Mert a tudomány csak az általunk megismert világ leírása, ami a valóság egy szűk szegmense. Viszont úgy nem is működhetne a világ, valamint a valóságot hidegen hagyja, hogy azt mi milyen mértékben ismertük meg. Amikor még semmit sem tudtunk a villámcsapásról, akkor is voltak villámok. A valóság nem attól függ, hogy mit tudunk róla.
Továbbá a tudomány sem tévedhetetlen. Gondolj csak a newtoni fizikára, amely egészen jól működött a makrovolágban, de nem adott mindenre magyarázatot, aztán jött a kvantummechanika, ami már több mindenre magyarázatot adott - de nem mindenre -, és visszafelé, statisztikai megközelítéssel igazolta a newtoni fizikát, amely továbbra is csak a makrovilágban megfelelő közelítés. A modelljeinknek vannak korlátai. Eleve sokszor egyszerűsítésekkel élünk. Tömegközéppontról beszélünk, holott a rendszer elosztott paraméterű. A villamosságtanban csomóponti potenciálokkal, hurokáramok módszerével számolunk, holott elosztott paraméterű minden, a távíró egyenleteket kellene felírni, csak egyrészt minek, másrészt elviselhetetlenül bonyolult lenne, s csak minimálisan adna pontosabb eredményt. Van, ahol persze tényleg kellenek a távíró egyenletek.