[SHR] Holdraszállás: Visszaesküvés-elmélet


Szórakoztató videó, miszerint ha 1969-ben valaki hihető holdraszállás-videót akart készíteni,
az akkori filmtechnika mellett el is kellett mennie a Holdra.
http://youtu.be/sGXTF6bs1IU

( persicsb | 2013. 01. 20., v – 00:03 )

Természetesen megtörtént a holdraszállás, aki ezt vitatja, az hülye.

Viszont a videóban van hülyeség, pl. amikor azt állítja, hogy nem létezett gyors sebességű kamera, ami magas framerate-tel tudott volna rögzíteni. Dehogynem létezett, a NASA használta is a felszállásoknál a rakétahajtóművel filmezésére.

Mondjuk Európa csinálhatna holdprogramot meg űrprogramot. A 60-as években ez a kényszer az USA-ban hatalmas technológiai fejlődést hozott, mert kényszer volt.
Az egész Apollo-program amúgy 2007-es árakon 170 Mrd dollárba került (megj. 2007-es árakon a NASA 50 éves teljes költségvetése összesen annyi, mint az US védelmi minisztérium 1.5 éves költségvetése).
Az EU (illetve az ECB) tavaly 122 Mrd euróval támogatta meg a spanyol bankszektort. Persze ez nem eredményez hatalmas technológiai fejlődést.

Lenne értelme csinálni, én azt mondom.
Amerika most nagyon szarul áll az űrprogramban, hiszen nincs, és csak nagyon-nagyon soká lesz embert szállító űrhajója. Az meg eléggé kényes az amerikai adófizetőknek, hogy ők fizetik azt, hogy oroszoktól vegyenek járművet az amerikaiak, pedig most ez megy. Azért ez nem fér bele a híres amerikai nemzeti büszkeségbe.

A tervrajzok lehet, hogy meg megvannak. De MAR nincs meg az a technologia, amivel az Apollokat elo lehetne allitani.
Ha megnezel egy filmsorozatot (Moon Machines, interneten "beszerezheto"), akkor abban szepen elmondjak hany es hany akkor kiserletinek szamito technologiat hasznaltak (pl. a felvezeto aramkor kiserleti dolog volt), es mikent oldottak meg dolgokat.
Ma mar nincsenek arra cegek, hogy mondjuk core rope memoriat szojenek ossze, pedig az AGC ROM ebben volt implementalva.
Ma mar nincsenek arra cegek, hogy szallitsak az Instrument Unitot abban a formaban, egyszeruen azert, mert mar senki nem gyart olyat.

Azokat a tervrajzokat ma mar nem lehet megvalositani egybol. Komplett gyartosorokat kene a 60-as evek technikajaval epiteni.

Persze, vannak kivalto technologiak, felvezetoaramkorok, felvezeto memoriak, ujfajta uzemanyagcellak, de ez pont az, hogy ujra kell tervezni az egesz urhajot.
Azert is, mert mas szolgaltatasokat szeretnel biztositani az urhajosoknak is, nem biztos, hogy a zacskoba urites megfelelo, ha mar az urrepulon is volt angolvece.
Ugyanigy az embereletet vedo eszkozok is masok. Vagy a vezerloszamitogep, vagy az elektromos rendszer es hasonlok.

Pár éve volt szó erről valahol a környéken, de fölöttem írt tárgyi feltételeken kívül hiányoznak azok az emberek is akik ezt meg tudják tervezni, karban tudják tartani, aktualizáni tudják a futó fejlesztésekhez.
Volt olyan hardverelem amit azért kellett újratervezni, mert meghalt az utolsó ember aki igazából értett hozzá, a team nélküle meg nem mert felelősséget vállalni.
- - - - - - -
A buszállomás az a hely, ahol a buszok állnak, a taxiállomás az a hely ahol a taxik állnak, az íróasztalomon viszont van egy munkaállomás....

És ne feledjük, nem lehet ezeket a rendszereket csak úgy cserélgetni. Az űrrepülőben évtizedig volt ferritgyűrűs memória: a rendszert a 70-es évek közepén tervezték, akkor ez volt a state-of-the-art.
Viszont módosítani itt nem lehet csak úgy dolgokat, tesztek, tesztek, tesztek kellenek, hogy az eszköz újra repülésre alkalmas legyen. Itt nem megy az, hogy "na, kicseréltem egy komplett alrendszert egy másikra, holnap ki lehet lőni a cuccot az űrbe". Ugyanígy, a sima repülőgépeknél sem. Vagy az autóiparban sem. Emberéletekről van szó, és ezen felül 1-1 kilövés milliárd dollárokba kerül. Ciki lenne, ha egy kis apróságon bukna el csak azért, mert nem tesztelték ki, úgyis jó lesz.

A NASA eléggé komoly leckékkel tanulta ezt meg.
Az Apollo-1 három halálos áldozata megtanította a NASA-t arra, hogy nagyon felületesek voltak, mert siettek.
Sikerült összekapniuk magukat, a Block II CSM-ek már jók voltak (Apollo 7-17 hajók), a Block I-gyel (Apollo 1 is ilyen volt) nem lehetett emberesen repülni, életveszélyes volt.
Az Apollo 13-nál hibáztak, és siettek (akkor még ment a félévente 1 repüléses ütemterv), meg is lett a kár: -1 holdraszállás.
Majd a NASA-ból kiveszett ez a fajta pontosság, odafigyelés, a Challenger katasztrófa megmutatta ezt, érdemes elolvasni Richard Feynman fizikusnak a Challenger Bizottság jelentéséhez kapcsolt különvéleményét, beszélgetett mérnökökkel, döntéshozókkal, és kiderült, mennyire hanyag lett a NASA 1986-ra újra. Majd ugyanez 2003-ban.

Ahogy lecserélődött a személyzet folyamatosan (1967-1986-2003), úgy kopott ki belőlük a kellő odafigyelés is.
Most megint jópár évig nem lesz emberes űrrepülésük saját hardverrel, a Szojuzra támaszkodnak (meg elvileg a Dragonra a SpaceX-től), eléggé szar lesz berepülni az új hardvereket (főként Orion) 2020 körül, amikor is készen lesznek az első emberes repülésre újra. Az Orion a tervek szerint 2014-ben felszáll az első tesztre.

Nem tiltja semmi, ez tény, csak hatalmas befektetés kell hozzá, hogy újra felépítsenek egy ferritgyűrű üzemet csak ezért az egy felhasználásért. A megfelelő számú memóriamodul leszállítása után megintcsak feleslegessé válik az egész üzem, a benne lévő munkásokkal együtt.
Szóval maga a beruházás nem érné meg: oké, elmennek a Holdra, de nem alakul ki olyan járulékos tudományos-technikai előrelépés, mint amit a 60-as években az Apollo program alakított ki.
Ha már megint elköltünk x Mrd dollárt űrtechnikára, akkor úgy költsük el, hogy annak hosszútávon is hasznos dolgai vannak a holdraszálláson kívül. A régi hardverek újraépítése nem hoz innovációt.

A lényeg: a holdprogram nem magáért a holdraszállásért jó (az egy politikai cél volt), hanem azért, mert foglalkoztaott 400E embert, akik kitaláltak és kipróbáltak 7 év alatt jópár alapvetően fontos technológiát. A mérnökképzést is erősítette az űrverseny, teljesen átalakították a mérnök felsőoktatást emiatt.
Ugyanígy a projektmenedzsmentben is sokat tanultak, sok új dolgot fedeztek fel. Előtte nem igazán volt ekkora méretű projekt: gyakorlatilag az USA minden valamirevaló mérnöki iridoája, műszaki felsőoktatási intézménye részt vett benne valahogyan. Jóval túlszárnyalta a Manhattan projektet, ráadásul publikus volt az egész, szóval nem engedhették meg maguknak, hogy leégnek a saját adófizetőik előtt.

"We choose to go to the moon. We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard, because that goal will serve to organize and measure the best of our energies and skills..."

"A mérnökképzést is erősítette az űrverseny, teljesen átalakították a mérnök felsőoktatást emiatt."

És nem csak az, hanem gyakorlatilag bármely nagyobb K+F projekt. Utána lehet olvasni pl. hogy az atombomba kutatások milyen változásokkal jártak az amerikai egyetemeken. Vagy hogy ne menjünk annyira messzire, Paks előtt Magyarországon is meg kellett szervezni a nukleáris energiával foglalkozó mérnökök képzését. (Ezt pl. Szabó Benjamin szépen leírja az Atomkorkép című könyvében.)

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Nekem bejött. Könyvesboltban és antikváriumban én sem láttam sehol, a Szabó Ervinből vettem ki. De ha látok valahol jó áron (és jó állapotban, mert valószínűleg antikvárium lesz az esélyes), akkor lehet megveszem.

Elején picit regél magáról, hogy ki ő, hogy került az egész közelébe, utána szépen leírja, hogy mi vezetett oda, hogy akkor atomerőművet .hu alá. Mindezt kiegészítve egy kis korképpel, egy valag eredeti dokumentummal, PB határozatokkal, stb. (Sztem kb. 20-25%-a a könyvek az.) Na meg leírja, hogy hogyan változtak a tervek, hogyan fogadták el, hogyan épült fel, stb. Sajnos csak addig írta, ameddig felépült az első blokk, de arról elég részletesen.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Erre van más magyarázat is szerintem. Az Apollo max 1-2 hetig tartó misszióinak akkor volt értelme, mert éppencsak kipróbálták a lehetőségeket. Ezt folytatni akkor volna értelme, ha el lehetne kezdeni egyre hosszabb küldetéseket is, a végén tartós holdbázis kiépítésével. Ennek viszont már nagyon sok technikai nehézsége van.

Az Apollo programban mindig kihasználták, hogy a Hold "hajnali" vagy "kora reggeli" napszakában szálltak le és töltötték el a teljes idejüket. Az extrém felszíni hőmérséklettel így nem volt probléma. Erre ma már _talán_ volnának megfelelő anyagok, de biztosan sok fejlesztést igényel.

Aztán ott a kozmikus sugárzás is, ami csak azért nem okozott gondot, mert kellően rövid ideig tartott a küldetés. Erre mai naping sincs gyakorlatban kivitelezhető megoldásunk.

Voltak ilyen apróságok is, mint holdpor, ami gyakorlatilag pár nap alatt képes volt tönkretenni a hermetikus zárszerkezeteket. Megint csak az idő rövidsége miatt nem okozott problémát, hosszabb küldetésnél már folyamatos javításokat igényelne minden precíziós mechanika, amit nem könnyű a helyszínen elvégezni. Talán valamiféle 3D nyomtatás jöhetne szóba.

Aztán ne is beszéljünk az emberek ellátmányáról. Egy nagyságrenddel drágább bármit is eljuttatni a Holdra, mint egy alacsony pályán keringő űrállomásra. A zárt létfenntartó rendszerekkel kísérleteznek talán a legtöbbet az ISS-en, sok ígéretes próbálkozás van, de egyik sincs éles használatra készen.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

( persicsb | 2013. 01. 20., v – 07:39 )

Videosorozat arról, hogyan készültek az Apollo program egyes eszközei:

1. Saturn V: http://www.youtube.com/watch?v=Lh5YIyqmt2Y http://www.youtube.com/watch?v=dB-jdTPLdKA http://www.youtube.com/watch?v=Ichh5Wd5TDg

2. Apollo CSM: http://www.youtube.com/watch?v=Puaikmhi7kI http://www.youtube.com/watch?v=10L4F02OB2s http://www.youtube.com/watch?v=nEgmyCTK_KE

3. Apollo Guidance Computer, ez különösen érdekelheti a HUP-osokat: http://www.youtube.com/watch?v=Y7sMe52fEAc http://www.youtube.com/watch?v=RKbbJrB9e4A http://www.youtube.com/watch?v=r985on21qzk

4. Lunar Module: http://www.youtube.com/watch?v=cwrXcuK4LgY http://www.youtube.com/watch?v=OEzLY406DJk
http://www.youtube.com/watch?v=2BCd6leFrOg

5. Apollo space suit: http://www.youtube.com/watch?v=NdFixwG8C0A http://www.youtube.com/watch?v=FTOcJXlxe_w http://www.youtube.com/watch?v=2emCodkXNUY

6. Lunar Rover, ez amiatt érdekes, mert van magyar érdekeltsége, Pavlics Ferenc volt az egyik főtervezője a holdautónak: http://www.youtube.com/watch?v=cV2A8OaYyuc http://www.youtube.com/watch?v=V3ER7xqd8Y8 http://www.youtube.com/watch?v=H_Xl8FxEpuc

Ez jó kis cucc, mondjuk nem valódi újjáépítés, hiszen
1. ezzel nem mentek holdra, ez Block I gép.
2. TTL-ekkel van felépítve minden, az eredeti AGC nem így ment.

Ettől függetlenül érdekes dolog, mert az AGC egy akkora számítógép, hogy a teljes hardvert meg lehet érteni, bele lehet látni, hogyan működik egy gép: utasításdekódolás, végrehajtás stb.

Itt letölthetők az egyes CSM-ek szoftverei is: http://www.ibiblio.org/apollo/Luminary.html