Hozzászólások
jujj. itt ált egy hosszú méretes hozzászólásom, de nem ebbe a topicba szántam.
így mivel törölni nem lehet "kiszerkeztettem".
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:309c60df2a="tomyellow"]Hát a topic-ból nem igazán az lett, amire gondoltam. Én nem azt szerettem volna megtudni, hogy jó a Debian, vagy nem. Nekem jó. Én ezt használom. Csak arra lettem volna kíváncsi, hogy az újabb licensz felülvizsgálat milyen változásokat fog hozni számomra, mint jelenlegi használó.
Valszeg semmit. Nemreg volt egy szavazas, hogy a non-free szekciót megtartsák-e. Annak eredmenye az lett, hogy a non-free továbbra is a Debian része marad.
Ezután volt egy szavazás, asszem arról, hogy nem-forráskódot (firmware, dokumentáció, stb.) ugyan olyan szőrszálhasogatósan kezeljenek-e mint forráskódot, és annak az eredmenye az lett, hogy igen. Emiatt nagyon sok csomagot (asszem gcc doksik, firmware kernel-ből, stb.) non-free -be kell átrakni. De ennek _semmi_ hatása nincs, ha a sources.list file-od non-free sort is tartalmaz (minden bizonnyal tartalmaz ilyet, pl. gimp-be .gif támogatás is non-free csomagból jön.) Minden programot ugyan úgy tudsz telepíteni, stb.
A legnagyobb problema az lehet, hogy a Release Manager bejelentette, hogy ezen átszervezés miatt idén már nem lesz stabil sarge. _Ez_ nagyon hátrányos lehet, úgyhogy állítólag egy újabb szavazással eltolják a fent említett második szavazás 'életbe lépését' 4 hónappal, hogy közben lehessen stabil sarge-t kiadni.
Az egészből annyit lehet leszűrni, hogy igazából szőrszálhasogatás folyik. Ennek egyetlen hatása a sarge csúszása lehet, de az úgyis sokat szokott csúszni. Rengetegen vannak, akik úgy használják a debiant, mint te (pl. én is) és ennyi emberrel nem szúrnának ki.
(pl. ha non-free -t kirakták volna a hivatalos Debian kiadásból, akkor is lenne egy nonfree.org, ahonnan ugyan azokat a csomagokat letöltheted, és amig lenne iranta erdeklődés, addig rendesen karban lenne tartva az is, tehát felhasználóként szinte semmit sem éreznél.)
[quote:309c60df2a="tomyellow"]
Ja és mégegy kérdésem lenne. A Debian-os i386 binárisok milyen sub-architektúrára vannak fordítva, optimalizálva. Köszi!
hát 386-osra. pentium, 586, stb. optimalizációkra voltak tervek, ill. próbálkozások, de hivatalos optimalizalt csomagok tudtommal nincsenek. pár link:
http://debian-i586.sourceforge.net/
http://www.debianplanet.org/node.php?id=285
http://www.debianplanet.org/node.php?id=210
abli
ui. érdemes "Debian Weekly News" -t olvasgatni:
http://www.debian.org/News/weekly/
(e-mail hirlevél is van)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:40c21a91c2="Anonymous"][quote:40c21a91c2="Oscon"][quote:40c21a91c2="miq"]Hat igen, otthonra jo a sid, neha szivunk vele, de ez meg egy otthoni gepen belefer az elfogadhatoba.
Desktop+woody: ezereves Ghostview miatt tucatnyi doksit nem tudnak megnyitni, nyomtatni. Acrobatreader nincs (tudom, alaganyolhato), az xpdf-et meg emlegetni is kar. Office dologok: ozonviz elotti idokbol. Forditgatas: szemeteles.
acroread 5.0x
ftp://ftp.nerim.net/debian-marillat/
Egyre tobb PDF-et nem lehet megnyitni az otossel...
mint például ?
mutass már egyet, ami mind ghostview, acroread 5.0x, stb-vel olvashatatlan...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:1a76a3b02b="abli"]
Ezután volt egy szavazás, asszem arról, hogy nem-forráskódot (firmware, dokumentáció, stb.) ugyan olyan szőrszálhasogatósan kezeljenek-e mint forráskódot, és annak az eredmenye az lett, hogy igen. Emiatt nagyon sok csomagot (asszem gcc doksik, firmware kernel-ből, stb.) non-free -be kell átrakni.
Ez komolyan igy volt? Micsoda hulyeseg! Ha vminek nincs meg a forrasa (mert nincs es kesz), de free terjesztheto, akkor azt miert is kell a non-free-be rakni? Innentol szivas az egesz, mert nekem pl. egyaltalan nincs non-free sorom a sources.list-ben es ezutan sem lesz. Akkor megszivom? B-/
mogorva
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
azt bírom az ilyen debian fanokban, hogy istenítik az apt-getet, de bezzeg egy sort a configba be nem szúrnának :lol:
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:a69152e2f3="Aewyn"]A testing-el tulképpen mi a baj?
pl. nem kap biztonsagi frissiteseket.
(ill. csak akkor amikor a frissites lecsorog a sid-bol, ami par naptol akar fel ev is lehet.)
(Es ez bizonyos helyzetekben, pl. ha munkahelyen hasznalnad, nagy hatrany lehet.)
abli
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
miért kéne szerekeszteni?
apt-setup
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
akkor meg páne :wink:
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Testing: én a Postgres miatt szívtam vele, nem minden PGSQL related csomag frissült és használhatatlanná vált
Én is szerveren stable, desktopon sid, de az utóbbit is megszívtam már (néhány frizbi DVD apt-get upgrade után...)
A Gentoon és FBSDn gondolkodom már jó ideje én is hasonló okokból, mint amit többen is felvetettek itt, de még nem sikerült rászánnom magam (vannak fontosabb dolgok is).
Üdv.: kismedve
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:934e2a36fa="Aewyn"]
Debian: egyszer, még jó ideje, a debian levlistán egy HP-s ürge meg merte kérdezni (de teljesen udvariasan, korrekten), hogy mikorra esedékes a sarge kiadása.
Hát, amit kapott szcsétlen...
Ha ugyanarra a thread-re gondolunk, akkor semmi extrat. Egy indiai HP-s volt, azert erdeklodot, mert az o csapatuk kapta meg a debian support-ot a HP-n belul, es szamolni a akart azzal, hogy mikor mit kell supportalnia.
nemi "meglesz, amikor kesz lesz" utan a HP Linux CTO-ja (Bdale) valaszolt, hogy megy hozzajuk konferenciara 2 het mulva es majd elmagyarazza.
Jo lehet az infoaramlas a HP-n belul, ha a debian listan kell a HP-soknak kapcsolatot tartaniuk;-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:efcdca8d24="mogorva"][quote:efcdca8d24="abli"]
Ezután volt egy szavazás, asszem arról, hogy nem-forráskódot (firmware, dokumentáció, stb.) ugyan olyan szőrszálhasogatósan kezeljenek-e mint forráskódot, és annak az eredmenye az lett, hogy igen. Emiatt nagyon sok csomagot (asszem gcc doksik, firmware kernel-ből, stb.) non-free -be kell átrakni.
Ez komolyan igy volt? Micsoda hulyeseg! Ha vminek nincs meg a forrasa (mert nincs es kesz), de free terjesztheto, akkor azt miert is kell a non-free-be rakni? Innentol szivas az egesz, mert nekem pl. egyaltalan nincs non-free sorom a sources.list-ben es ezutan sem lesz. Akkor megszivom? B-/
Ne keverjuk a kulonbozo ugyeket, a cselekmeny ugyanis tobb fuggetlen szalon fut:
1. GNU Free Documentation License alatti dolgok nem DFSG-nek megfeleloek, a muszaki hozzaferesgatlo megoldasok tilalma (ezalatt akar a chmod parancs is nyugodtan ertheto) es az invarians reszek kovetelmenye (pl. elavulo doksit esetleg nem lehet miatta felfrissiteni) mind tullo a celon. Pontos indoklas itt: http://people.debian.org/~srivasta/Position_Statement.xhtml
2. Csak binaris formaban letezo, futasidoben a hardverbe toltott firmware nem mondhato szabad szoftvernek, hiszen nincs hozza forras, nem lehet a bugjait javitani. A csak terjesztheto, de modositast nem engedo dolgoknak megvan a bejaratott helye: a Debianon kivul, a non-free szekcioban.
Mindketto szerintem teljesen esszeru dolog, es a Debian elveihez valo husegebol nyilvan egyenesen kovetkezik, hogy az ezeket megserto dolgokat kipateroljak a main-bol. Hogy ennek kene-e csuszast okoznia a Sarge kiadasaban, arra most szandekosan nem terek ki. Most mindossze arra szoritkozom, hogy nem jokedvukbol szurik az ilyen cuccokat, hanem mert jogi gondok vannak veluk.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:5d5981050b="vmiklos"]azt bírom az ilyen debian fanokban, hogy istenítik az apt-getet, de bezzeg egy sort a configba be nem szúrnának :lol:
Miért kéne egy egész sort???
talán 3*1 szót, vagy nem?
deb http://security.debian.org woody/updates main contrib non-free
deb ftp://linux.inf.elte.hu/debian/ woody man contrib non-free
deb ftp://linux.inf.elte.hu/debian-non-US/ woody/non-US man contrib non-free
:lol:
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:0fcf5a21b2="abli"][quote:0fcf5a21b2="Aewyn"]A testing-el tulképpen mi a baj?
pl. nem kap biztonsagi frissiteseket.
(ill. csak akkor amikor a frissites lecsorog a sid-bol, ami par naptol akar fel ev is lehet.)
(Es ez bizonyos helyzetekben, pl. ha munkahelyen hasznalnad, nagy hatrany lehet.)
abli
Gentooval ez hogyan megy? Mondjuk egy webszerverre felpakol az emberfia egy ilyet, és hoppsz másnap kiderül, hogy likas. A gentoohoz gondolom secpercen belül kijön a javítás, de a szerveren ilyenkor újra kell forgatni a csomagokat, vagy elérhető bináris formában amolyan apt-get install formában is? Ekkor viszont az előre forgatott bináris mennyiben optimalizált?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:4de12a73b3="miq"]Hat igen, otthonra jo a sid, neha szivunk vele, de ez meg egy otthoni gepen belefer az elfogadhatoba.
Desktop+woody: ezereves Ghostview miatt tucatnyi doksit nem tudnak megnyitni, nyomtatni. Acrobatreader nincs (tudom, alaganyolhato), az xpdf-et meg emlegetni is kar. Office dologok: ozonviz elotti idokbol. Forditgatas: szemeteles.
acroread 5.0x
ftp://ftp.nerim.net/debian-marillat/
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:eb79b3c3bc="anr"]Ha ugyanarra a thread-re gondolunk, akkor semmi extrat.
Ez innentől értelmezés kérdése :lol:
(Bár valóban homályosan rémlik az ügy, vmikor hajnali 2-3 között olvastam pihenésképpen, amikor éppen azzal szívtam, hogy még az ősrégi postfix volt a testingben és semmi nem úgy ment, ahogy kellett volna. [q.e.d.])
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:7924476139="Aewyn"]Gentooval ez hogyan megy? Mondjuk egy webszerverre felpakol az emberfia egy ilyet, és hoppsz másnap kiderül, hogy likas. A gentoohoz gondolom secpercen belül kijön a javítás, de a szerveren ilyenkor újra kell forgatni a csomagokat, vagy elérhető bináris formában amolyan apt-get install formában is? Ekkor viszont az előre forgatott bináris mennyiben optimalizált?
tudtommal vannak (felhivatalos?) mirrorok, ahol elore porgetett stuffok vannak, kulonfele platformokra optimalizalva. (eles rendszereken egyelore nem hasznalok gentoot, de ez csak ido kerdese)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:b28d68072e="Aewyn"]
Gentooval ez hogyan megy? Mondjuk egy webszerverre felpakol az emberfia egy ilyet, és hoppsz másnap kiderül, hogy likas. A gentoohoz gondolom secpercen belül kijön a javítás, de a szerveren ilyenkor újra kell forgatni a csomagokat, vagy elérhető bináris formában amolyan apt-get install formában is? Ekkor viszont az előre forgatott bináris mennyiben optimalizált?
Gentoo-ban ez a következő módon van: Van forrás csomag (ebuild), ez az upstream verzió frissülése után néhány nappal testing, 1-4 hét múlva (nyilvánvaló módon biztonsági hibáknál gyorsabban) stable.
Ezen kívül vannak bináris csomagok (GPR) optimalizálva i486, i586, i686, AthlonXP, hogy csak az x86-os architektúrát említsem. Ha biztonsági hibáról van szó, akkor ezek is gyorsan frissülnek.
Az ebuild-eknél nincs release, értsd minden folyamatosan frissül. A GPR-eknél évente 2-3 release van. Most pl a 2004.1-es, tehát a második :)) release-nél tartunk ebben az évben.
Remélem kielégítő volt a válasz, ha nem, akkor kérdezz, avagy www.gentoo.org. Nagyon jól dokumentált rendszer.
Üdv.: Tomyellow
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Királyságosnak tűnik ez a gentoo. Ha megúszom forgatás nélkül, akkor ki fogom próbálni. Most amúgy is üres az a partíció, amelyen a próbalinuxokat tartottam; eddig gyakorlatilag mind hulladéknak bizonyult a debian mellett.
Igazából persze azon múlik az ügy, hogy mennyire vannak egyben azok a csomagok; mennyire szedi szét a rendszert egy upgrade. Ez meg persze azon (is) múlik, hogy mekkora közösség van mögötte és az mennyire összefogott.
Nem baj az, ha van a deb-nek egy kis vetélytársa :)
Most azután végleg offtopic leszek (boccsss), de mintha vki vip lelépett volna a gentoo-ból. Mennyire marad egyben ezután a közösség? Van erről vmi pletyi ? :roll:
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én nem hallottam semmilyen pletykát erről. Szerintem egyben marad. Ha megnézed, hogy mennyi csomag milyen up2date, stb., akkor látszik, hogy nem egyszemélyes a project.
Amúgy én hétvégén fogom felrakni forrásból, úgy látom van érdeklődés a dolog iránt, szóval fogok nyitni egy topic-ot és ott akkor leírom a tapasztalataimat.
Üdv.: Tomyellow
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
valoban, mindenre van megoldas. lehet backport archivokbol csomagokat vadaszni, illetve lehet sajat magunknak backportolgatni. ha egyik sem jarhato ut, akkor forrasbol "kezzel" (ertsd: nem deb-et epitve) pakolni. mindez akar meg szorakoztato is lehet (sokaig annak talaltam) - egy otthoni vagy kis ceges rendszer eseten. amikor azonban a napi adminisztracios feladatok es/vagy (altalaban es) a gepek szama meghalad egy bizonyos hatart, akkor ez mar nem szorakoztato, hanem tobb, mint bosszanto. egy-ket eve en is ilyeneket mondtam volna (mondtam is), hogy barmit bele lehet haxolni, ha pedig nem tudod, ne hasznald (hasznalj suse-t, red hat-et, mandrake-et stb.). gentoo fele megyek (nem egyedul, a kornyezetemben tobb olyan arc is, akik velem egyutt regen diehard debian fanok voltak), ezt ugyanis olyannak latom (egyelore legalabbis), amilyen a debiannak szerintem lennie kene. a "nem baj, majd legfeljebb backportolom en magam" dologrol akkor tettem le vegleg, mikor megprobaltam sparc-woody-ra visszaporgetni egy 7.4-es postgrest, azota csak kisebb cuccokkal probalkozom az egeszsegem megorzese vegett.
desktopra szerintem egyertelmuen gentoo (juzernek uhu, mert irodistaknak/szuloknek/kishugnak kivalo), komolyabb szerverre meg mindig rakok debiant (mar nem sokaig), routerre es kisebb szerverekre pedig meg fogom tartani valoszinuleg, mert oda boven jo, gentoot rakni ilyen celra borzalmas overkill.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A testing-el tulképpen mi a baj? Ritkábban frissül, mint a sid; stabilabbak a frissítések (nehezebben lehet egy alkalmatlan pillanatban eszetlenül kiadott apt-get dist-upgrade-el megfektetni). Ellenben frissek a csomagok és iszonyat mennyiség van belőlük. A kernelek sem agyonhaxoltak (ez akár jöhet a woodyból is).
Viszonylag tiszta, stabil és friss és egyszerű. Ha kell, tökig le lehet csupaszítani, ha kell fel lehet cicomázni. Szerverre is, desktopra is.
A gentoo mennyiben jobb nála?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:cd46d58978="Aewyn"]A testing-el tulképpen mi a baj? Ritkábban frissül, mint a sid; stabilabbak a frissítések (nehezebben lehet egy alkalmatlan pillanatban eszetlenül kiadott apt-get dist-upgrade-el megfektetni). Ellenben frissek a csomagok és iszonyat mennyiség van belőlük. A kernelek sem agyonhaxoltak (ez akár jöhet a woodyból is).
Viszonylag tiszta, stabil és friss és egyszerű. Ha kell, tökig le lehet csupaszítani, ha kell fel lehet cicomázni. Szerverre is, desktopra is.
A gentoo mennyiben jobb nála?
Sokkal tobb szabadsagot, ad mint a Debian. Telepitesnel az alap LiveCD-vel rakhatod akar XFS-re is, vagy LVM2-re :) Valaszthatsz lilo, grub kozott, van 3 fele syslog, szintugy 3 cron (amit ajanl, hogy rakd fel, de semmi nem kotelezo). Nincs telepitoje, viszont van egy igen jo leiras ami alapjan konnyeden fel lehet rakni.
Minden dolog a sajat gepedre fordul, csak azokat tartalmazza ami neked kell. Debian alatt is szet vannak bontva bizonyos csomagok, de pl. MPlayer-nel nem tudod megadni telepiteskor, hogy legyen alsa, meg oss tamogatas benne viszont arts ne. Es ezt mind globalisan egy config file-ba, szoval az xmms-is igy fog fordulni. Ja mellesleg fullos MPlayer is van benne. Ha azt akarod, hogy legyen xvid tamogatas benne akkor beallitod a USE flaget es eloszor leforditja az xvid-et utanna az MPlayert. Nem kell kezzel megkeresni, mint Debian alatt forrasbol forditasnal, hogy jo lenne ha ezt is tamogatna a csomag de ahhoz fel kell rakni valamilyen dev csomagot, ami nem biztos, hogy mindig egyertelmu, hogy melyik.
A Gentoo testing-be (~x86), kb 1 nappal a program megjelenese utan bekerulnek a csomagok. Egy config file-ba megadhatod, hogy melyik csomagokat akarod hasznalni a testing-bol a tobbit meg a stable-bol. A Stable-be is eleg gyorsan (par het - 1honap) levandorolnak a csomagok.
Az init scriptek is jol meg vannak csinalva. A hivatalos Gentoo forum nagyon durva. Eddig barmilyen problemam volt Linux-al mindig talaltam ra valaszt :)
Az az igazsag, hogy a Sarge-ot nem probaltam mivel modemmel nem egeszseges. A FreeBSD nekem nem jott be annyira, a ports rendszere nincs olyan jo mint a Gentooe.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:6699648aa5="Aewyn"]A testing-el tulképpen mi a baj? Ritkábban frissül, mint a sid; stabilabbak a frissítések (nehezebben lehet egy alkalmatlan pillanatban eszetlenül kiadott apt-get dist-upgrade-el megfektetni). Ellenben frissek a csomagok és iszonyat mennyiség van belőlük. A kernelek sem agyonhaxoltak (ez akár jöhet a woodyból is).
sok minden a testingben is eleg regi. az, hogy milyen kernel testingben, nem szempont nalam, mivel ezen a teren sosem voltam a "bythebook" megoldas hive, mindig "kezzel" rakom a friss stock kernelt + szukseges patcheket (grsecurity nelkul nem tudnek letezni, netiflter patch-o-matic-bol sokat hasznalok, freeswan ipsec patchek is kellenek idonkent stb).
[quote:6699648aa5="Aewyn"]Viszonylag tiszta, stabil és friss és egyszerű. Ha kell, tökig le lehet csupaszítani, ha kell fel lehet cicomázni.
annak idejen pont ezek miatt szerettem bele a debianba. a mai napig hatalmas elonyenek tartom, hogy konnyen, gyorsan lehet telepiteni es a tenyleg nagyon le lehet csupaszitani. a cicomazas resze kisse nehezebb azert, bar nyilvan attol fugg, mit akarsz.
[quote:6699648aa5="Aewyn"] Szerverre is, desktopra is. A gentoo mennyiben jobb nála?
szerverre inkabb, bar en ott mindig jobban szerettem a stable-t (annak ellenere, hogy testinggel sem volt meg komolyabb, a "testing" mivoltabol eredo gondom - siddel azert akadt), viszont ott (marmint woodynal) meg a korabban mar emlegetett problemak igen erosen jelentkeznek. a testing (vagy akar sid) desktopra nekem jo lenne, sokaig nyomtam sidet munkaallomason, napi munkara. juzernek azonban sokszor nem megfelelo, foleg, ha nem egy geprol van szo (olyankor mar nem annyira szorakoztato a csupasz rendszer cicomazasa). desktopon (es peldaul adatbazisszervereknel) viszont sokkal jobban jelentkezik szerintem a debian egyik legnagyobb hatranya, ahol a testing sem segit: az, hogy hivatalosan i386-ra "optimalizaltak" a binarisok.
a gentoo (habar eleg keves tapasztalatom van meg) annyiban jobb, hogy frissek a csomagok (rengeteg), es mivel forrasbol jonnek, az adott vasra vannak forgatva a libc-tol kezdve (ez mondjuk telepitesfuggo is, de sebesseg szempontjabol ossze sem lehet hasonlitani). ennek persze hatranyai is vannak (peldaul az, hogy egy debian installhoz kepest rengeteg ideig tart egy telepites), de en egyelore tobb elonyet latom.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hali!
Érdeklődnék, hátha valaki többet tud erről.
Mi lesz a Debian GNU/Linux-ból miután kiírtják a nem Debian kompatibilis dolgokat? Kiszedik a non-free firmware kódokat stb.
Mennyiben érinti ez a felhasználókat?
Üdv.: Tomyellow
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
na asszem a gentoos kerdest protech kollega eleg korrektul megvalaszolta. marhara tetszenek meg egyebkent a kernelforras-csomagok: csomo elorepatchelt (gaming workstation(!!!), sima desktop, szerver, hardened cuccok) csomag van, igy nem kell a patcheket kulon vadaszgatni es egyesevel apply-ozni (a rejectek kezzel torteno javitgatasarol mar nem is beszelve, ami bar roppant 1337 dolog, egy ido utan kisse unalmas). a szoftverek kozott egyebkent peldaul megtalalhato unreal tournament, legfrissebb nvidia es ati driverek stb...
viszont:
[quote:ac3bf13489="ProTech"] A FreeBSD nekem nem jott be annyira, a ports rendszere nincs olyan jo mint a Gentooe.
na ha valamibol flame lesz itt, az ez a mondat :twisted:
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:bb10de661c="tomyellow"]Hali!
Érdeklődnék, hátha valaki többet tud erről.
Mi lesz a Debian GNU/Linux-ból miután kiírtják a nem Debian kompatibilis dolgokat? Kiszedik a non-free firmware kódokat stb.
Mennyiben érinti ez a felhasználókat?
Üdv.: Tomyellow
A debianos közösség eddig is nagyon kényes volt a DSFG kompatibilitásra, így érte el, hogy messze a legnagyobb disztro (14000 csomag).
Gond egy szál se, de a legujabb hardwer megvásárlása elött érdemes rákeresni a neten.;-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:6a2fc55e21="Oscon"][quote:6a2fc55e21="miq"]Hat igen, otthonra jo a sid, neha szivunk vele, de ez meg egy otthoni gepen belefer az elfogadhatoba.
Desktop+woody: ezereves Ghostview miatt tucatnyi doksit nem tudnak megnyitni, nyomtatni. Acrobatreader nincs (tudom, alaganyolhato), az xpdf-et meg emlegetni is kar. Office dologok: ozonviz elotti idokbol. Forditgatas: szemeteles.
acroread 5.0x
ftp://ftp.nerim.net/debian-marillat/
Egyre tobb PDF-et nem lehet megnyitni az otossel...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Köszi a kimerítő gentoo-s tájékoztatást :)
Debian: egyszer, még jó ideje, a debian levlistán egy HP-s ürge meg merte kérdezni (de teljesen udvariasan, korrekten), hogy mikorra esedékes a sarge kiadása.
Hát, amit kapott szcsétlen...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:e43481936f="tomyellow"]
Mi lesz a Debian GNU/Linux-ból miután kiírtják a nem Debian kompatibilis dolgokat?
[flame]
lásd A'rpi véleményét a gpl-ről. a paranoiának van pozitív és negatív oldala. pozitív oldala, hogy csomagszám szerint talán a legtöbb csomag télleg a debianban van. negatív oldala, hogy nincs lame, mencoder (libmp3lame nélkül mit ér az egész :cry: ), és hogy már 2005ben lesz sarga - 2.4es kernellel
[/flame]
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Véleményem szerint is a használhatóság rovására viszik a dolgot,
sarge, 2005, 2.4-es kernel
: lol:
szerintem ezzel tovább vesztenek a népszrűségükből és fokozódik csak a helyzet:
* lesznek akik backportolnak
* lesznek, akik testinget használnak (Sarge)
grrr.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:751381e833="pete"]
* lesznek akik backportolnak
* lesznek, akik testinget használnak (Sarge)
grrr.
Én például áttértem sid-re 2.6-os kernellel. Meglepően stabil.;-)
Kezdőknek nem ajánlom, de ha valaki néhány éve linux-ozik, akkor szerintem jó választás desktop-ra.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
En sem foleg a licenszeles miatt aggodom, hanem az idohuzas miatt. Az, hogy iden mar nem lesz sarge, az szerintem katasztrofa. Ha igy haladnak, a debian oda jut, hogy az emberek le fognak lepni slack v. freebsd iranyba (nekem ez a ketto teccik meg nagyon) es csak hobbibol fognak debianozni. Ami nagyon-nagy kar lenne. B-(
Ertem en, hogy tenyleg nonprofit, meg minden, de nem lehetne egy kb. 1 eves release ciklust csinalni? Nekem mar minden nem kritikus cuccomon sarge + 2.6.5 fut, neha sok csomag frissul egyszerre, de bajom az nincs vele.
mogorva
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:f0b8651fd0="mogorva"]Az, hogy iden mar nem lesz sarge, az szerintem katasztrofa. Ha igy haladnak, a debian oda jut, hogy az emberek le fognak lepni slack v. freebsd iranyba (nekem ez a ketto teccik meg nagyon) es csak hobbibol fognak debianozni.
ezt hívják evolúciónak, vagy mi :lol:
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:175e19f9d0="mogorva"]
Ertem en, hogy tenyleg nonprofit, meg minden, de nem lehetne egy kb. 1 eves release ciklust csinalni?
mogorva
Amit hallottam, az az, hogy a debian-devel-en rendszeresen nagy vitak mennek a release ciklus hosszarol. Amit nem tudok, hogy mit a "nem rovid" melletti ervek. Ha valaki kovette, akkor legyenszives "zanzásítsa" ide.;-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
semmi. paranoia :evil: mindent 600x jobbról-balról előlről-hátulról tesztelni :wink:
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:3f048ce93c="anr"]Amit hallottam, az az, hogy a debian-devel-en rendszeresen nagy vitak mennek a release ciklus *****. Amit nem tudok, hogy mit a "nem rovid" melletti ervek. Ha valaki kovette, akkor legyenszives "zanzásítsa" ide.;-)
A "nem rovid" mellett azt az ervet szoktak felhozni, hogy a nagyfelhasznalok igenyeinek ez felel meg jobban. Azok a rendszergazdak, akik tobbezer desktopert felelnek egy nagyvallalat IT-hattereben, meg azok, akik kihelyezett (divatos szep magyar szoval: outsource-olt) rendszergazdakent soksok kiscegnel behajitanak egy rutert a sarokba aztan fusson ameddig megall a laban -- nos, amikor a "tul lassu" tema elokerul, ezek az emberek mindig elojonnek azzal, hogy ez nekik igy jo. Ezekben a kornyezetekben elony a hosszu idon at tarto viszonylagos valtozatlansag, hiszen a cegeknel minimalizalni akarjak a kornyezet frissitesebol adodo IT-gubancokat, inkabb a produktiv alkalmazasaik minel problemamentesebb futasat akarjak elerni.
Egy egy-masfel eves release-ciklus tenyleg nem lenne rossz, de azontul szerintem ha tudnak sem akarnak jobban felgyorsitani. (Persze nem is tudnak, mert a stable kitesztelese, hogy tenyleg stable legyen, kb. annyi idot vesz igenybe.)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:9a912fe8e7="VI"](Persze nem is tudnak, mert a stable kitesztelese, hogy tenyleg stable legyen, kb. annyi idot vesz igenybe.)
höm, höm. és akkor mi ez a sok biztonsági figyelmeztetés? megegyébként is: akkor minden ami nem debian, az unstable :?: :lol:
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:3468fbd4a3="vmiklos"]höm, höm. és akkor mi ez a sok biztonsági figyelmeztetés? megegyébként is: akkor minden ami nem debian, az unstable :?: :lol:
stabil != atombiztonsagos. Mondhatni a ket tulajdonsag valamilyen szinten (de kozel sem teljesen) ortogonalis. A stabilbol a kifagyasokat, adatvesztessel jaro hibakat, stb. gyomlaljak ki, ennek soran persze egy rakat biztonsagi res is napvilagra kerul es javittatik. Amikor mar a mukodesi hibakat elegge leszoritottak, akkor jon a freeze, a biztonsagi hibakat pedig -- azok ismertte valasanak fuggvenyeben, es mivel azok javitasa a helyes mukodesben altalaban valtozast nem okoz -- nyilvan tovabbra is javitgatjak.
Vagy valami ilyesmi.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
1. nincs a dfsg miatt pld lame? forditasz egyet;
2. oreg a kernel? forditasz egyet;
3. lassu az i386/i485 miatt? apt-fu (nagyon kiforrott, jol hasznalhato);
4. oreg a stable / lassu a release ciklus? hasznalj sidet;
stb stb
"oke, de a fentiek tul bonyolultak / meghaladjak az egyszeri user kepessegeit"
a debian nem "felahsznalobarat", nem is akar az lenni; egyszeruen megadja a _lehetoseget_ hogy minden problemat konnyen megoldj; de ehhez _tanulni_ es _gondolkozni_ kell; ha ez nem tetszik, akkor senki sem kotelez arra, hogy a tovabbiakban ezt a disztrot hasznald; DE arra sem kotelez hogy troll / flame celtablanak hasznald;
fellow
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:96402d7fb6="Anonymous"]1. nincs a dfsg miatt pld lame? forditasz egyet;
2. oreg a kernel? forditasz egyet;
3. lassu az i386/i485 miatt? apt-fu (nagyon kiforrott, jol hasznalhato);
4. oreg a stable / lassu a release ciklus? hasznalj sidet;
stb stb
Well, ez igaz, de csak _otthon_. Eles kornyezetben azert nem allja meg a helyet. Kiveve talan a kernelt.
[quote:96402d7fb6="Anonymous"]"oke, de a fentiek tul bonyolultak / meghaladjak az egyszeri user kepessegeit"
Tanulni, tanulni, tanulni. B-)
[quote:96402d7fb6="Anonymous"]"a debian nem "felahsznalobarat", nem is akar az lenni;
Azert ezzel vitatkoznek. Ra kell erezni az izere es onnantol kezdve nincs is jobb. B;-)))
[quote:96402d7fb6="Anonymous"]" DE arra sem kotelez hogy troll / flame celtablanak hasznald;
Sztem tok maganugy, ki minek hasznalja. Nyugodtan lehet fikazni, attol meg nem dol ossze a vilag.
Csak aggodom, hogy elmegy mellette az ido es szepen lasan lemarad.
mogorva
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Van egy par gep amin rendszergazdaskodom, es debian stable-t futtatok, amivel nagyon meg vagyok elegedve. Az teny, hogy jopar dolgot kezzel kell rahakkolni backportos csomagbol vagy forrasbol, mert a stable csomag egyszeruen NEM hasznalhato (uw-imapd/courier - Outlookkal nem jo, samba - win2k+office nem mukodik egyutt, kernel, ppp , spamassassin, ntop). Ez szomoru. :(
De egyutt lehet vele elni.
Desktop egesz biztos, hogy a stable nem alkalmas, de ilyen celra nem sokkal jobb az uhu/mandrake/fedora ?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:4e71fd8b28="nug"]Desktop egesz biztos, hogy a stable nem alkalmas, de ilyen celra nem sokkal jobb az uhu/mandrake/fedora ?
Nekem otthon sarge + gnome + 2.6.5 a desktop. Masnak (ha nem zavarja, ha neha angol a felulet) Fedorat javaslok. Szuloknek, kiskoloknek meg UHU. Es szerintem ezzel a teljes paletta le van fedve. B-))))))))
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
[quote:2054065ec0="Anonymous"]
3. lassu az i386/i485 miatt? apt-fu (nagyon kiforrott, jol hasznalhato);
Az apt-fu-ról most hallottam először, fel akartam tenni, de nem része a Debiannak. Miért? Ez engem nem győzött meg a kiforrottságáról.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hat igen, otthonra jo a sid, neha szivunk vele, de ez meg egy otthoni gepen belefer az elfogadhatoba.
Szerveren turheto a stable, bar azert pl. MySQL+PHP finoman szolva is elavult benne. Magadnak forditani lehet, de akkor meg a Debian hiresen jo csomagkezelesenek a kellos kozepebe sz.rsz bele.
Desktop+sid: Kinek van erre energiaja? :) De tenyleg, egy szazas, vagy tobbszazas rendszerben gondolkodva szerintem nem eletkepes.
Desktop+woody: ezereves Ghostview miatt tucatnyi doksit nem tudnak megnyitni, nyomtatni. Acrobatreader nincs (tudom, alaganyolhato), az xpdf-et meg emlegetni is kar. Office dologok: ozonviz elotti idokbol. Forditgatas: szemeteles.
Jelenleg woody-kkal futtatom a desktop gepeket, de mar tobb mint egy eve sajat repositoryt tartok fent a backportolt csomagoknak. Csak hat ki a franc szereti a fel eletet backport csomagok keszitesevel tolteni.
Anno a slink idejen, mikor a debinat megismertem, meg messze a legjobb disztro volt, amit el lehetett kepzelni. Aztan a potatoe idejen elte a viragkorat, azota viszont szerintem folyamatosan hanyatlik, es egyre tobb embert ismerek, aki mar csak azert hasznalja, ert lusta atszokni masra. :( Es szetnezve a disztrok kozott, nem is biztos, hogy Linuxra.
Talan a Gentoo-ban van meg nemi bizodalmam, de utana csak a BSD-k maradnak.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hát a topic-ból nem igazán az lett, amire gondoltam. Én nem azt szerettem volna megtudni, hogy jó a Debian, vagy nem. Nekem jó. Én ezt használom. Csak arra lettem volna kíváncsi, hogy az újabb licensz felülvizsgálat milyen változásokat fog hozni számomra, mint jelenlegi használó.
Ja és mégegy kérdésem lenne. A Debian-os i386 binárisok milyen sub-architektúrára vannak fordítva, optimalizálva. Köszi!
Üdv.: Tomyellow
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
En SuSE 9.0 at hasznalok, most fogom megvenni a 9.1-et, szamomra ez a tokeletes rendszer, mindig a legfrissebb dolgokat tartalmazza, nagyon kiforrot, es nagyon fejlett.
Hasznalok meg UHU-t, Debian Sarge -ot, es veluk is meg vagyok elegedve.
UHU-nak van meg mit fejlodnie, Debian Sarge -al is nagyon meg vagyok elegedve.
Amugy a leg "Linuxosabb" Linux a RedHat szerintem. Meg nagyon nem dolgoztam vele, de van fogalmam rola. Szerintem ha megtanulod hasznalni a SuSE-t, akkor tudod hasznalni a SuSE-t, de ha megtanulod hasznalni a RedHat-et, akkor tudod hasznalni a Linuxot!
En SuSE-val ismerkedtem meg eloszor, es jo reg ota azt hasznalom, ezert szerintem orokre is az marad a kedvenc rendszerem es nem valtanam le masra, UHU azert van, hogy legyen egy magyar is, mert erre buszkek lehetunk:) Debiant meg kiserlet kepp tettem fel a regi laptopomra, mert masnak nem talalltam floppy-s telepitott, de a Sarge nagyon szepen felkuszott FTP-rol, es nagyon jo lessz az Installerje ha elkeszul! Kozben annyira megtetszett ez is, hogy biztos nem fogom levaltani :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Azert ezzel vitatkoznek. Ra kell erezni az izere es onnantol kezdve nincs is jobb. B;-)))"
erre gondolok en is; rendkivul jol lehet hasznalni, de meg kell tanulnod; ez igy jo, de sok embert lattam aki kiakad ettol; szerintuk "nem felhasznalobarat" (pld karakteres telepito ;-); en ezert mondom: "deian alatt mindent konnyen meg lehet pldani, de meg kell talanod a modjat; nem ragjak a szadba, de megadjak a lehetoseget, hogy megtanuld";
"Az apt-fu-ról most hallottam először, fel akartam tenni, de nem része a Debiannak. Miért? Ez engem nem győzött meg a kiforrottságáról."
miert nem hivatalos? passz, de ha googlezol, van vele kapcsolatban par emilvaltas a debian listakon; kb az jon le, hogy a deb-src -vel fog majd egyszer egyesulni;
a kiforrotsagarol meg meg fog gyozni, ha atnezed a manpaget, meg hasznalod egy ideje;
pld jar hozza egy feljavitott pentium-builder csomag; kepes apt-get fornt-endkent mukodni; -R modban az adott csomag minden fuggosegek ujraforditja, e nelkul csak addig telepiti a _hianyzo_ fuggosegeket, amig a forditas tart; stb stb
imho probald ki, nekem nagyon bejott;
persze nem kell mindent forgatni, en egyenlore csak a szamitas igenyes programokat csereltem le; pld gnome-gv inditasa 2-3mprol 1mpre csokkent forditas utan;
http://freshmeat.net/projects/apt-fu/
http://www.yhbt.net/normalperson/debian/APT
fellow
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni