Az a baj, hogy vannak olyan kísérletek, ahol _egyszerre_ viselkedik hullámként és részecskeként is.
Amúgy ez úgy hívják, hogy hullám-rézecske kettősség. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hullám-részecske_kettősség
Ez is érdekes, főleg a foton impulzusnyomatékáról szóló rész:
http://titan.physx.u-szeged.hu/~benedict/2_fotonhipotezis.pdf
Ez a legérdekesebb, szó van arról, hogy ha interferencia-kísérletet végzünk, akkor tlejesen hullámként viselkedik a fény, azomban ha részecskekísérletet, akkor pedig részecskeként:
http://fejesoptika.uw.hu/interferencia.htm
A fény kettős természete:
http://www.varros.hu/Varro_Feny_Kettos_Termeszete.pdf
"egyik sem. ezek modellek, amelyek megpróbálják adott feladathoz kellő részletességgel leírni a valóságot."
Az a helyzet, hogy egyzerre mindkettő.