A fenti definíció szerint minden forradalmár, szabadságharcos, egy csomó emberjogi aktivista is terrorista. (Vedd észre, hogy általában a diktatúrákban az ellenzékiek törvényen kívüli csoportok, a tüntetés törvényen kívüli eszköz. Mi sem természetesebb, mint ezek után jól megvédeni a jogot és a rendet, mint a pl. a Tienanmen téren.)
A "mások sérelmére" kitételt finomítani kellene. Sajnos sokszor ellentétesek az érdekek (pl. van aki vasárnap délután szunyókálni szeretne, a mentőautónak meg szirénáznia kell, hogy utat kapjon), és ilyenkor fontos az arányosság (az előbbi példában: ha a beteg az autóban meghal, akkor halott is marad, ha valakit felébresztenek, 5 perc alatt visszaalhat). És ha nem arányos, még az sem terror (egy sztrájk esetén sokszor aránytalanul sérül sok ember érdeke, mégsem terrorizmus). Szvsz az is fontos, hogy milyen cél érdekében történik, kit ér a támadás (szabadságharcos != terrorista).
A terrorizmus lényege szvsz. a terror, azaz a félelemkeltés. Nem hinném, hogy sok ausztrál megijedne néhány pucérnénis képtől.