt a régi módszer az 50 féle hülye karakter kódolással, ezt egész jól sikerült megoldani, miközben kompatibilis maradt bizonyos szinten az ASCII kóddal. Ez által normálisan meg tudsz nézni egy lengyel nevet, meg tudsz jeleníteni egy cirill betűs szöveget, sőt akár távol keleti karakterek is szépen megjelennek. A gyökerek az MS-nél még ma se képesek beállítani amúgy, csinálsz egy fájlt VS-el az nem utf8-ba fog menteni.

A font simítás annyira nem szükséges manapság amikor már 5"-os fullHD mobilok vannak, de 800x600-ba azért nem árt.

Az a nagy helyzet, hogy idealistáéknak nem utólag kellett volna ezeket a szabványokat kitalálni, hanem még mielőtt elárasztották a világot ISO meg DOS kódolású gépekkel. Nagyjából olyan, mintha akkor akarnád bevezetni a GSM szabványt, amikor már az egész világon el van terjedve a mobiltelefon és van 14 féle másik, regionális szabvány.

az alap ascii-ban 0x7f fölött nincs semmi. Ezt később a bővített kódlapokkal próbálták megoldani, de
ez igazából csak ideiglenes megoldásnak volt jó, mert a különböző kódlapokat nem lehet keverni.

A problémát az utf8-16-32 megoldotta, a sima text file elejére rakott BOM header pedig kiválóan mutatja, hogy hogyan
is kellene értelmezni.

A BOM header mutatja, hogy az adott szöveg UTF8-16-32, tehát hogyan (UTF8, 16, 32, stb.) kell értelmezni
egy szöveget.

Ha ez nincs, akkor jön a találgatás. Persze ha lehet tudni, hogy az adott szöveg mondjuk UTF8-ban van, akkor
erre nincs szükség, de ettől függetlenül, az UTFX lehetőséget ad egy szövegen belüli különböző karakterkészletek
keverésére.

Ja, csak mennyivel egyszerűbb mondjuk egy kellően nagy kódtáblán belül mozogni technikailag, mint dokumentumon (vagy text stream-en) belül össze-vissza váltogatni...

pl. képzeljük el. van egy jelölő (hogy ez technikailag hogy van megvalósítva, az lényegtelen), hogy most angol szöveg jön, iso-8859-1-es kódlappal, aztán tessék váltani 8859-2-re,
aztán meg mondjuk kínaira. És ez ismétlődne össze-vissza egy dokumentumon belül. Ehhez képest mennyivel egyszerűbb, hogy BOM azt mondja, UTF8, és ennyi.

A kérdés, hogy tárhelyben akarsz egy feature-ért fizetni, vagy villanyszámla/komplexitás/bugban.

Ha pedig tárhely:

kínai szöveget úgysem tudod máshogy, mint UTFx-ben leírni. Ez adja az internet egy bazi nagy (átlagember által nem ismert) részét. A másik az angol szöveg,
az pedig byte-ra annyi, mint ascii-ban (UTF8 esetén).

Van egy probléma (több ország karakterkészletének használata, illetve nem európai nyelvek karaktereinek használata). Ezt a problémát több féleképp is meg lehet oldani, ezekből az UTFx terjedt el, mert
kb. mindenkinek (még a klingonoknak meg a rovásíróknak is) megoldotta a problémáját.

A te megoldásod több sebből is BLOAT. Kezdjük a legegyszerűbbel: szépen csinálsz egy táblát, hogy mondjuk a 27-es kódot XYZ kódlappal kell értelmezni. Tehát ha bejön egy új nyelv/karakterkészlet (és ilyenből egy rakás volt az UTFX történetében, pl. a rovásírás!) akkor onnantól kezdve MINDEN software-t át kell írni, hogy támogassa azt. Miközben most SEMMIT nem kell csinálni, egyszerűen fel kell rakni egy új fontot, amiben benne vannak ezek a karakterek, és már lehet is gépelni. BLOAT?

Ugyan, ne zavard már össze, szegénynek ez már űrtechnika.
Ha egy marék aprókavicsnál több esze lenne, talán arra is rájöhetne, hogy nem túl hatékony egy szöveg egészét parsolni ahhoz, hogy megtudjuk az utolsó karaktert. Ugyanis az általa javasolt formátumban a seek egy kicsit költséges művelet lenne. Úgynevezett bloat, hogy ő is megértse.

>Ha egy marék aprókavicsnál több esze lenne, talán arra is rájöhetne, hogy nem túl hatékony egy szöveg egészét parsolni ahhoz, hogy megtudjuk az utolsó karaktert. Ugyanis az általa javasolt formátumban a seek egy kicsit költséges művelet lenne.

ne legyél nagyon szomorú amikor a hagymázas képzelgéseid a hupmeme-n kötnek ki szórakoztatási célból

>kb. mindenkinek (még a klingonoknak meg a rovásíróknak is) megoldotta a problémáját.

yapp.

Unicode has been criticized for failing to separately encode older and alternative forms of kanji which, critics argue, complicates the processing of ancient Japanese and uncommon Japanese names. This is often due to the fact that Unicode encodes characters rather than glyphs (the visual representations of the basic character that often vary from one language to another). Unification of glyphs leads to the perception that the languages themselves, not just the basic character representation, are being merged.[54][clarification needed] There have been several attempts to create alternative encodings that preserve the stylistic differences between Chinese, Japanese, and Korean characters in opposition to Unicode's policy of Han unification.

>BLOAT?

nem, hanem EHHEZ SE ÉRTESZ

Nem, mert két külön dologról beszélünk. Maga az UTF8 megoldotta azt a problémát, hogy hogyan írjunk különböző nyelvek karaktereit
egy szövegbe.

Abban igazad van, hogy a Han unification nem volt egy annyira jó ötlet feltétlenül...

Csak hogy a többiek is értsék, hogy miről beszélgetünk:

https://en.wikipedia.org/wiki/Han_unification

Han unification is an effort by the authors of Unicode and the Universal Character Set to map multiple character sets of the so-called CJK languages into a single set of unified characters. Han characters are a common feature of written Chinese (hanzi), Japanese (kanji), and Korean (hanja).

Még egy kis kiegészítés, ami viszont a másik oldalról szól:

https://news.ycombinator.com/item?id=9222056

SiVal 782 days ago [-]

No. Using different code points for the same character used in different languages creates big problems. It would be like having different code points for 'A' depending on whether it was used in English, Spanish, German, etc. If you somehow ended up writing "color" with both 'o' characters from the Spanish ABCs and the others from the English ABCs, you'd have a real mess when it came to sorting, searching, name matching (what language is "Hans"?) etc. It is far more convenient to allow the character sequence "color" or "Hans" to be language independent, even if the font choices, pronunciation, sort order, etc., are language dependent.

Chinese, Japanese, and Korean writers face similar issues. The characters they use to write the name of China or Japan, the ten digits, the characters for year, month, and day in dates, and so many thousands of others in Chinese characters are what they all consider to be the same characters. That is not all characters, but it includes so many that insisting on different code points by language would make a real mess. Hong Kong has many characters that are unique to HK Cantonese. So, should Cantonese have a full set of all Chinese characters that are the "Cantonese characters"? How about Shanghainese, then? Or Hakka? Teochew (Chaozhou) or a dozen Chinese languages? Full, independent sets of all Chinese characters for each? Suppose you accidentally used an input method in HK and wrote the name of some Beijing gov't ministry using characters that looked identical to their Mandarin counterparts but were entirely different codepoints? Now what? You can't find your search term? You mess up the database and have two identical-looking keys?

No, Han unification is not conceptually different from unifying ABCs used by English and Spanish speakers, Cyrillic used by Russians or Serbs, etc., except that there are many more characters, so the boundary between what should be unified and what shouldn't contains more items in the gray zone to cause debate. Having no Han unification at all wouldn't solve all problems, it would create all sorts of absurdity.

Ebből egy dolog következik: a különböző nyelveket összehozni azért egy nagyon nemtriviális feladat.

csak azért olvasd el a hozzászólásom második felét is, ami nagyon durván árnyalja a kérdést. Plusz valójában átlag Mainland China-ban lakó
lesz..rja a tradis karaktereket, mert nem is tudja őket elolvasni (kínai tanárom SEM!), szóval 50 év múlva a probléma megszűnik létezni :D

>A kérdés, hogy tárhelyben akarsz egy feature-ért fizetni, vagy villanyszámla/komplexitás/bugban.

ezt a szánalmas hanmukázást úgy olvastam hogy "najó igazatok van úgy tényleg ésszerűbb lett volna"

>kínai szöveget úgysem tudod máshogy, mint UTFx-ben leírni

hát igen az Unikód Isten(ek) (3!) Eljövetele előtt talán még Kína se létezett.

ja várj https://en.wikipedia.org/wiki/Code_page_1386

>The Windows command prompt uses CP936 as the default code page for simplified Chinese installations

megvárom amíg elapadnak a könnyeid.

Persze, csak az 1386-os kódlapban kb. 200 kínai karakter fért el, nem véletlen, hogy a CP936-ba is csak a simplified fért bele, a rendes karakterek nem. Amúgy meg már írtam, hogy nem csak a kínai karakterek miatt kell Unicode, meg nem csak a japán, thai, héber, hindi, örmény, koreai, indoznéz, afrikai, stb. nyelvekhez (a cirill, görög, arab, eszkimó, vietnami betűk/jelek előtte is megoldottak voltak), de tipográfiai, fonetikai, matematikai jelekhez is (ez utóbbi 3 kategória magyar szövegekben is elég jól jön), sőt, a Unicode még olyan blődségeket is támogat, mint a magyar rovásírás. Igenis nagy előrelépés, hogy mindent összefoglaltak egy nagy kódolásban, pont a bloatosodást azok csinálják, akik már csak azért sem használják, inkább ragaszkodnak feleslegesen elavult kódolásokhoz, ha elég volt rég, most is elég lesz alapon, közben meg miattuk kell a kódolásokkal szívni, kapcsolgatni, ha mindenki Unicode-ot használna, nem lenne téma.

Egyébként valóban, Unicode, de még az 1386-os kódlap előtt is létezett Kína, a kínaiak mindig is megoldották az írásjeleik bevitelét, ez a nem kínaiaknak okozott inkább gondot. Sok speciális jelet korábban is tudtak kódolni, de karakterszekvenciákkal, meg escape-karakterekkel kellett kínlódni, ami nem csak körülményes, de az emberi szem számára elég nehezen olvasható a forráskódban, plusz házi, nem szabványos megoldásokkal kellett hozzá gányolni, meg az egyes megoldási módok között bőszen konvertálgatni.

Csak egy okot mondj, amiben a Unicode hátrányosabb, mint a régebbi kódolások, és érinti az egyszeri felhasználót. Kár, hogy nem mindig elég az üdvösséghez, sokszor nem elég bevinni az illető Unicode-karaktert, a megjelenítésre használt betűtípusnak is támogatnia kell, márpedig elég kevés olyan betűtípus van, amelyik minden Unicode-karaktert támogat, vagyis tárol hozzá betűképet.

Nem is kell túl speciális dologra gondolni: pl. valaki szeretne két olyan nyelvet is használni egy dokumentumban, amelyek két külön kódlapba tartoztak korábban, vagy pl. magyar szövegben használna nyomdai jeleket és fonetikai karaktereket, ez pl. egy még kevésbé speciális felhasználási mód.

Sőt, hogy megbotránkoztatót mondjak, még a Unicode-tól is lenne hová fejlődni, mert az is csak kb. 128 ezer karaktert támogat. Plusz a Unicode visszamenőleges kompatibilitást nyújt, de én el tudnék képzelni olyan modern 32 bites megoldást, amelynél ezt már nem kéne követni.

>Igenis

nem retardáltakat az igazamról győzködni vok itt, hanem röhögni, make no mistake

>Csak egy okot mondj, amiben a Unicode hátrányosabb

1. nem backward-compatible - ezért is van a hazugságprottál.hu iso88592-ben, hiszen gondolni kell a Netscape/C64/Amiga/lynx userekre is, ahol a developereknek van annyi esze hogy nem piciny kínaszindrómás hupuk mesterségesen generált igényeivel foglalkozik
2. nem backward-compatible - IRC
3. nem backward-compatible - a VT termináljaimon
4. nem backward-compatible - Volkov Commanderrel nem tudnám editálni a homepajzsot
5. nem backward-compatible

>Plusz a Unicode visszamenőleges kompatibilitást nyújt

már megint túltoltad a gyógykakaót

az unicode egyébként egy dolgot nyújt: remek lehetőséget a domain phishingre

matematikai jelek

Szerintem matematikai jeleket nem lenne kötelező egy txt-fájlban vagy adatbázisban tárolni (nem is igen látom az értelmét). Matematikai jeleket hozza létre a megfelelő program (akár az egyenletszerkesztő a Word-szerű szövegszerkesztőkben vagy (La)TeX, stb.).

Ehhez csak gratulálni tudok, hiszen az unicode TÖKÉLETES!
Már ha az a célod, hogy világ összes betűjét, írásjelét, egyéb jelét, valamint a jövőben kitalált összes akármit egyszerre szeretnéd ábrázolni.
Már csak egy kérdés maradt: Az esetek hány százalékában van erre szükség?
Pótkérdés: Hány esetben használják, feleslegesen és hibásan?
Letaglózó kérdések: Értelmes dolog linux konzolon 128000 karaktert támogató ábrázolást használni? Életszerű-e a kínai írásjelekkel kevert matematikai képlet, mint fájlnév? (Különösen magyar Windows esetén.)

A 128000 karakter == 17bit. Nem bonyolult az unicode működése ehhez a kevés képességhez képest?
Ha csak magyarul írok, minek tudjam ábrázolni a kínai jeleket?

Sokkal takarékosabb lenne egy 5 bites telex kódon alapuló kódrendszer. Csak kikötöttünk a 8 bitnél, ami helyett egy modern 32 bites megoldást vizionálsz. Abban az időben, amikor már szinte minden 64 bites. ;)

Ha az esetek 1%-ban lenne rá szükség, már akkor megérte. Már pedig gyakrabban van rá, ha magyarul is írsz, akkor is szükséged lehet pl. normális nyomdai jelekre, rendes idézőjel (már az alakja és a pozíciója is más, nem ez a ""-jellegű írógépes szar, a nyomdait nevezik smart quotation marknak is), gondolatjel (n-dash, hosszabb, mint a kötőjel), hármaspont, stb., ha angolul írsz, akkor nagykötőjel (m-dash), angol vagy amerikai típusú nyomdai idézőjel, stb..

A kínai jelek megjelenítése meg nem csak azért fontos, valószínű, ha megjelennek, akkor sem tudják sokan elolvasni, csak krix-krax marad, de legalább nem üres négyzetek jelennek meg a helyükön, amiről az ember azt sem tudja mi akart lenni, meg nem szállnak el a fájlkezelők hibával, hogy valami kódolási probléma miatt nem tudták a fájlt megnyitni, meg a tömörített fájlt nem lehetett kibontani. Sokan azt hiszik, hogy ezek arra vannak, hogy a kínaiak dákóját szopkodjuk, pedig nem. Pl. a kínai karakterek akkor is jól jönnek, ha fájlnévben vannak, nem tudod mit jelent, csak kimásolod fájlnévből, könnyen feldolgozható lesz online gépi fordítóval. Megvallom én sem használok kínai jeleket, nem tudok kínaiul (jó, kemény 3 jel rámragadt érdekességből), de pl. angolul tanuláshoz sok fonetikai átiratot készítek (meg hobbiból magyar, német, spanyol fonetikai átiratot is néha napján), és ahhoz jól jönnek a Unicode-os IPA-jelek. Vagy pl. cirill betűknél sem az a néhány betű van, mert mások a kisbetűk, nagybetűk, nyomtatott és kézírásos betűk, elég más a betűformájuk.

A matematikai jeleknél sem árt, ha mindjárt be lehet őket szúrni egy plain text fájlba, úgy könnyen szerkeszthetők, nem kell mindenféle „bloat”, grafikus frontendet és markup kódértelmezőt igénybe venni. Példának tudom írni a (La)TeX-et, annál eredetileg \szekvenciákkal lehetett csak bevinni a matematikai jeleket (meg a magyar ékezeteket, cserébe elég volt rá a 7 bites ASCII), de mióta pl. a modern forkok alapból kezelik az UTF-8-at, sokkal gyorsabban lehet begépelni ezeket a jeleket, és már a forráskód is olvashatóbb lesz az emberi szemnek, könnyebben látszanak a gépelési hibák, míg a régi rendszerben, ha valahol nem stimmelt a képlet, nézegethetted és debugolhattad szemszáradásig, hogy melyik szekvenciánál hibás. Kereséskor is jól jön, könnyebben megtalálod a kódban az adott szó előfordulását, ha UTF-8-as kódolásban keresel rá az adott szóra, míg szekvenciáknál lehet szenvedni az átírással, csak megnöveli az elgépelés kockázatát.

A 32-bites megoldást azért írtam, mert már létezik, és ez is 4 milliárd karakterre ad lehetőséget (valójában csak a fele, mert ott vannak escape bitek is), ennyit az emberiség még jó ideig nem fog tudni kihasználni, akkor sem, ha történelmi nyelvek hieroglifáit, meg egyes szakmák jeleit felveszik (pl. mérnöki jelek, zenei jelölések), meg szegecsnek beteszünk még 500 millió szmájlit, még a fele felét sem tudjuk kihasználni akkor sem. Plusz a túl sok karakter támogatása betűtípusszinten is problémás, nem csak az elkészítési munka, de egyáltalán a fájlméret, memóriaigény miatt, úgy nem sok értelme van a sok karakternek, ha nem tudjuk megjeleníteni. Persze, ha annyira akarod, tőlem lehet 64 vagy 128 bites is a kódolás, de akkor hajbi minimum a kardjába dől befelé nagyon dúlván.

Az a baj, hogy szépen kevered a karakter ábrázolását a megjelenítéssel. Az első csak adatcsere, a második meg csak alkalmazás specifikus környezetben létezhet.
Az alkalmazás ábrázolás módja úgyszólván tökmindegy. Ugyanúgy nem fogod begépelni az utfX, mint a 7 bites escape szekvenciákat. Bármihez értelmezés szükséges már az input oldalon. A megjelenítés meg csak az alkalmazástól függ. Persze nem én és nem most fogom feltalálni a megjelenítendő dolgok megjelenítését az alkalmazásokban, sőt tartok tőle már régen feltalálták, többször is.
Példa: Van egy dokumentum szerkesztőd, amely szöveges dokumentumokat szerkesztésére való. Éppen Liszt Ferencről írsz egy szöveget, és ezért beszúrnál egy kis kottát. Ekkor betöltöd a hangjegyekhez ábrázolásához tartozó tartozó kódot, karakterkészletet, fontkészletet. Ez a képesség elvárható a Word-től, míg a Notepad-tól nem. És itt a lényeg! A Notepad képességeinek nem kell odáig terjednie, hogy még egy kottát is meg tudjon jeleníteni, mert nem arra való. És ebben a pillanatban eldőlt, hogy nincs is szükség a világ összes karakterének a kezelésére! Ha összeveted a zenéről írt dokumentumok - amelyek kottát is tartalmaznak - mennyiségét a bíróságon használt dukumentumok mennyiségével - amelyek persze lehetnek több nyelvűek is - akkor felesleges ez a képesség.
Ugyanez a helyzet, ha adatot kezelsz. Az nls tartalmazza a karakter szekvenciákat (pl. dzs betű), a sort order és sort weigth táblázatokat. Ezek nélkül csak betűhalmazt tudsz ábrázolni.

Szóval az utfX nem más, mint egy "tetszőleges betűsorozat ábrázolása egy algoritmussal". Ráadásul kell elé egy előtag, ami megmondja X értéket. Beláthatod, hogy ilyen definíció alapján akárhány "legoptimálisabb" ábrázolásmód kitalálható. Takarékosság szempontjából, - mivel már 30 éve is látam packed bitstream kezelésére alkalmas 8086 kategóriájú processzort -, akár a Morse abc továbbfejlesztésével sokkal hatékonyabb kódolást lehetne kialakítani. Bár ezt csak rossz viccnek szántam, de némi számolgatás után biztosan jobb lenne!

Ami meg gazdaságosab az a betöltés. Tehát nem a "mindent is tudó" rendszer a jó, hanem a tetszőlegesen - igány szerint - felokosítható rendszer.

Nem akarnék a Unicode vs. non-Unicode vitába beszállni, csak a LaTeX-es részhez egy-két gondolat.

\szekvenciákkal lehetett csak bevinni a matematikai jeleket (meg a magyar ékezeteket, cserébe elég volt rá a 7 bites ASCII)

A magyar ékezeteket könnyen meg lehetett oldani, a \catcode-szerű okosság segítségével. Volt (ill. még van) egy hunchars.tex fájlom, ami ilyeneket tartalmazott:

\catcode`\é\active
\defé{\'e}

Ezzel közvetlenül gépelhettem 'é' betűt, nem kellett \'e állandóan.

sokkal gyorsabban lehet begépelni ezeket a jeleket

Nem tudom, hogy hogyan viszed be az 'alfa' görög betűt unicode-osan, de ha megfelelő texteditort használsz, nem kell olyan sokat gépelni. Nálam speciel a 'a-karaktersorozatra \alpha jön létre, .*-ra a \cdot, stb. Ha kettőnél kevesebb billentyű-leütésből sikerül, ügyi vagy :)

és már a forráskód is olvashatóbb lesz az emberi szemnek

Ez szerintem inkább a szerkesztő feladata, mint a különböző LaTeX-forkoké. Pl. vim-hez volt (van?) olyan plugin, ami pl. a \alpha helyére a megfelelő unicode-karaktert illesztette be. Egyszer kipróbáltam, próbáltam megszokni, de engem zavart, a \alpha-t jobban "látom".

könnyebben látszanak a gépelési hibák ... debugolhattad szemszáradásig, hogy melyik szekvenciánál hibás

Szintén fentebb: megfelelő texteditort kell használni.

A matematikai jeleknél sem árt, ha mindjárt be lehet őket szúrni egy plain text fájlba

Még mindig nem látom a gyakorlati hasznát, hogy egy integráljelet tudj használni egy szövegfájlban.
Ahhoz, hogy igazán jó képleteket tudj bevinni, nem elegendő csak egy-két plusz jel: "a értékét megnövelve 2-vel..." és "a értékét megnövelve 2-vel..." közül a másodikat sokkal könnyebb értelmezni (a változók dőltek).

Néhány szakmai példa...

- Adott egy input mező, ahova be lehet írni karaktereket. Csináljunk egy hossz ellenőrzést. Melyik az egyszerű: utfx-ben egyszerűen végigszámolni, vagy pedig figyelembe venni a többiek által javasolt különböző karakterváltó jelölőket (és amennyiben a szabvány új nyelvvel bővülne, lehetne átírni a string.length-et mindenhol)

- Adatcsere: A cég átküld B cégnek egy címlistát. Mennyivel egyszerűbb, hogy a cégek rendszerei között menő XML doksiban UTF8-ban vannak mondjuk a karakterek letárolva, és SEMMIT nem kell foglalkozni a konverzióval, míg egyébként jelölgetni kellene, hogy akkor idáig japán karakterek vannak, de innentől kezdve meg európai számok, vagy akár európai karakterek, aztán megint váltás.

- Ugyanez: két adatbázist össze kell fésülni. Az iso-x-ben adott érték felett egy rakás ütközés van. Hogyan fésülöd össze?

Remek.

"Az EBCDIC volt az, amit korai programozók és hackerek általánosan utáltak, mivel rendkívül sok, egymással nem kompatibilis változata volt, ami miatt még programokat is kellett módosítani, és az IBM versenyt támasztott a már általánosan bevezetésre kész ASCII-vel.

Egy másik állandó kifogás volt az EBCDIC-el szemben, hogy mivel követte a lyukkártya kódolást, nem volt zárt a karakterkódok sorozata, szemben az ASCII-vel. A kódtábla alapján látható, hogy az "I" és a "J", valamint az "R" és az "S" karakterek kódjai nem folyamatosan követik egymást, ezért a programokban külön ciklussal lehet csak vizsgálni, hogy egy karakter valóban "betű-e"."

Olvasd el ezt is, és akkor nem kell ide bemásolnom.

Azért kicsit idézem magam: az utfX nem más, mint egy "tetszőleges betűsorozat ábrázolása egy algoritmussal"
Ebben az esetban a strig.length egy tetszőleges másik algoritmust használna. Vegyük észre: Az utfX is karakterenként jelölő algoritmust használ! Hiszen ugyanúgy lapokra hivatkozik. :)) Nem "váltó kódokat" használ, hanem karakterenként jelöl. Ezek az információk elégnek tűnnek az adatcserére is.

Két adatbázisnál meg hogy lehet "ütközés"? Nem én találtam ki definíció: Az a rendszer, ahol a karakterkészlet nincs meghatározva, az működésképtelen. Tehát ütközés nem lehet, csak hiba.

Minden más esetben pl. az iso8859-A -> utfX és az iso8859-B -> utfX konverzió hibamentesen végrehajtható.
Az állítás akkor is igaz, ha az utfX-et kicseréled bármilyen más algoritmusra. Nyilvánvalóan az iso8859-A kicserélve más algoritmusra is működik.
Az a lényeg, hogy a cél mindkét forrást tudja hibamentesen ábrázolni.

Hát akkor meg mi a különbség? Csak annyi, hogy nem kell algoritmussal dekódolható karakter kódolást használni, ha nincs rá szükség!

Az utolsó pontra. Van egy adatbázisod, ahol iso-8859-2-ben vannak tárolva az adatok. Kapsz egy másik adatbázist, amiben iso-8859-x-ben. A te adatbázisodba
be akarod másolni az ő adatbázisukból az embereket. Igen ám, csak az emberek nevei helyett "furcsa" karakterek fognak megjelenni, és nem fogod tudni sehonnan,
hogy az adott text (bytesorozat) az most milyen encoding-gal került létrehozásra. Vagy bővítheted az adatbázisod, csak az egészből egy rohadt nagy katyvasz
lesz.

Ehhez képest ha utf8-ban van az adatbázisod, akkor ha kapsz tetszőleges adatforrást, akkor egyszerűen csak mappeled az abból jövő adatokat utf8-ra (vagy még
azt sem kell) és már meg is vagy. Kapsz egy szép, működő rendszert, ahol mindenki boldog lesz.

Igazad van, csak nem olvastad el miket írtam.
Tehát van egy magyar adatbázisod, magyar címlistával (tőlem lehet utfX is). Itt azért be kell állítani az NLS-t is. Aztán hozzáraksz egy orosz címlistát, hibátlanul konvertálva. Vajon mi lesz ilyenkor a sort order. ;)
Mutatom:

CREATE DATABASE database
  WITH OWNER = database
       ENCODING = 'UTF8'
       LC_COLLATE = 'hu_HU.UTF-8'
       LC_CTYPE = 'hu_HU.UTF-8'

Szóval erre az egyszerű kérdésre a válaszod...

Kinek számít a sort order?
Ha meg kell jelenítenem, akkor úgyis kell egy „display name”, ami magyarra átírt szövegeket tartalmaz, és akkor úgyis arra kell rendezni.
Ha meg nem kell megjelenítenem, akkor nem mindegy? Jó a bináris is.

(Ja, és pont szívtam ilyennel, mert pl. a MySql magasról tesz a rendezéstől idegen karakterekre, tehát a legtöbb esetben bináris rendezést kell beállítani, ha a mező nem egynyelvű, az esetleges ütközéseket elkerülendő.)

Háát, azért van néhány olyan cuccos, ahol abc sorrendbe kell szedni a dolgokat.
A bináris rendezéssel előállítod a "jómagyar" sorrendet: ékezetesek a végére. :)
A magyarra átírt "display name" esetén vajon miért kellett küzdeni a ciril betűk magyar nsl-sel rendelkező adatbázisba töltésével. És ha már bent van, meg is tudja jeleníteni, akkor minek átírni?

a MySql magasról tesz a rendezéstől idegen karakterekre
Ezt azért szakszerűen úgy mondják: A sort weight táblázatban nem szereplő karakterek egyforma értéket kapnak.

Szóval hurrá! betöltöttük, talán meg is lehet jeleníteni, de semmi egyébre nem jó. Különösen hozzáértés nékül.

"A bináris rendezéssel előállítod a "jómagyar" sorrendet: ékezetesek a végére. :)"
Viszont biztos lehetek benne, hogy nem lesz gond egy unique megkötéssel.

"A magyarra átírt "display name" esetén vajon miért kellett küzdeni a ciril betűk magyar nsl-sel rendelkező adatbázisba töltésével. És ha már bent van, meg is tudja jeleníteni, akkor minek átírni?"
Pl. katalógus lokalizálásánál igen jól jön a "display name". Főleg a cirill betűknél, ahol pl. a magyar és az angol átírási szabályok mások, ezért más lesz a rendezés is, az olvasó meg nem biztos, hogy el tudja olvasni a cirill betűs szöveget. Arról nem is beszélve, hogy pl. bibliográfiai tételeknél egy rakás egyéb dolgot figyelembe kell venni, nem csak az ábécérendet. A földrajzi nevekről nem is beszélve.
Szóval ha többnyelvű anyagot akarsz rendezni, akkor az NSL (márcsak nevéből kifolyólag is) értelmetlen, tehát írhatsz magadnak collationt. Egyébként simán meg lehet szívni a magyarral is, ha pl. névsorba szeretnél rendezni SQL-szinten, és mondjuk a nevek előtt olyanok vannak, mint „ifj.” vagy „dr.”.
Ezért írtam, hogy minden az NSL-ből kilógó esetben ha nem muszáj az adatbázis szintjén megoldani, akkor jó a binary. Ha mégis az SQL szintjén kell, akkor meg úgyis meg kell írni a collationt, mert gyárilag nem lesz benne.

akkor az NSL (márcsak nevéből kifolyólag is) értelmetlen
Így igaz! Elírtam az NLS-t, Te meg folytattad! :-D

Ha elolvasod a hozzászólásodat, akkor szépen kiderül az igazság. Az egésznek semmi köze az utfX-hez, nem segít semmit semmin. Legfeljebb egy algoritmus, ami több féle betűt enged tárolni.
A több betűből álló szekvenciák, vagy az összevontak (rovásírás) nem ábrázolhatók. Sőt az utf csak bonyolít, mert a szekvenciákat szekvenciák szekvenciáiból kell összerakni és külön táblázatban ábrázolni. :) (Bocs, de ez jól esett!) Ugyanakkor a nemzeti nyelvi elemek ábrázolását inkább hátráltatja.

Tényleg a névsorba szedés csúcsa lenne a magyar és orosz collation unionjának a képzése. Akár "magyar a" és az "orosz a" (ez csak példa) megkülönböztetésére is szükség lenne. Ilyen esetben a nemzeti kódlapok használatának sokkal nagyobb előnye lenne, mint a utf képességeinek.

Ami megint csak diszjukt, az SQL-szinten. Az sql-nek már megint semmi köze a feladathoz. Egyszerűen van a feladat, és megoldjuk valamivel. Nevezzük index függvénynek, és mindegy milyen az adatbázis- - és az sem biztos, hogy -kezelő!

A "display name" szokott lenni az "eredeti", a háttér adat meg amit indexre használunk. Persze lehet fordítva is, de akkor van monduk egy "print name" is. Nevek tárolásánál (magyar) az Akadémi által javasolt írásmódot (elválasztást) szoktuk használni. Régen rossz, ha az "ifj." része az indexnek! Ez már nyelvészet és nem collate.

Még egy példa: amerikaiak előszeretettel szeretik NEM utfx-ben tárolni az adatokat. Ez akkor gáz, amikor meg kell adnom a számlázási címet,
és az összes ő,ű,í, stb. karakter helyett ö,ü,i-t vagyok kénytelen beírni, mert a buta rendszerük nem tud ezzel mit kezdeni.

Én meg dolgoztam olyan amerikai rendszerrel, ami az összes magyar karaktert (és még másokat is) tudott ábrázolni, a dzs betűre is rendezni és ráadásul EBCDIC kódolású volt, de még a franciák is tudták használni. Ráadásul most lenne 25 éves.
Ha kicsit off és arrogáns lennék, akkor azt mondanám: Ezt még szakemberek csinálták, akiknek több tudásuk volt, mint megkeresni azt a libet, amivel a feladat majdnem jól megoldható. ;)
De semmi ilyet nem mondok! :)

>egy kellően nagy kódtáblán
>egy

elég csúnyán elírtad hogy három

>össze-vissza váltogatni...

tehát akkor elmondhatjuk hogy a rendszeresen kinaiul írogató magzarok miatt lett 3 új felesleges kódlap, és ez Jó Dolog

>most angol szöveg jön, iso-8859-1-es kódlappal, aztán tessék váltani 8859-2-re, aztán meg mondjuk kínaira. És ez ismétlődne össze-vissza egy dokumentumon belül.

elégdúúúrva!!!! bárcsak lenne számittógépünk ami ezeket fel tudná dolgozni. nevezhetnénk ezt a markup languaget mondjuk HyperText Markup Language-nek.

najó ehelyett inkább csináljunk 3 újabb kódlapot pármillió jobbra-balra kacsintgató cicás emoticonnal együtt.

...és HTML-t is.

Azért túlzás így kijelenteni, mert van, aki használja, de a többsége valóban nem, ebben igazad van. Inkább iróniának mondanám, ők profitálnának belőle a legtöbbet, de pont a sok elavult XP-s gép és helyileg gányolt megoldások miatt nem terjedt el kellőképp. Kína viszont mindig is más világ volt, sok mindent már csak azért sem követnek.

Igen ám, de a markupos megoldásra nem lehet alapozni helyesírás-ellenőrzőt, elválasztási szótárat, az OS nem tudja API-n keresztül nyújtani az alkalmazások felé (így azokba külön kell implementálni), nem lehet használni fájl/mappanevekben sem.

Ha nem tetszenek a kínai karakterek, meg a cicás emoticonok, akkor nem használod őket, nem kötelező, csak a magyar nyelvet érintően is nyújt előnyöket a Unicode. A Unicode-ot máshol lehet megfogni: nem elég a karakterkódolás, a megjelenítésre használt betűtípusnak is támogatnia kell, pl. a kínai, stb. karaktereket, márpedig elég kevés olyan betűtípus van, amelyik minden Unicode-karaktert támogat, vagyis tárol hozzá betűképet. Így ha igényes kínai szöveget akarsz megjeleníteni, akkor egy kifejezetten erre a célra készült betűtípus is kell hozzá, míg pl. arabnál hiába van kevesebb jel, és támogatja őket egy csomó betűtípus, támogatni kell hozzá az ellenkező írásirányt (ennél sok szoftver elvérzik, bár a modern OS-ek támogatják), komolyabb tördelésnél pedig tipográfiailag elég nehéz támogatni a jelek megfelelő összeolvadását, sokszor környezetfüggő melyik karaktervariáns kell, így kapásból nem árt, ha az adott betűtípus OpenType, és támogat ilyen feature-öket is. Még jó, hogy a mai böngészők támogatják a webfontokat, meg az OpenType-ot is, nem csak úgy bloatak, hogy hajbazert bosszantsák. Nyilván elhiszem, hogy neked meg hajbinak erre semmi szüksége, nektek elég lenne a 7 bites ASCII, de a világ nem a ti 7 bites igényeitekhez igazodik, mások szeretnének ilyet is, ha már van rá lehetőség.

A másik nehéz pont a Unicodnál, hogy hiába van benne sok ezer karakter, ha nehéz őket bevinni, egy átlagos billentyűzetkiosztásra a töredéke fér rá, nem lehet megúszni, hogy váltogatni kelljen a layoutok között. Vagy ott van a másik módszer, karaktertáblából beszúrogatni, ami még kényelmetlenebb. Nem a Unicode hibája, akármelyik másik megoldásnál nehézségbe ütközne túl sok jel bevitel egy max. 105 gombos billentyűzeten.

>nem lehet alapozni helyesírás-ellenőrzőt

oppá, tán tiltja a demokratikus koalíció?

>az OS nem tudja API-n keresztül nyújtani az alkalmazások felé

hát ha neked ez az egyéni magánvéleményed, akkor biztos úgy van

>nem lehet használni fájl/mappanevekben sem

now why is that

sőt domainnevekben "sem", ahol az unikaúd oly' nagy sikereket arat jelenleg

Nem tiltja semmi, csak túl nagy munka minden speciális karaktert végigszekvenciázni a szótárban. Ráadásul a te markupos szekvenciarendszered (ala HTML &akármicsodák;) sem kevésbé bloatabb a Unicode-hoz képest, csak a megvalósítás más.

Ha neked meg más magánvéleményed van, az még attól nem lesz úgy.

A domainnevek az egyetlen eset, ahol én sem engedném a Unicode-ot teljes terjedelemben, tiltanám a megtévesztésig hasonlító karakterek miatti visszaélést. Plusz domainekben azért sem célszerűek a Unicode karakterek, mert bár bele lehet tenni saját nyelvi megoldásokat (pl. egy kínainak könnyebben megjegyezhetők lennének a kínai karakteres domainnevek), de akinek nincs megfelelő kiosztása és/vagy betűtípusa, az az ilyen domaineket nehezebben éri el, és így több ember van kizárva azokról, márpedig a netes domainek pont azt a célt szolgálják, hogy egy adott oldalt, szolgáltatást minél több ember érjen el. Ezt a merevséget persze oldja, hogy ma már elég kevés domaint gépelünk be, a legtöbb mindent keresőből és linkekről érünk el, de a domainek túlunicode-osítása szerintem is öntökönlövés.

Már pedig ehhez a műhelyes MMX-es géphez biztosan nem FullHD kijelző van csatlakoztatva. Szerintem is reálisabb lesz a 800×600, max. 1024×768, szóval kell a font antialiasing, hogy ne folyjon ki az ember szeme 5 perc után.

A Unicode igenis előrelépés, végre támogatja a nyomdai jeleket (szebb idézőjelek, nagykötőjel, hármaspont, stb,), meg nem csak az összes nyelv betűit, ékezeteit, de a fontetikai, matematikai jeleket is képes megjeleníteni. Ma már modern OS-ekben megcsinálhatnák, hogy csak az UTF legyen támogatott, mást be se lehessen állítani, ugyanez irodai programcsomagoknál, régi dokumentumokhoz meg elég ha az editor, mailclient, browser támogatja a többi kódolást is.

Nem tehetem, fullHD buzi vagyok. :/ 4K alatt még a rajzlapra sem nézek, nálam még a viz is flac-ban csöpög.
Imádom, ahogy a fejlődés suhan, és örülök annak, hogy legalább a kínai rabszolgáknak rosszabb mit nekem.
Viszont.
Azzal teljesen egyetértek, ha van egy feladat, amire megvan a eszköz, és alkalmas is rá, akkor nem kell kitalálni, hogy "de hát az régi, tűzre vele".

De teheted. Semmit nem vett el a GDI renderelés lehetősége a fullHD buziktól, mivel amúgy is a DirectWrite volt az alapértelmezett.

A Google idealistái vették el a választási lehetőséget a nem fullHD-buziktól. Pontosabban egy, a Microsoft-tól átigazolt, Ilya Kulshin névre hallgató szélsőséges idealista.

Mellesleg, nekem is van itthon Full HD monitorom és azon is homályos a DirectWrite. Magas PPI-s monitoron nem lesz csak az. A 4K már jó.

Persze lehet mondani, hogy Google-éknek annyira fontos a nagy fejlődés, hogy már standard PPI-s monitoron sincs lehetőségük tesztelni, mert elpazarolt munkaóra lenne. Természetesen, megszoktuk már az efféle vállalati arroganciát.

Már kitárgyaltuk, hogy nem az anti-aliasingtól folyik ki a szemed, hanem a szar megvalósítástól. Feleslegesen nem fogok neked megint minden alapot a szádba rágni, ha először nem értetted meg, sokadszorra sem fogod, bár szerintem elsőre is felfogtad, csak nembloatnemsecurehttp://a.te.ervelesi.hibad.hu/baromi_unalmas_mar/jatszod_a_hulyet.

Érvelési hiba ide, Raynes logika oda, ha közel egymilliárd felhasználóra (48% Windows 7 user + 26% Windows 10 user - a nem Chrome-ot használók) ráerőltetsz egy szar megvalósítást, akkor annak a közel egymilliárd felhasználónak az lesz az anti-aliasing. Az, hogy Raynes hogyan játszik a szavakkal, senkit nem fog érdekelni. A szemük ugyanúgy folyik kifelé. A megvalósítást pedig hiába szidod, mert Google-ék idealistái ugyanolyan semmitmondó, elitista, önző, arrogáns és nemtörődöm válaszokkal fognak lepattintatni, mint itt néhány, magát élvonalbeli mérnök úrnak fantáziáló hupu.

Az általad írt felhasználóknak azért folyik ki a szemük, mert ósdi rendszerrel szivatják magukat, ez az ő dolguk, nem kényszeríti őket rá senki. A Google cuccait nem kötelező használni. A Google-t nem is érdekli, hogy jó szoftvert csináljon, neki csak valami szoftverpakk kell, amelyen keresztül el tudja adni a netes reklámjait.

Érdekes, hogy ilyen fontsimításos kérdésen rugózól, vagy 10 éve nem láttam olyan gépet, amelyen ez gond lett volna. Valóban volt 1-2 gép, még a CRT-korszak vége és a korai LCD-k korszaka környékén, amelyeken szarabbul látszott, de egy kis ClearType fine-tuning ott is tűrhetően rendbetette a dolgokat. Részemről én szívesebben nézek még szarul megvalósított fontsimítást, mint hogy el kelljen viselni a hiányát.

1. Ha a mentés valahogy megoldható rajta és
2. A vállalat elbírja, hogy a raktárkészlet standalone környezetben működjön (pl. otthon a sufniban) és
3. A böngészgetés alatt a felhasználó nem 4K videókat akar érteni

akkor sztem ez Oscar díjas megoldás. Nagyon tetszik. Pont annyit tud, amennyi kell.
Addig amíg az alaposan kipróbált hardver pl. ki nem leheli a lelkét.

Floppy, hálózat (bizony a 3.11 már rendesen kezel hálózatot), nyomtató!
Az ami nem nyitja meg a excel 5.0 file-it, nah az a "minek van?"
Ugy hogy értem én, hogy bloat kollegának soha nem lehet igaza, de ez amúgy egy életképes ötlet tőle.
(Függetlenül attól, hogy szerintem is az ilyen gépet már a ledolgozott idejének az elismerése gyanánt nyugdíjazni kell(ene)

Floppy - Ne röhögtess, és a másik oldalon mivel olvasod le róla az adatot?
Hálózat - Igen, jó eséllyel konfigurálhatsz neki egy tök külön servicet, amire kb. csak ő tud menteni. Ez nagyjából az SMB 1.0 és a plain FTP szintje. Ehhez tegyél fel hasonló korú server verziót, vagy túrj registryt estig, hogy visszaengedélyezz minden deprecated autentikációs metódust, titkosítást, esetleg fordíts újra valamit a megfelelő kapcsolókkal, hogy benne legyenek a binárisban ezek a régi dolgok. Mindezekkel mellett kiváló támadási lehetőséget is nyitsz a rendszereden.
Nyomtató - Beírod azért egy fostalicska gépbe, hogy utána kinyomtasd, majd ezt valaki újra beírja egy normális gépen? És persze ekkor keríts hozzá egy olyan mondjuk LPT portos nyomtatót (mert az talán még akad), ami működik, és van is hozzá driver a rendszerhez, meg van hozzá kellék normális áron...
Arról meg ne is beszéljük, hogy egy rpi körberöhögi ezt a gépet (amit én egyébként szintén nem tennék be még desktopnak sem), 2W fogyasztással. Ha minden nap 8-16-ig megy, kb. 1 hónap villanyszámláján megspóroltad az rpi árát.
--
"Sose a gép a hülye."

Ha minden nap 8-16-ig megy, kb. 1 hónap villanyszámláján megspóroltad az rpi árát.

Emlékeim szerint egy hasonló korú/tudású/... gépemben egy 200W-os táp volt. 200*8*30/1000=48kWh. 35 Ft/kWh árral számolva ez 1680 forint. Azaz a tuti biznisz: te megveszed mondjuk 1500-2000-ért az RPI-t, én adok érte 3000-et - 50-100%-os hasznod lesz rajta :P

Idealistáék elhitették veled, hogy a 200 W-os tápod 200W-ot fogyaszt. Egy ilyen gép általában 30-40W-ot fogyaszt. Persze 1 éven belül így is megvan a RPi ára, de minek erőltessük a növekedést egy RPi-vel, amikor annak a legyártása és leszállítása, illetve az MMX gép kidobása, elszállítása, újrahasznosítása sokkal több környezetszennyezéssel, pöfögtetéssel jár, mintha tulajék továbbra is használják az MMX-et.

Az a legfélelmetesebb, hogy csomóan mintha kényszert éreznétek arra, hogy minél újabb cuccokat vegyetek. Közben meg full semmi értelme. Egy 233 MMX-en jobban fog futni az Excel 5.0, mint a RPi-den a LibloatOffice Calc. A célra pedig (leltárazás) ugyanúgy megfelel.

Nem idealistáskodni kéne mindenttudó, überszuperenerdzsiefficient gépekkel, hanem végiggondolni, hogy mire kell és hogyan lehet azt a legminimálisabb (globális) erőforrásfelhasználással, növekedéssel, pénzkidobással elérni. Jelen esetben pedig ez az MMX gépre telepített Windows 3.11 + Excel 5.0.

arról nem is beszélve, hogy fosadvány raspit egyből leveri a p1-be rakott akárhány darab PCI(64)-es SATA interface, PCI gigabit ethernet, de ha még valaki nyiffogni próbálna hogy "dd-de, de..!" akkor további pofon érkezik a stabil tápellátás témakörében (mA számolgatások, rejtélyes resetek, tönkrehalt SD kártyák és kígyózó kábelű USB hub-ok amperszagú kínai tápokkal muhaha), továbbá végtelen RAM, ZFS, ipari szabvány i386 arch, FreeBSD, PCI wifi, stb stb stb stb

bring it bitches

különben arra már egyik firefokszmániás hupu se emléxik amikor a raspi még ki se jött, és a készítők lenyilatkozták hogy a régi commodore-ok hobbihaxxolását kívánják felidézni eme hardverrel - majd hangjukat rövidesen elnyelte a WOWlowpowerLINUXszerverHOLAsataJUJDEJÓ kórus

--
source: használtam

Azzal egyetértek, hogy az RPi komolytalan gép, viszont mégis töredék fagyasztással és helyigénnyel veri a még komolytalanabb MMX-es gépet, amely már hardveresen is öregszik ki, egy idő után szétrohad a nyák, meg kiszáradás nélkül is tönkremennek a kondik, nem használható a végtelenségig.

+1

Bizonyára sok látványos jútyúb videót lehet elkészíteni, hogy egy 5W-os kütyü futtatja a zubuntut és bejön vele a GIMP (10 másodperc alatt), a LibreOffice (15 másodperc alatt), meg a Firefox (fél perc alatt), aztán elmondhassuk, hogy: tessék, überfasza, működik. Csak éppen a bloat miatt használhatatlan. Bár az említett appok fejlesztőinek szívesen odaadnám, hogy ezen fejlesszenek + fordítsanak + teszteljenek. Lehet, hogy pár hónapon belül nekiállnának gyorsulni ezek az appok. Bár az is lehet, hogy az öngyilkossági statisztikák romlanának, vagy a láncfűrésszel likvidált irodarészlegek száma nőne meg.

De majd ha lesz olyan júzer, akinek az egyetlen asztali számítógépe otthon egy RPi és napi szinten használja is, akkor elhiszem, hogy van is értelme ennek a vonalnak. Addig csak szemfényvesztés, hype, illetve szélmalomharc a bloated GTK/Qt appokkal, amiket Raynes kolléga majd kimagyaráz, mennyire nem bloat-ok, miközben még egy második generációs i5-ön is érezhetően lassabbak, mint normálisan megírt alternatíváik.

Megmondom őszintén a low-power Linux szerver vonalban én is láttam fantáziát, bár a RPi-t már kezdettől fogva elutasítottam, főként a SATA és a Gigabit hiánya miatt. A tények pedig igazolták azt is, hogy hiába van gyors SATA egy ilyen board-on, szervernek ugyanúgy szart se ér, ha ez a gyorsaság nem jön át a Gigabit Ethernet-en.

Igen, mert az RPi szállítása nagyon környezetszennyező, egy példány belefér egy borítékba, de ha tömegesen szállítják, sem kell neki egy nagyobb láda a sarokba, akármilyen szállítmánnyal el lehet vinni 0 többletköltséggel, érdemi súlya, helyfoglalása nincs. Amúgy meg az előállítása sem szennyezheti nagyon a környezetet, mivel általános alkaltrészekből van összerakva, amelyeket amúgy is legyártanának, szóval csak némi összerakást, forrasztást igényel, ami ilyen kis szarnál nem hinném, hogy nagyon leterhelné a környezetet, főleg nem globális méretben.

Ennek ellenére nem akarok az RPi mellett kampányolni, szerintem komolytalan kis hobbigép, nem sok mindenre jó igazából, de azért jó példa arra, hogy az ilyen MMX-es gépek mennyire elavultak már.

Azt meg megtárgyaltuk már, hogy a LibloatOffice nem is való a 233 MMX-re, eleve a 128MB RAM a betöltődéséhez nem elég, nem hogy fusson, széttekerné a swapot SSD-n is. Az MS Office XP sem lesz ezen a gépen villám, de mégis kivárhatóbb sebességgel fut, igaz nem tud annyit, mint a LibreOffice, de alap feladatokra elég lehet ilyen háziműhelybe. Az is világos, hogy a Win 3.11 + Excel5 erre gépre szuboptimális, bőven jobb a Win98/NT4 + OfficeXP rá, azért mégis ufótechnológia a Win 3.11-hez képest, az NT4 meg betonstabil is.

Tegyél rá terítőt meg cserepes virágot.
Ennél sokkal újabb gépek sem valók már semmire. Már egy 10 éves gép is használhatatlan, nemhogy ez.
--
"Sose a gép a hülye."

Mert mire használja az átlaguser? Nincs az az OS, és optimalizálás, amivel ez a fostalicska gép képes lesz egy mai böngészővel akár csak egy google.hu-t is értelmes sebességgel megnyitni. Nem, egy 20-25 éves oprendszer és egy karakteres böngésző nem az, amire a user vágyik.
Jah, és várom magam a hupmeme-n a hozzászolásom miatt. :)
--
"Sose a gép a hülye."

Hidd el, a legtöbb usernek (sajnos, és egyre többnek) egy firefoxban vagy egy chrome-ban kimerül a desktop vagy a laptop fogalma.
Ha nem megy a gépen a facebook, a messenger, az index, a youtube meg a soundcloud vagy spotify egyszerre a browserben, akkor az a gép szar. Namost amikor a usernek "csak netezni kell a gép", akkor vegyük észre, hogy ezek többsége kb. 10 évvel ezelőtt külön-külön alkalmazások voltak vagy lettek volna, és jó eséllyel ezek használata sem párhuzamosan történik, ráadásul előre fordított binárisként hatékonyabban futna, mint js-ben meg egyéb nagyszerű mai webes technológiában. Egy ilyen "csak netezős" mai gép 4GB ramnál, 4 magnál és egy SSD-nél kezdődik, ha egy olyan gépet szeretnél, ami pár évig jó is lesz még.
--
"Sose a gép a hülye."

Ha nem lehet a gépen netezni akkor a gép érdemi munkára mind laptopként, mint desktopként alkalmatlan. Egy normális telefonban is van 4 mag, meg 2GB ram, miért ne várnánk el a 4GB ramot egy rendes PC-től amiben ez 5 éve is teljesen normális volt? A nagy ram igény oka, hogy szinte gombokért volt egy időben a ram (DDR3 korszak közepe), így minden gépbe elkezdtek rakni bőséggel. 4 mag amúgy nem kell netezni, 2+HT bőven elég pl. egy átlagos laptop, de legtöbbször a sima két mag elég pl. egy c2d is. 4GB ram + SSD-vel (ha windowsod van, az szereti a háttértár sebességet, linuxon nincs gond miután megy a program)

>Ha nem lehet a gépen netezni akkor a gép érdemi munkára mind laptopként, mint desktopként alkalmatlan!!! -- Mózes, 296. paragrafus, nyolcadik bekezdés B) pont

... éés egységsugarú hupu egy bivalyerős felütéssel elindult a sztratoszféra felé, a háttérben musk zokog magábaroskadva

>Egynormálistelefonban!!!!

az idáig rejtett hajtóművek is bekapcsolnak, a stream előtt ülők csak egy *gasp* hangeffektet tudnak produkálni, maximum stress

> 4 mag, 2GB, 4GB, 5 év, 4 mag, 2+HT mag, két mag, c2d mag, 4GB, átlaglaptop, átlaguseeeer!! szörcs-szörcs aaaaaaaaaa

óh sajnos a rakéta csak a szokásos hupu-űrszemetet vitte fel, moving on...

A legolcsóbb legkisebb előfizetéshez ingyen osztogatott telefonokban is van már 1GB ram, egy kicsit erősebben bőven van kettő. A 2012 (!) 5 éves nexus 4-emben is 2GB ram van.

Átlag laptop az i5 + 4GB ram, nem tudom te hol élsz vagy mit csinálsz de felénk ez egy teljesen normál konfig, szerintem az emberek 90%-ának ilyen van (2010-től van i5 az intelnél). Esetleg akad egy-két C2D üzleti, mert azok még nem estek szét, van működő aksijuk. De 7 évnél régebbi konzumer laptopnak örülj ha bebootol. Desktopja meg csak az elvetemülteknek van.

A 2 mag és a 2 mag+HT az rohadtul nem mindegy, ugyan annál az órajelnél, ugyan az a proci érezhetően lassabb HT nélkül. Ha van 4 vagy 6 magod akkor már annyira nem számít.

Átlag laptop az i5 + 4GB ram...az emberek 90%-ának ilyen van

Az ismerőseim, kollegáim között szerintem inkább a 90%-ának nem ilyen van (hanem jelentősen régebbi). Úgy tűnik, nem vagyunk szomszédok vagy munkatársak.

De 7 évnél régebbi konzumer laptopnak örülj ha bebootol.

2010-ben vásárolt Asus K50AB teljesen jól működik. A dvd-olvasó/író cserélve lett egy SSD-re (vagyis a HDD lett a helyére rakva, az SSD meg a HDD helyére), a kimúlt akksi cserélve lett valami utángyártott gagyira, de a többi alkatrész az eredeti.

Nezzuk mik vannak jelentosen regebbiben (AMD noti procik ritkak mint a feher hollo):
c2d 8xxx, 9xxx: ezek teljesen hasznalhatok, T400, X200 boven eleg sok mindenre. Valahol itt kezdodnek a legregebbi gepek amiket lehet latni az egyetemen, de inkabb sandy, meg ivy bridge a leggyakoribb, T420, T430, esetleg 15 colos, vagy HP 8460p.
c2d ez alatt: ezek megdoglottek altalaban mara boven az nv gpusok foleg, de a radeonokat se kimelte az ido, esetleg az intelesek meg mennek, de a DDR2 ram kell bele ami annyira nem jo
1 magos: hasznalhatatlan

Asus K50AB: ez egy eleg jo viszonylag draga konzumer kategorias gep, azert ez nem low end. Ma hasonlo minoseg kb. 300k.

Átlag laptop az i5 + 4GB ram

az egyetemen

Értem. Gyakorlatilag az egyetemen 90%. Kicsit speciális a mintavétel: egyetemi gépek elég nagy igénybevételnek vannak kitéve, ezért sűrűbb a csere is; egyetemisták általában első gépükkel rohangásznak, amelyet leginkább ballagásra kapott.

Asus K50AB: ez egy eleg jo...gep

Őszintén? Nem értek vele egyet. Ha majd beadja a kulcsot, tuti nem Asus-t veszek, nem igazán vagyok megelégedve vele (neten is sok érdekes témát lehet ezzel a típussal olvasni). Inkább valami (használt) Dell üzleti vagy hasonló.

mai 100-150 ezres laptophoz kepest

Mármint újonnan 100-150?

gepeles kozben kopog az asztalon az alja, mert van ilyen...

Valóban nincs ilyen probléma. Lehet, hogy akkor csak nem olyan gagyi a gépem, mint gondolom? De biztos, ami biztos, inkább egy használt Dell üzleti lesz a következő - vagy valami hasonló. Lehet, hogy még visszasírom ezt :)

A tabletet csak annak ajánlanám, aki csak böngészni, videót nézni akar, teljesen informatikai analfabéta, és nem tud magának egy PC-t újratelepíteni sem. A táblagépet meg csak használja, ha valami nagyobb probléma van vele, nyomat neki egy factory resetet.

Viszont a táblagép gyorsabban avul, mivel az Android, Windows elég gyorsan hízik, nem lehet érdemben bővíteni, ha már nem szolgál ki, el lehet dobni. A PC időtállóbb (hacsak nem olyan hulladék laptop, netbook, amiben minden bele van forrasztva, semmit nem lehet cserélni, bővíteni rajta).

Ez hujeseg...
Anyosomnak volt egy laptopja - orult neki hasznalta, email, ujsagolvasas, youtube miegymas aztan valamikor a kezebe nyomtam egy amazon fire tabletet mert olcson talatam... Azota azt cimbalja mindenhova mert minden egyszeruen rabokessel tud vele elerni a filmeket dobalja at a TV keszulekere es a laptop meg ott porosodik valahol... Fogyasztastol fugg de enis gyakran jkapok fele valami gyors dologra egy tabletet mint egy laptopot nyissak ki mert minek... A tablet mindig ott az asztaolon - a laptopert ki kell mennem, kivenni a taskabol stb...

NO latod itt a baj :) nem latod a valasztas lehetoseget ugy ahogy az anyosom meglatta... Kiul a kertbe egy teaval es elkezd nezni valamit vagy olvasni valamit... Van ugyan telefonja de jo hogy nem a kis kepernyon nezi hanem a meg elfogadhato meretu tableten, es olvasni is konyebb onnan... Most azon gondolkodok hogy kap egy 10" es tabletet mert a 7"-es epp csak egy picit de kicsit. Aztan ha visszamegy a hazba es eppen valamit nez akkor at TUDJA dobni... Nem mondtam hogy mindig es kizarolag de aktivan hasznalja a feature-t... A tablet viszont majdnem mindig ott van a zsebeben mert nagyobb mint a telefon de megsem egy laptop.

Nem értek egyet, a tablet tök jó cucc, csomó ember vesz valami mocsok drága telefont és elvan azzal. Én sokkal jobban kedvelem a tab + olcsó telefon kombót árban kb. ugyan annyi, de a tab sokkal kényelmesebb ha van hely, metrón elég a telefon. Valami táska úgyis van nálam abba befér.

Azért vannak 10-12 éves gépek a korai C2D-korszakból, amelyek még bőven használhatóak, csak betolsz mellé használtan némi plusz RAM-ot (tipikusan 4 gigát legalább, ha szerencséd van, erősebb procit is bele tudsz tenni), erősebb Videó Károlyt (ha nem laptop), meg egy lowcost SSD-t fillérekből, és még ma is egész tűrhetően elmegy vele minden. Nyilván videót kódolni, CAD-ezni, meg többgigás projekteket fejleszteni nem ezen fog senki, de ilyen műhelybe és szegényebb helyekre bőven jó gép, sebességre sem használhatatlan, és a Win10-et vagy modern Linux disztrót is elvisz (akár csilivili KDE5-tel, meg Qt4-es és Qt5-ös appokkal), meg az 1080p-s x264-et is 30fps-ig garantáltan, de natívan viszi talán a 60fpst is, nem hogy a 20 éves OS-t meg a karakteres böngészőt. Na, az ilyet nem érdemes még kidobni, nem a 14-18 éves P3-at.

Én ma az alsó használhatósági határnak ezt tartom a saját igényeim alapján:
1) min. 2 magos CPU vagy dual CPU
2) 64 bites támogatás
3) USB és LAN boot képessége
4) min. 2 GB RAM
5) 3D-s videókártya (amihez rendes driver van modern OS-ekhez is, hogy a kompozitor dolgozni tudjon vele és ne legyen tearing Linux alatt sem)

Ez is csak egyfajta elvi minimum desktop gépnél, egy ilyen gépet elég tarkónlövés használni, de nem lehetetlen, ha valaki ért hozzá és mindenből lightweight alternatívákat tesz fel. Ha ezt nem üti meg egy gép, vagy kisebb ráköltéssel nem fejleszthető erre a szintre, akkor elektronikus hulladék csak, és létjogosultság nélkül eszi az áramot, feleslegesen fogja a port. Átlag felhasználónak, aki windowsozik, meg vírusirtót is futtat, nem ért hozzá, nem tudja a beállításokat optimalizálni, annak min. 4GB-ot ajánlok és SSD-t (ámbár ennek nem kell csúcs SSD-nek lennie). Ha azt akarjuk, hogy időtálló is legyen, akkor min. 8 giga RAM, 4 magos proci (vagy erősebb 2 magos HT-vel).

Akkor használj a mai világban egymagos procit, majd meglátod milyen szopás. Még akkor sem elég, ha HT-t is támogat. Nem csak a magok száma miatt, de amiatt is, hogy régi lesz. Már vagy 11 éve nem vesz nagyon senki egymagos procit, a legutolsó egymagos CPU meg 6 éve jött ki (AMD Sempron 150).

Ha arra célzol, hogy két mag és két mag között adott esetben óriási különbségek lehetnek, az igaz, de ha nagyon konkrétumokba megyek, túl hosszúra nyúlik, és elveszett volna a lényeg. Nyilván teljesen más kategória, az Atom, Celeron, Pentium, C2D, i3, i5 (mindegyiknél csak 2 magot feltételezve) generációk között is nagy különbség lehet, teljesítményben, árban is. Egy másik tényező a magonkénti erő, hiába 4 magos egy Atom, ha a magonként kevés a cache, az órajel, gyenge lesz az egy magra jutó teljesítmény, és ez sokszor szűk keresztmetszet, főleg az egyszálas alkalmazásokban. A 64 bitet ezért is írtam, mert pl. kizárja a leggyengébb, korai Atom-okat. Talán bele kéne vennem, hogy min. 2 magos asztali vagy notebook processzor. Tény, hogy egy 64 bites Core2 Celeron nem valami izmos, főleg a korai példányok, magam is használtam pl. T1400-ast, szóval tudom mit ér, nem egy sebességbajnok, ma már elég gyenge, persze érdemes használtan lecserélni egy nagyobb procira, ami még belemegy az adott gépbe. Néha 2USD-ért jobb procit lehet kifogni használtan, nem hogy 10-50 dollár között.

Pont az utóbbi miatt is lehet ma már erősebb követelményeket támasztani egy géppel szemben, nem azért, mert idealistavadkapitalisták lettünk, vagy mindenképp kell a bloat gép. Elárasztották a használt piacot a régebbi erősebb C2D, C2Q, i3-i5, Xeon, AMD x4, Opteron procik, jelképes áron, az alaplap sem olyan drága hozzájuk (igaz ki kell fogni), meg a memória, a cégektől leselejtezett hasonló kategóriás irodai brandgépek, és használt/refurbished notebookok. Ezek ma is kellően erősek, és az árakat eléggé lenyomva tartják, nem gyengébbek annyival a legújabb prociknál, gépeknél. Az ember belepattint 4-8 GB RAM-ot (nem kell bele a legnagyobb órajelű tuning RAM), ha asztali gép, egy nV GT 730 vagy ATi HD 5870 vagy hasonló szintű, 1-2 gigás kártyát, még elég szépen eljátszogat a legújabb címekkel (legfeljebb nem fullHD-ban, meg nem maximális részletességen), nem hogy böngészés, de az 1080p x265-ös 60fps-es videók sem okoznak gondot.

Ezt nem érti hajbi, hogy értelmetlenül kínlódik a P3-mal, meg az Athlon64-es HP laposa is elég gyenge már, igaz az még talán megáll pont a használhatósági minimumom, csak nem kéne az XP-nél leragadni. Erőlködhet a P3-mal, ha nem is dobja ki, az akkor is már csak veszélyes hulladék, csak még nincs a szeméttelepen. Ha nem fér a pincébe, lomtárba, arra jó, hogy tényleg csipketerítő legyen rajta, virágcseréppel vagy vázával, esetleg mehet mellé ez a 233 MMX is.

Az a helyzet, hogy arra befizetek, hogy egy C2D mikor lesz képes Chrome-mal, rendes hardvergyorsítással elvinni egy 1080p videót a hivatalos YouTube felületen, full screen-ben.

Csak mert egy MPC-HC vagy egy VLC simán elviszi egy C2D-n, tearing mentesen, még akár az agyonszidott Windows XP-n is. Viszont sem Windows 7-en, sem Linuxon nem láttam még, hogy erre képes lenne szoftvermultiék mindenttudó böngészője.

Ergo, megint ott tartunk, hogy az r=1 által "igényelt" netes szolgáltatások 3x annyi erőforrást kívánnak, mint amennyire feltétlenül szükség lenne adott tartalom megjelenítéséhez. És most teljesen mindegy, hogy ez a böngészőn, a js bloat-on, a CSS bloat-on, a web túltitkosításán, a driver-en, vagy az OS-en megy el. Egyszerűen az van, hogy hivatalosan támogatott megoldással vagy fényesre szopod a lófaszokat, míg belövöd a Linuxot tearing-mentesen, full hardvergyorsított Chrome-mal, vagy maradsz Windows 7-en a nem támogatott, bugos driver-ekkel, amikkel a Chrome kurvára nem fog normálisan hardvergyorsítani, ugyanakkor egy natív lejátszó röhögve elmegy.

Szerintem ne fizetgess, főleg ha nem értesz hozzá, nagyon gyorsan bukó lehet a vége. C2D-k között nagy különbség van. Ha elfelejtjük az extreme (X-es) és low voltage (T-s) változatait, és csak az E-s jelölésű desktop prociknál maradunk, akkor is 5 generáció volt belőle, az E3xxx-től egészen az E8xxx-ig, csak a hülye számozás miatt elég nehéz csak a számból kiolvasni, hogy milyen erős a proci, pl. az E4700-as erősebb, mint az E6300-as. Mind a csíkszélességben (65 – 45 nm), tuningolhatóságban, magonkénti cache-ben (2 – 6 MB), órajelben (1,8 – 3,5 GHz), támogatott utasításkészletek tekintetében (SSE4.1, VT-x, VT-d) nagy a szórás közöttük, összszámítási teljesítményben 2-szörös eltérés is előfordulhat, ha az X, T, P-s (nem Quad) sorozatot is belevesszük, akkor több mint 3-szoros különbség is lehet a leggyengébb és a legerősebb között.

Ennek ellenére szerintem ma már egy kései erősebb (pl. E8700-as) C2D is elég olcsó, és az tuti viszi Flashban és HTML5-ben is 1080p-s YouTube-videókat, még a legmagasabb bitrátásokat is, de talán simán áll ez egy 6300-as környéki középső generációs, maga idejében középkategóriás modellre is.

A lényeg, hogy nem tudod feltelepíteni rendesen a Linuxot, mondjuk az X1250-es ATi tényleg szopó is lehet, ha nem tudod mit csinálsz, meg nem tudod beállítani a kompozitort, nem tudod kiválasztani a neked és a gépednek megfelelő WM/DE-t. Mondjuk ez az integrált ATi-hulladék a leggyengébb pontja annak a HP laptopnak, a második a proci és az alacsony FSB, ha belemegy, nézhetnél bele fillérekért használtan egy nagyobbat.

Teljesen mindegy, hogy milyen C2D széria. Még a Core 1 széria is bőven viszi az 1080p videókat, natív lejátszóval.

Mondjuk ez az integrált ATi-hulladék a leggyengébb pontja annak a HP laptopnak, a második a proci és az alacsony FSB, ha belemegy, nézhetnél bele fillérekért használtan egy nagyobbat.

Mondjuk Windows XP alatt 80% CPU-ból megvan a Full HD dekódolása és Full HD monitoron való tearing-free megjelenítése, natív lejátszóval.

Nem a hardvert nevezném hulladéknak, ha szoftverfejlesztőék lusták voltak normálisan megírni valamit (jelen esetben a driver-t, vagy a böngészőt).

Amiről te beszélsz gép, és az említett mmx között úgy 15 év van...
Az általad említett még épp eldöcög (bár a használhatósághoz nem tudom mi köze a LAN és USB boot képességének), de a 2GB ram már erősen karcos. Illetve "3D-s videókártya" sem kell desktophoz, hacsak nem a kompizkockát forgatod vele. 2D kell és lehetőleg videókodekek hardveres támogatása.
--
"Sose a gép a hülye."

Annyira szerintem nem vagyok fiatal, de mindegy. Tudom, hogy nem kéne, az X hülyesége, hogy képtelen olyan alap dolgokra, mint v-sync, külön kompozitálás kell neki hozzá. Mielőtt valaki írná, hogy ezért lett a Wayland, igen, így van, de annál is az a trükk, hogy kompozitor az is. Persze elméletileg a kompozitor működik 3D nélkül, csak épp nem ér semmit, mert pont a vsync az, amit hardveres gyorsítás nélkül nem tud megszüntetni, az kell a DRI-hez, plusz a szoftveres kompozitálás meg a procit terheli feleslegesen (igaz ha nincs sok effekt, nem jelentős mértékben, de akkor is feleslegesen). Ma már ráadásul a Windows, böngészők is meghálálják, ha van 3D, de a médialejátszók nem különben. 3D nélkül egy gép ma már használhatatlan, akkor is, ha valaki nem játszik, nem véletlenül van beleintegrálva az összes PC-s prociba, meg a telefonok, táblagépek, board gépek sem csak dísznek vannak ellátva grafikus chippel. Tudom, fiatalok gyártják azokat is, meg bloatidealista vadkapitalisták.

Az X-szel nem feltétlenül az a baj, hogy képtelen a v-sync-re. A vsync, bár alapdolog lenne, nem minden esetben van rá szükség egy felhasználói felületen. Ami már zavaróbb, hogy X alatt a videóknál sincsen vsync és ez már ultragáz, ugyanis ezt még egy Windows 95 is megcsinálja neked.

Ugyanezt tudom elmondani a Googbloat Chrome-ról, ami ha nincs full-featured hardvergyorsítás bekapcsolva, akkor szoftveresen rendereli a videókat, vsync nélkül, elpöfögötetve megannyi CPU-t, totál feleslegesen. Holott, csak annyi kellett volna, hogy idealistáék lejjebb ereszkednek a cloudból és írnak egy kibaszott overlay vagy VMR7/VMR9 DirectShow renderelőt, ami legalább a videókat hardveres surface-re rendereli. Erre szoktam mondani, hogy a böngésző != videólejátszó és mindaddig, amíg alapdolgokra képtelen, addig az marad.

Már egy 10 éves gép is használhatatlan

12-13 évvel ezelőtt, használt(!) alkatrészekből "összedobált" gép vígan foglalja a helyet egy eldugott sarokban, havonta egyszer bekapcsolom egy (pontosabban kettő) rsync-re, kb. 70 gigányi backup van rajta.
Egyszer már nagyon jól jött - pedig csak néhány hónapja lett e célból beüzemelve. Majd június elején mondom már neki, hogy használhatatlan :)

Nem olcsóbb, mert a gép eleve megvan (0 forint pluszköltség), míg külső vinyót még venni kellene (kb. 20k pluszköltség).
Gyorsaság: az első rsync telt sok időbe, azóta néhány 10 másodperc alatt meg is van.
Kevesebb munka: a gép bekapcsolását (és kikapcsolását) tudnám csak megspórolni - ami nem (sokkal) több, mint a külső vinyó umount-ja és kihúzása.
Kisebb: nos, ebben igazad van. Viszont a gép egy nem használt sarokban van elrejtve, az ajtó mögött. Azaz, ahogy a klasszikus mondja: a méret nem számít :)

Amúgy igen, lényegét tekintve akár külső vinyó is lehetne.

Ha van vinyó is akkor olcsóbb (szerk.: ide nem szántam nemet), de az ilyen ezer éves PATA vinyókra nem biztos, hogy bíznék mentést. Vinyót meg lehet venni apróról is 250 vagy 320GB-osat. Ebayról usb caddyt azt kész (Nekem van home szerverem, de az mindig megy és abban két egy terás van, most az egyiken lett egy bad sector így cserélve lesz sürgősen).

"a gép eleve megvan"
Ill. amit szerintem félreértettél:

12-13 évvel ezelőtt, használt(!) alkatrészekből "összedobált" gép

Nézd a vesszőt! Azt jelenti, hogy 12-13 évvel ezelőtt lett összerakva egy gép, használt alkatrészekből (azaz a koruk 12+ év). Vessző nélkül pedig inkább úgy lehetne érteni, hogy a 12-13 éves használt alkatrészekből rakom össze (akár most) a gépet (de inkább úgy, hogy olyan alkatrészek, amelyeket 12-13 évvel ezelőtt használtak) - gondolom, erre gondoltál. Pedig becsszó, igyekeztem nem félreérthetően fogalmazni.
De ott van a vessző, így mindenféleképpen az első verziót kell(ett volna) belegondolni.

Csak nekem van olyan érzésem, hogy ez a topik lesz a Miért ne erőltessük a növekedést? 2.0 3.0? Elmúlt 1 óra alatt 26 hozzászólás. :D

Nálunk C2D szintű gép alatti konfig sorsa kuka, azaz recycle. A procikat szedjük ki (jó lesz aranynak, bár már ezekben már alig van) és a ramot, illetve a tápokat. A többi NYÁK-ként illetve fémhulladékként van leadva (műanyag részek különszedve). Kb. 25 db P4D-t bombáztunk szét tavaly, ezekben már sok üzemóra volt, így némelyiknél már púposodni kezdtek az alaplapi kondik, néha fagyogattak. Mind brand gép volt (Dell, IBM, Fujitsu stb.). A rengeteget futott IDE HDD-kből kiszedjük a lemeztányérokat dísznek, illetve a neodínium mágnest. A vinyó NYÁK része külön leadva az alaplapokkal együtt. Az öreg, lassú SATA diszkeket is szétkapjuk, nagyjából 160Gbyte méret alatt, mert ezek már túl lomhák. A többi (nagyobb, 200GB felett) pedig jó offline vész-backupnak (azaz harmadik másolatnak) valamihez a polcra, még akkor is, ha sok óra van benne. De csak akkor, ha 0 bad sector és a teljes tesztje jó.

Szomorú, ez van, telnek az évek, drága konfigok értéke csúszik le nullára. De van egy szint, ami alá nem megyünk: ez pedig a még elviselhető böngészési élmény, mint alap.

Én is vettem pontosan 21 éve Fujitsu AV-series UW SCSI 10.000 rpm HDD-t (akkor videóvágásra javasolták) 9 GB(!) mérettel, 2U magasat, 750e+Áfa áfa akkori forintért (ami ma legalább 4M Ft vagy több reálértéken), szóval új autó árban. Ez a vinyó megvan még, de nem ér többet, mint a súlyát kitevő különféle színesfémek. Iszonyú hangos és forró volt, kötelező volt két erős ventivel hűteni. Éppen hogy tudta akadás mentesen a 4:2:2 SD videót digizni, egy streamet egyszerre. Mindezt Pentium Pro 200MHz procival.

A meglevő Core 2 Duo gépeken úgy segítünk, hogy dobunk bele rendszervinyónak kicsi, olcsó SSD-ket (64 vagy 120G), ettől nagyon felgyorsulnak, az adattárolás pedig gigabit Etherneten megy. De pár éven belül ezek is megközelítik a kukát.

Hosszú évek óta kidobáltuk már az összes P4 Celeron, illetve PIII szériákat. Gyűjteményként vannak csupán 286, 386, 486 és egyéb minőségi darabok, ill. anno nagyon drága, szép és régi VGA gyorsítók és profi videóvágó-kártyák.

Én ilyen 233MMX-et csak akkor használnék, ha az megbonthatatlanul be lenne építve valami fontos, egyedi szerszámgépbe, illetve a rendszer része lenne valami pótolhatatlan hardverkulcs-szerű megoldás, ami úgy jó, ahogy van.

Ember elé nem desktopnak nem tenném.

Ez az egész ámokfutás pedig simán megúszható lenne, ha nem a böngészési élmény nevű idealizmus köré építenénk fel mindent, hanem natív szoftverekkel tudnánk, ha mást nem, legalább multimédiás tartalmakat fogyasztani, beleértve abba a keresést, vagy akár a videók lekommentelését is.

Annak idején, úgy 2010 körül, a Core Player (CoreCodec fejlesztette) tudott YouTube-on keresni és lejátszani, mindent egyben. Pentium III-ason használtam. Rendkívül gyors és stabil felhasználói élményt nyújtott és mondanom sem kell, hogy a böngésző 2 FPS-sel vitte a YouTube 360p-t, a Core Player pedig 25-tel (és még CPU is maradt).

Így van! Szerintem pl a meleg szarási élmény nevű idealizmus is korunk teljesen bloat, vízöblítéses budijait eredményezte, amik ráadásul a lakásból foglalják a helyet! Annak idején remekül lehetett üríteni a kerti pottyantósban is és odabent még bőven maradt +2-3nm a p233mmx-ünknek.

:)

Jól megmondtad! :D
Amúgy meg nem sírni kéne az ősi gépek miatt, hanem megoldani a feldolgozásukat alapanyagként, ahogy az Apple (igaz nem merő szívjóságból) tervezi. Ki kell nyerni minden miligram anyagot a régi cuccokból bányászat helyett/mellett.
Igaz azok sem hiszem hogy hű de békabarát megoldások, de talán pár fokkal jobbak mint a kínai bányák.

Na és vajon mennyivel több energiát igényel egy MMX-es gép újrahasznosítása, illetve abból új termék legyártása, mintsem az MMX gép megtartása és további használata?

Vagy ennek nem számolunk utána, mert az is "budibloat"?

Annyira szánalmas, hogy magát a lényeget képtelenek vagytok (vagy nem vagytok hajlandóak) megérteni. Hogy nem feltétlenül az MMX-es gépen akarnánk YouTube HD-t nézni, de hogy egy Core Duon simán megy natív lejátszóval, de böngészővel akadozik. Hogy egy P3-ason is simán megy egy videó 360p-ig natív lejátszóval, de böngészőben csak 2 FPS-sel.

Erre pedig az a megoldás, hogy leelavultazzuk a hardvereket, majd bezúzzuk, hogy azokból még gyorsabban elavuló, 2-3 évig működő, pocsék minőségű, elhajlítható ájfonokat gyártsunk.

Budiöblítést meg lehetne oldani akár a mosó és mosogatógép lefolyóvizének belső tárolásával is. Nem kellene még elektronika sem, megfelelő magasságra fel tudja nyomatni a beépített szivattyú, esetleg a berendezések elhelyezésén kell variálni, és mindkettőnek van szűrőrendszere, valamint a mosáshoz használt vegyszerek részben kezelnék a vizet.
Annyi lehet a gond, hogy a vízöblítéssel apró vízcseppek kerülhetnek a levegőbe, ami esetleg asztmásoknál nem túl szerencsés, mosószeres víznél, de lehet lecsukott tetővel is öblíteni.
Ezt speciel támogatnám.

MMX mikor bírt egy SD tartalmat? Tisztességes SD tartalomhoz kellett egy P3, hogy ne akassza le a rendszert, de persze lehetett Celeronnal is bohóckodni, voltak is filmek a VHS és DVD(SD) felbontása között félúton, azokat jól vitte, de pl ha nem volt szerencsés az ember és VIA (SIS, ALI) chipsettel verte meg a sors, akkor nem volt valami fürge az a rendszer. BX-re meg nem tellett mindenkinek.
Amúgy is már hiába maradt meg a proci, ha az összes egység kifáradt/szétrohadt, ami kiszolgálta.

Energia: mert a bányászathoz nem kell? Melyik jobb? tovább bányászni, vagy a felgyülemlett szemetet lassan apránként feldolgozni?

A budis résszel egyetértek. Persze egy számítást megnéznék arról, hogy a szivattyú üzemeltetése pöfögtet többet a levegőbe, vagy az elpazarolt, tiszta ivóvíz "előállítása" (tisztítása, fogyasztói végponthoz való elszállítása).

MMX-en simán lejátszottam régen 240p-nek megfelelő felbontású videókat, Linux alól, mplayer-rel.

Energia: mert a bányászathoz nem kell? Melyik jobb? tovább bányászni, vagy a felgyülemlett szemetet lassan apránként feldolgozni?

http://a.te.ervelesi.hibad.hu/hamis-dilemma

Nem látom a bányákat bezárni az újrahasznosítás végett. Az, hogy az Apple már megszedte magát annyira az éhbérért foglalkoztatott gyerekmunkásokból, kínai rabszolgákból, hogy most már megengedheti magának a zárt láncú újrahasznosítást, nem jelenti azt, hogy bármi is garantálja ezt a tendenciát, az egész iparra nézve. Egyébként pedig azt gondolom, hogy működő hardvereket nem újrahasznosítani kell, hanem tovább használni. Mert azzal veszítetted és pöfögtetted a legkevesebbet.

Legalább a nagyságrendekkel lennél tisztában. Nem véletlen olyan drága a víz, amennyi. Az jórészt energia (meg vegyszer) költség. 500 Ft/m3-en számolva az kb. 10 kWh-nak felelne meg. Szerinted ennyiből mennyi ideig meg a mosógéped 30-40 W körüli kis öblítő szivattyúja?

On: Egy PI MMX semmire sem jó ma. Van nekem is, nosztalgiázni szeretek is rajt, de semmi értelmesre nem való. A mai szilícium meg jóval kevesebbet kajál ugyannara a feladatra, mint a 20 éves szilícium, és ez elég hamar megtérül az energiaköltségben.

Az emberi munkaráfordításról nem is beszélve, mindig az a legdrágább.

Nem is való. Azt, amit az tud, egy mobil SOC röhögve tudja 10X sebességgel. Legfeljebb olyan feladatra jó, mint a ruszki okosóra. Jó-jó csak az akksija ne lenne ennyire k..... nehéz.

Persze el lehet bohóckodni. Zenegépet vagy játékgépet (ősi progikhoz vagy pl Pintball Dreams és Fantasy típusú játékokhoz.) építeni belőle.

Esetleg karakteres terminálnak ügyviteli programhoz (RDP-hez szerintem kevés lenne), de erre meg azért vannak jóval megbízhatóbb célketyerék.

+1, főleg a Pinball Fantasy-re :D Ilyenre használom én is.

Szerintem itt pár ember fejében csak az mosódik össze (és most nem az ügyeletes trollunkra gondolok), hogy ezek a gépek milyen jó sebességgel voltak akkoriban használhatók. Nyilván, arra a feladatra. Azt a feladatot, azokkal a szoftverekkel tök jól el is tudják végezni (kb. Win 98/Office 97 szinten).
Csak az ember általában nem egy sziget, és másokkal is oszt meg dolgokat. Na, és ekkor jönnek a problémák. Mert a docx-et nem fogja megnyitni az Office 97, meg egy mai PDF-et nem fog megnyitni egy akkori Acrobat Reader (milyen jó is volt, amíg még nem Adobe Reader volt... :)).
Ahogyan egy IE6 sem fogja vinni a mai oldalakat, pár üdítő kivétellel.

Szenvedtem én is ilyen gépekkel sokat. Szerintem több energiát öltem beléjük, mint itt sokan, főleg a nagyhangúak. Van működő 286-om MFM HDD-vel, amin nézegettem jpeg képeket is, FTP szervert is tettem rá. Van emellett 486, PI, K6-2, PIII, de ez mind csak játék.

Ugyanezek a szoftverek természetesen lazán elfutnának még egy emulált környezetben is, egy raspberry zero-n is.

Viszont az igények megváltoztak. 20+ megapixeles képekkel dolgozunk, az egykor 14.4k modemekre tervezett internetet felváltották 100+ megabites sebességek.

On: Egy PI MMX semmire sem jó ma. Van nekem is, nosztalgiázni szeretek is rajt, de semmi értelmesre nem való. A mai szilícium meg jóval kevesebbet kajál ugyannara a feladatra, mint a 20 éves szilícium, és ez elég hamar megtérül az energiaköltségben.

Levezetnéd?

"Apple már megszedte magát annyira az éhbérért foglalkoztatott gyerekmunkásokból, kínai rabszolgákból" forrás hájbázer

- éhbérért foglalkoztatott gyerekmunkásokból: kínában gyártanak, ott nincsenek gyerek munkások, vannak problémák a kínai állammal, de az, hogy gyerekeket foglalkoztatnának high-tech gyárakban baromira nem igaz
- kínai rabszolgákból: akik többet kapnak mint a magyar munkás...

Ja igen és a telefonokat nem valami kínai faszi forrasztja össze kézzel, hanem automatizált gyártósor gyártja, ahol nagyjából bemennek az alapanyagok, kijön az alaplap szint megy.

éhbérért foglalkoztatott gyerekmunkásokból: kínában gyártanak, ott nincsenek gyerek munkások, vannak problémák a kínai állammal, de az, hogy gyerekeket foglalkoztatnának high-tech gyárakban baromira nem igaz

http://index.hu/tech/2014/12/19/gyerekmunka_es_kornyezetpusztitas_az_ap…
http://hvg.hu/tudomany/20120119_foxconn_gyerekmunka
http://www.businessinsider.com/secret-filming-inside-apple-factory-bbc-…

Kedves iattilagy, milyen érzés hazudozni a fórumon?

kínai rabszolgákból: akik többet kapnak mint a magyar munkás...

Na és aztán ha Magyarországon is van rabszolgatartás, akkor a kínai már nem számít. Még akkor sem, ha az egy kommunista diktatúrában van, ahol se munkavédelem, se emberi jogok, se egészséges környezet, tehát az egyszerű munkásokat definíció szerint kihasználod. Persze rabszolgatartás nem lehet Magyarországon, mert akkor mész el, amikor akarsz az EU-ba bárhová dolgozni és akkor mész utcára a szakszervezeteddel, amikor akarsz. Kínában is, csak ott lehet, hogy golyóval a fejedben mész haza.

"A dokumentumfilm szerint gyerekek is dolgoznak az Apple termékeihez felhasznált ónt adó bányákban, ahol ráadásul folyamatos a földcsuszamlás veszélye. Az indonéziai bányásztevékenység ráadásul teljesen elpusztítja a környezetet"

A másik:

"A riporterek becslése szerint a munkavállalók mintegy öt százaléka fiatalkorú."

A harmadik:

Nem fognak senki sem fejbelőni azért, mert nem akar a Foxconn-nál dolgozni, és inkább máshova menne dolgozni. Egyszerűen azért mennek oda, mert inkább dolgoznak egy gyárban, mint a rizsföldeken, ami
valahogy érthető. De azt is tudni kell, hogy ez kb. ugyanaz, mint amikor a borsodi cigányputrikból eljárnak a gyárba 3 műszakba, 80 nettóért dolgozni. Ugyanolyan "kihasználás".

Tehát az egyetlen "érved" az, hogy nem Kínában dolgoztatnak gyerekeket, hanem Indonéziában. Köszönöm. Meggyőztél.

Ebből pedig nyilván következik a második is, hiszen az is csak egy "a cigányputriban élőket is kihasználják, akkor miért baj, ha a kínaiakat is" féle relativizálás. Tudod ez olyan, minthogy felrobbantom a házad és utána meg azt mondom, hogy amúgy az enyémet is felrobbantotta valaki, meg kint Szíriában az ISIS is felrobbantja a házad, és még fel is akaszt, úgyhogy örülj, hogy legalább nem akasztottalak fel és élhetsz.

Gratulálok!

Azért majd beszélgess egy korábban fehérvári IBM, vagy egy Audi gyárban dolgozó szalagmunkással, mennyire szeretne inkább a Foxconn-nak dolgozni, a cikkek által ismertetett körülmények között, egy emberi jogokat lábbal tipró kommunista diktatúrában.

Az a baj, hogy hozol egy csomó cikket, amiben összemosol mindent, csak hogy igazolja az állításodat, utána meg szavakat
adsz az ember szájába. Egyszerűen értsd meg hogy Kína egy baszottul nagy, fejlődő ország, akik annyira lentről indultak,
hogy a 2.vh után a lakosság 80%-a írástudatlan volt, és iszonyatosan fejletlen, szegény, elmaradott, primitív ország volt.

Ők ekkor úgy döntöttek, hogy mindent a modernizációnak/iparosodásnak vetnek alá, ennek minden előnyével és hátrányával együtt.

Érdemes megnézni, hogy a GDP/fő az 1952-es 30$-ról (jelenértékben 270$-ról, egy másik helyen $614.00) 11.202$-ra sikerült feltornászniuk.

Egy másik helyen $614-et írnak, az 50-es években a magyar GDP/fő $2,480 volt

http://www.nationmaster.com/country-info/stats/Economy/GDP-per-capita-i…

Nézzük a fejlődést:

2012: $6,188.19, $12,621.74.

Az egész GDP valami bődületes fejlődést mutat: $61.38 billion -> $8.36 trillion

De hogy láss érdekes dolgokat is, nézzük az átlag kínai IT-s salary-t:

http://www.morganmckinley.com.cn/en/article/2017-it-salary-survey-guide

40-nel lehet szorozni.

Tehát ez egy hatalmas ország, és ennek megfelelően a különbségek is igen hatalmasak.

Semmiféle fejlődés, írástudatlanság nem adhat alapot arra, hogy emberekkel mérgezett levegőt lélegeztessenek és megfosszák őket az emberi jogoktól. Ahogy már eleve az is tisztességtelen, hogy nyugati vállalatok egy ilyen országgal gyártatnak, csak hogy a saját állampolgáraiknak ne kelljen fizetniük, miközben meg belőlük élnek. Tiltani kéne ezt és jó lenne, ha Trump tenne már végre valamit ezügyben... ha már megígérte.

De, ad alapot, ha diktatórikus rendszer van. Egyébként ma már Kína csak formálisan kommunista, igazából kapitalista ott is a gazdaság, magáncégek tömkelege működik, a városaikban halmozzák a magasságrekorder felhőkarcolókat. Lövögetik fel a műholdakat, nem csak katonai, de ipari-gazdasági nagyhatalom is lett. Ma már lassan semmiben nincsenek lemaradva az USÁ-tól. Vagy 7 éve volt egy kínai kisebbségeknek szánt hírműsor az m1-en, ahol kínai hírek meg gazdasági elemzések mentek, és ott mondta el több magyar üzletember, akiknek már évek óta voltak cégeik Kínában, hogy a kínai bér és adóterhek már a magyarnál is drágábbra jöttek ki akkor, a minimálbér meg teljesen pariban volt a magyar szinthez képest, és a munkavédelmi szabályok is vannak olyan szigorúak. Nem véletlen, hogy a nagy cégek már évek óta viszik el a gyártást Kínából olyan helyekre, mint India, Vietnam, Latin-Amerika, mert azok már olcsóbbak. Kína jelentősen megdrágult, nem csak bullshit a kínai GDP brutális növekedése. Nagy le vagy maradva ezzel a kínaiak egy tál rizsért dolgoznak napi 16 órát és utána Mao kis könyvét olvasgatják kezdetű meséiddel. Utoljára a 60-as években volt igaz.

Kína csak formálisan kommunista, igazából kapitalista ott is a gazdaság, magáncégek tömkelege működik

Lehet, hogy csak formálisan kommunista, de a gyakorlatban diktatúra. Jelenleg a nagyvállalatok és a gazdasági szereplők legális diktatúrája, ahol esélyed nincsen kiállnod a saját érdekeidért a mogulokkal szemben.

Nem véletlen, hogy a nagy cégek már évek óta viszik el a gyártást Kínából olyan helyekre, mint India, Vietnam, Latin-Amerika, mert azok már olcsóbbak.

Amivel kapcsolatban azonos fokú a nemtörődömség, és ahol (egy tál rizsért, embertelen körülmények között) gyártott termékeket birkáék ugyanúgy elkapkodják. Nos, lehet, hogy a "kínai rabszolgák", mint olyan már tényleg elavult gyűjtőfogalom, de ettől még profitmultiék ugyanúgy ki fognak valakit használni, ha nem a kínaiakat, akkor mást. És igazából ezen van a hangsúly. Hívhatom ezentúl akkor "ázsiai rabszolgáknak" vagy "dél-amerikai rabszolgáknak", ha úgy jobban tetszik. Egy biztos, ahhoz, hogy olcsólegyenazandroid, rabszolgáknak kell dolgozniuk, mert különben nem lesz olcsó. Ez pedig így nem fair üzlet.

Nem mindegy, mert az applenak kozvetlen kapcsolata valoszinuleg nincs egy on banyaval, a forraszto ont valoszinuleg keszen veszi a gyar, mint mindenki mas. Ennyi erovel lehet beszelni afrikai aranybanyakrol, meg hasonlokrol is, de nem csak ott banyasznak ilyet, amikor kifogynak az onbol a beszerzojuk keres egy forgalmazot es megveszi, amelyik epp olcso. Nem fog utana nezni, hogy hol banyasztak.

Pont ezaz, hogy de igen, teljesen mindegy. Ha a MOL kúton tankolok olyan gázolajat, amit terroristáktól vettek, akkor is ugyanúgy támogatom a terroristákat, mintha közvetlen tőlük vettem volna meg. Onnantól pedig én is cinkosa vagyok a terroristáknak, mert támogatom őket. Nem tudtam? Utána kellett volna néznem. Ennyi erővel "bocsi, nem tudtam, hogy be kell fizetni az adót". Persze lemoshatom magamról a felelősséget, hogy a MOL a felelős, de amúgy miért kéne utánanézzenek, kiket támogatnak, meg majd a TEK elintézi őket, nem az én feladatom bojkottálni. Milyen szép is tud lenni a felelősség levakarása, nemde? Minden piaci szereplő részéről megfigyelhetjük ezt, hogy aztán senki ne legyen igazán felelős az ilyen szarságokért.

Nem fog utana nezni, hogy hol banyasztak.

Ezt hívják nemtörődömségnek.

Nem ez ahhoz, hasonlit, hogy a mol megegyezik egy masik olaj ceggel, akikrol az ISIStol veszik az olajat, es a mol legalabbis ezt sejti. Aztan eladja neked aki az uzleti megegyezesukrol nem tudsz semmit.
Az onbanya legalabb 3. vagy 4. a sorban.
Erc -> On -> Forraszto on (persze ennek kell egy csomo mas anyag is) -> nyakgyartas

Értem.

Akkor végülis pénzt mosni is legális ha legalább 3 maffián keresztül megy.

Figyelj, sokkal egyszerűbb ha beismered: ignoráns vadkapitalista vagy, aki leszarja, hogy ki mennyit szenvedett az okostelefonjáért, amíg neki nem kell szenvednie. Nem mindenki előtt szégyen. Vannak itt egy páran még így.

Oké, akkor a legális helyett használjuk azt a szót, hogy "legitim". Vagy azt, hogy "elmegy". Mert hogy senki nem csinál ezzel az üggyel semmit, az is igaz. Az Apple se csinált semmit több 10 évig, amíg nem volt meg az extraprofit, hogy már megtehessék. Persze nyilván marketing okokból teszik, meg alkalmazkodva az új Trump érához (esetleges amerikai gyártás).

Vagy ki mernéd jelenteni, hogy nem használsz/veszel soha semmit, aminek az előállítása során felmerülhetnek az általad említett kételyek?

Ki merném jelenteni.

Egyébként még nem is csak arról van szó, hogy hupuék nem néznek utána. Arról van szó, hogy nagyvállalaték nem néznek utána, akiknek van annyi tőkéjük, hogy bőven utánanézhetnek, de az extraprofit sokkal fontosabb.

"Ki merném jelenteni."

És mondd, mire alapozod? Te végigköveted minden vásárlás előtt, hogy a termék milyen gyárban születik. Várj csak, nem csak a termékről van szó, hanem minden alapanyagról, amit felhasználtak hozzá, sőt, minden eszközről, amit felhasználták az alapanyag előállításához. Sőt, mindenről, amit felhasználtak annak az előállításához. sőt... mehetnék még néhány szintet. Na látod, hogy a néhányadik szint után a kutyát se érdekel a dolog...

Nem is teheti meg, az ok, hogy ujsagirok oda mennek az apple sokadik beszallitojahoz es korbe neznek, pont a sajto torvenyek miatt van erre joguk normalisabb helyeken. De egy ceg azt se feltetlen tudja a beszallitojanak ki a beszallitoja, oda meg foleg nem mehet es nem ellenorizheti, az kb. ipari kemkedes szint. Azt meg gondolhatod, hogy nem reklamozzak, hogy tizeneves gyerekeket dolgoztatnak a banyaban, szoval ez max. akkor derul ki, ha valaki oda megy.

ISO, HACCP és egyéb rendszereket mire találták ki vajon?

Nem véletlenül arra, hogy rendben legyenek ezek a folyamatok?

Vagy multiékat nem érdekli, hogy minősített beszállítóktól rendeljenek, akiket az auditor úgyis ellenőrzi? Vagy az drágább lenne? Miért érzek extraprofit szagot?

Továbbra sem érted, hogy ha te vagy A cég aki vesz B cégtől valami terméket te B cég beszállítóit nem ismerheti A cég mert ez szinte mindig üzleti titok. Arról nem is beszélve, amíg el nem megy valaki az indoznéz bányába, addig annyi látszik, hogy valami indoznéz kohótól lehet venni ónt viszonylag olcsón. Az üzleti partnereid után nyomozgatni elég kétes terület, esetleg létezhet hasonló kockázatok minősítésére szakosodott cég, és az ő véleményük jó pénzért kikérhető, de amúgy a beszállítód beszállítóiról esetleg még tudhatsz valami informális infót, az alatt elég ritkán.

Továbbra sem érted, hogy a kapitalizmus, illetve a szabad piac velejárója az, hogy a pénzed szavazat, tehát ha megveszel egy terméket, a teljes, mögötte lévő ellátási láncot támogatod, egészen a bányától a Media Marktig, aminek a polcáról leveszed.

Tehát nem úgy van, mint régen, hogy elvtársék megmondták, ki gyárthat és mennyit, aztán ha nem tetszett, akkor rosszabb esetben mentél a gulágra, jobb esetben nyugatra. Úgy van, hogy a globalizált világban bárki bármit szabadon megcsinálhat, mivel még mindig léteznek olyan országok, ahol nincsenek megfelelő törvények arra, hogy az embereket emberszámba vegyék. Kínát is ide sorolnám, ugyanis egyetlen európai város sem engedhetné meg magának azt a mértékű károsanyag-kibocsájtást, amit csingcsungék Pekingban összehoztak. Ide lehet még sorolni azokat, a Kínánál sokkal fejletlenebb ázsiai országokat, amelyekben simán legális (vagy ütőképes hatóságok híján eltűrt) ügylet gyerekeket dolgoztatni.

Az efféle piaci magatartás súlyos visszaélés a globalizáció nyújtotta lehetőségekkel, ám úgy tűnik, hogy ha az extraprofit érdekében történik, akkor valahogy nem szeretjük büntetni. Kicsit olyan ez, minthogy ki akarod nyírni a szomszédod, ezért keresel egy országot, ahol ez legális. Aztán elhívod nyaralni abba az országba és kinyírod. Aztán elvárod, hogy ne kapj érte büntetést itthon, mert hát te nem kényszerítetted a szomszédod a külföldi nyaralásra, csak elhívtad.

Igazából, én beismerem:
Ignoráns vadkapitalista vagyok, aki leszarja, hogy ki mennyit szenvedett az okostelefonomért (bár butafont használok) amíg nem nekem kell szenvednem.

Ez nem akadályoz abban, hogy azt mondjam, hogy ne legyen emberkínzás, viszont ha már valamit veszek a pénzemért, amiért én "szenvedtem meg" akkor azt hagy tegyem már tiszta lelkiismerettel.
A fölösleges lelkizést amiatt, hogy szenvedett-e a macskatápban levő marha, azt meg meghagyom a nálam (ál?)szentebbeknek.

Ez a helyzet. Gyarló ember vagyok.

A mi usereinknek azért fontos a böngészési élmény, mert azon keresztül megy a munka 80%-a. Én személy szerint szeretem a spéci célszoftokat (pl. elég jó VLC-konfighuszár vagyok), de pl. egy könyvelő vagy tartalom-lektor elé nem rakok ma már PIII-as gépet. De P4D-t sem. Lassú. Miért? Mert azt akarják, hogy ha kattintanak, akkor a dolgok többsége lehetőleg azonnal történjen meg. Ez C2D+SSD-vel még megoldható.

Egy ilyen senior munkatárs néhány órai béréből kijön egy használt brand C2D gép. Embereket nem célszerű feleslegesen kínozni, "kockásítani" csak azért, mert mondjuk én személy szerint valóban szeretek kísérletezni öreg hardverekkel is. Ez magánügy, hobbi. De nem munka, vagy termelés versenyszerű környezetben.

Egyébként ma már nem a 360p a menő a Youtube-on sem. A 4K kezd erősen terjedni, mert mindenki GoPro-zik orrba-szájba, ha kell, ha nem. Azzal mit tesz a PIII? Kapcsoljam vissza felbontást? Akkor meg minek az egész? Anno láttam sok rossz felbontású videót, 256 színű gifet eleget. Most már Full HD-t, 4K-t akarok, "mert megérdemlem".

Szerintem nincs ma olyan termelő, munkával, megrendelésekkel elfoglalt cég (akinek tevékenysége egy részét irodai PC-s folyamatok is képezik), aki elfogadná/benyelné, hogy a 2017-es webes környezetben neki PIII-al kelljen gyötrődnie.
Akkor vegyük elő a rögtön 15 collos CRT-ket is, hogy legyen még korhűbb minden. Hadd folyjon ki a szeme is.

Sőt, jöhet a DOS, narancssárga Hercules monitorral. Egy haver esküszik rá, hogy a kilencvenes évek elején a 4 éven át, 12"-os Hercules monitor előtt végzett könyvelői munka miatt romlott el, táskásodott meg a szeme. Ahogy ránézett, jött a fájdalom 1 óra nézés után. Hiába pihentette, meg tartott szünetet, hiába állítgatta a fényerőt, kontrasztot stb.

Jöhet a C64 is, arra is voltak felhasználói szoftok bőven. Dugjuk rá a Junoszty tévére, úgy olcsó lesz, vagy RF-csatin keresztül egy Videoton színes TV-re (így már van szín is: deluxe). A mentések mennek 1541 floppy-ra. Van 9 tűs nyomtatói is. Daráljon csak szép lassan.

Én szívesen bootolgatok be öreg gépeket. Csak napi 10 órában ne kelljen dolgoznom vele. És másnak se, akinek én kell adjam a gépet.

>Hercules monitor előtt végzett könyvelői munka miatt romlott el, táskásodott meg a szeme

gyűlik az ökörség a threadbe

The IBM monochrome monitor had a resolution of 350 horizontal lines and a 50 Hz refresh rate. IBM got around the problem of display flicker by using high-persistence P39 phosphor that retain energy for a long period of time as the electron beam draws the image on-screen.

gondolom a diszkotéka-jellegű 60-80Hz VGA-ra váltás "hatalmas megkönnyebbülés" lehetett a táskáknak

És ha az a monitor nem IBM volt és kispórolták belőle a hosszú utánvilágítású foszfort? Volt nekem pl Commodore címkéjű amúgy Philips Hercules/MDA monitorom (asszem kompatibilis volt jelszintekben a kettő, de már olyan rég volt, bár még csak két hete raktam ki a lomtalanításra). Igaz, úgy rémlik az se villogott, de annyi gagyit hoztak be az országba akkor is, hogy ki tudja, mi volt a monitorral, de az is lehet rosszul emlékszik a szabványra.

>És ha az a monitor nem IBM volt és kispórolták belőle a hosszú utánvilágítású foszfort?

ÉSHA!ÉSHA!ÉSHA!!!

ha ez vígasztal, evidens volt hogy beugrassz a csőbe, mániákusan argumentatív ám lexikai tudás terén csökevényes állapotú hupum, ti. (szinte?) az összes mda/herc monitor ilyen volt

Mert egyesével megnézted mindet? Az MDA/HGA csak annyit követelt milyen jelszintekkel dolgozik, aztán a gyártó vagy olyan képcsövet használt vagy nem. Amúgy elég sok könyvet olvastam és elég sok vackot használtam/szerelgettem/láttam, hogy biztos nagyobb a tudásom a tiédnél.
Amit End írt abban is van igazság, az a képátló sem volt valami ideális hosszabb távon. Meg kell oldani az ilyen régi eszközök minél környezetkímélőbb feldolgozását és minél hamarabb el kell felejteni őket.

Én nem fogytam ki az érvekből, csak pl a te agyadba már nem fér be az információ. Végignézve az eddigi bejegyzéseidet, eddig mindenbe és mindenkibe belekötöttél és 0 szakmai információt írtál ki az oldalra.
Foglalkoztam eleget kukázott eszközökkel ahhoz, hogy soha ne kívánjam vissza azt az időszakot, valamint azt is meguntam, hogy munkára alkalmatlan gépeket próbáljak mindenféle trükkel valamennyire használhatóvá tenni.
Sajnos-nem sajnos, és ezt nem csak én mondom hanem a pesti szakik is, 5 év egy átlagos irodai gép élettartama, utána szépen lassan keresni kell neki a legközelebbi hulladéktárolót. Az idő pénz és 5 évnél idősebb gépekkel bizony sokkal több a gond, sokkal több a kiesés, az időveszteség ezáltal pénzveszteség. Persze ettől még vannak itt idősebb gépek is, de érdekes módon pont velük van több probléma.

Befér az információ, csak nem értek egyet az általad is éltetett fejlődésmániával.

Én elfogadom, hogy te nem kívánod vissza a régi gépes időszakot. Én viszont nem kívánom magamnak az új gépes időszakot, ahol minden centralizáltan a cloud-ból megy és nagyvállalaték egész infrastruktúrákat uralnak, és nem kell három év a Chrome-nak, hogy egy adott hardveren belassuljon a nagy fejlődésnek köszönhetően. Azt gondolom, hogy ha a P3-asok mögött lenne jó marketing és lenne rájuk használható natív szoftver, a mai napig el lehetne őket adni. Neked pedig meglenne a választási lehetőséget, hogy übercsili gépet veszel és nem P3-at. Így hajbazer is örülne, hogy nem nyomják le a torkán a fejlődést az erőltetett növekedést és bennyh is boldogan számolgatná a 4K monitora előtt az idejét és a pénzét.

400 millió ember használt Windows XP-t 2014-ben, mikor lejárt a támogatás. 400 millió embernek lett volna igénye tovább használni (hiszen az előtte eltelt 5 évben simán válthattak volna Vistára vagy 7-re, nem tették). Ma is 100 millió ember használ XP-t, a támogatás lejárta után 3 évvel. Nekik megvan az igényük rá, hogy egy régi rendszert használjanak, mert nem akarják kidobni a gépüket a bloatware miatt.

A szabad piac akkor működik jól, ha valós piaci igényeket szolgálunk ki és nem mesterségesen erőltetjük rá a piaci szereplőre az egyes termékeket, megoldásokat.

"A szabad piac akkor működik jól, ha valós piaci igényeket szolgálunk ki és nem mesterségesen erőltetjük rá a piaci szereplőre az egyes termékeket, megoldásokat."
A szabad piac lényege nem ez, a szabad piac lényege, hogy a vállalat vezetői szabadon döntetek arról, hogy mit lépnek (legális keretek között), amihez senkinek semmi köze aki nem a vállalat részvényese, CEO-ja, managere. Ehhez neked semmi közöd nincs kívülről, illetve a szükséges adatok se állnak rendelkezésedre. Nem tudod ebből az xp adagból mennyi a kínai warez akikből az MS pénzt soha nem látott és nem is fog, és nem tudhatod, hogy mennyibe kerülne a támogatás.

Amennyiben a te értelmezésed szerinti szabad piac szereplői nem a valós igények kielégítését tűzik ki célul úgy az egy rossz, igazságtalan, egyoldalú piac, amibe be kell avatkozni. Én például simán köteleztem volna a Microsoft-ot az amerikai állam helyében, hogy adjon ki SP4-et lifetime support-tal. Nemzeti érdek, hogy ne kerüljön 300 millió munkaállomás a kukába.

Nem veszed észre, hogy pont az a piaci szabadság lábbal tiprása, ha fittyet hánynak a valódi, természetes keresletre és inkább erőltetni, terelgetni akarják egy másfajta kínálat felé?

Igen, az államnak kompenzálnia kell a piaci egyenlőtlenségeket, mert azok általában a piac szabadságát és ezáltal az esélyegyenlőséget veszélyeztetik.

Hülyeség, a szabad piac szereplői azt tűzik ki célul amit ők akarnak (a vállalat vezetői és részvényesei).

Egy vállalatnak akkor érdeke kiszolgálni egy igényt, ha pénz van mögötte számára, az MS nem valami jótékonysági szervezet. Mivel a kínai warez xp-k mögött nincs pénz ezért azt nem szolgálja ki. Egyébként üzleti partnereinek akik kritikus helyeken futtatnak xp-t ahol cseréje nehezen megoldható, adnak támogatást jó pénzért. Ez egy valós üzleti igény (ami mögött van pénz) kiszolgálása.

Akkor hiszem el a kínai warezos mesét, ha erre adsz valami hiteles forrást, Microsoft kézből. Tekintettel arra, hogy más szereplő nem igazán tudja megállapítani, ahogy amúgy azt sem tekintem hitelesnek, hogy a Microsoft CEO lenyilatkozza ezt a médiában.

A Microsoft profitéhségből hányt fittyet annak a 400 millió embernek az érdekeire, akik még a támogatás lejártakor is XP-t használtak. Azóta pedig szintén profitéhségből hány fittyet annak a 100 millió embernek az érdekeire, akik a támogatás lejárta óta is XP-t használnak.

Nem az első és nem is az utolsó arrogáns lépése a Microsoftnak, az extraprofit érdekében. Támogathatták volna továbbra is az XP-t úgy, hogy mindenki profitáljon belőle, ha már az XP-vásárlóknak köszönhetik azt, hogy fel tudtak ekkorára hízni. Nem rokkantak volna bele és üzletileg is anyagi erőforrásaik is lettek volna rá. Most ez a pénz befektetőék golfozására és yachtjára megy.