Működő switchbe dugott kábel elvágása

Hálózati eszközök

Adott egy internet szolgáltatói switch egy panelház pincéjében. Onnan jön fel az UTP kábel az ötödik emeletre, és a kajásban még vagy 15 m hosszan kóvályog szekrények mögött, a folyosón a földön szabadon hagyva, és ami a legfájóbb két ajtóküszöb alatt átfűzve amit már csak nagy gányolás árán lehetne felszedni. Szóval ez egy darab kábel, nincs a lakásba való belépésénél semmilyen leállás. Ezt szeretném megszüntetni. Az új kábelezés szépen ki is van építve a saját routeremig, már csak az van hátra, hogy egy leállás készüljön.

Ha én elvágom a meglévő UTP kábelt úgy, hogy az be van dugva egy működő switch-be vagy routerbe akkor azzal okozhatok e bármilyen kárt? Vagy azzal ha nem jó sorrendben kötöm be a szálakat az RJ45-ös csatlakozóba vagy fali aljzatba (még nem döntöttem el, hogy fali aljzatot teszek vagy RJ45-ös csatlakozó meg a szolgáltató kábelére + toldóval lesz megoldva)?

  • 2414 megtekintés

( profikam | 2020. 06. 03., sze – 13:20 )

Eleg nehez egy Ethernet interfeszt tonkretenni rovidzarral vagy rossz bekotessel (persze ha direkt nagyfeszt csatlakoztatsz ra az mas tortenet:)
Ha biztosra akarsz menni, akkor eles kessel/pengevel bontsd ki a kabelt az elvagas helyen, es az ereket egyesevel vagd el, igy nem zarja oket rovidre a szerszam amivel vagod. En a helyedben raknek oda egy rj45 aljzatot, a krimpelt dugok inkabb hajlamosak tonkremenni (letorik a rogzito pocok, stb)

Amikor anno a Digi szerelője kijött – mert felhívtam a figyelmüket arra, hogy úgy sikeredett a csatlakozó a kábelre, hogy két szálon nincs kontakt, így pedig nehéz a gigabitet kihajtani –, ránézett, fogta a krimpelő fogót levágta a dugót, felrakta az újat, teszt, viszlát. Azóta én is elhiszem, hogy simán lehet.

Valójában én úgy emlékszem, hogy galvanikus leválasztás van bene, azaz kis tekercsek/transzformátorok vannak ott. Igazából rövidre bökve nem megy tönkre, hacsak nem poe-s. Vágtam már el úgy, hogy rajt volt a túloldalt egy 5 portos tp-lik swtich. Nem történt semmi.

A legtöbben. Amúgy nézegettem most egy TI dokksit, transformátor nélküli NIC-ről, de ott is kapásból le volt galvanikusan választva kondenzátorokkal. Gondolom, hogy egy maszek PoE ne vágja széjjel (DC Blocking Capacitors).

Színes vászon, színes vászon, fúj!

Kérem a Fiátot..

Meglehetősen sok hálókártya, ethernet portos alaplap volt már a kezemben, switcheket, routereket és egyebeket is szedtem már szét szép számmal, de eddig még mindegyikben megtaláltam a leválasztó-trafókat az ethernet aljzat környékén. Nem lehetetlen ettől még, hogy valaki anélkül tervezi meg a kütyüjét, csak nem az az általános, hanem az, hogy megvan a leválasztás.

Emellett egyes Ethernet csatlakozókban van beépített leválasztás, ergo nem is mindig látható az a külön trafó.

Van olyan, hogy switch IC-hez áramkörön belül leválasztás nélkül illesztesz, ill. ezeknek lehet MII vagy RMII, vagy akár GMII / RGMII interfésze MAC csatlakoztatásához.

Ettől függetlenül nem gondolnám, hogy gyakran csinálnának hálózati eszközöket leválasztás nélkül (mármint olyat, ami 3rd-party eszközökhöz csatlakozik)...

( PcZolee v | 2020. 06. 03., sze – 13:27 )

Na nincs poe, nyugodtan vág el és krimpeld újra (vagy tűzd be aljzatba etc). Ami a színsorrendet illeti, bajt nem okozol ha nem stimmel, de nézd meg hogy volt bekötve (A vagy B szerint) és úgy kösd be az új csatlakozót, ennyi ;)

<= Powered By Ubuntu & Gentoo Linux =>

'Software is like sex: It's better when it's free!'
By Linus Torvalds

ha meg poe-s switch akkor meg letiltja az adott portjat.
Persze itt is "mar amelyik".

 

Osszefoglalva: ha a levagastol tonkremegy a switch, akkor mindenki jobban jar, ha kicserelik:)

Csak a koltseget nehogy radverjek.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( gabrielakos v | 2020. 06. 03., sze – 13:32 )

Kiegészítő infó: a kábelt nézd meg, fali kábelre nem illik RJ45-t tenni, patchkábelt meg nem illik panel hátuljába betűzni.

zászló, zászló, szív

fali kábelre nem illik RJ45-t tenni

Szerencsére ezt nem tudják a csatlakozó gyártók, ezért nem csak sodrott, hanem tömör kábelhez való RJ45 csatlakozót is gyártanak, ami kifejezetten csak a fali kábelhez passzol :) 

https://eVIR.hu
Elektronikus Vállalatirányítási Információs Rendszer

Sem a "nem lehet", sem a "nem illik" nem igaz. Lehet is, illik is. Van megfelelő csatlakozó hozzá, olyan is létezik, ami mindkét fajta érre jó. Az nem lehet kifogás, hogy nem mindenki tud róla.

Az egy dolog, hogy normál esetben a merev erű kábelt valamilyen aljzatban végződtetjük, strukturált hálózat építésénél ez a normális, viszont pl. vannak már egy ideje PoE táplálású eszközök, akár gigabites mikrók is, ahol ez az elfogadott és ajánlott szerelési módszer.

az a baj, hogy a felhasznalok (villanyreszelok, kamerasok, riasztosok, telefonosok, rendszergazdak) sem tudjak, nagyon keves kivetellel. en 20 eve mindegyiknek elgyamaraztam akivel talalkoztam es eddig mindnek ujdonsag volt hogy nem mindegy milyen kabelre milyen rj45 biggyeszt...

a falira is ramegy a sima rj45 es amig nem nagyon mozgatod (tehat amig lemeri es bedugja) addig altalaban mukodik is, es ezert kulonosen nehez meggyozni oket a hulyesegukrol.

( elod v | 2020. 06. 03., sze – 14:47 )

A galvanikus leválasztás miatt nem lehet semmi baja. PoE eszköznél sem, max beüt a védelem.

Passzív PoE nincs a szabványban. A szabványos PoE-ről nem tudok nyilatkozni.

A normál ethernetnek viszont semmi baja nem lesz, és nem a galvanikus leválasztás miatt - az nem mindenható.

Azért nem lesz baja mert a kommunikációs transceivereket úgy tervezik, hogy kibírják a kimenetükön a rövidzárat. Leválasztás ide vagy oda, az áram a leválasztás ellenére is megnő. Az RS-485-ön pedig nem alkalmaznak leválasztást, mégis kibírja a busz rövidzárat.

Nyitott kapukat döngetsz, "gyakorlott" felhasználóként ezeket mind ismerem, viszont azért nem ártana pontosítani a dolgokat.

1) valóban, a csavart érpáros ethernetnek nem tesz be az elvágás, leválasztás miatt.

2) A legújabb POE szabvány már gondolkodik a rövidzárvédelemről, de a régebbiek még nem pontosították.

3) A passzív poe (ami meg nem igazán szabvány) esetén bármi megeshet, ha gagyi a tápod, akkor ki tudod ütni, mert nincs benne rövidzárvédelem.

4) Az RS-485 rövidzárvégettsége meg változó, nekem tavaly 5 ic-ből 3 eldurrant a busz rövidzártól, még szerencse, hogy új ic beforrasztással orvosolható volt a probléma

Én azt értem ezen, amelyben a vizsgált alrendszerek között nincs DC csatolás, tehát egyenáramú szempontból el vannak szigetelve. Ez jellemzően lehet induktív - transzformátor -, kapacitív - kondenzátor, de itt minden irányban -, illetve optikai leválasztás, pl valamilyen optocsatoló.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

:)

No, nem konyha, csak a tudnivalók:

Az utp (stb) hálózati csatlakozók általában galvanikusan leválasztottak, ahol

- nem folyik egyenáram*

- különböző potenciálú (külön-külön táplált) berendezéseket gond nélkül össze lehet kötni

- a potenciálkülönbség általában min. 1,5kV

* Kivétel a poe, de ott sem a két berendezés között folyik az áram, hanem egy külön tápegység és a táplált berendezés között. Azaz  poe táplálás is galvanikusan leválasztott a nem táplált berendezéstől.

Mindez persze "általában". A konyhai szint fölött már érteni is kell valamihez. ;)

Ami azt mondja magáról, hogy 10base-t/100base-tx/1000base-t, annak tudnia kell. (IEEE 802.3-2000 part 3 32.6.1.1-ben le van írva)

Ami nem tudja, az nem mondhatja magáról, hogy Ethernet.

A 1.5 kV egyébként csak a vizsgálati feszültség, ekkora potenciálkülönbségre nem használható (tudom hogy tudod, csak mások kedvéért). Attól függ milyen környezetben: CAT 3 pl. alapszigetelésre 100 V-ig, megerősítettre csak 50 V-ig használható. 230 V-os hálózattól való leválasztásra az alap Ethernet nem alkalmazható.

(persze vannak nagyobb feszültséget tudó trafók is, de megint csak a szabványról beszélünk).

...vagy lehet úgy is magyarázni, hogy a két kör elektronikusan el van választva egymástól, nincs közvetlen elektromos kapcsolat...

pl. ilyen a hagyományos transzformátor, aminek egymástól független tekercsei vannak (tehát nem "autótranszformátor", hanem a normális), és az "elektromágneses tér" adja a kapcsolatot.
Ha egy leválasztó 1:1 áttételű transzformátoron keresztül táplálsz egy eszközt és az nem kapcsolódik sehol(!) a földhöz, akkor, ha a kimeneti (szekunder) oldal valamelyik vezetékét megfognánk (csakis képzeletben!), akkor nem érne áramütés - viszont, ha a szekunder oldal mindkét vezetékét megfogjuk, akkor megráz. Akkor is, ha mégis kapcsolódik valahol (pl. más csatlakoztatott eszközön keresztül) földpotenciálhoz.

...vagy a kommunikáció nem közvetlen módon történik, hanem pl. optocsatolón keresztül (akár lézerdióda / fotodióda / fototranzisztor), akkor a fény viszi az információt, a két oldal tápellátása pedig abszolút független lehet egymástól.
Lehet akár egy visszacsatolás is leválasztott, amikor a szabályzott mennyiség (kimenet) úgy van hatással a szabályzásra, hogy nincs köztük közvetlen kapcsolat.

Aki nem hallott galvanikus leválasztásról, az jobb, ha tudja, hogy trafóval nem csak azt lehet csinálni. :)

A lényeg az akart lenni, hogy próbáljunk valamit megmagyarázni, de ne úgy, hogy a laikus azt higgye, hogy pl. a trafó mindentől megvéd, mert nem minden körülmények között ad védelmet...

A vicc viszont az, hogy a villamosenergia hálózatnak sem tesz be kisfeszültségen bekövetkező rövidzárlat.

Egyszer azért számold végig, mit jelent egy ~100MVA zárlati teljesítményű erőműnek, az, ha a csípőfogóddal rácsippentessz otthon a ~231V üresjárati feszültségű fázis, és nulla vezetékekre egyszerre, még annak fényében is elenyésző, hogy az adott a pillanatban 3000-9000A (esetleg még több) áram folyik át a fogódon.
Ha már sikerült kissé kisiklasztani eme komment szálat...

(Megsúgom nem "a villanyóra mellett biztosító hamar leold" lesz a helyes válasz.)

(A többiektől pedig elnézést kérek, ha innentől offtoipc-é válna ez a szál.)
 

Ugyanitt bucko-t meg további magyarázatra kérem, a "- a potenciálkülönbség általában min. 1,5kV" kitétellel kapcsolatban, ugyanis az egyik itthoni ethernet trafómra az van írva "Isolation up to 2kV", tehát szerintem az max 1.5kV, de a többivel egyet értek.

Nyilván a hálózat impedanciája nem nulla, de érzek csúsztatást abban amit írsz. Arról beszéltem volna, hogy ha itthon rövidre zárom a hálózatot, Pakson az urán szégyenében visszaalakul érccé?

Mi is a baj a hozzászólásommal? Nem a leválasztás védi meg a végfokot a tönkremeneteltől. Továbbra is igaznak gondolom, amit írtam.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A biztosító nem is old le olyan hamar...

A "min. 1,5kV" magyarázata reszben ott is van felül. Már előre tudtam, hogy a min/max eme kitekert megfogalmazása szemet szúr valakinek. ;)

Tehát:

- Ez a feszültség tényleg csak vizsgálati és nem üzemi feszültség.

- A "min" jelentése: Általában 1,5kV a "szokásos maximális" érték, de létezik magasabb értékre kvalifikált leválasztás is.

A vizsgálatnál azt is eőírják, hogy milyen időtartamig viseli el a szerkerzet a maximális feszültséget.

Üzemszerűen ez nem más, mint pl. a 230V (325V csúcs) kerülhet az összekötésre + rászikráztatsz még egy nejlonzacskót is. Ez többnyire kisebb, mint a vizsgálófeszültség és rövidebb ideig tart, mint a szabványban megadott időtartam. Vagyis kibírja.

A fentinél nagyobb feszültség és/vagy zavarimpulzus ipari környezetben előfordulhat, ezért ott magasabb értéknek megfelelő leválasztást kell alkalmazni.

2) A legújabb POE szabvány már gondolkodik a rövidzárvédelemről, de a régebbiek még nem pontosították.

Van annak a szabványnak neve is, amiről kiderül h. ez igaz v. sem?

A 802.3at vs 802.3af valamelyike, vagy más szabvány? Áruld már el a titkot.

 

 

Lassan 3 napja nem kapok választ, mi az a "legújabb POE szabvány"

Az RS-485 rövidzárvégettsége meg változó, nekem tavaly 5 ic-ből 3 eldurrant a busz rövidzártól, még szerencse, hogy új ic beforrasztással orvosolható volt a probléma

Ez manapsag fura ... Erdemes szetnezni az uj chipek kozott! Van mar olyan amibe TVS-t mindent belegyomoszoltek.

Alkalmazhatnak. Nem kötelező.

Csak RS-485-öt sokszor olyan környezetben használnak, hogy illik. Vagy mert nagy a földpotenciál-különbség, vagy mert a leválasztással a zavartűrés javítható, vagy mert a másik oldal pl. egy villanyóra, és nem akarjuk hogy a hiba esetén az ártalmatlannak tűnő buszkábelen megjelenjen a 230V (ebben az esetben kötelező is használni).

De ha ilyen esetek nem állnak fent, akkor nem kell, és régebben egyébként ritkábban is alkalmazták. Manapság már "olcsó" a leválasztás, mert valóban egy IC megold mindent, bár az ilyen mindent egyben IC-k elég drágák (pl. ADM2687 ami a tápot is átviszi, elég durva. Kár, hogy ezzel meg a zavarkibocsátással lehet szívni...).

(kis túlzással nap mint nap tervezek RS-485-ös hardvereket, tudom).

Igaz, amit írsz, bár az indoklás sánta. A 10 vagy 22 kV-os középfeszültségű hálózatról galvanikusan le van választva transzformátorral a 0.4 kV-os kommunális hálózat. Mered-e állítani, hogy komolyabb következmények nélkül rövidre zárhatjuk a 0.4 kV-os oldalt? ;)

Szóval ennek azért köze van ahhoz, hogy a meghajtó oldal illesztve van a kábel hullámimpedanciájához, rövidzár esetén nem folyik majd akkora áram, ami kárt okoz a meghajtó áramkörökben, meg egyébként is viszonylag kicsi az egésznek a teljesítménye.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Így van, erre próbáltam felhívni a figyelmet. A leválasztás a földhurkok ellen van benne az ethernetben, meg valamennyi védelmet ad, de a meghajtónak kell elviselnie a rövidzárat.

Amúgy az ethernet szerintem erre úgy van felkészítve, hogy rövid időn belül úgyis eldobja a linket, valószínűleg a folytonos rövidzárba hajtást nem viselné el. Ilyen szempontból a 10 mega még rosszabb, mert ott nagyobb a jelszint.

( kubi | 2020. 06. 05., p – 10:44 )

Azert esszel...

Igaz, 20 eve volt, de valami dragabb HP switchnek sikerult kiegetnunk jopar portjat.

Az uj parketta a laborban a legkisebb moccanasra statikus toltessel orvenzedtetett meg.

Kesobb rajottunk, hogy nagyon hulye otlet volt a switchbe dugott kabelek masik veget crimpelni az asztalok alatt a parkettan csuszkalva :)

( dNi | 2020. 06. 05., p – 14:38 )

Annyira én sem ajánlom. Valami hasonlóval sikerült egy Mikrotik switch 16-os portját likvidálni 4-5 évvel ezelőtt.

( webmotion v | 2020. 06. 06., szo – 14:38 )

Esetleg valami nem vezető (pl. kerámia) vágóeszköz nem jöhet szóba ilyenkor? (Nem tudom, csak kérdezem.)

( Robika88 | 2020. 06. 06., szo – 20:07 )

Egy kérdés.

Akkor mivel magyarázzátok hogy d link ipari 24 portos switchen valamelyik portja fagyasztotta a hálózatot?

Konkrétan a switch felől 800-900 megabits adat jött amíg nem találtuk meg azt a portot amin valami kábel hiba volt. Addig kiabált az eszköz. mái napig nem tudjuk hogy lehet kábelhiba miatt az egész hálót leölni.

ui. Láttam olyan várostól kieső telephelyet ahol a patkány megrágta a kábelt és az egész hálózat lehalt.

pld:

Rossz kábel - állandó zárlat

Nyissz :) - esetleges pillanatnyi zárlat.

Ha belegondolsz, azért nagyon nem mindegy, hogy melyikkel kell megküzdenie az eszköznek.

De pld. ha sikerül hurkot kreálni, akkor az is tud csúnya dolgokat produkálni. (Nekünk volt "szerencsénk" hozzá, és elég sokáig tartott, mire megtaláltuk azt az eldugott, nagyon ritkán használt irodát, ahol egy vezető úgy gondolta, hogy szebb a kép, ha az asztali switchből szabadon kilógó kábelek másik vége is be van dugva a switchbe, ha már úgyis van még benne szabad hely...)

Ne kattints ide!

Állandó szakadás esetén csak az érintett vonal (és a rajta lógó eszközök) áll meg, a switchnek és a hálózat többi részének ettől baja elvileg nem lesz. Állandó zárlatnak lehet "káros" hatása a switchre és ezáltal akár teljes hálózatra is. Szerintem.... de csak józanparasztoskodok, meg lehet cáfolni nyugodtan.

(Egyébként mivel Robika88 a nyitó posztra reagált/kérdezett - hacsak nem viccel megint a fórummotor - így én azt próbáltam jelezni, hogy szerintem ha valaki elnyisszant egy élő UTP kábelt bármilyen okból, akkor az kisebb valószínűséggel fog galibát okozni a switchnek vagy az egész hálózatnak, mintha egy zárlatos kábel lenne állandóan "üzem alatt" a hálózatban. De ebben is tévedhetek, és az is lehet, hogy kérdésének teljesen más célja volt, és én csak belevauztam teljesen feleslegesen :) )

Ne kattints ide!

Bucko írta a helyes választ. :) A kérdésemmel arra utaltam, hogy a kábel szakadással történő lezárása éppen annyira veszélyes, mint a rövidzárral történő lezárása. Mindkét esetben totális reflexió lép fel a kábel végéről, a különbség csak a fázishelyzetben lesz. Az egyik esetben ez 0°, míg a másik esetben 180°. Éppen ezért, ha van egy rádióadód, s a végfokról leszakad az antenna, ugyanúgy tönkre fog menni, mintha rövidre zártad volna a kimenetet. Hacsak nincs valamilyen védelmi mechanizmus a szerkezetben.

De meg is tudom fordítani: ha azt gondolod, hogy szakadással lezárt kábellel nem megy majd tönkre, akkor rövidzárral sem fog. És ahogy írtam, ennek elsősorban az az oka, hogy hullámimpedanciával zárják le a kábelt a transmitter oldalon - mellesleg épp a reflexiók elkerülése érdekében a receiver oldalán is -, így rövidzárra dolgozás esetén valójában az érpár hullámimpedanciájának megfelelő ellenállás lesz a terhelés. Szóval nem lesz az rövidzár mégsem a transmitter meghajtóin, így aztán mindenki boldog, mert nem sikerül tönkretenni.

Van persze egy másik ok is, az pedig az, hogy meglehetősen kicsik az energiaszintek.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

hat en meg nem lattam switchportot tonkremenni attol, hogy nincs lezarva a kabel masik vege. irodahazakban eleg gyakori hogy be van kotve switchbe az osszes, vagy legalabbis joval tobb vegpont, mint amibe valoban eszkoz van bedugva. egyreszt vannak pl. laptoppal kozlekedo userek akik kabeles netet hasznalnak, de csak akkor van bedugva ha ott van epp. masreszt az IT-nak sokszor kenyelmesebb/olcsobb elore bekotni azokat a vegpontokat ahol varhatoan igeny lesz a netre (ez akar lehet egy targyalo vagy egy vendegszoba is), mint minden alkalommal kimenni a helyszinre dugdosni (majd kihuzni).

Köszönöm a válaszokat! Ilyen mélyen ez a téma nagyon nem területem :)

Eszköz döglésről én sem beszéltem, inkább csak hálózati anomáliákról, pld. nem vagy hibásan működő hálózatra gondoltam (addig amíg fennáll a probléma).

De akkor pld. jól gondolom - visszatérve az OP-ra : elég kicsi az esélye, hogy tönkremenjen egy switch attól, hogy a beléje dugott és a másik végén "üres" UTP kábelt valaki elnyisszantja. Ha ezzel esetleg pillanatnyi rövizárat is előidéz, azt az eszköz  "orvosolja": Ja és tételezzük fel, hogy nem POE-s eszközről van szó. (Persze ezzel nem ezt a módszert szeretném preferálni, csak ha már szóba került, akkor pörgök rajta :), de lehet, hogy ideje lenne leállnom... )

Ha ugyenezen az eszközön viszont tartós rövidzár van, akkor abba sem biztos, hogy beledöglik maga az eszköz (sőt!), de esetleg lehet kellemetlen hatása a hálózat többi részére - pld. egy hurok, aminek a végponti router nem biztos hogy örül. Ekkor sem megy tönkre semmi, csak amíg él a hurok, addig esetleg nincs hálózat.

Ne kattints ide!

A hálózati loop (hurok) az Layer2. A kábellel okozott rövidzár meg Layer1. Szóval a Layer2-es hurok elméleti kialakulásának feltétele egy hibátlan Layer1 szinten megvalósított összeköttetés, azaz itt most kábelezési hiba mentes kapcsolat. Ha hurok van, az azt jelenti h. amúgy teljesen jól működik a hálózat kábelezés szempontból, ugyanis képesek a célpontok egymásnak sikeresen csomagot küldeni. Amivel aztán persze be tudják dugítani a hálózatot, de ez már 1-el magasabb rétegbeli probléma, és a megoldása is ennek megfeleló lesz.

Ezt ricsip fogalmazta meg szépen alant - illetve itt fölöttem. :) Ha engem kérdezel, a magam részéről a legkisebb lelkiismeret-furdalás nélkül csípném el az élő UTP kábelt egyetlen mozdulattal úgy, hogy nem tartanék attól, hogy ebben elpusztul a végén lévő hálózati eszköz.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ha belegondolsz, tökmindegy.

Az UTP érpárjai 100Ω-os teljesítményillesztett vonalak. Már, ha be van dugva a csatlakozó. Ha meg nem dugod be, az is egy triviális üzemállapot, amit a driver oldalon kezelni kell.

Valószínűleg nem nagy a különbség akkor sem, ha a vonal zárlatos. Ebben a esetben azt a 2x5mA (driver+visszaverődés) áramot megfogja ugyanaz a clamping.

Ugyanez lehet a helyzet, ha a szomszéd vonalhoz (is) záródik az áramkör.

( T_chris | 2020. 06. 06., szo – 20:50 )

Biztonsági játékos megoldás, mivel nem lehet tudni mi van az induló oldalon, meghámoz, erenként elvág, és onnantól tökmindegy, hogy dugó, fali aljzat.

A túlképzett villamosménökök, pedig maradjanak a villamosaiknál. :)

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

( uid_16401 | 2020. 06. 13., szo – 00:54 )

Nálunk nagyvállalati környezetben egyszer az IT adta el azt a szöveget, hogy ledöglesztette valaki a hálózatot, mert valaki egy tárgyalóban 2 RJ45-ös konnektorba bedugta 1 patchkábel 2 végét. A teljes managment elhitte, jókat riportáltak a felsővezetőknek, született egy belső (azonnali kirúgást kilátásba helyező) regulácó, arról hogy patch kábelekkel tilos összekötni a konnektorokat. Az IT-sok csoportvezető vállát meg is veregették gyors és eredményes root cause analysis-ért. A valódi ok meg csak annyi volt, hálózatos gyerekek elkonfiguráltak egy core switch-et. :)

Csak az a tanulság, hogy vannak székek ahonnan a hülyeség is bölcsességnek hangzik a laikusoknak. Teszem hozzá, a mai hír: lehet ismét "kezelni" hivatalosan is. :)