Mi van, ha mondjuk valaki ténylegesen nem rontott meg gyereket, "csak" a képeket fogyasztja? Nehogy már ne legyen pedofil.
Nálam nyelvművelésben járatosabbaktól:
Pedofil és más hamis szavak
Tótfalusi Idegenszó-tára szerint a pedofil orvosi műszó, jelentése: gyermekek iránt rendellenes nemi vonzódást érző (férfi). A szó görög szavak összeépítéséből ered: az előtag a paisz, paidosz, azaz ’gyermek, fiú’ szó származéka. Ugyanez az előtag szerepel a pedagógus, pedológia, pedomorfia és még néhány más szóban. Az utótag a philó szóból származik, ennek jelentése pedig ’szeret, kedvel’. A filozófus a bölcselet kedvelője, a filoszemita az antiszemita ellentéte. Ki tehát a pedofil? Aki a gyerekeket szereti, azaz mi, mindannyian, akik meg akarjuk védeni őket a ferde hajlamú felnőttektől. Ők nem szeretik a gyerekeket, hanem nemi vágyat éreznek irántuk. Ha az azonvonzalmúakat homoszexuálisoknak nevezik, a gyermekek iránt vonzódókat idegen szóval pedoszexuálisoknak kellene nevezni. Hogy kihez vonzódnak, az az ő bajuk, a társadalomnak azzal van gondja, ha e gerjedelmüket ki is élik. Az ilyenek nem pedofilok, azaz gyermekszeretők, hanem gyermekrontók.
A közelmúlt botrányhőse magát efebofilnak mondta. Ez a szó a magyar értelmező szótárakban, lexikonokban nem szerepel, mint idegen szó sem volt használatban. Az efébosz szó a görögöknél valóban a serdülő fiúkat, a sihedereket jelentette. Fölösleges azonban új szót bevezetni, van egy régebbi, nálunk is szótározott nemzetközi szó, amely pontosan illik a bűnével kérkedő férfira: pederaszta. Értelmezése: „fiatal fiúkhoz nemileg vonzódó férfi’. Erasztész a. m. szerető. Ebben a szóban az érósz szó rejlik, amely a nemi vonzalmat jelenti, ennek származéka az erotika szó.
A görögben az érószon és a fílián kívül még külön szava van az isteni szeretetnek, a szülő és gyermek közti felelős szeretetnek, a hosszú távú elköteleződésnek és a könnyed, alkalmi vonzalomnak. A szeretetet és a szerelmet a magyar is megkülönbözteti, a legtöbb európai nyelv azonban nem, így a fogalom is összezavarodik náluk, ezért használják a görögből alkotott szót is pontatlanul. Tehát jegyezzük meg: nem pedofil, hanem gyermekrontó. És gyermekrontó az is, aki megzavarja a gyerekek egészséges nemi-érzelmi érését ún. érzékenyítéssel. Ez is hamis szó. Nem érzékennyé akarják tenni őket, valójában minden gyerek érzékeny, ám sokszor kegyetlen is: kigúnyolja például a kövéret, a gyengét, a butát, esetleg a testi fogyatékost is. (Amúgy hamis kifejezés a fogyatékkal élő is.) Ha elfogadóvá, türelmessé akarják nevelni a gyerekeket, az rendben van, de az ún. érzékenyítők a nemi szerepek összekeverésén, a gyerekek önazonosságának elbizonytalanításán mesterkednek.
A helytelen nemi közeledésre is találtak idegen szót: abúzus. Az úzus jelentése: szokás, használat. Az ab– fosztó előképző, tehát az abúzus visszaélés, így is szótározzák. A nemiség újabban kapcsolódott hozzá. Igaz, a franciában van az abuser szónak olyan mellékjelentése, hogy ’elcsábít, megerőszakol’. Nemrég hallottam ennek magyar képzővel házasított formáját: abuzál valakit. Jó lenne, ha nem terjedne el.
Buvári Márta
https://nyelvmuveles.hu/idegen-szavak-magyaritas-nyelvujitas-mondjuk-ma…
--
Szerintem nagyon is fontos különbséget tenni a beteges vonzalmat érző, de azt cselekvésre nem váltó illetve a gyermekeket tevőlegesen bántalmazók között. Azzal együtt, hogy aki pl a média tartalmakat fogyasztja az is közvetve hozzájárul a problémához. De neki tiltott tartalom beszerzése, tárolása, birtoklása, előállításának finanszírozása (stb) róható fel ha pl esetleg fizet érte.
Szóval nem aki nem ront meg gyereket azt ne keverjük össze azzal aki igen. Annak azt kell felróni amit konkrétan elkövet.