( Aadaam | 2010. 02. 28., v – 03:51 )

Az IE6 aldas es atok volt egyben (ezert kovezni fognak megint, tudom :)

Azt, hogy ma leteznek olyan webes alkalmazasok, mint a GMail, vagy a Docs, es ezek tenyleg mukodnek, azt annak koszonhetjuk, hogy volt 3-4 csendes ev a bongeszopiacon, amit az IE uralt, de netscape-ek is utolso lendulettel meg becopyztak az XMLHttpRequest nevu ficsort.

(Douglas Crockford, a modern JS fejlesztes atyja szerint: "the fact that Microsoft did nothing [with web browsing] for 5 years was probably the best thing Microsoft has ever done.")

Az IE6 tovabba a masodik generacios IE bongeszok kozul volt: o tudott jol viselkedni, de csak a "beavatottak" tudtak errol, Google-huszarok nem tudtak, hogy az IE egesz kulturaltan viselkedik, ha a fejleszto felirja a DOCTYPE-ot, es nem szurja el a HTML-t. (Ez volt a quirks mode vs. standards mode). Ennek kialakulasarol sokan cikkeztek (pl. google-talalat: http://www.ericmeyeroncss.com/bonus/render-mode.html ), a lenyeg, hogy ezt nagyon sok ember nem tudta.

Persze, nem volt bug-free, de az MS amit eredetileg akart - olyan elemekkel boviteni a HTML-t es a CSS-t, amit lehetetlen lett volna szinte masnak is implementalnia, ez volt a DHTML - nem jott ossze, igy hagyta a francba a dolgot, evekig.

A kozhiedelemmel ellentetben az IE6 tenyleg koranak legjobb bongeszoje volt. Csak epp 2001-et irtunk ekkor. Benne dolgozott a Javascript referenciaimplementacioja, a JScript interpreter (tulkepp ez lett a szabvanyos EcmaScript 3, ami iden decemberig volt a legfrissebb js szabvany), volt benne komoly CSS tamogatas - megha bugos is, de ugyanekkor az opera kb. letoltette veled a CSS fajlt, mint ismeretlen fajlformatum -, sot, voltak benne DirectX es ActiveX feature-ok, felkeszitendo egy soha el nem jott kor platformjanak. A DirectX feature-ok kozul sok kerult be mas szintaxissal a CSS kesobbi valtozataiba, az ActiveX-es feature-ok kozul az AJAX lett a leginkabb meno (ami itt volt eloszor.)

Ezek a tulajdonsagai viszont, miutan beertek versenytarsai (a fejlesztok pedig epitkezhettek az IE stabil valtozatlansagara), pont hogy a hatranyaiva lettek: a ketarcu DOM API sajnos nem tud megfeleloen mukodni, a sok megfontolasbol (tobbek kozt dacbol) mashogy szabvanyositott feature-oket nem kovette, a referenciaimplementacio bizonyos helyzetekben lassu volt egy banalis gondolat miatt.

A problemak akkor jottek, amikor az egyebkent qrva jo, bar picit divatjamult bongeszot az emberek nem csereltek le 5 evvel az elod megjelenese utan. Pont azert, mert jo volt. Pont azert, mert epitettek az allandosagara. Az IE7 kb. ugyanugy jart, mint a Vista, azzal a nem elhanyagolhato kulonbseggel, hogy itt az IE8 se tudott nagyon labdaba rugni.

Kozben egy csomo minden megjelent az AJAX es a DHTML-CSS feature-ok nyoman: itt a CSS3, itt - az MS almait mashogyan megfogo - HTML5, itt vannak a megalmodott JS appok, amikhez ma mar just-in-time forditos VM-ek tartoznak (TraceMonkey, V8, SquirellFish Extreme), megjelentek a tabok (ez eredetileg Opera ficsor volt), es az egyre vadabb elkepzelesek egyre kevesbe birtak az IE6-tal.

Az IE6 a kor legjobb bongeszoje volt, es kaput nyitott egy uj kornak, amire nem lett volna kepes, ha nem az, ami. Ugyanakkor ez az uj kor egyre kevesbe toleralja folyamatos jelenletet, igy mennie kell. A felhasznalok ritkan panaszkodnak ra, a fejlesztok viszont egyre inkabb, igy nekik kellett meglepniuk az ehhez szukseges lepest, csak mindig arra vartak: elobb a masik.

A googlenel megjott az elegedetlenkedokbol a kritikus tomeg, alkalmazasaik pedig talan heteken belul meg fogjak valtoztatni az IE6 helyzetet a bongeszopiacon.

Bar en is rengeteget szivtam vele kezdokent, megis azt mondom: ha az IE6 nem lett volna egy korat megelozo bongeszo, ma nem letezne az a kor, ami most lehagyja.