Helycsere a nappaliban: A Valve új Steam Machine-je betölti az űrt, amit a Microsoft hátrahagy?

Játékkonzolok

Egy nappal a Valve hivatalos bejelentése után kezd kirajzolódni a kép: a 2026-ban érkező új Steam Machine nem csupán egy újabb hardver, hanem a PC-s ökoszisztéma régóta hiányzó láncszeme. Miközben szerintem a Microsoft a hordozhatóság felé menekül a Sony elől, a Valve nem dominálni akar, hanem "csak" megadni azt, ami a PC-seknek eddig hiányzott: a valódi, karbantartásmentes konzolélményt a TV előtt.

Steam Machine II

https://store.steampowered.com/sale/steammachine

Tegnap a Valve bejelentésével újra célkeresztbe vette a nappalit. A 2015-ös, felemás kísérlet után bejelentett új Steam Machine specifikációi (AMD Zen 4 CPU, RDNA 3 GPU, 24 GB RAM) azt mutatják, hogy Gabe Newell csapata tanult a múltból. Ezúttal azonban nem a piac letarolása a cél, hanem a jelenlét. A Steam Deck bebizonyította, hogy van igény a Valve hardvereire, a cég pedig most ezt a tapasztalatot emeli át a nagyképernyőre.

A Vas: Erősebb, mint a PS5?

A technikai adatok alapján a válasz nem fekete-fehér. A processzor tekintetében a Steam Machine a Zen 4 architektúrával valósággal kiüti a jelenlegi konzolgeneráció (PS5, Xbox Series X) öregedő Zen 2-es magjait. Ez a fizikai szimulációkban és a komplexebb játékmenetekben óriási előnyt jelent a Valve gépének.

Azonban a rendszernek van egy rejtett fékje: a memória. Míg a Sony a "költséget nem kímélő" elv alapján egységesített, villámgyors GDDR6 memóriát használ, a Valve gazdasági okokból a hagyományos PC-s utat választotta: a memória megoszlik gyors videó- (GDDR6) és lassabb rendszermemóriára (DDR5). Ez a "kettős mérce" szükségszerű kompromisszum, ami némileg visszavetheti az erősebb processzor és a modern RDNA 3 grafikus chip által nyújtott előnyt.

Stratégiai helycsere a nappaliban?

A Steam Machine időzítése aligha véletlen, és ha összeillesztjük a piaci mozaikdarabkákat, egy érdekes elmélet rajzolódik ki előttünk. Úgy tűnik, a Steam Machine létjogosultságát paradox módon épp a Microsoft legújabb irányváltása teremtheti meg.

Véleményem szerint a redmondi óriás stratégiája az elmúlt években radikálisan átalakult, és a jelek arra mutatnak, hogy feladhatják a hagyományos "fekete dobozok" költséges és kétes kimenetelű háborúját a Sony ellen. A fókusz láthatóan két új területre tolódik:

  1. Szolgáltatás (Game Pass): A platformfüggetlen előfizetési modellre.
  2. Hordozhatóság: Az erősödő pletykák szerint a következő Xbox elsődlegesen egy kézikonzol lehet. Ez a stratégiai váltás gyakorlatilag a fehér zászló lengetését jelenti a Sonyval folytatott teljesítmény-háborúban. A fizika törvényei ugyanis kérlelhetetlenek: egy akkumulátorról működő, kézben tartott eszköz a termikus korlátok és az energiafogyasztás miatt sosem veheti fel a versenyt a hálózati áramot és masszív hűtést használó, TV alá szánt PlayStation nyers erejével. Ezzel a manőverrel a Microsoft azonban nemcsak kivonul a csúcskategóriás harcmezőről, hanem egy új frontot is nyit: közvetlenül hatol be a Steam Deck felségterületére. A Valve az elmúlt években bizonyította, hogy ez a niche piac életképes és képes eltartani önmagát, most pedig erre a már kitaposott területre próbál betörni a redmondi óriás.

Ha ez a hipotézis beigazolódik, azzal a Microsoft gyakorlatilag üresen hagyja a "Gamer PC-helyett-konzol a nappaliban" piaci szegmens második helyét. A Sony maradna a hagyományos, exkluzívokra építő konzolgyártó, a Nintendo és a Microsoft pedig a hordozhatóság felé mozdulna el. Ebben a lehetséges forgatókönyvben nyílik meg a kapu a Valve előtt: ha valaki nagy teljesítményt akar, PC-s szabadságot, de a kanapé kényelmét, annak mostantól a Steam Machine lesz az elsődleges választás.

A kényelem és a szoftveres gátak

A Valve célcsoportja az a több százmillió felhasználó, akinek már ott van a Steam-könyvtára, de nem akar a Windows frissítéseivel és drivereivel bajlódni. A Steam Deck sikere megmutatta, hogy a Linux alapú SteamOS képes ezt a súrlódást eltüntetni. A legnagyobb kérdőjel azonban továbbra is a szoftveres kompatibilitás egy vékony szelete: a kernel-szintű Anti-Cheat rendszerek (pl. Call of Duty, Rainbow Six Siege), amelyek miatt bizonyos népszerű multiplayer címek nem futnak Linuxon.

Gondolatkísérlet: : A Windows mint virtuális vendég?

A PC-s tábor legnagyobb félelme mindig a kompatibilitás volt. Bár a Linux gaming fényéveket fejlődött (erről később), még mindig akadnak "Windows-only" címek (főleg az anti-cheattel védett multiplayer játékok), amelyek eddig elérhetetlenek voltak SteamOS alatt.

Szerintem a Valve a virtualizációban találhatná meg a Szent Grált. A gép ereje lehetővé teszi, hogy a stabil és könnyed SteamOS (Linux) alatt, egyfajta homokozóban futtasson egy lecsupaszított Windows környezetet. Ezzel a Valve a kecskét is jóllakatná (fut a Call of Duty) és a káposzta is megmaradna, azaz nem kell a Microsoft kényelmetlen rendszerére építeni a konzolt. Ha ez a funkció "seamless", azaz észrevétlen módon kerül implementálásra, a Steam Machine az egyetlen gép lehet, amire egy gamernek szüksége van. Mivel Steam fut a virtuális Win11-en is, belső támogatást tud adni a virtuális guestből a kényelmes használathoz. Nem gondolom, hogy ezt a Valve meglépné, de egy modder közösség kényelmes virtuális upgrade csomagot készíthet, amit egy átlag gamer is tud telepíteni és megoldja ezt a problémát. 

Hipotézis: Az AI-hullám hozhatja el a "De Luxe" Steam Machine-t?

Végezetül érdemes egy pillantást vetni a technológiai horizontra, ahol az AI-robbanás hullámai hamarosan a gamer partokat is elérhetik. A közeljövőben feltételezhető az olyan új technológiák, mint az AMD Strix Halo, és utódai alapjaiban írhatják át az erőviszonyokat.

A Strix Halo csúcsmodelljei és várható udódai már 128 GB integrált memóriával és olyan grafikus teljesítménnyel érkezhetnek, amely a Nvidia RTX 5060-5070 (illetve ezek Geforce utódjainak a) szintjét is hozhatja. Ha a Valve a jövőben épít egy "De Luxe" Steam Machine változatot erre a technológiára alapozva, azzal egy csapásra a konzolvilágba emelné a "PC Master Race" logikát. Kompromisszummentes teljesítmény, ami magabiztosan utasíthatná maga mögé még a PS6-ot is. Persze többszörösébe is kerülne mint egy PS6 Pro, de van egy gamer réteg akinek az ár sohasem számított de a kényelem megfontolandó. Bár ez ma még csak hipotézis, a hardveres potenciál már adott hozzá. Az erős APU chipek várhatóan teret fognak nyerni. AMD konzolokban már egy ideje jelen van de most PC-n is megjelenik velük, konzolokat messze meghaladó képességekkel. Apple már tegnap is jelen volt, igaz saját ARM világában. Az Intel+Nvidia tandem majd úgy három év múlva. 

Egy cég hátán a Linux-Gaming

Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ez a gép nem létezne a Valve évtizedes, konok kitartása nélkül. Amikor mindenki más temette a Linux gaminget, a Valve létrehozta a Protont, ami mára varázsütésre teszi futtathatóvá a Windowsos játékok 90%-át Linuxon.

A Steam Deckkel bizonyították, hogy a Linux képes kiváló felhasználói élményt nyújtani a "koca-gamereknek" is. A (második) Steam Machine ennek a filozófiának a kicsúcsosodása: bizonyíték lehet arra, hogy a PC-s játéknak nem kell a Windows béklyóiban vergődnie ahhoz, hogy sikeres legyen a nappaliba. Az első Steam Machine elbukott anno, de azóta van egy sikeres Steam Deck több éves múlttal a háta mögött. 

Szóval,

a piaci helyzetkép 2026-ra teljesen átrendeződhet, de nem háború, hanem specializáció révén: a Sony uralja a hagyományos konzolokat, a Nintendo és a Microsoft a hordozhatóság és a "játék bárhol" irányába mozdul, a Valve pedig biztosítja, hogy a PC-s játékosoknak is legyen egy kényelmes, dedikált erőművük a nappaliban.

  • 926 megtekintés

( asm v | 2025. 11. 13., cs – 15:41 )

Hat, nem tudom. Egy normal, jatekra szant deszktop gepet se nehez "karban tartani". Frissitgetni kell a Windowst, GPU drivert, Steam/Epic launchert. A jatekokat mar a launcher frissiti. Cloud sync is van a launchereknek hala. Nem egy nagy kaland.

Itt inkabb az arazas lesz erdekes.

Itt inkabb az arazas lesz erdekes.

Pontosan.

 

Most is az ez egyik előnye a konzolnak, hogy lényegesen olcsóbb - és egyszerűbb - mint egy gamer PC.

Főleg, ha a konzolt nem csak egyvalaki, hanem többen (család) is használja, úgy hogy a rajta futó szoftvereket is csak egyszer kell megvenni!

Egy PC-nél ez manapság már nem igazán működik - és hiába teszed be a TV alá, attól még nem lesz belőle konzol ;)

 

Szóval, én személy szerint kíváncsian várom! Mert papíron jól hangzik, de nagy kérdés hogy a valóságban is életképes lesz-e egy ilyen megoldás.

Addig marad az, hogy egy virtuális gépben jászom! ;)

zrubi.hu

Igen, csak épp a konzol egy meglehetősen zárt eszköz, tulajdonképpen azért olcsóbb, mert a gyártó majd a játékokon behozza az árát (legalábbis így tudom, ha nem ez a helyzet, igazítsatok ki, és akkor visszavonom az egész eszmefuttatásomat). A Steam Deckből kiindulva viszont, ami gyakorlatilag pillanatok alatt teljes értékű nyílt Linuxszá alakítható, feltehetően a Steam Machine is ilyen lesz. Szóval erre még én is kíváncsi vagyok, annak ellenére, hogy talán ha két játékom van a Steam boltban.

Ez a Steam Machine szerintem nem lesz olcsó. A Valve nem az a cég, amelyik legyártat milliós számot és azt veszteséggel árusítja, hogy majd behozza játékokon. Azt el tudom képzelni, hogy csak minimális profit lesz rajta, szinte nulla de többet nem. 

De ahogy írtad a konzolnak az előnye, hogy lényegesen olcsóbb - ez itt nem lesz szerintem

és egyszerűbb, mint egy gamer PC - erre fog fókuszálni a Valve. 

Itt valamivel nehezebb a dolguk, mert még Steam Deck kézikonzolos kategóriánál annak is kín a Windows adminisztrálása, aki egyébként járatos benne, a kis méretű formátum miatt. Itt méretproblémák nincsenek. Normál méretű desktop előtt ül a gamer, ha nappaliban van akkor még nagyobb tv előtt mint a monitor. Azzal hozhat egy kis kényelmi előnyt a Steam Machine ha nem kell billentyűzethez és egérhez nyúlni mert a SteamOS megcsinál a háttérben mindent. 

"Egy PC-nél ez manapság már nem igazán működik - és hiába teszed be a TV alá, attól még nem lesz belőle konzol ;) "

Nézőpont kérdése. Egy Windows PC-t adminisztrálni kell, de Linux (Arch, Mint, Ubuntu) PC-t is, ami kényelmetlen TV alatt. Ezen segíthet a SteamOS. Ha arra gondolsz hangos vagy ormótlan a PC TV alatt, az ma már évek óta nem probléma. Kicsi szép mini PC házak vannak, a hangos HDD már sok év óta nélkülözhető. Ha Nvidia hősugárzó van benne az extra zaj, de grafikában messze a konzolok felett lesz. Ha APU megoldást használ a PC mint ez, nem lesz hangosabb egy PS5-nél vagy Xbox-nál. 

"Szóval, én személy szerint kíváncsian várom! Mert papíron jól hangzik, de nagy kérdés hogy a valóságban is életképes lesz-e egy ilyen megoldás."

Legutóbb nem volt életképes. Azóta sok minden változott. Például a Proton, ami szerintem minőségi változás a korábbi kézműves "addig kalapáld a winecfg-t amíg elindul" játékélményhez. Van egy sikeres Steam Deck termékük, amit nem tudod megszorítani a windowsos konkurencia. Ez viszont most újra a nagy fekete dobozok versenye. Fogadást biztosan nem kötnék nagy tételben a Steam Machine sikerére. 

"Addig marad az, hogy egy virtuális gépben jászom! ;)"

Ezt annyira meg tudom érteni, hogy szerintem ennek hiánya kritikus lehet a Steam Machine-nál. Ezért is írtam erről egy külön bekezdést. 
 

Nem nehéz neked, és a haverjaid 90%-nak. A maradék 10% megkérdezi tőled ha ilyen problémája van:) 

Oka van annak, hogy nagyon sokan értékelik a konzol élményt. Bár aktív Steam gamerből és ezzel PC gamerből több van mint bármelyik konzolosból, de összesítve több konzol gamer lehet valamivel mint PC-s, nyilván vannak átfedések a platformok között. 

( dyra | 2025. 11. 13., cs – 16:51 )

annyira AI-s a szöveg, hogy kidobott. 

Én kérek elnézést, hogy nem a szokásos, egybehányt, helyesírási hibákkal teli hupper stílusban írtam. Így nyilván idegen rideg terep számodra:) Mivel nem kommentet írtam, ami ahogy esik úgy puffanik, gondoltam igényesebb formátumban teszem. 

Szerintem a Desktop Linux ma sem tart nagyjából sehol. Így ha egy desktop kategóriájú hivatalos termék jelenik meg az nemcsak piros betűs ünnepnap a desktop Linux világában, de egyenesen piros betűs ünnepi év. Így megérdemelt egy hosszabb írást kifaszázva, témánként bekezdésekbe tagolva meg minden. 

( asch v | 2025. 11. 13., cs – 20:33 )

>Amikor mindenki más temette a Linux gaminget, a Valve létrehozta a Protont

Tök jó volt a Wine már akkor is, nem temette mindenki. Én például már réges régen Linuxon gameltem akkor is.

2007-2008 környékén már próbálgattam az ubuntut és a wow jobban ment alatta mint XP-n, csak át kellett állítani opengl-re és már hasított is. Határozottan emlékszem még dark messiah of might and magic-re amit linux alatt játszottam.

Most hirtelen több nem ugrik be mert akkor 90% wowozás ment, de tuti volt még pár.

Biztos van még több ezer hozzád hasonló akik már Wine mellett úgy játszottak mint mások Windowson... Csak hát globálisan összesítve sem voltatok többen mint 100 ezren. 

Az sem véletlen, hogy megbukott az első Steam Machine. Talán épp csak megjelent a Proton akkor. Az azóta eltelt években Protonba tett munka ad most esélyt ennek a második menetnek. Egy kifaszázott Proton meg egy fapad Wine között ég és föld volt a különbség. A desktop linux évéből is azért nem lett semmi máig és azért egy ironikus szállóige ez, mert a fekete öves linuxer képtelen megérteni milyen problémák merülnek fel egy átlag usernél. Ebben az esetben hiába dobja oda a winecfg-t: nesze kicsi csíra ezzel minden játékot el tudsz indítani, nem fogja tudni. Utána le lehet hordani mindenféle véglénynek meg buta gyökérnek, de a vége csak az lesz, hogy utána meg is szereti a Windowst az arrogáns linuxosok miatt, pedig korábban csak úgy használta. 

De ezek mellett objektíven sem tartom igaznak az állítást, semmilyen winetrick mellett nem lehetett problémamentesen működésre bírni a játékok ~90%-át a wine-only korszakban. Ma 72%-90% a Linux-szon működő játékok aránya. 

Na! Használjuk pontosan a terminológiákat. Itt szó sincs emulációról. A Proton egy wrapper. 

Nem egyszerű összevetni a Sony birodalmát a Valve birodalmával. 

Sony PlayStation üzletága egy hatalmas, évi 25-30 milliárd dolláros árbevételt generáló monstrum. DE! Ez az összeg tartalmazza az ~500 dolláros konzolok eladását is, amelyeken a ciklus elején alig vagy egyáltalán nem keresnek. Gyakran veszteséggel árulják. A pénzt a 30%-os jutalékon és a PS Plus előfizetéseken keresik.

A Valve magáncég, így nem kötelesek közzétenni a pénzügyi adataikat. Ez a titkolózás a legnagyobb fegyverük. Azonban az elemzők becslései szerint a Steam áruháznak, ami a PC-s játékpiac kb. 90%-a évi 10-13 milliárd dolláros forgalma van. Ebből a Valve 10-20-30%-os jutalékot szed be. 

A Sony Gaming üzletágának kb. 20-25 000 alkalmazottja van. A Valve-nak összesen kb. 350-400. A Valve egy főre eső nyeresége csillagászati, valószínűleg a világ egyik legprofitábilisabb cége.

Szóval árbevételben a Sony nagyobb, de profitabilitásban a Valve valószínűleg köröket ver rájuk.

A Sony a nappali királya még a Valve a PC gaming ura, ő maga a PC-s game piac. A befolyásuk egyforma, de más területeken. A Sony egy zárt kertet birtokol, a Valve az egész kontinenst, amin a kertek épülnek.

A Sony kockázata óriási, a Valve kockázata minimális. 

Ez pedig a mai időkben amikor hajókat fordítanak vissza a tengeren mert beesett +50% vagy +100% váratlan vámtétel sokat számít. 

"Biztos hogy ezt akarjuk, ez a jo irany?"

Természetesen jobb lenne a natív Linux játékok özöne. De játékvilágon kívüli okokból az a paradigma Linux világban, hogy stable_api_nonsense.txt azaz nincs stable ABI és ennek a játékvilágra nézve is vannak következményei. A játék egy olyan műfaj, hogy adott idő alatt elkészül egy fejlesztés, a kiadás után még évekig gondolkoznak egy sikeres címet, de utána elengedik a kezét. A gamerek meg elvárják, hogy ezek az elengedett játékok egy évtized múlva is működjenek. A Linux sajátos ökoszisztéma viszont nagy valószínűséggel el fogja törni kompatibilitást. Tehát pénzt kellene költeni a folyamatos karbantartásra, de a játékvilág ezt nem bírja el. Egy Fallout nem a Mozilla Firefox böngésző, más műfaj. A Proton-nál jobb fenntartható megoldást jelenleg nem látok. 
Egyébként ma amikor Java virtuális gépen, meg ART-on, meg LLVM-en futnak kódok már nem is annyira kirívó ha Linuxon a játékok Proton által működnek. Sőt így van egy réteg ahol lehet hibákat javítani. 

Ha ez egy konzolos eladási számot hozó PC/Konzol lesz, az mindenképp jelentős előrelépés a desktop Linux-nak.

"Miert lenne wrapper? A jatek windowsos binarisai (exe/dll) vannak futtatva ugy, hogy a windowsos syscallok at vannak iranyitva linuxosra."

Ironikus módon ezzel a kérdéssel tökéletesen le is írtad, hogy mi az a wrapper, vagy pontosabban kompatibilitási réteg, mint a Wine/Proton. Ez pedig természetesen sehogysem emuláció. Az emuláció egy számításigényes folyamat, ami egy idegen hardver szimulálását jelenti, míg a Proton egy könnyed folyamat, ami csak API-hívásokat fordít. Itt a hardver (x86-64) ugyanaz, csak a szoftveres API-hívásokat fordítjuk le pl. a DirectX-hívásokat Vulkanra.

"Ezzel szemben a konzolos jatekok az adott HW-re vannak forditva, tehat azokon nativan futnak."

És itt jön a lényeg, amiért a te felvetésed ma már nem állja meg a helyét a régi értelemben. A natív futás illúziója a PS2-vel (Emotion Engine) és legkésőbb a PS3-mal (Cell processzor) sírba szállt.

Az volt az utolsó korszak, amikor a fejlesztőknek kvázi assembly-szinten kellett a vasra optimalizálni a kódot. A PS3 Cell processzora egy technikai csoda volt 7 vektorprocesszorral, de a fejlesztők utálták programozni. Inkább megírták a játékot a buta, PC-szerű Xbox 360-ra, és átportolták PS3-ra, kihasználatlanul hagyva a CELL erejét.

A Sony tanult a hibából. A PS4, PS5, de egyébként a MS Xbox Series X/S sem konzolok már klasszikus értelemben, hanem egyedi házba épített, pimpelt PC-k.
Ugyanazt az AMD x86-64 APU-t használják, mint egy PC. Annyi különbséggel, hogy csak AMD64 módot tudnak.
A PS5 operációs rendszere egy módosított FreeBSD.
Az Xbox OS-e összetettebb virtualizált megoldás, de a host rendszer alapja Windows és Hyper-V-t használ két guest rendszernek. Ez is elég PC-szerű konzol, bár a virtualizált game os valóban az Xbox 360 os utódja. 

Amikor egy fejlesztő natív kódot fordít PS5-re, az ma már annyit jelent, hogy az Unreal Engine-ben a Célplatform: Windows helyett a Célplatform: PS5 (ergo FreeBSD) opciót választja. A kód 99%-ban ugyanaz. A vasra optimalizálás kora véget ért.

(Szigorúan zárójelben jegyzem meg, hogy mára a PC-s hardver olyan erőssé vált, hogy az emuláció számításigénye már nem jelent akadályt, sőt, gyakran jobb eredményt kapunk, mint az eredeti konzolon. Persze sokkal gyorsabb egy mai PC mint a negyed évszázados PS2. De az is tény, hogy többek között JIT technológia miatt szinte párhuzamosan jöttek ki a Nintendo Switch1 konzollal az emulátorai, amik nagyon hamar 80% game kompatibilitás közelébe jutottak, egy aktuális konzolgenerációnál. Illetve Apple Silicon-on is szépen futnak PC bináris játékok. Az egyik ARM>PC a másik PC>ARM emuláció. Szóval csak jeleztem ez sem járhatatlan új ma már de a Proton nagyon nem ez a kategória.)

A konzolok valódi, egyetlen technikai előnye eddig az UMA (Unified Memory Architecture) volt eddig. A CPU és a GPU ugyanazt az ultragyors, egységes memóriát használta. Nem kellett adatokat másolgatni a lassú rendszer-RAM és a gyors VRAM között, mint egy PC-ben. Hogy miért nem kaptunk ilyet PC-re eddig? Valószínűleg egy kőkemény exkluzivitási szerződés miatt, amivel a Sony/Microsoft levédette az AMD-nél ezt a technológiát magának, egy GPU képesség felett. Persze volt APU PC-re is meg UMA is, de minden PC-s Ryzen-be valamiért mostanáig csak harmatgyenge GPU kerülhetett. Intelt meg hagyjuk is. 

Ez szűnik ez meg most a Strix Halo és társai megjelenésével. De szerintem egyáltalán nem a gamerek miatt, hanem az AI miatt.
Az AI-piac az új aranyláz. Az AMD nem engedhette meg magának, hogy kimaradjon az AI PC forradalomból, miközben az NVIDIA és az Apple tarol. Az AI-modelleknek pont UMA-ra (brutális memóriasávszél) van szükségük. Az AMD szerintem fogta a konzolos szerződéseit, kiszámolta a kötbért, vagy a bónuszát amit kapott azért, hogy csak PS és Xbox kaphatott ütős GPU képességű APU-t és rájött, hogy többet veszítenek, ha kimaradnak a billió dolláros AI-buliból. A Ryzen AI 300-as széria neve mindent elárul. AI! Ez a Strix Halo hivatalos neve. 
A gamerek csak ennek az AI-háborúnak a kellemes mellékhatásaként kapják meg végre a konzol-szintű APU hardvert PC-re. 
Azt azért megjegyzem, hogy ez még ezt a most bejelentett Steam Machinet nem érinti mivel ez még gamer PC klasszikus DDR5 rendszer memória + DDR6 vram modellt követi. Gondolom most ez a gazdaságos, mert a Strix Halo jelenleg konzolba qrva drága lenne, a Strix Point meg lehet nem volt elég jó a Valve-nak. De egyértelműen ebben látom a Steam Machine jövőjét ha sikerül megkapaszkodnia a piacon. És erre nem fog várni a Valve konzolos 7 évet. 

És itt a végső csavar. Mi van, ha a wrapper Proton nem csak egy szükséges rossz, hanem egyenesen jobb, mint a natív futtatás?

A legjobb példa a Cyberpunk 2077 botrányos rajtja. A játék borzalmasan futott natív PS4-en és sok PC-n is. Ezzel szemben hol futott szinte hibátlanul? A Google Stadián. Ezt személyesen is megtapasztaltam. 
A Stadia pedig mi volt? Egy Debian Linux szerverfarm, ami egy Proton-szerű wrapperrel futtatta a játék Windowsos .exe fájljait.

A Google mérnökei a wrapper-rétegbe belenyúlva valós időben tudták kijavítani azokat a hibákat, amikkel a natív rendszerek nem bírtak. A Proton ma már ugyanezt csinálja, hibákat javít az Elden Ring-ben, az Nvidia-driverek hibáit kerüli meg, és stabilabb futást biztosít. A kezdeti időszakban egyébként a Cyberpunk volt a fő érv amivel jöttek a Stadia regisztrációk, ha bug-mentesen akartál játszani ezzel a játékkal Stadia volt a út. 

Egy 2002-es WinXP játék, ami ma már gyakran el sem indul Windows 11-en, de legtöbbször tökéletesen fut a Steam Deck-en. A Proton egy sokkal stabilabb, időtállóbb konzerváló platform lett, mint maga a Windows, aminek folyamatosan változnia kell, és nem lehet csak a játék a fókuszában. 

A natív konzolos futás ma már illúzió, a hardver szinte azonos. A Proton pedig nem egy kompromisszum, hanem egy aktívan fejlesztett szoftveres réteg, ami gyakran stabilabb, gyorsabb és jobb élményt nyújt, mint a natív Windowsos futtatás.

( kubi | 2025. 11. 14., p – 09:26 )

Ez itt most egy fizetett reklam vagy egy wannabe marketinges AI altal generalt promo kazettaja?

Nézd, ez itt valami unix, linux, micsoda témájú portál. Nem vitatva, hogy a server kategória a legnagyobb királyság, ahol a Linux hengerel. De talán a hupu népét valamiért intenzíven érdekli a desktop linux témája is. Az sajnos tény, hogy a desktop linux ma sem tart nagyjából sehol. Létezik a Magyarországon teljesen ismeretlen Chromebook. Ez kapható csak jóval la Lajtán túli világban. Állítólag egy két neves PC gyártótól lehet rendelni hivatalosan Linux desktoppal egy - két notebook modellt, inkább a drágább kategóriában van néha egy-egy ilyen széria. Csakis webbolt jöhet számításba mert magyar üzletben ilyet még soha nem láttak. Főnix madarat már többször is, kalitkán belül és kalitkán kívül is. De Linuxos Notebookot még soha! :)

Vannak még direkt Linux laptopokra specializálódott niche gyártók, valahol túl az óperencián. Állítólag volt már olyan, hogy rendelt onnan valaki és meg is kapta a notiját. 

Ezért ahogy írtam egy ilyen bejelentés nem piros betűs ünnep a desktop Linuxnak hanem piros betűs ünnepi év.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a Steam Machine nem egy zárt világ lesz mint a Playstation vagy Xbox. Lehet majd desktop Linux-ként is használni, minden driver a helyén lesz, nem lesz semmilyen kompromisszum ami miatt ma is hibahatár alatt lehet mérni a Desktop Linuxot. 

Hát ezért hír ez itt! Ha pedig azt vizionálod, hogy a Valve hup fórumtéma formájában fog fizetett hirdetést elhelyezni, akkor minden bizonnyal orvosi ellátásra szorulsz!:D 

Zorin OS-sel szerelt full supported laptopokat lehet kapni. Star Labs valahonnan ismeros is volt, aztan rajottem, hogy valami marvel vagy dc sorozatbol.
Tekintve, hogy manapsag minden gyarto ipari hulladekokat gyart (mindegy, hogy brand vagy sem) a celnak akar meg meg is felelhet. Mondjuk olcsonak epp nem olcsok.

A nagy brandeket inkabb hagyjuk, azok megmaradnak a windows vonalnal, rendesen meg vannak erte fizetve.

A minap kezembe akadt egy HP disztributori arlista, egy "normalisabb" konfiggal ellatott noti beker ara 195, eladasi ara 500+ . Hagyjuk mar...

Bizonyosan lesz piaca a Steam Machine-nek is, ez nem ketseges. Az en eletembol mar jo 15-20 eve eltuntek a jatekok, egyreszt csak ertelmesebb elfoglaltsagokat tudok talalni a szabadidomben (kutyaim, egyeb dolgok) , masreszt nem is talaltam olyan jatekot (igaz, nem is kerestem), ami le tudna kotni. Kivancsisagbol leszedtem legujabb Cyberpunkot (nativ arm), kivancsi voltam ra hogy fut a macbook airemen full fullban. Szep, jol nez ki, gyors mint a villam, de 15 perc utan toroltem is. 
Megazert edes f@szom, 50-150 giga egy ujabb jatek? Ehhh...

Valaki, aki "gamer" magyarazza mar el nekem legyen olyan szives, mi elol menekul a jatekokba ami arra keszteti, hogy minden szabadidejet jatekokkal tolti ahelyett, hogy elne? Platformtol fuggetlenul.

Vita est tempus optimum hominis.

I don't run often, but when I do, I run as administrator.

Valaki, aki "gamer" magyarazza mar el nekem legyen olyan szives, mi elol menekul a jatekokba ami arra keszteti, hogy minden szabadidejet jatekokkal tolti ahelyett, hogy elne? Platformtol fuggetlenul.

All work and no play makes Jack a dull boy

egyébként ezt honnan veszed, hogy MINDEN szabadidejét?

Ez olyan mintha azt mondanád, hogy ha megiszok otthon minden este egy sört, az ugyan az mintha az egész napot a kocsmában tölteném.

 

Ez ponotosan olyan mint egy hobbi. Bármennyi időt - és pénzt - el lehet rá költeni.

Kikapcsolódás + a napi dopamin adag ;)

 

Van aki szúrja, van aki issza, van aki szívja... 

van aki meg csak szimplán elvonul egy sarokba/szobába és játszik. Lehet éppen az (idióta) emberek elől.

 

Egyébként meg mindent lehet egészségtelen szinten csinálni: lásd 'élsport'. De legfőképpen: 'testépítés' :) 

A 'játékot' is.

zrubi.hu