( strogg | 2008. 10. 08., sze – 13:55 )

Utaltam arra, hogy krémes linux disztró. Azért külön írom le a szempontokat, hogy legyen hely.:) (csináltam egyet kb: fél éve, és szerényen ready goodspeed-nek neveztem el :)

Amit első körben alkalmaztam.
- méret: Egy ubuntu 1-1,5 GB értékben telepedik. Szerintem ez egy kicsit nagy. Az én meglátásom szerint legalább a felére le lehet nyomni. (sikerült)
- boot sebesség: biztosan lehet rajta gyorsítani. Azért egy ubuntu boot folyamat szerintem a botrány kategóriája. (ezzel nem vacakoltam)
- működési sebesség: egy csomó program erőforrás zabáló monstrum. Legtöbbször feleslegesen.
Programok: Mindenből 1 db. (ezt most hozza is az ubuntu) DE.
pl: Openoffice helyett abiword+gnumeric, GDM helyett Slim. Gnome-ot megfaragni, vagy más 1 bitesek számára is egyértelmű, de kisebb,gyorsabb wm. (tuningoltam, és jó alaposan kipucoltam azt, amiről úgy gondoltam, hogy egy másikkal helyettesítve a kevesebb több)

Theme: botrányos egy a barna szín, eddig több tucat felhasználónak raktam ubuntut, és eddig egy mondta, hogy tetszik neki a design. A többi szerint olyan színe van, amire most gondoltok :)
(én vista like ablakkeretet húztam rá, egy kicsit vista like háttérképpel)

A főmenü rendszer szerintem is rendben van, de a kezdők nagyon nehezen jöttek bele. szerintem az admnisztrációs menüt egyaz egyben egy "vezérlőpult" ablakba kéne pattintani. (ezen majd még kísérletezem)

alapból nem értem miért az a botrányos totem van feltéve, és miért nem mondjuk egy vlc, vagy (g)mplayer? (én mivel nem hivatalos distrib raktam bele w32 kodeket is)

Audacious eléggé winamp like, kicsi is. Erőforrás zabáló tulajdonságai vannak ugyan néha, de az 1 bites user rögtön otthonosan kezeli.

és sorolhatnám. Én ilyen irányba indulnék el szívesen.
Majd elfelejtettem. A synaptic-ot nélkülözném, és az ubi:"telepítés/eltávolítás" menüjére helyezném a hangsúlyt (ismerős add/remove programs), és a csomagkezelő valamint a setup.exe közötti értelmes kompromisszumnak nevezhetjük a gdeb-t. (a synaptic-ot kivettem a menüből)

Én (mivel megtehetem) purgáltam a firefoxot, gimp, f-sot, és ilyen monstrumokat.
Toltam fel helyette opera+flash, netsurf, skype. (pidgin maradt).
Viszont felraktam a gpicview programot, (olyan képnézegető, ami külsőre tökolyan mint az xp alap nézegetője), és azért egy gnome-commander nem árt.

Evolution purgálva, helyette claws.

Ami olyan program volt amire csak zavaró, de a függőségek miatt nem törölhető, azt kiütöttem a menüből. (amig elegánsabb megoldást nem találok :) Ilyen pl: az ekigam,szótár, stb...

Kicsit editálgattam a mime-type -ot, hogy wmw-re mplayer nyíljon, jpg-re a gpicview, magyarán ezzel se kelljen foglalkozni.

Persze ha már idáig eljutotam, akkor ment bele új boot spalsh, és boot menü háttér.

Tesztalanyok: kollégáim barátnői, feleségem, anyám, és 3 cimbora, akik már a "botrányosan noob" kategóriát képviselik.

Eredmény:
A mai napig kérdés nélkül használják, mert szerintük:
- marhagyors
- "mindent tud" (ezeléggé tág fogalom)
- "semmi bajom vele"

Ugyanis minden egyértelmű, minden témakörre 1 program van, és ismerősen is néznek ki. ráaádsul egy mai linux (pl: ubuntu) már alapból kezel egy csomó hardvert, ezen sem kell csiholni sokszor.
Az a tapasztalatom, hogy a "figyi, arra nincsen program, hogy...." kérdéseken kívül nincsen vele gond, és nem hívnak állandóan hogy mire merre, és hogyan. (tény: olykor megkérdeznek pitiáner apróságokat. De nagyságrendekkel könyebben használják.)

Ezért vitázom itt, hogy ezt a szemléletet nagyon csipázzák a home userek, és úgy látom ez járható út.
--
A linux felhasználóbarát. mindössze megválogatja a barátait...