A nagyját elmondták az előttem szólok. Úgy számolj, hogy a bruttódra ráraksz még olyan kb. 35-40 százalékot és akkor vagy ott, amennyibe a főnöködnek kerülsz bérköltségen! és ebben még nincs benne az, hogy étkezési utalvány, ilyen-olyan béren kívüli adókedvezményes juttatások, irodahely költségei, ahol dolgozol, stb. Annak a csodás könyvelőnek meg ne dőlj be! Ha mindezt vállalkozóként csinálod, akkor minimum a bruttó munkabéred 2-3 szorosát számlázd ki nekik. Ugyanis innen kezdve nincs szabadságot, nem fizeti senki a túlórát (az eredményt adod el a megrendelőnek és nem azt, hogy adott időkeretben (napi 8 óra) a rendelkezésére állsz), nincs garantálva az, hogy kapsz megbízást tőle, felelőséget kell vállalnod, könyvelést neked kell csinálnod, eszközökről neked kell gondoskodnod, stb. Egy halom olyan dolog költségét is bele kell kalkulálnod, ami eddig nem a bruttó béredet terhelte.
És fontos! ha átmennél vállalkozásba, akkor onnan kezdve neked kell godoskodnod arról, hogy legyen mindig annyi megbízásod, ami nem csak eltartja a kis vállalkozásodat, hanem megtermel annyi hasznot, ami ellensúlyozza a nagy kockázatot, amit a nyakadba vállalsz. Könnyen ott köthetsz ki, hogy ezentúl már nem napi 8 órát dolgozol, hanem 10-20-on akárhányat és kevesebb marad, amihez ráadásul csak trükközve jutsz hozzá (mert ha munkabérként kiveszed, akkor fizeted a munkáltatóit, tb-t, egészségügyi hozzájárulást és minden adót, amit most is a bruttó bérből levonnak).
Összességébe én azt mondom: hogy kényszerből ne tedd! ha nagyon erőltetik, akkor keress másik munkahelyet!