a szoftver (meg ugy altalaban a digitalis vilag) egyaltalan nem viselkedik ugy, ahogy az anyagi vilag, tehat a hasonlataid mind rosszak es nem lehet beloluk semmi kovetkeztetest levonni.
gondolj bele, egy szoftvert lemasolni kb. ingyen lehet (adathordozo ara, aram, stb), egy masodik/harmadik/stb mosogep legyartasa viszont aranyos a darabszammal (nem feltetlenul linearis, de messze nem koveti a digitalis masolas karakterisztikajat).
ha mar hasonlat kell, akkor kepzeld el, hogy van replikatorunk. akkor is haborognal, ha valaki 'lemasolna' a mosogepet? az 'lopas'? es megis mi cserel tulajdonost? ugye mindjart vilagosabb, hogy lopas != masolas.
a fizikai dolgoknal ket dolgot fizetsz meg alapvetoen: elso/egyedi peldany letrehozasa (kutatas/fejlesztes), ill. sokszorositas, megpedig azert, mert mindkettonek szamottevo koltsege van. a nem fizikai dolgoknal mas a helyzet. pl. a szoftvernel az 'elso peldany' (ebbe beleszamit minden 'uj verzio' is!) letrehozasa az igazi koltseg, a sokszorositas eltorpul mellette. akkor viszont miert kellene megfizetni az utobbit barkinek is aranytalanul magas aron?
a problema az, hogy ez az egesz szoftveres vilag eleg szerencsetlenul fejlodott ki (na jo, alig fel evszados, majd fog meg alakulni), es a szoftvergyartok a sokszorositason akarjak behozni a fejlesztes koltsegeit. ami jol nezne ki papiron, ha a gyartok nem hasznanak ki azt a tenyt, hogy a masolas nemcsak a felhasznaloknak van 'ingyen', hanem nekik is.
vagyis ha nem tekintenek a szoftvert aranytojast tojo tyuknak. hogy mi ezzel a mentalitassal a gaz? vegyunk egy szoftvert ami keruljon annyiba, mint egy mosogep. tegyuk fel, hogy a mosogep gyartoja meg akarja venni a szoftvert N peldanyban. ehhez neki elvileg N mosogepet kell cserebe tudni adni. a bokkeno ott van, hogy ehhez neki N-szeres koltseg jarul (vagy legalabbis valami N-nek nem konstans fuggvenye), mig a szoftvergyartonak kb. 'semmi'.
ez hosszutavon a gazdasagi szereplok kozotti egyensuly teljes felborulasahoz vezet, a szoftvergyarto meggazdagszik, a mosogepgyarto elszegenyedik (az egyszeri dolgozo polgar is a mosogepgyarto kategoriajaba tartozik). ezt hetkoznapi nyelven ugy hivjak, hogy igazsagtalansag es szerintem mindenki valahol a tudata melyen erzi es ezert nem zavarja kulonosebben a masolas (mondvan, hogy van eleg mas ember, aki kifizeti es gazdagga teszi a szoftvergyartot).
a szoftvergyartok termeszetesen jogosan varjak el, hogy a fejlesztesuk megteruljon. viszont az extraprofit nem alapveto emberi jog, tehat valahol egyensulyt kene talalni, de ugy latszik ez meg jo par evig el fog tartani. addig meg mindket fel hajtogatja az 'igazat' ahelyett, hogy leulnenek, es kitalalnak, hogy hogyan is kene ennek a szoftveres vilagnak mukodnie.