Nagy nyelvtanuló hobbista vagyok, de a Perltől mindig visszarettentem.
Talán félek a szabadságtól, hogy szinte minden programozási koncepcióhoz beleraknak szemantikai (és a lehető legtömörebb szintaktikai) támogatást.
Nagyobb biztonságban érzem magam a következetesen egy koncepcióra felépített, és lekorlátozott nyelvekben (pl. minden objektum v. minden függvény mellékhatásmentes stb stb...).
Sőt a kezdeti nehézségek után szabályosan elkezdem szeretni ezeket a korlátokat!
Van még itt aki hasonlóan érez?
Szerintetek előbb utóbb mégiscsak elegünk lesz korlátokból, vagy mi már örökre elvesztünk a perl számára? ;)