Ez az a ritka eset amikor a tanácsadó közvetlenül vásárra viszi a bőrét.
Az interjúban az hangzik el, hogy idén márciusban egy év fizetés nélküli szabadságot vett ki és azután visszamegy a korábbi munkahelyére, hacsak nem lesz belőle valami (minimum államtitkár).
Ez az ember semmit nem visz a vásárra, különösen nem a bőrét. De nem ez a hibája, mert a tanácsadók ritkán kockáztatnak, a kockázat sosem a tanácsadóé, hanem azé, akinek a fülébe osztja a tanácsot.
Jó pénzért.