Meggyőződésük

o azt irta, hogy nem akar torodni a vilag problemajaval, majd bedobja az EU gyengecske szamadatat, amivel ezt a logikat kovetve mi dolgom van nekem? Az egyen szempotjabol az EU vs. vilag nepessegi szamai kb. ugyanannyira vallamra veheto dolgok.

Diktatorok kezikonyve

:)

4. Az emberrel mindig csak rossz dolgok történhetnek?

Nem, de ha felakarsz mászni egy magas hegyre érdemes tudatosítani magadban mászás előtt, hogy onnan le is lehet esni és célszerű lenne ezt elkerülni.

No rainbow, no sugar

1. Akkor én rossz családban nőttem fel, mert apám halála után én támogattam anyámat míg volt munkám.
2. Megélhetés elvesztése alatt értem, hogy már nincs tartalék és nincs honnan pénzt szerezni. Ez manapság könnyen megy. :(
3. Volna mit eltanulni tőlük - bár ez saját tapasztalat, nem népcsoport, hanem embercsoport függő.
4. Nem. De én úgy vagyok mindennel, hogy inkább kerüljek ki a végén boldogan belőle, hogy nem történt semmi rossz, minthogy nem vagyok felkészülve a bajokra. (így sem vagyok, de legalább a hit megvan, hogy valamennyire mégis :D)
5. A szüleimnek még nem volt ilyen gondjuk, amikor én születtem, mert az még jóval a gengszterváltás előtt volt, nem volt olyan mértékű (mérhetetlen) lét- és jogbizonytalanság, mint manapság.

3. Nagy szerencsémre nem ehhez a népcsoporthoz tartozom, így számomra egy ilyen szituáció enyhén szólva zavaró lenne :)

--------------
“If there were no hell, we would be like the animals. No hell, no dignity.”

last >
beszartam :)

--------------
“If there were no hell, we would be like the animals. No hell, no dignity.”

Laurának irtó nagy didkói vannak és ez mint köztudott az anyaságra utal a többi majd jön magától úgyis.

Úgy látszik, az "örökletes bajt" csak sikerült elkerülni "megfelelő életmóddal" :)

> Érdekes módon az állattenyésztésnél nem hisznek ebben, de nem csak ők.
Állattenyésztésnél nem az állat hosszú távú egészsége a lényeg, hanem hogy minél gyorsabban nőjön (vagy minél több tejet adjon). Ha a levágása után már cukorbeteg lenne a disznó, az senkit nem érdekel. A tenyésztők tehát más dimenzióban gondolkodnak.

> Például miért is emelkedik a cukorbetegek és a szemüvegesek száma? Életmód mi?
Gondolom csak az I-es típusú cukorbetegekről szólsz. Az inzulinpótlás előtt az I-es típusú cukorbetegek többnyire nem élték meg a felnőttkort, tehát nagyon erős szelekciós nyomás volt (lett volna) az erre hajlamosító gének kiszelektálására. Az a tény, hogy megmaradt ez a gén azt mutatja, hogy csak hajlamosít a betegségre, de kell még hozzá a helytelen életmód is, hogy előjöjjön. Ami életmód hatás a legújabb generáció alatt lett a legerősebb. Elég sokminden változott az emberek életében ahhoz, hogy bőven lehessen találgatni, hogy mi lehet a ludas :-).

De azért az elméleted szerint tegyük fel, hogy recesszíven fenn tudott maradni a cukorbetegség gén, ami determinisztikusan betegséget okoz. A szelekciós nyomás eltűnésével annyi változott, hogy a homozigóta recesszívek (tehát szerinted determinisztikusan cukorbetegek) is szaporodnak és ezért lett most több cukorbeteg. Ezzel a probléma csak annyi, hogy a cukorbeteg gyerekek elenyésző részének cukorbeteg a szülője. Tehát a statisztika sokkal több cukorbeteg gyereket mutat, mint amennyit a szelekciós nyomás megszűnése indokolna. Ezért szinte biztos, hogy az esetek jelentős részében a betegséget az életmód váltja ki. A genetika csak hajlamosít.

A szemüvegesekre nem ismerem a statisztikát. De abból kiindulva, hogy a régebbi korokban a rossz szeműek nem voltak életképesek, eléggé valószínűtlennek tűnik, hogy a rossz-szem gén nagyon el tudott volna terjedni. Szintén kis-számban és recesszíven lehetne csak jelen a génállományban! Tehát a fenti okoskodás analógja itt is érvényes lehet. De ha mégsem, az sem zavar. Szemüveggel nem annyira rossz élni. Nekem legalábbis határozottan jobbnak tűnik, mint egyáltalán nem élni 8-).

Plusz érdemes még annyit megfontolni, hogy ha egy génváltozat a szaporodásra nézve indifferens, akkor sem terjedni, sem ritkulni nem fog, átlagosan az előfordulása állandó marad. Tehát a szelekciós nyomás megszűnésétől nem lesz több cukorbeteg, csak maximum ugyanannyi. (A szelekciós nyomásból az is következik, hogy a cukorbetegségre hajlamosító gén - mivel fennmaradt elég nagy számban - más szempontból akár előnyt is jelenthetett az emberi evolúció során.)

A fenti okoskodásokban csak a rekombinációt vettem figyelembe, a mutációt nem. De a mutáció ennél még sokkal lassabb hatás, ennyi idő alatt statisztikailag nem kimutatható változást okozna csak.

> Azzal max. azt lehet bizonyítani, hogy képes vagy szaporodni.

Pontosan ez az életképesség definíciója. Azzal persze egyetértek, hogy a mai társadalomban ezt könnyebb elérni, mint mondjuk 30000 évvel ezelőtt :-).

> Tehát Laura (20+)...

Laurát én sem venném feleségül :-). De azért vannak átmenetek is. Én csak annyit állítottam, hogy a nők viselkedése megváltozik a gyerekszüléstől. Beindul a gondoskodás-ösztön, és a gyerekkel fognak foglalkozni. Nem döntés, meg jólneveltség kérdése, hanem a hormonok irányítják. Ezt az apák sokszor zokon is veszik. Nyilván csak annál működik ez az ösztön, aki valamennyire azért egészséges. Aki alkoholista az nem egészséges.