Köszi, ezt a régi megnyilvánulásom már réges-rég elfelejtettem. Jól esik tudni, hogy van aki gyűjti a megjelent gondolataimat. De ha kiadnád, abba azért beleszólnék. :-P
Amúgy nem szokásom megtagadni régenvolt gondolataimat, mert akkor és ott azt tartottam helyesnek. Az persze nem kizárt, hogy azóta megváltoztattam a véleményem, hisz az élet véget nem érő fejlődés és szomorú, ha valaki évekig nem képes egy véleményén túllépni.
Persze az idézett szöveggel ma is egyetértek, a papokat azóta se szívelem.
Ave, Saabi.