Egy régi írásomat (http://hup.hu/node/40126) tudom csak ismételni
"A Business Software Alliance idei jelentése szerint eléri a 35 százalékot a kalóz alkalmazások száma az összes az üzleti szférában használt szoftverek arányához viszonyítva, mely adat ráadásul 2003 óta nem változott. Annak ellenére nincs változás – állítja a BSA – hogy néhány ország, mint Kína, óriási erőfeszítéseket tett az illegális szoftverek használata ellen. A jelentés szerint a nemzeti kormányoknak kell többet tenniük a szoftverfehérítés érdekében." - írja a HVG.hu
Ritka pillanat. Valamiben egyetértünk a BSA-val. A nemzeti kormányok valóban tehetnének az illegális szoftverhasználat ellen. A legegyszerűbben azzal, hogy minden olyan helyen megszűntetnék a zárt forráskódú üzleti szoftverek használatát, ahol a valóságos felhasználói igény kielégíthető szabad szoftverrel is.
Javaslatunk:
1.) A közép- és általánosiskolai oktatásból száműzzük azokat a fizetős szoftvereket, melyek helyett van szabad alternatíva
2.) A felsőoktatásban fordítsuk meg a trendet. Ne mi (az állam) fizessünk, hogy képzés közben ideális vásárlókat képezzünk, hanem versenyezzenek a cégek, hogy ki ad megfelelőbb támogatást és oktatóanyagot, hogy a képzésben az Ő terméke szerepeljen.
3.) Az adóbevalláshoz és egyéb kötelező tevékenységhez (pl. kis- és közepes vállalatok számvitele, digitális aláírás, stb) legyen államilag elfogadott és karbantartott szabad szoftver.
4.) Közpénzen ne lehessen zárt forráskódú terméket fejleszteni, és amennyiben van szabad alternatíva, vásárolni sem.
Persze a BSA ezt kicsit másképpen gondolja:
"A nyugati világban a BSA szerint csak a keményebb kormányzati fellépés javíthatna az arányokon, mindaddig nem várható, hogy a többnyire kisebb vállalkozások legális szoftverekre váltsanak munkájukhoz. A szoftverrendőrség további javaslata szerint a bizonyítottan kizárólag legális szoftvereket használó cégeknek adhatnának adókedvezményt a kormányok a nyugati szoftverfehérítés elősegítésére." (forrás HVG.hu)
A mi javaslatunk a kezdeti döbbenet és visszaesés után felfuttatná a hazai tudásalapú gazdaságot, hiszen esélyt adna vállakozásainknak és testreszabott megoldásokat felhasználóinknak.
Már középtávon látványosan csökkentené az informatikai költségeinket és jelentősen javítná (informatika) oktatásunk színvonalát.
Mellékhatásként erősődne a verseny a szoftver piacunkon, mert a zárt forrású alkalmazások valóban folyamatos és jelentős többlet nyújtására kényszerülnének a piacon maradás érdekében.
--
A gondolat még szabad ...