Reszben azthiszem igazad van, az utolso bekezdest nagyreszt a sajat tapasztalataim ihlettek. De a kornyezetemben is azt tapasztaltam, hogy ez egy celravezeto ut (lehet). Termeszetesen nem vonom, es ha jobban elolvasod, nem is vontam ketsegbe a szigoru formalis logika es a belole szarmaztatott szabalyrendszer (mint "felsobb matematika") letjogosultsagat es szuksegesseget. En nem errol akartam nyilatkozni, hanem arrol, hogy egy _alkalmazo_ milyen uton celszeru, hogy (szerintem) eljusson egy szamara szukseges es elegseges tudashoz. Az, hogy vegul ez a tudas milyen szorosan kell hogy kotodjon a preciz logikai alapokhoz (mennyire kell azokat elsajatitani), az nyilvan az alkalmazastol (is) fugg.
Obadovics temahoz: ha figyelmesebben olvastal volna, meg sem probaltam arra utalni, sot, ellenkezoleg, hogy a "kis konyv"... aaa, hagyjuk, nem szeretem magamat ismetelni :)
szerk.: ja, es igen, a Bolyai-szeria tenyleg nagyon jo, meg mostanaban is van, hogy eloveszem oket, nem csak amikor eloszor tanultam.