hmm, ez lehet, hogy valami ilyen melankólikus emberek sajátja, ezen néha én is elgondolkozok. ettől független jobb az a tudat, hogy én irányítom az életem, mint az, hogy valaki más irányít engem (ugyebár mátrix), ezért én ha valamit akarok, akkor mindig afelé indulok el, hogy el is érjem. úgy szoktak belépni az emberek, hogy rövidebb utat mutatnak, esetleg egy hosszabbra terelnek, de végülis általában (legtöbbször) jól sülnek el a dolgok (úgy, ahogy akartam).