"Azért mert mindenki elfogad valamit, nem biztos, hogy igaz,"
Azert fogadjuk el, mert egyezik a meresek eredmenyevel. Nem azert, mert esszerunek tunik. A relativitaselmelet minden, csak nem eppen esszeru, illetve nem eppen intuitiv. Megis egyezik a tapasztalatokkal.
"Tudtommal más módszerekkel is megtudták magyarázni a tapasztalatainkat. Pl. a már említett éteren alapuló régi fizika."
Ponthogy az eteren alapulo fizika nem tudta megmagyarazni a fenysebesseg allandosagan (lasd: Michelson-Morley kiserlet). Valamint a mai meresek mind cafoljak az eterhipotezist.
Az eter elmeletet azert nem lehetett tovabb vinni, mert nem egyezett a tapasztalatokkal. Ha lesznek olyan meresi eredmenyek, amelyeket az einsteini elmelet semmifelekeppen nem tamaszt ala, sot ellentmond neki, akkor azt is el fogjuk vetni. Viszont majd olyankor a jovoben az eterhipotezis tovabbra sem lesz igaz, mert a neki ellentmondo mereseket akkor is el lehet majd vegezni.
"Az pedig ami elsőre látszólag megoldotta a problémát, valójában félrevitte az egész tudományos életet."
Nem csak megodlotta a problemat. A tudomanyos elmeletek nem csak problemakat oldanak meg, hanem prediktiv erejuk is van. Amikro Einstein 1915-ben eloadta az altalanositott relativitaselmeletet, akkor a cikkjeiben 4 tesztet adott, amellyel lehet tesztelni az elmeletet, es elvetni, ha az hamis (falszifikacios kriterium). Semmilyen meresi eredmeny nem tamasztotta ala akkor az elmeletet, azonban a meresek Einstein elmeletenek adtak igazat a tobbi elmelettel szemben, ezert vetettek el a tobbit: ellentmondtak a valosagnak. Itt bovebben utananezhetsz: http://en.wikipedia.org/wiki/Tests_of_general_relativity
Hidd el, ha az altalanos relativitaselmelet nem mukodne, akkor keresnenek masikat, mert hasznalhatatlan. De megis mukodik. Hasznaljuk a GPS-ekben, az urtavcsovekben, sokmindenhol.
Arrol, hogy hogyan mukodik a tudomany, mikor jo es mikor rossz egy tudomanyos elmelet, ajanlom ezt elolvasni:
http://szabadgondolkodo.hu/ismeretterjesztes/tudomanyos-modszer.php