egy publikus nyilt (tozsdere bejegyzett) tarsasag eseteben valos ertek joldefinialt (csak nehezen becsulheto es nehezen szamolhato:-)
Valos erteke egy cegnek a varhato osszes osztaleka (jelenertekre szamolva) kepzeld ugy el, ha veszel egy ceg-darabot (reszvenyt) akkor osztalekkent az ido vegezeteig mennyi penzt fog visszaadni (amennyit hoz a befektetesed, annyit er a befektetes)
Innetol joldefinialt a "lufi" kifejezes is: amennyiben a ceg jelen piaci erteke meghaladja a valos erteket, ugy lufi van.
Azert tudja a ceg jelen erteke meghaladni a valos erteket, mert a reszvenyt vasarlok nem csak befektetesi cellal (ertsd, az osztalekokbol megelve) vasarolnak reszvenyt, hanem spekulativ cellal is (ertsd, azert, mert ugy gondolja, novekedni fog a reszveny erteke es eladasbol remeli a nyereseget).
A "valos ertek" nehezen becsulheto, szamolhato. Abban az esetben megis erosen lehet valoszinusiteni a lufit, ha egy nagyon nagy ceg, vagy egy egesz agazat reszvenye sokkal jobban emelkedik, mint a tobbi agazate.
Azert lehet ekkor valoszinusiteni a lufit (a spekulativ tularazast) mert az nem lehet, hogy egy agazat tartosan es biztosan tulteljesitse a tobbi agazatot, ugyanis akkor minden befekteto oda fektet be, es a tobbi agazat meghal, szoval csak a legjobban fialo agazatok maradhatnak fenn hosszutavon.
Nezd meg pl a 2000 -es evekbeli dotkom lufit (nasdaq (lufi) osszehasonlitva a Dow es a S&P indexszel.
Azt mondtak nekem 5 eve, hogy (kevesbe lathato modon, minta 2000-es dotkom lufi) de valos erteket becsulve a teljes vilag (osszes tozsdei ceg) ossz jelenerteke jelentosen meghaladja a valos erteket (lufi van) megpedig nagyon nagy lufi (90%-os) azota esett 40% -ot, meg mindig van benn esesi tartalek ;)