A Linux Desktop éve - avagy újabb értelmetlen poszt?

Érdekes látni, hogy a tőlem fiatalabb generáció még mindig úgy hisz a Linux desktop sikerében mint én annak idején. Én még nem tartozom a tapasztalt "öreg" informatikusok közé, így láthatom az is, hogy ők mennyire belefásultak a sok évnyi kudarcba és várakozásba.
A Linux desktop évében úgy gondolom jogosan hiszek azok akik közel állnak a Linux és a rá épülő alkalmazások fejlesztéséhez, hiszen ezen dolgoznak, hogyne hinnének benne. Az Ubuntunak hála megszaporodtak azok akik csak felhasználók és csak "használni szeretnék a számítógépet", érdekes módon közöttük is találni szép számmal olyanokat akik várják a Linux desktop évét, azonban ez valami olyasmi lehet mint amikor a Forma-1 versenyen szurkol a neki szimpatikusabb versenyzőnek.
Én a két tábor között helyezkedem el félúton, nem veszek részt komoly fejlesztésekben, azonban sok éve dolgozgatok saját programjaimon és tanulok mások programjaiból, így közel áll hozzám ez a platform. Engem leginkább a szabad szoftverek sokszínűsége és testreszabhatósága fogott meg.
A Linuxnak mindig megvoltak a maga hiányosságai, ahogy most is megvannak a maga problémái, azonban még sosem volt ilyen közel a valódi desktop rendszerhez. Úgy tűnik, hogy a desktop rendszer jelentése is át fog alakulni ebben az évtizedben, ami akár kedvező is lehet a szabad rendszerek, de leginkább (sajnos csak) a Linux számára.
Jelenleg valóban nem lehet Linuxot kompromisszumok nélkül használni, azonban vegyük észre, hogy a helyzet folyamatosan javul. Egy rolling release disztrónál érezhető, hogy napról napra rohamosan fejlődik, ugyanakkor fájdalmas, hogy egy-egy nekünk fájó sebet gyakran évekig nem foltoznak be.
Én nem beszélnék a Linux desktop évéről, mert nincs értelme. Hiába (részben) alkalmas a Linux otthoni használatra, a céges desktop felhasználástól még igen távol van. A Microsoft korábban éppenhogy összetákolt platformját időközben felváltotta egy jobban átgondolt rendszer, és bátran kijelenthetjük a Microsoft cseppet sincs annyira lemaradva ahogy sokan gondolták a Windows Vista megjelenése előtt. Ez a platform és a Microsoft üzleti/jogi ügyeskedése még hosszú ideig képes biztosítani egyeduralmát.
A Linuxra térítés nem egy szent háború. Lényegtelen, hogy ki melyik rendszerben látja a jövőt, ha a Linux képes elterjeszteni a szabad rendszer, szabad programokkal ötletét, bármelyik rendszer lehet a jövő rendszere. És nem nem azt mondtam, hogy minden program legyen szabad, bőven elég ha az Emberek megismerik, hogy ilyen programok is lehetnek sikeresek.
Úgy látom az egyes platformok sikerességét, szinte kizárólag üzleti érdekek befolyásolják, a Linux elterjedése is ennek függvénye. Azok akik A Linux Desktop Évét várták ünnepelhetnek, hiszen elérkezett. Az Android igen sikeres és elterjedt, ebben az évben bizonyára egyre több tableten is ezt találjuk majd. Richard Stallman régóta tiltakozik az ellen, hogy az egész rendszert Linuxnak nevezik. Érthető, hogy sokan emiatt (sem) tudták megérteni őt, hiszen semmi értelme a rendszer egyes komponenseit felsorolni, elég a legfontosabbat! Az Android és más (részben) zárt platformok megadták erre is a választ. "A Linux Desktop" != Android, mindkettőnek megvannak a maga jó és rossz tulajdonságai, végülis már csak azért sem egyenlőek, mert egy barackot ne hasonlítsunk körtéhez (és Almához sem :)). Persze Linux, de a lényeg veszhet el benne... Mégis úgy tűnik erre van szükség a Linux üzleti sikeréhez, én csak remélni tudom, hogy ez majd végül valahogy hozzájárul a szabad szoftverek előtérbe kerüléséhez.
Részemről már rég A Linux Desktop Éve van, hiszen a napi dolgaimat Linuxon végzem, és cseppet sem örülök ha számomra kényelmetlen és már-már ismeretlen Windows környezetben kell eligazodnom.

Hozzászólások

Miniszoknya éve, tundrabugyi éve, pléjerek éve, pöpszi dzsenerejsön éve, kutyagumi éve, szártaposók éve, ellenkezőneműek éve, antiunszimpatikusok éve, 3D éve...

Majd elmúlik ez is. Önkéntes netsexuál konzumereknek szánt csókolandó hátsónak annyi vágyandó fele van - bal, jobb, alul, felül és mindegyikük különleges izéért és zamatáért agyzsongító szófosó csatákat lehet vívni eme kegyetlen és megnemértő virtuális világban.
--
Solaris Express, Opera, OpenOffice.org, Yebol

Nekem két bajom van ezzel a Linux Desktop Éve mozgalommal.

Az egyik az ideológia, ami mögötte van. Szerintem a felhasználókat (néhány kivételtől eltekintve) sem most, sem a jövőben nem fogja érdekelni, hogy mi a helyzet a forráskóddal. Addig érdekes, hogy kell-e fizetni érte vagy nem, ez pedig pont nem függ attól, hogy nyílt-e az adott program forrása. A többi előny többségét különböző esetek már megcáfolták, lásd "a nyílt forrás biztonságosabb".
Illetve akik a linux desktop évében hisznek, azok ezt csakis a microsoft, és vele együtt a windows bukásával tudják elképzelni. Valahol értem ennek az okát, de nem értek vele egyet. (Most nem fejteném ki, ha valakit érdekel, kérdezzen rá.)

A másik a monopólium. Az miért korlátozná kevésbé a választás szabadságát ha a linux lenne jobban elterjedve, mint most a windows? Sajnos az, hogy unix-like, nem sokat számít, mivel a különböző unix variánsok csak többé-kevésbé kompatibilisek egymással, tehát végül megint csak oda lyukadnánk ki, hogy az alkalmazások egy rendszerre készülnek és nem portabilisek. Persze lehet mondani, hogy ez nem számít, mert mivel a linux nyílt forrású, van lehetőség arra, hogy a nekem nem tetsző részeket módosítsam, átemeljem, de sajnos ez így nem igaz. Egyrészt csak bizonyos korlátok között módosíthatom, mert amint belenyúlok az apiba, borul az egész. Másrészt mivel gpl, így egy zárt kódú rendszerbe gyakorlatilag nem emelhetek át kódot, maximum újraimplementálhatom 0-ról.

--
Don't be an Ubuntard!

"még sosem volt ilyen közel a valódi desktop rendszerhez"

Ha 2000 környékéről beszélünk, akkor így van ;) Akkoriban - miután néhány szemét M$-bérenc megcsinálta az mplayer nevű dolgot - már alapvetően alapvetően kompromisszumok nélkül lehetett Windows helyett Linuxot használni (már ha az embernek nem hiányzott az Office): az előforduló desktop hardverek nagy része supportált volt, egyetlen audio alrendszer volt és az probléma nélkül működött is, videokártya terén meg ott voltak a szintén hibátlanul működő 3dfx driverek. (megj.: a debian már akkoriban is használhatatlan volt, köszönhetően a remekbeszabott apt-get dependency hell-nek:)

Ezek pedig már 2005-re is a múlté lettek, a 2.6 kernellel bevezetett katasztrofális fejlesztési modell már kernel szintre emelte az addigra az userspace-ben régóta állandóvá vált fragmentációt és instabilitást. Ekkoriban jöttek rá az emberek, hogy a Windows nehézkessége és a Linux-szal járó önszopatás nélkül is tudják kamatoztatni UNIX skilljeiket (ráadásul minőségi szoftverek mellett, lásd dia->omnigraffle), és tértek át tömegesen desktopon Mac-re (kevésbé tömegesen pedig szerveren BSD-kre).

Az azóta eltelt 6 évben ráadásul a Linux fundamentális problémái egyre elviselhetetlenebbek, a Win/Mac rendszerek meg egyre jobbak lettek. A mondat helyesen: a Linux egyre távolabb kerül a használható desktop OS-től. Ezzel nincs is baj, eljátszotta a szerepét: ez is egy epizódja volt az IT történelemnek.

Érdekes meglátások, sajnos van benne igazság.
Szerintem, hangsúlyozom, hogy szerintem ez valahogy úgy néz ki: van, akinek eljött a Linux Desktop éve, akármit is jelentsen, van, akinek nem.
Tény, hogy a hangrendszer egyre nagyobb szívás, főleg azóta, hogy jack, pulseaudio meg miegymás van. Tény, hogy a gtk-gnome egyre nagyobb szívás. Tény, hogy a Linux egyre áttekinthetetlenebb lesz. Ma már egy Ubuntun ha valami hibásan működik, akkor már sokkal nehezebb megmondani, hogy mihez kell nyúlni. Nincsen az, hogy az ember meg tudja magának oldani. A Linux felhasználók már nem értenek hozzá. Magyarul mondhatjuk végül is azt, hogy desktop rendszer lett. Nem kell (bár kellene, hogy legyen!) értelem a használatához, mert ha nem vagy fejlesztő, nem tudod igazán átlátni, mi mit csinál. És ezt sajnálom. Szóval ahogy kezd a Linux népszerűbbé válni, úgy egyre használhatatlanabb és népszerűtlenebb lesz :-).
(na, most át kéne olvasnom a postomat, hogy van-e benne önellentmondás...)

Szerk:
és nem téríteni kéne vakon az embereket, és nem a L.D. évéről ábrándozni, hanem egy normális rendszert csinálni, attól függetlenül, hogy használja-e valaki. Teljesen fölösleges kedvenc OS vitába szállni. Olyan ez lassan, mint amikor azon vitatkoznak, hogy kinek mi a kedvenc színe.

> ha valami hibásan működik, akkor már sokkal nehezebb megmondani, hogy mihez kell nyúlni. Nincsen az, hogy az ember meg tudja magának oldani. A Linux felhasználók már nem értenek hozzá.

Én ebből arra következtetek, hogy egyre növekedni fog a disztribúciók szerepe.

> mert ha nem vagy fejlesztő, nem tudod igazán átlátni, mi mit csinál.

Ebből meg arra, hogy egyre növekedni fog az igény az "átlátást" biztosító leírások, dokumentációk, szakirodalom iránt.

> Szóval ahogy kezd a Linux népszerűbbé válni, úgy egyre használhatatlanabb és népszerűtlenebb lesz :-).

Helyesebben: "a Linux kernelre épülő disztribúció_k_". Egyes szám helyett bejön a többes szám, és így már nem is olyan egyszerű amit írtál, mert lehet hogy pár disztribúció "egyre használhatatlanabb és népszerűtlenebb lesz", míg mások épp ellenkezőleg: egyre használhatóbbak és népszerűbbek lesznek. :-)

> hanem egy normális rendszert csinálni

Egy normális TV-t gyártani, (vigyázat autós hasonlat következik!!!!8888nyóc) egy normális autót, stb.

a linux egyre áttekinthetetlenebb, ehhez képest pl. egy xp-w7 migráció az tiszta havaj. annyira egyszerű lehet xp-ről w7-re migrálni, hogy a vállalati w7-ekbe inkább integráltak egy virtualizált xp-t.

szóval a linux áttekinthetetlen, a w7 meg nem. Ahha...

"Szóval ahogy kezd a Linux népszerűbbé válni, úgy egyre használhatatlanabb és népszerűtlenebb lesz": ebben viszont sajnos sok igazság van...

hihetetlen, de +1
sajnos sok igazsag van ebben + amit meg watchag hozzatett:
"És ezt sajnálom. Szóval ahogy kezd a Linux népszerűbbé válni, úgy egyre használhatatlanabb és népszerűtlenebb lesz"
az utobbi evekben a desktop igenyeim egyre nagyobb hanyadat kezdte kompromisszum nelkul lefedni akarmelyik foobar linux desktop, es orom volt latni az egyre szelesebb koru tamogatasat (konkretan amire sokaig vartam, az a linuxos gmail in-browser gtalk a/v chat plugin) jo es egyedi megoldasok, otletek, meg jo helyekrol loptak (ksplice, shotwell, gnome3) es tobbet bir mar akkurol notin, mint windows alatt. de amikor (pl, ezer mas random, gyakran kinyomozhatatlan, es szandekosan reprodukalhatatlan bug tudja meg megkeseriteni az alhatatos linuxuser eletet) 10-bol 1 alkalommal garantaltan belefagy a suspendbe, akkor valahogy szertefoszlik a nedves alom, es ujra rajovok, hogy atlag desktop kontarkodashoz a win7 mar tobb, mint megfelelo, es hogy eleve miert is kezdtem hanyagolni a linux desktopot.

Vannak gépek amikkel gond van, ez kétségtelen, azonban és úgy érzem, hogy egyre több a támogatott hardver ami nem támogatott az is egyre hamarabb kap drivert.
Reprodukálhatatlan bugokkal nem gyakran találkozom, éppen az jó a linuxban, hogy kiszámítható: ha valami jó az is marad, ha rossz akkor is. A Linuxnak inkább a legnagyobb hibája a túl gyors fejlődés, egyszerűen nem képesek a disztribúciók és alkalmazások lépést tartani egymás fejlődésével, sok az olyan hiba aminek egyszerűen az az oka, hogy átírtak valamit és még nem módosítottak mindent ami épül rá.
A suspendet nem érzem problémának, a korábbi laptopom tényleg lefagyott tőle mindig, de a rajta lévő "gyári" Vista is pontosan ugyan úgy fagyott le. Most egy asztali gépet és egy netbookot használok, mindkettőn tökéletesen működik a suspend.

Pont emiatt nem lesz ra normalis zart forrasu kereskedelmi termek sohase. Egy publikussa tett API kobe van vesve minden normalis helyen, legfeljebb deprecated lesz. Lasd POSIX, las Win32, lasd Cocoa/Carbon, Java, ANSI C, C++ STL. Az, meg hogy valamit rosszul talalnak ki, vagy jol: tanuljanak API-t tervezni. Az is egy munka.

Szerkesztes:
Azert van par closed source software. Skype, par verzioval lemaradva. Adobe Reader, par verzioval lemaradva. Adobe Flash, hasonloan.
http://www.intranetjournal.com/articles/200808/ij_08_29_08c.html
Az itt emlitett szoftverek kozul Acronis Disk Director uj verzioja mar nincs Linuxra, Picasa wine-nal futott mindig is, Lotus Notes Eclispe RCP alapu (Java + par nativ lib), igy nem nagy kunszt, hogy megy Linux alatt. Egyedul Opera az, ami van Linuxra frissen mindig.

10 év után még mindig mennek a Loki binárisai, kis haxolással akár 64 bites rendszereken is. Ezek a változások a legritkább esetben akadályozzák zárt forrású termékek létrejöttét. Számos példa van jól működő zárt forrású alkalmazásra. A régi szabad alkalmazások lefordítása azonban gondot okoz, mert elő kell bányászni a korabeli cuccokat vagy átírni az alkalmazást.

Alapvetően nem a backward-compatibility-től kellene hanyatt esni (illetve linuxnál de), hanem a "forward" ellenpárjától.

Most másoltam át a latest 2011-es totálkommandert egy AlphaServer-en futó Windows 2000-re (ugyebár fx!32 cpu emuláció, lévén teljesen más architektúra), és elindul.

és nem tudják lekövetni a fejlesztők ha 1-2 évente változik az API? ugyan már, szegény cégek. azért gondolom te is érzed hogy a kényelemnek ára van?

(szerk.: számomra meg az nem kérdés hogy ne akarjak mindig az aktuális os verzión 10+ éve kiadott binárisokat futtatni)

Nem arrol van szo, hogy nem tudjak, hanem arrol, hogy nem eri meg. Mas az uzleti modelljuk. A Linux nem alkalmas a closed-source uzleti modellre, de sokan sirankoznak, hogy de jo lenne, ha lenne normalis DTP (mondjuk licencelt Pantone skalakkal), normalis (licencelt) OTF rendering, nem csak visszafejtett bytecode interpreter, normalis irodai programcsomag, es hasonlok. Egy KonicaMinolta bizhub 350 elvileg Linux-kompatibilus, a CUPS driverevel megsem lehet felhasznaloi azonositast csinalni, csak nyomtatni tud. A Linux desktop olyan, mint a magyar narancs. Kicsit sarga, kicsit savanyu, de a mienk!

Szerk: lehet, hogy neked nem kerdes, de sok helyen kerdeses. Mondjuk ahol egy verzio upgrade olyan 10-15 millio HUF (komolyabb mernoki szoftverek egy kisebb munkacsoport szamara.) Mondjuk AutoCAD sincs Linux ala mar, vagy mondjuk az AspenTech termekei, amelyek standardok vegyeszmernokok szamara. Vagy ProSim, ArchiCAD, hasonlo termekek.

egyrészt miért ne lenne alkalmas closed source cuccokhoz? oracle, sap, stb. stb.
másrészt meg minek is kellene mindennek closed source-nek lenni? a redhat következő negyedévében akarja átlépni az 1 milliárdos bevételi határt. Azért az már szabad szemmel is jól látható szám.

Azt a keveredést látom, hogy sokak szerint nem stabil a kernel api. Ezt gyakran azok mondják, akik mindig minden kernel verziót felraknak. A disztribekben közel sem ez a helyzet, a lenny is kibírta két kernellel, ha jól emlékszem. Az pedig legalább olyan kevéssé változó api, mint egy windowsban.

Szerintem meg az egész történetnek semmi köze a szoftverminőséghez, üzleti praktikák vannak amögött, hogy a linux nem tart ott, ahol tarthatna. ennyi.

Mifele uzleti praktikak? Ha uzlet lenen abban, hogy a Linux ott tartson ahol tud, akkor sokan befektetnenek es nem csak evi 1 Mrd $ bevetel szuletne belole a RedHatnal sem. Milyen uzleti praktikakra gondolsz egy olyan kornyezetben, ahol az a termeszetes, hogy amin dolgoztal eveket, honapokat, azt add oda ingyen.

nem kellene a nagy closed source cégeknek linuxra fejleszteniük ahhoz, hogy igazságosabbak legyenek a feltételek. bár, ha egyszer szétdarabolnák az ms-t, érdekes lenne, hogy az office vállalat linuxra is fejleszt. olyan nagyon sokat nem kellene dolgozniuk a cuccaikon, hogy portolni lehessen.

pl. elég lenne, ha nem fizetnének le önkormányzati és állami döntéshozókat, stb. stb. meg nem lenne gyakran kartelezés a tendereken...

"egyszer szétdarabolnák az ms-t, érdekes lenne, hogy az office vállalat linuxra is fejleszt"
Az Office vallalat OS X-re is fejleszt, HTH. Talan oda megeri.

"pl. elég lenne, ha nem fizetnének le önkormányzati és állami döntéshozókat, stb. stb. meg nem lenne gyakran kartelezés a tendereken..."
Ezt Magyarorszagra, vagy ugy az egesz vilagra erted? Az Apple tobb keszpenzzel rendelkezik, mint a Microsoft, es megsincs az OS X se sehol a Windowshoz kepest. A Google merete a Microsofthoz kepest market capben 186/215 aranyu, megsem latom mindenhol, hogy GMail levelezest hasznalna a ceg Outlook helyett. Mily erdekes.
Masreszt kartelezesrol beszelsz, ahhoz tobb ceg osszeallasa kell. A Linuxbol tobb ceg akar penzt keresni (Canonical, RedHat, Novell, Mandriva), a Microsoft meg egyedul fejleszti az OS-t. Ok kivel fognak kartelezni?

Te soha nem üzletelsz a microsofttal, mindig disztribútorokkal meg ilyen-olyan partnerekkel üzletelsz. Abból pedig több van, ők kartelezhetnek és jó eséllyel karteleznek is.

Pl. neked mondjuk sap-ra van szükséged, akkor azt mondja a sap.hu, hogy csak úgy ad neked támogatást, ha windows infrastruktúrára teszed az egészet.

Vagy azt mondja az ms egy hardvergyártónak, hogy csak akkor kapod meg a whql minősítést a driveredre, ha linuxra nem csinálsz drivert.

De kartelezés alapos gyanúja merül fel akkor is (bár ezt nem kellene közgáz tudomány szerint kartelnek hívni), amikor vistára már nem készül el több régebbi hardver drivere sem, hogy vegyél újabbat.

AZ az MS hibaja, ha az MS disztributorok karteleznek? Semmi koze hozza.
Az sap.hu ugyanugy megtehetne ezt Linuxszal is, ezt amugy arukapcsolasnak hivjak, nem kartelezesnek.

Mutass nekem linket arra vonatkozoan, hogy az MS eloirta a WHQL-minositeshez a Linuxos driver tiltast.
Szep dolog az osszeeskuveselmelet, arra konnyen lehet mindent fogni, mig a valodi okokat keresni luxus.

"Mutass nekem linket arra vonatkozoan, hogy az MS eloirta a WHQL-minositeshez a Linuxos driver tiltast.
Szep dolog az osszeeskuveselmelet, arra konnyen lehet mindent fogni, mig a valodi okokat keresni luxus."

Annyira ugyanezt akartam leírni én is. Kiegészítem annyival, hogy ha ez valóban így lenne, akkor nem lenne linuxos drivere az atinak és az nvidiának sem. De tudok mondani sokkal kisebb cégre is, pl. ralink.

--
Don't be an Ubuntard!

Milyen valódi okokat keressek?
A valóság az, hogy nekem már több, mint 10 éve megfelel a linux desktopra, és azokon a helyeken, ahol megfordulok, egyre többen állnak át. A legtöbb helyen feladatorientált a szemlélet, eldöntik, hogy adott pc-n milyen munkafolyamatot kell elvégezni és erre akarnak megoldást. Nem érdekli őket, hogy milyen oprendszer.

Olvasom itt a sok sületlenséget a linuxról, főleg olyanok szájából (ez rád meg néhány másik hupperre nem vonatkozik), akik soha nem próbálták, hogy a linux nem jó semmire. Közben meg azt látom, hogy a környezetemben, akiknek nincs valami irracionális irtózásuk a linuxtól, sorban szoknak át és használják.

Nem, nem lesz 2011 a linux desktop éve. Az én tapasztalatom szerint bármelyik korábbi év lehetne a linux desktop éve, azóta szép csendben hétköznapivá vált a linux használata minden olyan helyen, ahol nincs anyagi szembeszél.

Nincs stabil linux api... persze, mert a linux fejlesztési modellje olyan, hogy megkapod azokat a verziókat is, amik egy windowsnál mélyen titkolt belső köztes verziók lettek volna. Ott sincs stable api, csak a változások menetének 99%-át nem látod, mert zárt forrás.

"Ott sincs stable api"
LOL.

"hétköznapivá vált a linux használata minden olyan helyen, ahol nincs anyagi szembeszél."
Nalam sincs anyagi szembeszel, megis meguntam azt, hogy verzioutkozesek vannak, vagy csomaghianyok vannak, stb. Engem nem fizetett le az MS, hogy hasznaljak Windowst.

"A legtöbb helyen feladatorientált a szemlélet"
A legtobb helyen profitorientalt a szemlelet. Es ha megeri megvenni a Windowst vagy eppen a DTP teren eros Mac OS X-et, hozza a Mackel, meg fogjak venni.

Jajj már megint ezek az üzleti praktikák...

Szerintem inkább ezek vannak az egész mögött:
-az ms szoftverei az utóbbi pár évben elég jól működnek
-az ms szoftverei integrálódnak egymással, míg az open-source szoftvereknél többnyire csak gányolással oldható meg mindez
-a komolyabb szoftverfejlesztő cégek szoftverei szintén integrálódnak az ms szoftvereivel
-az ms az utóbbi pár évben brutális mennyiségű dokumentációt adott ki a szoftvereihez
-az ms szoftverei alkalmasak arra, hogy központilag managelt policy alapú rendszert építsünk
-hardvertámogatás
-szoftvertámogatás

Amúgy előző munkahelyemen mi is próbálkoztunk linux-only környezet kialakításával, több-kevesebb sikerrel. Két értékesítő nagyon tiltakozott az openoffice ellen. Mondta nekik a főnököm, hogy ha összeírnak 3 olyan funkciót, amit ms office-al meg tudnak csinálni de openoffice-al nem, akkor kapnak ms office-t. Ott helyben mutattak kettőt, és kaptak is ms office-t.

Az ms az utóbbi pár évben bezsákolt néhány nagy fiaskót, ettől egy kicsit visszavettek. Pl:
- a vista sorozatos csúszása
- az ms ie fejlesztés elhanyagolása
- a mobil platform bukása

Egyébként meg mindenki azt használ, amit akar, csak két dolgot nem kellene:
- attól, hogy valaki windows mellett dönt, a linuxnak nem kellene megdögleni
- attól, hogy valakinek a w7 jobban tetszik vagy jobban megfelel, még nem kellene téveszméket terjeszteni a linuxról (csak mert linuxot nem látott már sok éve)

nem látom az érvet abban amit mondasz. miért ne érné meg pl. egy RHEL-re (vagy SLED) fejleszteni, amely hosszú évekig támogatott? nem látom miért kerülne egy nagy cégnek sok munkába pár évente átpofozni a szoftverükben azt a minimális mennyiségű kódot?

számomra az is meghökkentő és elgondolkodtató, hogy miért szorítják háttérbe a 64 bites platformot a vezető szoftvergyártók, akik Win platformra fejlesztenek? hasonló a kérdés. miért nem? Pont egy Konica-s példám van (ha már felhoztad), ahol Win7 x64-re csak lebutított PCL5-ös driver létezik egy nyomtatóhoz, míg 32 bitre elérhető a PCL6 amely tud duplex nyomtatást is. Ez vajon miért van egy ekkora cégnél? főként hogy csak egy printer driver. azért mégse garázs bt-kről beszélünk (Adobe stb.). és ha csak vistától számítjuk az időszámítást, akkor is 2007 már régen volt.

egyszerűen arról van szó, hogy kicsi az alternatív rendszerek részesedése, és nem fektetnek ebbe pénzt és energiát ezek a cégek, és ez érthető is.

" nem látom miért kerülne egy nagy cégnek sok munkába pár évente átpofozni a szoftverükben azt a minimális mennyiségű kódot?"
nem az a lenyeg, hogy sok munkaba kerul, vagy kevesbe, hanem, hogy kerul barmennyibe is. Megneznem, hogy az Adobe termekeiben az alacsonyszintu kodok mikor valtoztak utoljara. Egy cegnek abban van uzleti elonye, ha jobbat tud nyujtani, mint a konkurrensei, nem akarja az eroforrasait semmilyen mertekben sem arra pazarolni, hogy ne uj dolgot csinaljon, ne innovaljon, hanem "portolunk, heggesztunk, mert kulso szereplo arra kenyszerit" elven dolgozzon. Te szeretnel olyan Adobe Premiere verziot, ami kijon, es azzal reklamozzak, hogy 1 uj feature van: tamogatja az xyz glibc verziot es pont. Ara $49.
Megvenned? Szerintem nem.

A peldad rossz, a KonicaMinolta nem vezeto szoftvergyarto ceg, ok hardvert csinalnak. Windows programozashoz nem ertenek ugy, ahogy kepzeled.
"egyszerűen arról van szó, hogy kicsi az alternatív rendszerek részesedése, és nem fektetnek ebbe pénzt és energiát ezek a cégek, és ez érthető is."
A DOS/Windows reszesedese is kicsi volt, volt helyette Mac OS, OS/2, meg regebben CP/M. 20 eve van Linux, es sikerult osszeszedni 1% piaci reszesedest desktopon. Nem igazan sikertortenet. Ha open source sikertortenetrol akaruk beszelni, egy pelda jut csak eszembe, a Mozilla Firefox, ami megtorte az IE hegemoniajat meg Windows platformon is. Az tenyleg sikertortenet, de maga a Linux nem az.

Nem tudom, 2000. valami óta használom desktopon (jó, azóta sok gép megfordult nálam és néha váltogatok, mert változnak az igényeim), akkor most alkalmas vagy sem?
Újabban a munkahelyemen használom, fejlesztésre.

--
fantázisdús aláírás v1.09

úgy vagyok vele hogy mindenki használja azt ami a legmegfelelőbb neki. nekem win-nel kapcsolatban vannak olyan dolgok, amiket nem tudok megérteni, de a rendszerrel támasztott követelmény mindenkinél különböző.

Ha majd teljesen használhatatlan lesz a Linux Desktopra, akkor légyszíves szóljatok nekem, mert akkor leszedem a gépemről. :)

Nem mondom, hogy kompromisszum mentesen, de én eddig (a DTP kivételével) mindent megtudtam oldani magamnak Linuxszal, már amire kell nekem egy OS, íme:

Szerver:
- (L)AMP (ERP/OLAP/SRM/CRM/CMS)
- Tűzfal
- Router
- Samba/NFS
- Mail (SMTP/IMAP)
- DNS
- FTP
- SSHD
etc...

Desktop:
- Fejlesztés (elsősorban web)
- Internet (annak minden protokolljának használata)
- Fotókezelés/Manipulálás
- Irodai alkalmazások ( LO/OO.org, dia)
- CD/DVD készítés
etc...

Hogy nem csak ennyiből áll egy pc használat?
Nekem csak ennyiből, mások meg nem érdekelnek.

Hogy a HW kezelés nem 100%-os?
Én ki vagyok békülve vele, mert pendriveon viszek egy live-ot és kipróbálom a hw-t mielőtt megveszem vagy megkapom a beszállítótól tesztre, mert nem tudják, hogy Linux kompatibilis-e vagy sem. Bevallom ettől függetlenül én itt is látok nagy-nagy fejlődést. Ha egy gép full intel esetleg (ATI/NVIDIA/INTEL a VGA), akkor szinte 100%, hogy minden működni fog rakta.

Hangrendszerrel szopás van?
Nekem nincs. A pulseaudio többet tud, mint az átlag user valaha is használni fog.

"Hogy a HW kezelés nem 100%-os? "
Szerk.:
Ma már olcsóbb egy marék drivert adni, mint normális hardvert készíteni...
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Fejlődőképes hiperláma, és okleveles érdekfeszítő
Aki érti a humort az mindent tud. Aki nem érti az viszont mindenre képes.

Csak jelezném, hogy DTP-re is lehet használni, legalábbis én szoktam :-)
Ami kissé nehézkes még, és kváziszabványok/megszokások miatt gond lehet: félkész anyagok rendszerint psd vagy ai, esetleg cdr formátumokban érkeznek, ezekkel lehet szívni (persze lehet photoshopot wine-vel futtatni pl, én is ezt teszem), de a vektoros formátumok többnyire legalább annyira használhatók, mint két wines gépen, eltérő szoftverkörnyezezetek között.
Ghostscript már elért arra a szintre, hogy press ready pdf kimenetet generáljon (színkezeléssel, ha kell), de nincs meg még hozzá a megfelelő frontend, amivel distiller szerű szinten ezt ki is lehetne használni, ezért néhány esetben (pl átlátszóság lapítása) nem lehet megkerülni egyszerű módon a distillert/adobe-t.
Más problémám már nincs, max. ha a nyomó cég cdr-t kér, és hiába magyarázom neki, hogy eps/pdf is jó lenne neki... :-)