( styg | 2008. 07. 16., sze – 13:44 )

Khm. Szóval napelem az, ami szilícium alapú, és napfény hatására elektromos áramot "termel", amelyet arra használsz, amire akarod. Hatásfoka nem túl magas, de a korszerű gyártástechnológiának köszönhetően egyre magasabb.

Napkollektor az, amely rendszerint valamilyen folyadékot keringet és meleg vizet állít elő. Hatásfoka meglepően magas, tehát a "beeső" napfény túlnyomó részét képes a víz felmelegítésére fordítani.

SZVSZ ezek remek dolgok, de a megtérülési idejük 5 és 10 év között van, ezért magánszemélyek csak enyhe fanatizmus hatására szoktak belevágni.

Más a helyzet az EU szebbik felén, ahol az efféle befektetéseket maga az állam ösztönzi, hiszen ami nem éri meg egy magánszemélynek, az nemzetgazdaságilag, azaz összesítve hihetetlen előnyt jelenthet. Egyszerűbben fogalmazva: ha a villanyszámlád csökken 10%-kal, arra nem izgulsz be. Ha Magyarország villamosenergia fogyasztása csökken 10%-kal, abból jó hosszú autópályát lehet építeni, és a teljes politikusi autóflottát újra lehet fényeztetni.

Magyarországon 2002-ig 0% volt a napelemek és a napkollektorok áfája, 2002 után beállt a normális rend: 20%.

Más kérdés azonban ha:

  1. Nincs elektromos áram vételezési lehetőség, és meleg vizet szeretnél.
  2. Nagyobb létesítmények (iskolák, kempingek, panziók, stb) esetén a megtérülési idő jelentősen csökkenhet.

Egy dolgot azonban figyelembe kell venni napelemnél és napkollektornál is: ha nem süt a nap (közvetlen napfény), akkor se áram, se meleg víz. Márpedig ősszel/télen simán beesik 1-2 hetes időszak, amikor a Nap egy másodpercre sem bukkan ki a felhők mögül...