Nézd, ha én csinálok egy igen frankó programot szabadidőmben -hívjuk mondjuk Linuxnak (a kernel)- és azt a GPL alá helyezem, akkor azt azért teszem, mert nem akarok szabad felhasználást engedni vele kapcsolatban, népszerű "GPL fan" meghatározással nem akarom, hogy bezárják a kódot.
De hogy is lehet bezárni a kódot?
A jogi felhatalmazás (GPL) szerint kétféleképpen:
- az adott szervezet csak saját használatra alkalmazza, nem terjeszti azt
- a felhasználó a kód terjesztése nélkül szolgáltatást épít rá
A fenti arról szól, hogy ez utóbbi kiskapu bezárása felmerült emberünkben, de nyilván belátta, hogy ezzel kicsinálná a Google féle cégeket, pontosabban senki sem használná a GPLv3-at, ami pedig tönkretenné a befektetését, beláthatatlan károkat okozna az úgynevezet szabad szoftveres ökoszisztémában, de legalábbis annak GPL-es részében.
Ezért hiteltelen számomra a GPL. Vagy ragaszkodjon a kód nyíltságához -minden áron, a végsőkig-, vagy ne hirdesse magáról, hogy ez az igazi szabad szoftveres licensz. Nem az. Ez egy kompromisszum, amely bizonyos körök védelmét látja el és ezek a körök nem azok, amelyben a kód (vég)felhasználója, vagy írója van.
Különösen viccesnek tartom, amit fent mond az ipse, miszerint majd a közösség kikényszeríti ezen esetekben azt, amit ők nem mertek beletenni. Érdekes, hogy a kód terjesztését oldalakban kell tárgyalni és korlátozni, de a vele nyújtott szolgáltatások kivételt képeznek, azt majd kikényszeríted te (mint felhasználó, vagy mint szerző). Miért teszi ezt az engedményt? (na vajon miért...)
Felvéve a nem vagyok jogász sapkámat (de tökmindegy, ha az lennék sem nyilatkoznék a GPL-ről egyértelműen, mert nem lehet. Legalábbis nekem ez a benyomásom: úgyis minden a bíróságon, a konkrét eset kapcsán derül ki és ez lehet A és Z is -nem véletlen, hogy az ABC két végén lévő betűket írtam-), ismét felteszem a kérdést:
mi számít terjesztésnek? Meddig terjesztés és mikortól szolgáltatás valami?
Teszemazt a Microsoft ellopja (ismét egy populáris OSS kifejezés) a Linux csomagszűrőjét, ami GPL-es, ráadásul a keménykedő Weltétől is tartania kell. Tegyük fel, hogy a Microsoft csinál egy Windowst ezzel a csomagszűrővel és két termékében alkalmazza.
Az egyik termék egy interneten elérhető szolgáltatást nyújt, köcsög Microsoft, beszopta Welte, nem lehet bíróság elé citálni, mert jogszerűen járt el. De azért ellopta, fúj.
A másik termék legyen mondjuk ugyanez a doboz, de a felhasználó otthonában. Hoppá! Lehet demózni a GPL erejét, vigyük a Microsoftot bíróságra.
Csakhogy a bíróságon a Microsoft a következővel áll elő: a doboz megvásárlásával a felhasználó csak belépési díjat fizet, amely a telepítéshez, bekapcsolásához szükséges anyagiakat fedezi. Ezután -ingyen, vagy havidíjért- csak szolgáltatást vesz igénybe, amit a Microsoft egy -műszaki és egyéb megfontolások miatt- a usernél telepített eszközről szolgáltat, amely azonban nem a user tulajdona, az csak a szolgáltatás adott helyen történő biztosításához szükséges.
Történt terjesztés, vagy sem? Lopott a Microsoft, vagy nem? Ér valamit a GPL, vagy mára már csak egy üzleti alapon működtetett, az FSF-et (vagy bárki mást) eltartó szervezetek érdekeit képviselő megoldás, amit olyan bőrbe bújtattak, hogy a sok dióbél csákányos úgy gondolja, hogy az ő érdekeit védi, de valójában egy olyan jogi maszlag, amit semelyik bíróság sem fog megérteni és egymás ellen fognak ítéletet hozni?
Körülbelül ezek a kérdések foglalkoztatnak a GPL-lel kapcsolatban. Semmi különleges. Összeesküvés-elméletek, emberek hülyítése, fanatizálása, stb.
Jézus Krisztus, Karl Marx, Richard Stallman, Eben Moglen. Ugyanaz a lemez mind, a sorban pedig tömegek állnak, csak a kor változik, meg az eszme, ami köré építik a tanaikat.
http://www.atmajyoti.org/images/jesus_meditating_forest.jpg
http://livinginstereo.com/wp-content/uploads/2006/07/Karl%20Marx.jpg
http://www.ethlife.ethz.ch/images/stallman-m.jpg
http://opencultures.t0.or.at/oc/pressimg/Eben_Moglen.jpg
:)