Ez cseppet sem olyan jó hír, mint amilyennek elsőre látszik. Az igaz, hogy a kiegészítések nélküli változat elfogadásánál jobb az elutasítás, de a direktíva hiányában folytatódik az EPO-nak az a gyakorlata, melynek köszönhetően már most is több, mint 30 ezer szoftverszabadalom van Európában. Mivel ezek jogi megalapozottsága kétséges, ezért nem érvényesítették őket bíróságon eddig. Valószínűleg továbbra sem fogják (jelentős mértékben), de így egyre több lesz belőlük, és fennmarad az a bizonytalanság, ami (és ebben a Bizottságnak igaza van) nem segíti elő a kiszámítható üzleti környezet kialakulását. A Parlament hozzáállása miatt pedig valószínűnek tartom, hogy a Bizottság az EPC módosítását fogja kezdeményezni egy újabb irányelv előterjesztése helyett - ezzel már Bolkestein is fenyegetőzött az első olvasatnál. Az EPC pedig ugyebár nem EK intézmény, hanem tisztán kormányközi alapú, a nemzetközi szerződések módosítása pedig kormányközi tárgyalások, majd tagállami ratifikáció útján történik. Az EP így kikerül az egyenletből, és szerintem, mivel egyrészt a nemzeti parlamentek kevésbé "aktivisták", mint az európai, másrészt pedig mivel a sok tagállamban mind lobbizni kéne (amihez nem biztos, hogy van erőforrás, látva a strasbourgi tüntetés hatalmas létszámát), így könnyebben megszülethet egy, a szabadalmi tárgykört kiterjesztő EPC-módosítás. Kevésbé ismert, hogy a Bizottság 2000-ben, Münchenben már próbálkozott ezzel: a TRIPS-re hivatkozva egyszerűen kitörölte volna a szabadalmazhatóság szempontjából találmánynak nem minősülő szellemi alkotások listájából a számítógépi programot (EPC 52. cikk (2) bek.). Ez akkor elbukott, mert a tagállamok arra hivatkoztak, hogy jobb lenne egy közösségi irányelv formájában harmonizálni a tagállami gyakorlatot, ugyanakkor többen kijelentették, hogy a törlés elutasítása nem szabad, hogy bármilyen irányban hatással legyen az eddig kialakult EPO-gyakorlatra. A bukás oka tehát nem az volt, hogy a tagállamok nem akarták a szabadalmi védelmet kiterjeszteni, hanem az, hogy egyrészt váratlanul érte őket az EPO javaslata, másrészt pedig nem akarták a Bizottság mozgásterét beszűkíteni. Azóta (mint a Tanács döntéséből látjuk) kialakult a kormányok álláspontja, és könnyen lehet, hogy egy újabb módosítási kísérlet már sikeres lenne.