( numen | 2009. 03. 30., h – 03:22 )

örülök, hogy tanulhattam.
eddig úgy gondoltam, hogy ha megveszek egy programot valamilyen licensszel, akkor amíg nem lépek ki a licensz keretei közül, azt csinálok, amit akarok. Tehát effektíve olyan kóddal telepítem mondjuk a Windows Vista Home Basicet, hogy semmi esetre se legyen belőle Ultimate.

Viszont a jogi kötőerőt változatlanul nem látom.
Elolvastam a Windows XP Professional EULÁját, valamint a Windows Vistáét.
Egyikben se volt benne, hogy kötelezve vagyok a matricán szereplő kulcsot beírni. A Vistáéban bennevan, hogy esetleg elküldi a Microsoftnak a termék kódját (MANDATORY ACTIVATION rész), de ahhoz nekem semmi közöm, hogy azt nem tudja megállapítani anélkül, hogy begépelném. Pardon.

Mivel nem terméket (cd-t, dvd-t) veszel, hanem licenszet, tehát effektíve egy megoldást, teljességgel illogikusnak tűnik azt állítani, hogy bármelyik fél érdekeinek megsértése nélkül a szoftvermegoldás által a licensszerződés által biztosított jogok gyakorlása ellenkezne a szerződéssel.

Kötőerőt nem látok. Azt látom, hogy a hazatelefonálás esetleg nem működik az alternatív módszerrel, amihez nekem meg semmi közöm, hogy a program hogy akar hazaszólni. Legfeljebb magam szúrom tökön, de a jogom megvan hozzá.

Persze nagyon kíváncsi vagyok az Te véleményedre is -- az enyém kétségkívül nem szokványos megközelítés, de abból indul ki, hogy nekem senki se mondta meg jogi kötelem alatt (értsd: eulában, vagy bármely más szerződésként deklarált jogi intézmény keretei között), hogy milyen kulcsot írjak be.
innentől amíg nem használom a terméket jobban, mint amennyire megvettem (de szép szerkezet, fuj), nincs jogsértés.

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd